Dunántúl, 1939. június (29. évfolyam, 124-147. szám)
1939-06-08 / 130. szám
« Befejeződött a pécsi leány vezetőképző tanfolyam Pécs, janius 7. — Beszámoltunk már arról, hogy az Akció Katolika keretében rendezett leány vezetőképző tanfolyam nagy érdeklődés mellett folyik. A hallgatóság soraiban minden egyes pécsi leányegyesület kiküldöttei és a vidéki résztvevők foglaltak helyet, míg a beszédeket a legkiválóbb pécsi és budapesti vendég előadók tartották, így Schlacht a Margit és Palágyi Natália szociális testvérek magas nívójú beszédeit, amelyekben a magyarországi és külföldi leánymozgalmakkal, speciális leányproblémákkal, a különféle szervezetekbe tömörült leányok szociális és karitatív munkájával foglalkoztak, a résztvevők feszült érdeklődéssel és általános lelkesedéssel fogadták. A pécsi előadók közül sorozatos előadásokat tartott Esztergár Lajos dr. h. polgármester, a magyar vidéki lakosság szociális problémáit és hiányait mutatta be vetítettképes felolvasások keretében, egyszersmind rámutatott arra a munkára, amelyet ez irányban a városi vezetőség kifejtett s amellyel igen szép eredményeket is értek el. A hallgatók minden beszédét feszült figyelemmel hallgatták és lelkesen megtapsolták. Kelemen Andor dr. apátplébános igen értékes előadást tartott az egyházközségi karitász munkáról, rámutatva arra, hogy itt is nagy feladatok várnak még megoldásra, amelyeknél szükség van a leány ifjú..ÚR munkájára és bekapcsolására is. Hámori Adél aki. tanítónő a dolgozó és elfoglalt leányok számára hasznosan a gyakorlat okát mutatott be, igen kedvesen. A délutáni órákban a résztvevők megtekintették a Lilikké pezsgőgyárat, Esztergár Lajos dr. beszédeinek a gyakorlati segítésre utalása folytán Pécs város koldustelepét és a most épülő Torda utcai több gyermekes családok házai. A koldustelepnek nevezett barátságos, virágos kertek közepén álló kis villatelep megelégedett, boldog lakóval és a Torda utcai egészséges, tágas épületek miden egyes résztvevőre mey hatást gyakoroltak s bebizonyították, hogy ez a helyes szociálpolitika, amelyet a közületeknek folytatni kell. A tanfolyam hangulatos mecseki kirándulással fejeződött be. Itt említjük meg, hogy a tanfolyam keretében csütörtökön este a Dolgozó Leark szervezetei tartottak nagyon jól sikerült csoportközi összejövetelt, amelyet Patton János dr. elnök nyitott meg. Előadásokat tartottak Schlachte Margit, Palágyi Natália szoc. testvérek és Nemes Emma a D. L. orsz. titkára, amelyekben a dolgozó ifjúság problémáival foglalkoztak. Pénteken este a leányegyesületek vejétői és ifjúsági főtisztviselői jöttek öszsze, ezt az értekezletet Várkonyi János —a minimumélek igazgató nyi- A kitűnő előadó, aki az elvont téziseket is életközelségbe tudja hozni, de tanítványait a közvetlen hatás segítségével mindig teljes emberekké igyekszik formálni. Nemcsak szakképzett, hanem egész embereket akar kiereszteni a keze alól. Szociális érdeklődése a Széchenyi faluszeminárium területén kereste meg azt a formát, ahonnan falunevelőket bocsájtott ki a szociális problémák helyes látásával és az azok megoldását célzó akarattal fegyverezve fel őket. Mint embert, a pécsieknek nem is kell bemutatni és talán legszebben azzal a két szóval lehet jellemezni, ami tanítványai felé mindig tele van az érzés tartalmával is és ez a két szó: édes fiam... tetta meg, rámutatva ara, hogy a tanfolyamon tanultakat csak úgy tudjuk kellőkép értékesíteni, hogyha nemcsak az egyesületeken belül való összefogás, hanem az egyesületek közötti együttműködés is megvan. Pécsett a múltban már működött a közponi tanács, amely minden közös, városi ügyben összeült és az egyes problémáknak katolikus szellemben való megoldását elősegítette. Palágyi Natália szerint szükség van arra, hogy meglévő kis csoportok egy nagyobb tömeget alkossanak, mert csak így tudnak szavaiknak és cselekedeteiknek nyomtékot adni, s ezért a közösségért egyéni áldozatokat is kell hozni. Schlachta Margit a központi tanács újból való felállását sürgette, helyesnek tartaná, ha az intenzívebb munka biztosítása végett a pécsi leányegyesületek egyik tagját szociális titkárrá képeztetnék ki. Konkoly Thege Andorré értékes hozzászólása s az általánosan kifejlődött vita közben több érdekes és megoldásra váró probléma vetődött fel, amelyeket egy később összeülő bizottság lesz hivatva eldönteni. Megállapíthatjuk, hogy az A. K. által rendezett tanfolyam minden tekintetben megfelelt a hozzáfűzött várakozásnak s reméljük, hogy az iit elhangzott sok szép gondolat kiépítője és elindítója lesz egy további nagy katolikus tevékeny mozgalomnak. DUNÁNTÚL Csütörtök, 1939 június 8. Hivatásszervezkedést! A Pécsi EMSzO munkásgyűlését vasárnap délelőtt 11 órakor tartják a Budai külvárosi Katolikus Körben Pécs, június 7. — Az EMSzO Hivatásszervezkedése Pécsett is a hódítás útjára lépett. Sorra jelentkeznek azok a munkástömegek, amelyek reménykedve várják a Hivatásszervezet segítő kezét. Egyszerre két fronton is indul a munka. Úgy az ipari munkásság, mint az agrárdolgozók érdekében rövid idő alatt jelentős eeedményeket ért el a Hivatásszervezet. A szegedi példa után jön a magyar városok és mezők világában az első igazi fellélegzés a krisztusian szociális élet hajnalhasadására. Az eddigi eredmények csak elenyésző cseppek a magyar munkástársadalom életében. De ezekből már körvonalaiban látszik megtisztulni, emberibbé magyarabbá válni az élet körülöttünk, amin munkástársadalmunkat munkásaink mentik meg a szegedi példa nyomán elindult hivatásszervezkedésen keresztül. A sárvári, selypi cukorgyárak, a „Loden" posztógyár és a napokba a Goldberger szövő-fonó gyár munkásainak szociálisabb életfeltételeit biztosító erélyes közbelépések mind azt bizonyítják, hogy ez a hivatásszervezkedés ma az egyedüli helyes út és mód a társadalmi igazságosság megvalósítására. Ezt akarja a Pécsi EMSzO Hivatásszervezetének június 11-én d. e. 11 órakor tartandó munkásgyűlésén meghirdetni és megismertetni. Ez a munkásgyűlés nagy kiállása, seregszemléje és testvéri kézfogása lesz Pécs város gyárimunkásainak, iparossegédeinek és egyéb kereskedelmi alkalmazottainak. Mindenkit hív, vár a Pécsi EMSzO. A gyűlésen felszólalnak: 1. Kovács Ferenc a budapesti EMSzO főtitkára, 2. Szelíczki Ignác villanytelepi munkás, 3. Nagy Töhötöm, a szegedi Hivatásszerve-zet elnöke. 11 Dunántúl panasznapja II Mailáth-tér rendezése ”Új rendet a strandfürdőn Pécs, június 7. — A Dunántúl ma ismét tartott panasznapot és ez alkalommal több közérdekű felszólalás történt. A jogos panaszokat az alábbiakban ismertetjük: — A legutóbbi panasznapon írták meg, hogy a piac sáros, burkolni kellene s a város már mint elodázhatatlan jogos kérésnek eleget is tesz. Most, mikor a munkálatok elvégzése miatt az árusok bódéját a tér másik oldalára helyezték át, kérdem, miért nem lehetne ez állandóan ott, annál is inkább, mert ott csupán üzletek, mészárszék stb. vannak. A forgalmat sem akadályozzák, mert az úttest szabadon van. Ha a bódék nem fér-nének el egy sorban, helyezzék az úttest két oldalára s a régi helyen áruljanak azok, akik nagypiacok alkalmával a másik oldalon árultak és délután már el is távoznak. — Idegenforgalom szempontjából is kívánatos lenne ez az elhelyezés, mert ha valaki a vasúttól jön, azonnal a sok bódét látja s így a gyönyörű Kossuth-szobor nem érvényesül. Méltóztassanak most megnézni a szabaddá tett teret, az mindent megmagyaráz. Az Irgalmasrend kétemeletes bérpalotája gyönyörű hátteret ad a szobornak, mely a bódéktól nem látszik. — A bérházban sok lakó van, azoának költözködés, téli fa és szénszükségletének lebonyolítása igen körülményes a bódék miatt. S az a szép széles gyalogjáró, mely sétahelyül is szolgálhatna egész évben csupa piszok, mindig terítve van a cseresznyemagtól kezdve az almahéjig. A bolgár kertészek is miért ne maradhatnának ott, hová most helyezték, ott senkinek sem zavarják éjjeli nyugalmukat a piacra már este megjelenő zöldségeket hozó szekerek. Egész éjjel a sok hangos beszéd. Nyáron a dinnyeérés idején a gyümölcssátrak némelyikén még az ágynemű is a tetején díszeleg. Ott főznek. A munkanélküliek, a dologkerülő suhancok, a legocsmányabban káromkodnak, részeg emberek elállják a kapukat, a kapuk alatt a lépcsőházban — kivált kánikulában és esőzések idején — olvasnak, alusznak, dohányoznak, pénzre kártyáznak, az í ■ sok asztalain futkosnak, alusznak s azokra az asztalokra kerül gyümölcs és zöldségféle, amit a közönség drága pénzért megvesz. I — Mindezt miért kell annak a sok lakónak élvezni, akik a város adófizetői? Ha már a központi vásárcsarnokot megoldani a város nem tudja, legalább szépítsen, de ne rontson. Az idegen hamarább látja a Kossuthszobrot, mint az Üdülőszállót. Most mikor annyi rendőrt képeznek ki, állandó őrszem a piactérre is juthatna. Kérem a tek. Szerkesztőséget, hogy a városi hatóság figyelmét mindezekre felhívni méltóztassék. Egy előfizető. Kötelező fürdősapka viselést a strandfürdőn — Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Mivel becses lapja által már oly sok panasz orvoslást nyert, így én is bátor vagyok soraimmal Önhöz fordulni. Mielőtt megkezdődik a strandélet, jó lenne, ha intézkedés történne az irányban, hogy minden fürdőző — legyen az nő vagy férfi — viseljen fürdő sapkát, ha a vízbe megy! Azért égetően szükséges ez az intézkedés, mert tele van a víz hajszálakkal és amikor kijövünk a vízből ruhánk cipőnk tele van vele, — sőt még most hogy tavaly eltett fürdőruháimat elővettem most is még tele volt hajszálakkal! — Azt hiszem ezt mindennek lehet nevezni, csak kellemesnek, üdítőnek vagy gusztusosnak nem! — Láttam hosszúcopfos leánykákat a vízben, akik copfjukat úsztatták a vízben és senkinek nem jutott eszébe, hogy ezért rájuk szóljon pedig ennyi jó ízlés mindenkiben lehet, mert bármennyire szép és igéző a szép fényes, ondolált női haj, de kihullva, vizesen rámcsavarodva fürdés közben — semmi szín alatt sem tetszetős és azt az elhatározást érleli meg bennem, hogy inkább nem járok strandolni ha csak így lehet. Pesten már régen szigorú szabály, hogy fürdősapka nélkül senki sem törődhet! Úgy érzem, hogy sok strandolni vágyó kérését tolmácsolom ezzel, hogy illetékesek sürgősen intézkedjenek, hogy mindkét strandfürdőben táblák függjenek: „fürdősapka nélkül tilos a vízbe menni!" A kopasz emberek természetesen kivételek! Egy strandoló. Szemüvegében öröme lesz. Készíti Iazsaság csökkentése Állandó a panasz kb. fél év óta az erősen csökkenő állatárak miatt. A kormány igyekszik is különböző intézkedésekkel (intervenciós vásárlások, kedvezményes árutakarmányok stb.) a további árzuhanásnak elébe vágni. Igen helyesen, mert hisz Magyarországon a mezőgazdaság rentabilitásától függ minden. Azt is látjuk, hogy az árvizsgáló bizottság is működésben van és szabályozta a közszükségleti cikkek árát. Erről olvastunk le, lapjuk múlt bő 10-i számában egy összehasonlító kimutatást, melynek eredményeképen a legfontosabb cikkek ára, különösen azoké, amelyeknek áralakulása a mindenkori állatáraktól függ, jelentősen csökkenntek az egy évvel ezelőtti árakhoz képest. Ez mindenesetre megnyugtató jelenség, de sajnos az árvizsgálóbizottság figyelmét elkerülte a szegény néposztály fontos élelmi cikke, mint a tepertő, véreshurka, stb. jelenlegi magas ára. Ezeknek az árát annak idején az emelkedő állatárakra való tekintettel, különösen a tepertőét, közel ötven százalékig emelték és most nem hajlandók önként leszállítani. Ilyen önzetlenség nem is várható azok részéről, akik üzleti nyereségből élnek. Itt a hatóságnak kell közbelépnie és az árakat viszszaszorítani a régi mederbe. Pécsi adófizető. Kerékpárromboló villamossín A kerékpárosok közül többen annak közlését kérik, hogy a Majorossy Imre- és Kossuth Lajos-utca sarkán a villamossín olyan magasan áll ki és olyan éles, hogy az arra haladó kerékpárok gumiját elszakítja. Sürgős intézkedést kérnek a baj elhárítására. HIRDETÉSÜGYBEN A 29—50 TELEFONSZÁMOT SZÍVESKEDJÉK TÁRCSÁZNI