Dunántúl, 1939.. július (29. évfolyam, 148-173. szám)
1939-07-02 / 149. szám
Vasárnap, 1939 július,2. DUNÁNTÚL Segítsük Józseffalvának a leégett bukovinai magyar községnek újjáépítését Pécs, júl. 1. — A segélykiáltást, melyet e lap hasábjain június 24-én intéztem az Erdélyiek Pécsi Otthona nevében a város nemesszívü közönségéhez, — örömmel jelenthetem, — sokan meghallották. .Még többen lehetnek azonban, akik nem olvasták a kérő szavakat, nem hallottak eddig Józseffalva telepes község pusztulásáról, a nagy tűzvészről, mely ezt a falut teljesen elhamvasztotta. Hajléktalanná téve a községnek minden lakóját. Sokan siettek mélységes részvéttel az első percben csángószékely testvéreink segítségére. Siettek a csüggedő véreink megvigasztalására, bátorítására, bánatos könnyeik letörlésére. Siettek adományaikkal felépíteni, ismét újrarakni a leégett családi fészkeket. Nyomban átérezték a közmondás fontosságát: „Aki gyorsan ad, kétszeresen segít!" Megértő szívek mind, akik adakoztak. Jobb, nemesebb, emberségesebb célra nem is adhatták volna filléreiket. A magyarok Istene fizesse nekik vissza ezerszeresen jó cselekedeteiket. A hajléktalanná vált családok, különösen a tehetetlen aggok és gondtalan gyermekek hathatós imája száll érték a magasságba a Mindenható bőséges áldását könyörögve jótevőik számára. Az eddig adakozók első szóra megértették azt, hogy az idegen néptengerben, a legkeletibb részen évszázadok óta küzködő derék csángó telepeseink, jó magyar fajunk megmentéséről van szó. Tudják, hogy ezek a telepes magyar falvaink a mi drága nemzetünknek országhatárainkon kívül helyezett ,,előőrsei". Többszörösen nehéz hivatást kell betölteniök. Külföldön védeni a magyar érdekeket; ezer veszélyen át bátran odakiáltani keletnek, ne bántsd a magyart! Ugyanakkor bámulatos faj szeretettel folytonosan küzdeni a megsemmisülés, a beolvasztás veszélyei ellen. Itt magyarnak lenni valóban nagy dolog! Ilyen magyarok a józseffalvaiak, akiknek eddigi ,,fedezéküket" a tűzvész teljesen megsemmisítette. Szabadjára, fedél nélkül is rendületlenül állják a vártát, tartják a frontot ősi magyar élniakarással, becsületes kötelességtudással, megalkuvást nem ismerve. Magyar Testvéreim! Kis összefogással, de nagy megértéssel dobbanjon össze a szívünk, nyíljon meg a tárcánk: „Adjatok, adjatok, amit Isten adott!" Ma, amikor a felszabadult Kárpátalja ruszin községeit országszerte versengve sietünk testvérközségeinké fogadni és megsegíteni, akkor egy leégett, megsemmisült magyar falut nem akarna és nem tudna felépíteni és magához ölelni az egész ország és annak hazafiasan érző lakossága? Erősítsük meg a legkeletibb magyar nemzeti frontunkat. Építsük a józseffalvi hős harcosainknak új fedezékeket,, családi hajlékokat, bevehetetlen Magnot vonalat! Szíves adományokat a Dunántúl kiadóhivatala készséggel továbbít. Ildolai Kirándulásokat rendez az OTI pécsi pénztára a Mecsekre Pécs, júl. 1. — Az Országos Társadalombiztosító Intézet ez évben is megrendezi a közkedveltté vált nyári vasárnapi kirándulásait. A pécsi kerületi pénztár július második vasárnapjától kezdődően négy vasárnap a Mecsek-hegységnek gyalog megközelíthető kiránduló helyeire egésznapos csoportos kirándulást rendez a 18 éven aluli leány- és fiúbiztosítottai részére. A kirándulások alkalmával a fiatalkorú biztosítottak díjtalanul kapnak ebédet és uzsonnát és kisérőkről is gondoskodik a kerületi pénztár. A kirándulásokon azok a 18. életévüket be nem töltött ipari alkalmazott fiatalkorú leány- és fiúbiztosítottak vehetnek részt, akik szándékukat a kerületi pénztárnál bejelentik. Jelentkezni lehet a kerületi pénztár I. emelet 22. számú hivatali helyiségében 1939. július hó 5-én, 6-án, 7-én, 10-én, 11-én és 12-én délután 5 és 6 óra között. Egy pécsi gyáros emléke Angster Emil élete A pécsi ciszterci diákszövetség évi ünnepi közgyűlésének keretében megemlékezik egy-egy kiváló tagjáról, akinek egyénisége az intézetnek dicsősége, kortársaknak és jövő nemzedéknek példaképe. Idei megemlékezésünk Angster Emilnek szól. Valamint Pécs város térképét a négytornyú székesegyház és a belvárosi kupola teszi jellegzetessé, úgy Pécs életképéhez a Szepesy és Zsolnay nevek mellett hozzátartozik az Angster név is. Több, mint hetven év óta tölti be az Angster-orgonák hangja a csonka és nagy magyar föld istenházait, sőt a szegedi fogadalmi templom orgonája európai viszonylatban is az elsők között áll. Pécs, Kalocsa, Eger székesegyházai, a budapesti Szent István bazilika és zeneművészeti főiskola, a kecskeméti öregtemplom és sok más város és falu temploma volt az a hely, ahol Angster Emil buzgó és művészi lelkének ihletével, kezének szakavatott és biztos ügyességével dolgozott négy évtizeden át, hogy az istentisztelet fenségét az orgonahang gazdag harmóniájába öltöztetve és a vallásos lelket a legfinomabb illetéssel az isteni titokhoz közelebb vigye. A kiváló férfiakról való megemlékezés mindig jóleső, mindig felemelő, mert hisz a próféta szerint is „olyan a férfiú, mint rejtekhely a szél elől és menedék a fergeteg elől, mint a vízpatakok a szomjúságban és a kiálló kőszírt árnyéka a puszta földön." Angster Emil 1874 szept. 15-én született, mint Angster József és Rapp Terézia kilenc gyermeke közül a harmadik. Az édesapa, szabad mondani, in odore sanctitatis, az életszentség illatában távozott az élők sorából, az édesanya pedig még ma is ágyhoz bilincselve várja a Krisztus ünnepi arcának megjelenését. Elemi iskoláit a pécsi tanítóképző intézettel kapcsolatos gyakorló iskolában, a gimnázium alsó négy osztályát pedig ebben az intézetben végezte. Ugyanezen iskolába járt később és már ma is hat fiúgyermeke. 1892-ben a pécsi felsőkereskedelmi iskolában megszerzett érettségi után atyjának orgonagyárában két évig tanonckodott, majd segéd lett. A millenium esztendejében, 1896 májusában megkezdte külföldi tanuló, kutató, gyakorló és vándoréveit. Ausztriában, Németországban, Schweicban, egy évig Angolországban, Londonban, hónapokon át Franciaországban Párisban dolgozott, figyelt, tapasztalt és gyűjtötte szaktudásának és általános műveltségének kincseit. Európa leghíresebb orgonáit tanulmányozta, mint a festőművész a mesterműveket, a tudós a fóliánsokat. Három és félévi nyugateurópai művészvándorlás után visszatért Pécsre és az Angster gyárnak lelke, szellemi vezetője és a szintén éveken át külföldet járt apa nyomdokain a gyárnak felvirágoztatója lett. Később is többször, különösen nagyobb tervei előtt heteket töltött külországok gyáraiban és orgonái mellett, úgy, hogy nála az orgonatudomány nemcsak zseniális inventiót, hanem a legszélesebb körű eruditiót is jelentette. A magyar nyelven kívül tökéletesen leírta a német nyelvet, szakkönyvtára tele van német munkákkal, jól beszélt angolul, francia nyelven levelezett, angol és francia szakfolyóiratokat olvasott. A legtökéletesebb zeneszerszám iparművésze azonban kiváló zenész is volt. Gyermekkorában tanult zongorázni, harmóniumon és orgonán játszani. Mint kis cisztercita diák, ő kísérte a belvárosi diákmiséinek énekét, érettségi után pedig Jaksch Ede, kiváló orgonaművészünk és zongoramesterünk vezetése és tanítása mellett valósággal zeneművésszé fejlesztette magát. Pécsi ünnepélyeken sokszor felhangzott önálló játéka és énekkísérete, a Sigmaringenbe meghívott pécsi székesegyházi orgonista Hof Richárd, valamint Kreuss Adolf, a századeleji pécsi zenekultúrának kényes ízlésű vezérei pedig benne tisztelték a legkedveltebb partnerüket. A közéleti kötelességekből is kivette részét, mint a város törvényhatósági bizottságának, a kereskedelmi és iparkamarának, a felső kereskedelmi iskolák felügyelő bizottságának tagja, a Baross Szövetség pécsi fiókjának nyolc éven át elnöke, a budai külvárosi hát.körnek átmenetileg világi alelnöke. 1916-ban, a világháború viharai között lépett házasságra és indította meg a , jó Isten bőséges áldásában ragyogó, az isteni gondviselésbe vetett mélységes bizalommal, küzdelemmel és boldogsággal teljes, eszményi magaslaton álló családi életét. Kilenc, valamennyi élő gyermeke, a szülők szerető gondja és azok nevelése mellett növekedett és serdültek fel és istenadta tehetségük szép jövőt ígér az Egyház, a haza és társadalom szolgálatában. Ha már most Angster Emil jellemét akarjuk magunk elé állítani, akkor az eddigiekben kiemelt műveltség, kiváló tudás, művészi lelkialkat mellett különösen kettőt kell kidomborítanunk, mélységes vallásosságát és tökéletes szerénységét. Mondjuk, hogy vallásosságának magvát szerencsés öröklés és szülői ráhatás révén nyerte. De ennek a magnak a kicsiráztatása, gyökereztetése és szárbaszökkenése, sőt életfává fejlesztése, a csillogó világ csábításai és a robotoló élet megpróbáltatásai ellenére, az isteni kegyelemtől megindított és támogatott aszkétikus lelki élet eredménye volt. Vallásos meggyőződése és gyakorlati vallási élete vitték őt a pécsi Urak Mázi kongregációjába, a krisztusi felebarát szeretettől vezetve lett a pécsi Szent Vince conferenciának egyik alapító és évtizedeken át működő tagja. A keresztény világnézet és apostoli lelkűjét késztették arra, hogy a Kolping szellemében működő pécsi legényegyletnek tizenhét éven át buzgó világi elnöke legyen. Jellegzetes volt nála az egyháznak és egyházi személyeknek tisztelete. Ez a tisztelet nem csupán külsőségben nyilvánult, megfáz egyházzal való hivatásszerű kapcsolat révén, hanem a vallásos léleknek őszinte, szíves kiáradása volt. Szívjóságát minden vele találkozó embertársa megtapasztalhatta, de elsősorban hozzátartozói és a gyárnak nagy családja, munkásainak és alkalmazottainak serege. Gondolkodásában és ítéletében emelkedett, társalkodásában komoly volt, arcvonásai az edzett férfilélek nemes, melankóliáját tükrözték, melybe különösen a szeretett környezetben és bizalmas baráttal szemben a tisztult lélek derűje vegyült. Szórakozásában az önmegtagadásig fegyelmezett volt, legédesebb szellemi megpihenését a hitbuzgalmi irodalom gyöngyeiben találta. Mélységes vallásossága lelkének legbennsebb rejtekében bontotta ki legszebb virágait, melyekkel bár az emberek előtti világoskodás követelményének mindig bátran eleget tett, a világ szemei előtt sohasem kérkedett. Amit azonban ő maga sem tudott elrejteni, az tökéletes szerénysége volt. Szinte beburkolódzott a szerénység palástjába és úgy járt a műveltséggel, befolyással, sokszor még vallásos élettel is hivalkodó emberek között, mint egy remete a hiúság vásárán. Megvalósította Szent Pál szavait, „nem az a kipróbált, aki önmagát ajánlja, hanem akit az Isten ajánl." Ha az életküzdelem porondjáról, a természetes érvényesülés országútjáról szemléli valaki ezt a szerénységet, akkor talán felfedezhetné benne Angster Emilnek egyetlen gyenge- iségét, de a lelki tökély rendhagyó nézőpontjából, a kegyelmi kifinomodottság , távlatából ez a szerénység az a gyenge- iség, amelyben Krisztus ereje lakozik. Ezzel a néhány vonással akartam megrajzolni Anster Emil képét. Szerényen tettem, mert így méltó hozzá. Ha földi fülekkel hallotta volna, belepirult volnaaz arca és nem tudná megköszönni."Mi köszönjük neki a jó példát, melyetéletével adott, Hajós György él. Pécsen nyaral a legolcsóbban hf* CT Városi és & Hullámfürdőben érvényes részletfixelés&s idény.. vagy havi fürdő* ■ héri&t&* j&gymz? 7 $$ ÁRA EGY PENGŐ