Dunántúl, 1939. november (29. évfolyam, 250-273. szám)

1939-11-03 / 250. szám

Péntek, 1930 november 3. DUNáNTÚt •utánAPÓI LÓ 11 Pántok, nove­mber 3. U t o V á r a I Rendkívüli Idők, rendkivül fi mis! A múlt vérzivatarának i­galmai, az e­­gész világot megrázó tragikus esemé­nyek elevenednek meg a francia film­­gyártás leg­emeltebb drámájában! 1914. június 28. Ultimátum Népek párbaja a sorssal. Főszerepben Erich v. Strohmim, Oita Por­to, Abel JacQuin. Magyar ábránd. Érdekes magyar kulturfilm. Világhíra­dót Előadások: S, 7. és 9 órakor. Péntek szombat, apvemb­er 3­4. APOLLO Telefon- 20—46. Szombat- vasárnap, november 4-5 Dal, tánc, esze, vidámság, szives jív, viha­ros kacagás ROXE MA­RIKA parádés új filmje. Halló Janine! Vidám férfiak, jókedvű, elmés, kacagó asszonyok brilliant vígjátéka. R­A­K­K MARIKA partnerei: JOHANNES HEESTERS és MADY FAHL. Világhíradó. Előadások : Urániában péntek­­szombaton : Vs 5, Vs 7, Vs 9 órakor. Apollóban szombaton: 5, 7 és 9 órakor. A temető ünnepe A pécsi helyőrség emlékünnepélyt tartott a hősök sírjánál Pécs, nov. 2. — Mindenszentek nap­jára gyönyörű virágos kertté varázsolta át a kegyelet a halottak csendes biro­dalmát. Az élő város kizarándokolt a sírok mellé, annak jeléül, hogy a halál senkit se szakaszt le örökre a szerető szívekről, mert a halottak tovább él­nek a kegyeletes megemlékezésben. Ezt jelképezték a sírokon kigyűjtött mécse­sek és gyertyák is. A szívekből feltörő imádság könyörgést is vitt az élet és halál Urához: adja meg a halottaknak a békés csendes pihenőt és az Isten látá­sában való boldog örök életet, az élők­nek pedig az Isten akaratában való meg­nyugvást. Az élő város kegyelete ott virrasztott azoknak a sírja mellett is, akik a világ­háborúban a legdrágábbat, az életüket áldozták a hazáért. A kegyeletes meg­emlékezésből és imádságból kijutott a kárpátaljai hősöknek is, akik tanúbi­zonyságát adták, hogy az életét áldozni kész hazaszeretet mindig elevenen élő valóság a nemzet történetében. A temető ünnepéről az alábbiakban számolunk be: Már a kora délelőtti órákban valóságos népvándorlás indult meg a központi te­mető felé vezető útvonalon. Öt városi autóbusz tízpercenként valósággal on­totta a közönséget. A bérautók, magán­autók és magánfogatok végeláthatatlan sorban rótták az utat a temető felé. A gyalogjárókon embererdő mozgott. A temetők kapujában a bajtársi egyesületek tagjai urnával és persellyel várták a közönséget, hogy adakozásra hívják őket négy jótékony pécsi egyesület ja­vára. A forgalom a délutáni órákban érte el tetőfokát. A valósággal életveszélyes forgatagban csak a rendőrség felfokozott ébersége őrizte meg a rendet. Délután fél 4 órakor emlékünnepélyt tartott a pécsi helyőrség a hősök teme­tőjében, a hatalmas Krisztus-szobor előtti téren. Kivonultak a különféle fegyvernemek csapatai a zenekarral. A helyőrség tisztikara vitéz R­u­s­z­k­a­y Jenő altábornagy, hadtestparancsnokkal az élén jelent meg. A város képvisele­tében Nikolits Mihály főispán és Makay István polgármester vettek részt az ünnepélyen. A polgári társada­lom is olyan nagy számban jött össze, hogy a hősök temetőjét és környékét valósággal elözönlötte. Katafalkot ez­­zel nem állítottak annak jeléül, hogy nem gyászünnepélyt tartanak. A nem­zet már nem gyásszal, hanem örök büsz­keséggel emlékezik hőseire. Az emlékünnepélyt a honvédzenekar nyitotta meg Chopin­ Gyászindulójával. Utána M­a­j­t­é­n­y­i Viktor dr. tábori es­peres magasszárnyalású, mindenkit meg­kapó beszédében idézte a hősök emlékét. Hangsúlyozta, hogy az emlékezésből ki­jut Kárpátalja hőseinek is, akik szintén vérükkel írták tovább a nemzet új tör­­­­ténetét. Az emlékünnepélyt a Himnusz fejezte be. A város lakói késő estig ott, jártak a sírok között és az égő gyertyák fényé­nél újították fel szeretteik és a jó is­merősök áldott emlékét. A rend fenntartásáért és a forgalom zavartalan lebonyolításáért teljes elisme­rés illeti a rendőrséget. Az esti haza­­özönlésnél azonban kiderült, hogy az alsó kapu lezárása a kijövő forgalom elől nem válik be. A permetező esőben olyan tumultuózus jelenetek játszódtak le a temető főkapujában, aminő csep­pet sem illett a nap hangulatához. Mi­után abban az időben érkezők már amúgy sem voltak, feltétlenül meg kel­lett volna engedni, hogy a közönség az alsó kapun is távozhassak. A rendőrök a kiadott parancs ellenére nem adhat­tak engedélyt és így a jövőre már előre fel kell szabadítani mindkét kaput. Mohácson a frontharcosok rendeztek megható ünnepséget a Hősök Ligetében. Itt felvonult a levente és a vízi cserkész csapat is. Az ünnepséget a II. Lajos dalkör Himnusza nyitotta meg, majd a frontharcosok nevében vitéz Horváth Kázmér dr. mondott szívhez szóló meg­emlékezést 700 ezer hős bajtársáról. Utána a frontharcosok vigyázzba mere­­vült sorfala előtt a frontharcos elnök­ség minden egyes sírnál virágcsokrot helyezett el és gyertyát gyújtott. A meg­ható szertartás alatt a levente zenekar Beetoven gyászindulóját játszotta. Vé­gül a szimbolikus sírra koszorút tettek le s az énekkar a Szózattal fejezte be az ünnepséget. Utána a frontharcosok díszszakaszának, a leventéknek és cser­készeknek részvételével történt meg Halmi Jenő nyug.­színigazgató sírem­lékének felavatása, a római katolikus temetőben. Meglátogatták a frontharco­sok és a II. Lajos Dalkör Margitay La­jos dr. polgármester sírját is, ahol ko­szorút helyeztek el. Orosz-török-román tárgyalások kezdőd­nek Isztanbulban Isztanbul, nov. 2. — A Német Távirati Iroda jelenti. Ankarai hírek szerint ott a legközelebbi jövőben háromoldalú tárgyalások lesznek Oroszország, Törökország és Romá­nia között. A napokban várják a ro­mán nagykövet visszatérését, aki a legutóbbi napokban Bukarestben is­mételten hosszabb megbeszéléseket folytatott a királlyal. (MTI) Izmet Imim­ü elnök: Törökország távol akar maradni a jelenlegi háborútól Az angol-francia-török egyezmény nem irányul egyik állam ellen sem IZMET INÖNÜ I­s­z t­a­nb­u­l, nov­. 2. — A Német Távirati Iroda jelenti: A török nem­zetgyűlés téli ülésszakának megnyi­tása alkalmából Izmet I­n­ö­n­ü ál­lamelnök Ankarában külpolitikai be­­szédében többek között ezeket mon­dotta: — A török nép őszintén sajnálja, hogy Európa egy részében háború tört ki. Törökországnak ezzel kap­csolatban csak az a kívánsága, hogy a békét szolgálja és biztosítsa saját sérthetetlenségét. Ebből a kívánságból kifolyólag jött létre Törökország szerződése Ang­liával és Franciaországgal. Ez a szerződés, amelyet most megerősítés végett a nemzetgyűlés elé terjesztet­tek, nem irányul egyetlen más állam ellen sem. E feltételek mellett kötötte meg Tö­rökország a paktumot. Ezt a szerző­dést csak akkor fogják érvényesíteni, ha bármely oldalról megtámadják T­örökország jogos életérdekét. • A szerződés egyáltalán nem za­varhatja meg Törökország jó­viszonyát más államokkal. Törökország legkomolyabb kívánsá­ga ma és holnap is, hogy távol ma­radjon a jelenlegi háborútól. A török külügyminiszter moszkvai küldetéséről Izmet Inönü azt mon­dotta, Törökország reméli, hogy az Oroszországgal való egymagukban is barátságos és őszinte kapcsolatokat még jobban ki fogják fejleszteni. Minden fáradozás ellenére, amelyet török részről tanúsítottak, most, sajnos, nem sikerült olyan eredményre jutni, amely közös nevezőre hoz­ta volna Törökország és a másik fél érdekeit. A jelenlegi helyzet különlegességei­nek azonban nem szabad befolyásol­­niuk az Oroszországgal való régi ba­rátságot. (MTI) MEGHALT Darányi Kálmán v. miniszterelnök Kedden délelőtt temetik az Országház kupolacsarnokából Pécs, nov. 2. — A budapesti Vörös Kereszt szanatóriumban négyhónapos szenvedés után Mindenszentek napján délután 4 óra 30 perckor meghalt Darányi Kálmán dr. nyug. miniszter­elnök, a képviselőház elnöke. Ötven­három évet élt.­­ Darányi Kálmán ez év júniusában kezdett betegeskedni. Agytrombózis tá­madta meg. Ekkor visszavonult anyácsai birtokára, ami­kor azonban ál­lapota nem ja­vult, felvétette magát a Győri­­úti Vöröske­reszt szanató­riumba, ahol a leggondo­sabb orvosi ke­zelés dacára újabb trombó­zis támadta meg. Később mellhártyagyulladás, majd tüdőgyulladás támadta meg, a nagybeteg állapota egy­re romlott. A legutóbbi hónapok alatt szótla­nul és mozdulatlanul feküdt kór­ágyán, öntudata elhomályosult s már legköze­lebbi hozzátartozóit se ismerte fel. Or­vosai már a múlt héten látták, hogy ál­lapota menthetetlen. A tragikus vég bekövetkeztét minden pillanatban vár­ták. (Ezért maradt el Hóman Bálint és vitéz Imrédy Béla tervezett pécsi útja is). Szerdán délután 4 óra 36 perckor a beteg szív utols­ó dobbant. Halála pil­lanatában felesége és fivére, Hóman Bá­lint kultuszminiszter, Szép László mi­niszteri osztályfőnök és Szalontay Ká­roly kórházi főorvos állottak mellette.­­ A halál beálltáról azonnal jelentést tettek Horthy Miklós kormányzónak, aki az özvegyhez az alábbi részvéttáv­iratot intézte: Özvegy Darányi Kálmánná önagy méltóságának. Mélyen meghatott férje elhúnytának híre. Bár súlyos betegsége előreve­tette árnyékát a tragikus eseménynek, bekövetkezett elmúlása mégis igen fájdalmasan érint. Koporsójánál meg­emlékezve az országnak s nekem kü­lönböző magas közjogi állásaiban tett nagyértékű szolgálatairól, bensőséges mély részvétemet nyilvánítom Nagy­méltóságodnak s gyászoló családjának. Horthy. * Darányi Kálmánnal egy nagykon­cepciójú, puritán, gondolkodásában elő­kelő politikus dőlt ki az élők sorából. Politikai karrierje a háború utáni idők­ben ívelt felfelé. 1927-ben a magyar­óvári kerület mandátumával került a parlamentbe, a következő évben már­­ Bethlen István gróf mellett miniszterel­nökségi államtitkár, majd 1935-ben Göm­bös Gyula kormányában földművelésügyi miniszter, Gömbös halála után pedig mi­niszterelnök. Emlékezetes győri programjában je­lentette be az egymilliárdos beruhá­zás tervét, a zsidó törvényt, a titkos választójogot­­ és a telepítési törvényt. A szélsőséges­­ izgatás közepette a megbékélés és ki­­egyenlítés politikáját követte, de egy évvel kormányrajutása után mégis kény­telen volt benyújtani lemondását, amely után a ház osztatlan bizalma az elnöki székbe helyezte. Darányi Kálmánt az országgyűlés halottjaként temetik el az országház kupolacsarnokából kedden délelőtt 3

Next