Dunántúl, 1940. február (30. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-24 / 45. szám

évi«»’yam 45. Afs Év Lik­ér­i*écs, 1940 felmi&F 3£f$. Va^Ai-nap- -SZERKESZTŐSÉ­G — —------im---au mm .PERCZEL-UTCA 1 SZÁM TELEFONSZÁM: 39-40- K I A D Ó H I V A T A L FEROjEL-UTCA % SZÁM TELÉFONSZÁM: 29-50 HIRDETÉS' DIJSZABÁS SZERINT -í .' • Itflfl ÁlAEi HÁZF LLITV-4 VAGY POSxÁN EGt HÓRA 3-50 RENGŐ EGYES SZÁM­ÁRA 11 FILLÉR. 16 OLDALAS 10 FILLÉR. KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Teleki Pál gróff­ai és több­ lelki tartalmat kereső szellemiségi ébredezik A kormányzói pár estebéden látta vendégül a Corvin-rend tagjait Ba­rl­to­ssi, febr. 24. — Magyar­­o­­rszág díseső emlékű királya, Hunyadi Mátyás születésének 500. évfordulója alkalmától a kormányzó és a főm­él­­tóságú asszony szombaton este nyolc órakor a Corvin lánc és a Corvin koszorú tulajdonosai részére ebédet adott, amelyre hivatalosak voltak a rend tagjai. Az­ ebéden Hóman Bá­lint, a Corvin lánc és koszorú tulaj­donosai testületének elnöke hódo­lattal köszöntötte a kormányzói párt. Ezután Teleki Pál gróf, a testület tagja, aki nemcsak politikus, hanem elismert tudós is, mondott ünnepi beszédet. Beszédét a rádió is közve­títette.­­ — Mátyás t­irály által Magyaror­szág a reneszánsz kor jelentékeny té­nyezőjévé vált — mondotta —, amely újra forr az európai emberiségben, a belső vágy, a kiszélesedett Anyagi is­­meretkor kérdéseire válasz­t adó lel­kiség után. Most, amikor a nyers tö­meg értékesebb és annyi erkölcsi ér­ték és finomság pusztul el, felébred a vágy az emberek együttélését és belső megbékélését lehetővé tevő er­kölcs­­rend után. Politikai, gazdasági és társadalmi vajúdások, világháború roppanásai sejtetik Európának ez új korszakra való átalakulásának mér­legeit. Még hosszú ideig fog azonban tartani, amíg alakot ölt ez az­­­ala­kulás. A XIX. század anyagiakért folyó harcaival szemben a XX. szá­zad szellemisége és lelkisége keres egyensúlyt, az író általánosabb és egyszerűbb művészi stílust, az ifjúság tekintélyes része pedig erkölcsibb alapokra helyezett jövőt. Új és több lelki tartalmat kereső szellemiség éb­redezik. Az új humanizmus és az új reneszánsz sokkal átfogóbb, mint volt az ötszáz év előtti­ Végül kezében a Corvin serleggel, Magya­rország kormányzóját, az or­­szággilyapítót és nemzetépítőt kö­szöntötte. A németek visszaűzték a francia felderítő repülőket Párisi jelentés szerint angol repülőgépek elpusztítottak két német tengeralattjárót Berlin, febr. 24. — A Német Távirati Iroda jelenti. A véderő fő­parancsnoksága közli: A nyugati harctéren a pénteki nap nyugodtan telt el. Francia repülők több alka­lommal átrepülték a német nyugati határt, de az azonnal működésbe lépett né­met vadászgépek és légelhárító ágyúk visszatérésre kényszerí­tették. A mi repülőgépeink Franciaország felett végeztek felderítést, több al­kalommal ellenséges tüzérség és va­dászrepülők erős ellenállásával talál­koztak, mégis végrehajtották felada­taikat és veszteség nélkül tértek haza. Párisból jelenti a Havas iroda. A nyugati harctéren pénteken a szo­kásos felderítő tevékenység folyt. A tüzérség is működésbe lépett néhány­szor. Az angol repülők másodszor is Bécs és Prága felé repültek, vala­mint felderítőtevékenységet folytat­tak Helgoland és Wilhelmshafen ha­dikikötő és Északnémetország felett. Az Északi tenger felett a repülők a szokásos őrjáratot végezték, ennek során az angol gépek megpillantottak két német tengeralattjárót s nyomban meg is támadták. Francia érdekes körökben kije­lentették, hogy a repülők a ten­geralattjárókat elpusztítoták. A francia repülők is fontos utakon voltak a vonalak felett. Egyébként a németek húsz ízben végeztek por­­tyázó repülést Anglia irányában. Londonból jelenti a Stefani iroda. Az angol tengernagy­ hivatalnak nincs módjában megerősíteni, vagy megcáfolná azokat a híreket, amelyek szerint angol repülőgé­pek pénteken az Északi tenge­ren elsüllyesztettek két német tengeralattjárót Az Asiatik angol teherhajó kapitá­­­nya jelenti, hogy hajójának orra sú­­­­lyosan megrongált egy felszínen ha­­­­ladó német tengeralattjárót. (MTI) Háromszázezer halad és sebesült, ezer harcikocsi, 500 repülőgép a szovjet eddigi vesztesége Stockholmból jelenti a Havas. A vörös hadsereg alakulásának évfor­dulóján szovjetorosz repülőgépek röpcédulát szórtak a finn vonalakra, amelyekben feladásra szólítják fel a finneket, mert a harc teljesen hiába­való. Hangoztatják, hogy a szovjet­csapatok már véglegesen áttörték a Mannerheim-vonalat, a Viipuriba ve­zető út nyitva van, Finnország kiéhe­zett és a Kuusinen kormány bizto­sítja az ország jólétét és békéjét. Az ilyen propagandának — írja a svéd lap — természetesen csak vállvono­­gatás az eredménye. A valóság az, hogy már valamennyi finn katona tudja, hogy a szovjet csapatok több mint 300.000 halottat és sebesültet vesztettek és a halottak száma felül­ i­s múlja a sebesültekét. Azonkívül több mint ezer harcikocsit elpusztítottak­­ és 500 repülőgépet lőttek le. Ennek­­ a mérlegnek súlyosságát akkor lát­­­­hatjuk legjobban, ha összehasonlít­juk a világháborúval, amikor 1014 novemberétől 1915 áprilisáig az orosz hadsereg 500.000 embert vesztett. Éjjel jelentik: Jólértesült an­gol körök túlzottnak tartják azokat a belgrádi híreket, amelyek szovjet­török összetűzésekről szólaltak. Ha történt is határincidens, azt erősen felnagyították. Azokat a híreket is cáfolják, mintha Törökországban ki­hirdették volna az ostromállapotot. Moszkvában cáfolják azokat a híre­ket, mintha a szovjet a Kaukázusban erődítéseket építene. (MTI) * A történelem rostáján még hét évtized sem • telt el a békeszerződések összetákolása óta —• tehát hiányzik az a bizonyos történelmi táplet, amit az esemé­nyek nyugodt és tárgyilagos lem­é­­­réséhez szükségesnek tartanak —,­­ mégis azt­ tapasztaljuk, hogy m emberiségnek­ az a része,­ amelyből nem pusztult ki a lelkiismeret és az események megítéléséhez szük­séges józanság, már régen élt­or dúlt lélekben és ítéletet mondott a ..nagy állami ér­sak” alkotásai fö­­lött. Szánalmas figurákká, tudata­lan, bosszúálló szörnyekké, fondor­­latos gonosztevőkké zsugorodtak a világháború és békekötés diploma­­tái, mihelyt­t a leleplezések és em­lékiratok fényt kerítettek sötét alakjukra és még sötétebb munká­jukra. De még a legmegdöbbentőbb leleplezéseknél is megrázóbbak azok az események, amelyek - mint a békeszerződések természe­tes következményei —i fájdalma­san gyötrik Európa népeit. ’ . * . . • * Beigazolódtak azok az igazsá­gok a művelt emberiségen, amelye­ket hiába hangoztatott Apponyi prófétai előrelátással a békepa­rancs aláírása előtt. Történelmi, gazdasági, földrajzi és néprajzi szempontból egyaránt katasztrofá­lisnak látta a békeparancs rendel­kezéseit. De falrahányi borsó volt Apponyi minden érve, nemcsak azért, mert a lobogó gyűlölet nem tud gondolkodni, de azért is, mert a nagy államférfiak olyan orszá­gokról, viszonyokról mondtak íté­letet, amelyeket nem ismertek, vagy rosszul ismertek. Ha egy kis gimnazista követne el olyan járat­lanságot Dél-Afrika földrajzából, mint aminő, tudatlanságot tanúsí­tottak a történelemcsináló állam­férfiak Magyarország nép- és föld­rajzi viszonyainak ismeretéből, a szülök helyeslésétől kísérőé meg­bukna. A Karasica patakon flotta­­tüntetést akartak rendezni, s a bűnbánó Lloyd George­ tengerparti tartománynak gondolta Sziléziát és Ferdinand trónörököst, követ­kezetesen Ferdinand nagyherceg­ként szerepelteti emlékirataiban.­­ De megindult már a történelem nagy rostája,­ a hajdani ellenséges nemzetek Magyarországnak udva­rolva vallják be tévedéseiket, s Clemenceau, Orlando, Wilson, Lloyd George, Benes, Titulosas örök időkre szánt alkotásainak végzetesen elhibázott mivoltát. Máris kitűnt — mint annyiszor a világtörténelem folyamán —,h­ogy bűnből, igazságtalanságból nem származhat béke és megnyugvás, hanem csak újabb háború és szen­vedés. Milyen mély bölcseség nyi­latkozóa meg a meg nem hallgatott XV. Benedek pápának a háború

Next