Dunántúl, 1940. március (30. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-01 / 49. szám
egyes tagja szeretetének és ragaszkodásának látható jelét. A díszkard folyamőrségi kard, pengéje sollingeni acél. Egyik oldalán: ..1°2Q március 1. Legfelsőbb hadurának 1940 március 1.“; másik oldalán: „M. kir. honvédség és csendőrség" felírás. A díszkard kosara díszes aranyozott ezüstből készült, elölről középcímerrel, külső oldalán turul madárral és egyéb magyar motívum díszítéssel. A kardhüvely aranyozott díszítésű. A díszkarának külön doboza van. Az átadáshoz okirat is készült kutyabőrön ezzel a szöveggel: „Főméltósága Kormányzó Úr! Az Isteni Gondviselés megengedte, hogy a magyar állam hadereje immáron húsz esztendeje tisztelhesse Legfelsőbb Hadurát Főméltóságú Kormányzó Urunk magas személyében. Az ünnepi évfordulón mély hódolattal kérjük, hogy a m. kir. honvédség és csendőrség hűségének jeléül felajánlott díszkardot Förméltóságú Kormányzó Urunk kegyesen elfogadni és viselni méltóztassék. Budapest, 1940 március 1-én. Pécsről Horváth László tábornok, hadtestparancsnok vezetésével tiszti és legénységi küldöttség vesz részt. A legénység tagjai között azok vannak, akik a Felvidéken kitüntették magukat. Délelőtt 11 óra 50 perckor valamennyi helyőrségben a legénység sorakozik s méltatják előtte az évforduló jelentőségét és a díszkard történetét. 12 óra 15 perckor, amikor a főméltóságú úr a küldöttség által elfoglalt terembe lép, Pécsett a rangidős liszt fővetést vezényel a budai királyi vár felé. Egy percig tartó tiszteletadás után az ország egész területén a honvédség összes katonái egyszerre éneklik a Himnuszt. Három díszközgyűlés Pécsett A közületek ünnepi díszközgyűlések formájában áldoznak a kormányzó úr ő főméltósága húszéves országlása emléknapjának. A közgyűlések előtt a város és vármegye törvényhatóságának katolikus vezetői és bizottsági tagjai délelőtt 10 órakor résztvesznek a székesegyházban tartandó ünnepi szentmisén, amelyet Hanug Ferenc dr. prelátus, püspöki helynök pontifikál. Ünnepi istentisztelet lesz 9 órakor az evangélikus, fél 10 órakor pedig a református templomban. Utána kerül sor az ünnepi ülésekre. Pécs város törvényhatósági bizottságát Nikolits Mihály főispán délelőtt 11 órára hívta össze a városháza közgyűlési termébe,ahol a tárgysorozat szerint Nikolits Mihály elnöki megnyitója után Esztergár Lajos dr. polgármester terjeszti elő indítványát a nap megörökítésére, majd lovag Vasváry Ferenc dr. egyetemi tanár, törvényhatósági bizottsági tag mond ünnepi beszédet. A vármegyeházán délelőtt 11 órakor ült össze a megye törvényhatósági bizottsága, hogy megemlékezzék Magyarország kormányzójának húsz éves országlásáról. A rendkívül ünnepi közgyűlést Blaskovics Iván dr. főispán nyitja meg és mond megemlékezést a történelmi évfordulóról. Az ünnepi beszédet pedig Virág Ferenc megyéspüspök tartja. Utána vitéz Horvith István dr. aliispán előterjesztést tesz az évfordulóink a közgyűlés jegyzőkönyvében történő megörökítésére s megválasztják a hitelesítő bizottságot. A pécsi Erzsébet egyetem tanári kara és ifjúsága is méltó módon ünnepli meg a kormányzó úr ő főméltósága országlásának huszadik évfordulóját. Ebből az alkalomból az egyetem március 1-én déli 12 órakor az egyetem dísztermében ünnepi közgyűlést tart. A közgyűlést megelőzőleg délelőtt 10 órakor az egyetemi templomban ünnepélyes szentmise lesz, az evangélikusok templomában pedig reggel 9 órakor istentiszteletet tartanak. A közgyűlésen az egyetemi énekkar a Magyar Hiszekegyet adja elő, utána Vinker János dr. rektor ünnepi beszédet mond. Ezt követőleg az énekkar a Himnuszt énekli el, majd az egyetem Horthy Miklós emlékművét avatják fel. Az emlékműavatás után Kocsis László, az országos nevű pécsi költőpap A három emlék című ünnepi ódáját adja elő, Holub József dr. egyetemi tanár pedig ,,A kormányzói méltóság a magyar alkotmányban" című tanulmányát olvassa fel. A díszközgyűlés végén az egyetemi énekkar a Szózatot énekli. DUNÁNTÚL Péntek, 1940 március 1. son A miniszterelnök nagyhatású beszéde a budapesti Vigadóban „Horthy fővezér teremtette meg a nemzeti hadsereget“ A budapesti Vigadóban csütörtökön este 6 órakor kezdődött az Egyesült Magyar Keresztény Nemzeti Liga által rendezett magyar hódolat ünnepe, amelyen Teleki Pál gróf miniszterelnök az alábbi beszédet mondotta: — Mélységes hódolattal és tisztelettel, bensőséges szeretettel üdvözöljük főméltóságú kormányzó urunkat annak a napnak előestéjén, melyen húsz éve lesz, hogy a szegedi fővezért, a magyar nem . ..giganyzeti hadsereg megteli ' SErfisrémtőjét az ország kormányzójává választottuk. A magyar nem hajlong, de megbecsüli a maga közül előbbre valót, elfelejti mára a tegnapi parádé ujjongását, de akit egyszer a szívébe zárt, keblében csendesen ünnepli holtáig. A magyar ember becsüi azt, aki nagyot alkot, aki erős, de igazán és maradandóan csak azt tiszteli, aki tisztaéletű és egyenes, akinek tehát a fegyverei is mindenkor tiszták. Ezért járunk főméltóságú kormányzó urunk elé nem alattvalói, hanem fiúi hódolattal, a nemzetnek, e nagy magyar családnak a családfőre tekintő tiszteletével. Nem tudok szebb szavakat azoknál, amelyeket a kormányzó úr mondott I. Ferenc József királyról való megemlékezésében,akinek oldala mellett öt esztendőt töltött, mint szárnysegéd: ,,A leg— Miután átvezette a maroknyi nemzeti hadsereget a Dunántúlra, Budapestnek fordult, hogy megállítsa előnyomulásában a román hadsereget, amikor pedig annak tábornoka azt kérdezte tőle „és ha nem állok meg?" — röviden így felelt: „Akkor védekezni fogok." Elszántságával megmentette a Dunántúlt, hogy onnan nagyobb hadsereget toborozhasson és megindulhasson vele az ország újjáépítésére. Benyomult a nemzeti hadsereggel Budapestre és e mindnyájunknak felejthetetlen borongós őszi napon a főváros és az ország népéhez így szólt: „A nemzet romlásának immár vége van. Mindenkitől fegyelmezett és öntudatos magatartást követelek." Ne felejtsük el soha Horthy Miklósnak ezeket a mondásait. Bennük van az egész magyar lélek, együtt az ősi hagyomány, hitünk, zászlónk állandósága és az élniakarás. ■*— Holnap lesz húsz éve, hogy az egész nemzet nevében a nemzetgyűlés már nemcsak a kardot bízta rá, hanem a romtakarító csákányt és nemesebb, a legjóságosabb, a legférfiasabb ember, akivel valaha életemben találkoztam. Népeknek és embereknek egymással összeütköző érdekei számára csak az ő bölcsesége tudja megtalálni a kiegyenlítést. Ismeri az embereket, le tudja mérni értéküket és éles szeme az összefüggések mélységébe lát." Horthy Miklós beszédében I. Ferenc József személyének azokat a tulajdonságait emelte ki, éppen azokat érezte nagynak a bölcs, öreg királyban, amelyek nagyok magának Horthy Miklósnak a lelkében és személyében is. De miképpen is bírta volna különben azt az országépítő munkát, amelynek húsz esztendős évfordulóját ünnepeljük most? 1919 csúf tavaszát éltük, amikor kerestük azt az embert, aki kezébe vegye a kardot, hogy megmentse vele, hogy talpraállítsa az önhibájából is összeomlott nemzetet. Bécsben Bethlen Istvánnal kettesben ugyanarra a férfiúra gondoltunk, akire Aradon Károlyi Gyula, Károlyi Gyula hívására jött Szegedre családi köréből. Minisztertanácsban ültünk éppen, amikor Horthy Miklós belépett és ezt mondta: „Eljöttem, vállalom." A magyar ember őszinteségével és elszántságával beszélt.. Abban a szóban, hogy eljöttem, bátorsága volt és önfeláldozása, abban a szóban, hogy vállalom, benne volt egész énjének a haza szolgálatába állítása akárhol és akármilyen körülmények között. Msát is Horthy Miklós kezébe adta, arra bízta az ekét is, kalapácsot és tollat, az ország újjáépítését. A magyar megtalálta benne azt a férfiút, akiben önmagának legjobb és legnemesebb örök tulajdonságait látta, aki bizodalmat olthatott a nemzet szívébe, akit arra valónak ítélt, hogy feltámadás felé vezesse. A kormányzó pedig nyilvános vallomást tett akkor és szent ígéretet: „Megmásíthatatlan akaratom, a nemzetet a boldogulás útjára vezetni, a keresztény erkölcs uralmát helyre akarom állítani. Szeretettel, türelemmel, megértéssel, igazságosan fogom gyakorolni a főhatalmat. Egyaránt gátat kívánok vetni minden túlzásnak, a kíméletlen érvényesülési vágynak, a pártszenvedély elfajulásé- nak, az osztályharcra való tüzelésnek és a termelést megbénító izgatásoknak. Őrködni fogok a közélet tiszta-sága felett. A magyar nép erényeit akarom felépíteni, a nemzet jövőjét minden igyekezetemmel elősegíteni, a magyar kultúra tökéletesedését és szellemi életünknek minden mételyező hatástól való megtisztítását." Ez a cél vezette és vezette mindmáig és vezeti tovább az ő meggyőződése, hite, fegyelme és akarata vezette a nemzetet — történelmi szemmel nézve — csodálatosan rövid idő alatt, ahol ma vagyunk. És mi mindnyájan, e hazának magyar és nem magyar ajkú fiai és leányai, akik már akkor ígértük és hittünk benne és felesküdtünk, hogy követjük, húsz éves országlására visszatekintve, boldog és hálás szívvel újítjuk meg szent eskübeszédünket és velünk esküszik a húsz esztendő folyamán felserdült magyarság és velünk esküszik az általa visszacsatolt országrészek népe is lelkesen. Mi mindnyájan nemcsak hiszünk immár, de látunk is. Bizonyosságot látunk kormányzó urunknak a nemző gondos atyjává és a mai Európa tekintélyévé nőtt, kimagasló egyéniségében, országlásának nehéz időket állt és álló stabilitásában. Köszönjük neki Ígéretének beteljesítését ésgyömbérként ígérjük valamenynyien, hogy hűséggel, szeretettel, fegyelemmel és engedelmességgel követjük tovább. Hozzátette még akkor a kormányzó úr, hogy „Bosszú és gyűlölet helyett a kiengesztelődést és megértést keressük a kül- és belpolitikában egyaránt". Ezek nemcsak szavai voltak neki, hanem legbensőbb meggyőződése, minthogy mást nem is mondott soha. Eszántan követett politikájának nagyságát és igazságát lassanként felismerte az egész világ. Ennek köszönjük kormányzó urunk személyén keresztül azt a megbecsülést, amelyben országának és népének ma külföldön része van. A nemzethez intézett szózatát így fejezte be: „Egy ezeréves nemzet erkölcsi tökélyében a magyar föld őserejével és a magyar nép lelkének keresztény hitével, bátran nézünk szembe a jövendővel.“ Ezt pedig nem felejtjük sem mi, ma élő nemzedék, sem senki más a világon. — Nem mondhatok itt ma élettörténetet, de azt hiszem, nem is kell. Horthy Miklós élettörténetét tudja az egész világ és történelemmé vált mér bennünk. Horthy Miklós a magyar ember nyugodt biztonságával kormányoz az ezeréves alkotmány szellemében. A magyar szereti az erős kezét, iáé az magyar kéz legyen. Magyar legyen a kéz, ez annyit jelent, hogy "alkotmányos legyen. Az alkotmányosság nálunk nem tudás, hanem érzés kérdése és egyet jelent azzal, hogy magyar. Királyaink és kormányaink országlásában pedig az, hogy magyar mindenkor, egyben azt is jelentette „A magyar megtalálta benne azt a férfiút, akiben önmagának legjobb és legnemesebb örök tulajdonságait látta.