Dunántúl, 1940. március (30. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-14 / 60. szám

Meghiúsult interjú a pécsi lelkigyakor­latok szónokával Pici, műre. 14. — A pécsi külváro­sok lelküikben és jó tulajdonságukban közelebb állanak a faluhoz, mint a nagy­városhoz. Ha leszáll az est, a kicsi há­zak lecsukják szempilláikat, hamar alud­ni térnek. A belvárosi bérpaloták to­vább világítanak, hivalkodnak a sötét éj­szakában. Most még csak kora este van, de a függönyök már egymásután hullanak a szigeti külvárosi kis házak világító sze­meire; csak a százszemű Pius őrködik ott fent a magasságban. Mióta ide ke­rült, megváltoztatta az egész környék szellemét. Jól emlékezünk még, — hisz' nem régen történt, alig húsz esztendővel ezelőtt, — hogy papi embernek igen vaskos megjegyzéseket kellett itt zsebre- vágni és bizony még a Jó Pásztor kör­­menetét is megzavarták az elveszett bá­­ránykák, —, de most sehol annyi ,,Di­csértessék” nem hangzik, mint éppen eb­ben a városrészben. Pedig a Pius nem búcsújáróhely, in­kább remeteség. Az egyszerű fekete ru­hás papok nagy csendben valósítják meg a régi remeték jelszavát: „Imádkozzál és dolgozzál!" A tanórák csendjében és négyszemközti beszélgetésekben folyik a nagy munka — a léleknevelés, lélekmen­­tés. A környékbeli hívekkel is csak a gyóntatószékek magányában találkoznak. Nincs semmi külső plébániai, vagy egy­házközségi élet. A kovász csendben mű­ködik már egy negyedszázad óta és ez a munka folyik tovább a jövő századok ér­dekében. Szinte kivétel számba megy, hogy az egyik atya, P. B­o­d­o­l­a­y Gyula, — többszöri unszolásnak engedve, — a Pa­ter Rector engedélyével csütörtökön es­te megjelenik a székesegyház szószékén. Kíváncsian kerestük fel egyszerű kis szerzetesi cellájában, mert az újságíró minden szereplő embert előbb szeretne látni, mint a többiek s­ rendesen él is azzal az előnyével, hogy mindenhova előbb be is engedik. Az interjúból azonban nem lett semmi. — Arra a kérdésre: hány éves? — azt felelte: minden katolikus 2000 éves. — Valóban, az egyház 2000 éves kul­túrájának eredményeit mi már készen kapjuk és annyira sajátunkká tehetjük, mintha ezt az időt végig éltük volna. .— Mikor lépett a jezsuita rendbe? — Egy másik kérdésre fogok vála­szolni, — mondotta kedvesen mosolyog­va — az első kedvet és indítást a szer­zetbe lépésre valószínűleg öntől kaptam, 30 évvel ezelőtt a­ miskolci minoriták templomában. Nem volt Ön akkoriban ott „ministránsfőnök" az apró kis ministrán­­sok között? Ebben a pillanatban eltűnt az újságíró és a nagy szónok. Vacsorás csengetés­kor arra ébredt a két jóbarát, hogy­­ az interjúból nem lett semmi. Ellenben felébredtek az emlékek. Arra emlékszem, hogy P. Bodolay ta­valy húsvétkor a pécsi vasutasoknak, nyáron pedig a pécsegyházmegyei taní­tóknak tartott lelkigyakorlatot. Hogy mi­lyen eredménnyel, arról a hozzá intézett sok-sok levél tudna beszélni. Bámulatos, milyen érdeklődéssel for­dul a férfivilág problémái felé és meny­nyire tájékozott a mai modern élet ne­hézségeiben és bajaiban. Már mint cser­késztiszt is teljesen otthon érzi magát a fiatalság között; az elméleti magaslatok­ról le tud szállni és irányt tud mutatni a mindennapi élet útvesztőiben baran­golóknak. Igen meleg kézszorítással váltunk el a Pius kapujában. Viszontlátásra csürtötö­­kön este a székesegyházban! (G.) Pécs, márc. 13. — Március 13-án éjjel 1 órakor utolsót dobbant egy nemesen érzsi szív: meghalt Sár­kány Ármin dr. ügyvéd, emléklapos tüzérhadnagy, Pécs szab. kir. város volt tb. rendőrfőkapitánya. A régi, békebeli Pécsnek volt markáns kép­viselője. Erős szervezetét hónapokkal ezelőtt támadta meg a halálos kór, amellyel utolsó pillanatig hősiesen, de az elkerülhetetlenbe való bölcs belenyugvással viaskodott. Széles lá­tókörű, nagyműveltségű férfiú volt, ideális képviselője annak a kornak, amely nem ismerte azokat a különb­ségeket, amelyek ma áthidalhatatlan­­ná teszik a társadalmi osztályok, fog­lalkozási ágak és felfogások közötti különbségeket. Az volt minden cse­lekedetében, minden szavában és ön­zetlenül, alázatos szívvel, becsületes meggyőződéssel szolgálta a közt s ezt a szolgálatot mindig, minden kö­rülmények között mindenek felett valónak tekintette. Eltávozása a szó tiszta értelmében űrt hagy maga után, mert jó volt hallgatni okos szavait és öröm volt érezni a szívé­ből szakadatlanul áradó emberjósá­got. Tisztult felfogásából táplálkozó munkássága hosszú évtizedeken át volt részese a pécsi városépítő mun­kának. Koncepciójában már hosszú évtizedekkel ezelőtt határozott meg­fogalmazásban élt az a sok program­pont, amelyet jóval később talált megvalósításra érdemesnek a hivata­­­­los államhatalom. Első kezdeménye­­­­zője volt a vidéki rendőrség államo­­o­sításának s mint Pécs tb. rendőr-­­ főkapitánya, ennek érdekében már annak idején minden lehetőt elköve­­­­tett. Évtizedeken keresztül volt tagja Pécs város törvényhatósági bizott­­s­­ágának, a színügyi bizottságnak, ala­­­­pítója és örökös tiszteletbeli elnöke , a Pécsi Háztulajdonosok Egyesületé­­­­nek. Kihűlt tetemét március idusán he­­­­lyezik örök nyugalomra. A pécsi jo­­r­gászifjúság egykori vezetője, a sza­badság gondolatának lelkes harcosa méltóbb napon nem is térhetne meg őseihez. Lelkének volt pajzsa az em­beri szabadság gondolata s most azon tér meg, mint hős görög anyák csa­tába indult gyermekei: ezzel vagy ezen ... Lelke a szabadság örök ün­nepén száll az örökkévalóságba, hogy onnan üzenje: a halál csak megérde­melt pihenés a becsületesen meghar­colt küzdelmek után. * Sárkány Ármin Pécsett született­­ 1876 december 2-án. Elemi és közép­iskoláit Pécsett végezte. Egyetemi tanulmányait a pécsi püspöki jog­líceumban kezdte és a budapesti egyetemen végezte be. Államtudomá­­nyi vizsgáját ugyanott tette le 1899 december 12-én. 1900 december 22-én nyert jogtudori oklevelet ugyanott. Ügyvédi vizsgát Budapesten tett 1905 április 19-én. Pécsi jogászkodása alatt egyik vezetője volt az ifjúság­nak, ugyanakkor jelentős irodalmi tevékenységet is fejtett ki a pécsi lapok hasábjain, valamint a Rendőri Lapokban. Önzetlen és agilis közéleti tevékenységét honorálta a Fejérváry kormány azzal, hogy 1899 december 16-án Pécs sz. kir. város rendőrkapi­tányává nevezte ki. Elsőnek dolgozta ki a rendőrség szolgálati szabályza­tát, megszervezte a rendőri sajtóiro­dát, lerakta a bűnügyi múzeum alap­jait, rendszeresítette a bűnügyi nyil­vántartást. Érdemei elismeréséül 1905 december 12-én tb. rendőrfőkapitány­­nyá nevezték ki. Neve ekkor már országosan ismert. Egyik előadója a magyarországi rend­őrtisztviselők első országos kongresz­szusának. Lelkes harcosa a rendőrség államosításának. Ő tartóztatja le Pécsett Strassnoff Ignácot, a hírhedt szélhámost, bár fellebbvalóitól ellen­kező parancsot kapott. Tűzoltófecs­­kendőkkel verte szét 1903 március 10-én a szociáldemokraták egyik nagygyűlését Erreth János főispánsága idején V­a­s­z­a­r­y Gyula főkapitánnyal együtt mondott le állásáról s ügyvédi irodát nyitott, amely rövidesen egyi­ke lett a legkeresettebbeknek. 1906- ban virilis­ jogon Pécs törvényható­sági bizottságának tagja lett. Felszó­lalásait mindig tárgyilagosság, de kí­méletlen igazságszeretet jellemezte. 1922-ben alakította meg a Pécsi Ház­­tulajdonosok Egyesületét. A világhá­borúban önként jelentkezett katonai szolgálatra és csak 1918 novemberé­ben szerelt le hosszú szolgálat után. Jelentős irodalmi munkásságot fej­tett ki. Megírta a pécsi püspöki jog­akadémia olvasókörének történetét. Könyvet írt a közigazgatási hatósá­gok elé utalt kihágásokról. Kiadta Pécs város törvényhatóságának sza­bályrendeletét, a pécsi rendőrség szervezeti és szolgálati szabályren­deleteit. Könyvben ismertette a la­kásrendelettel kapcsolatos tudnivaló­kat, kiadta a Pécsi Háztulajdonosok Lapját. A Dunántúlba évtizedeken át számos cikket írt. Mint a ház- és la­kásügyeknek speciális jogásza, min­den változásnál a Dunántúl útján in­formálta a közönséget a lakás, üzlet felmondással és bérrel kapcsolatos tudnivalókat Sokoldalúsága mellett időt talált arra is, hogy a társadalmi kapcsolatokat fenntartsa. Otthonába gyűjtötte a város társadalmi életének vezetőit s mindenkor a legszívesebb házigazda volt Halála érzékeny és fájó vesztesége a pécsieknek. Az elhunyt Sárkány Ármint, akit porig sújtott özvegyén kívül renge­teg tisztelője gyászol, március 15-én, pénteken délután 3 órakor helyezik örök nyugalomra a pécsi izraelita te­­metőb­en. Meghalt Sárkány Armin­árd ügyvéd Pécs város volt fb, rendőrfőkapitánya HIRDETÉSÜGYBEN A 29—50 TELEFONSZÁMOT szíveskedjék tárcsázni Dunántúl Csütörtök, 1940 március 14. LAPZÁRTA ’tTTTTTTTvHtTTTTTVTTTTTTTTTTTTTTyTVT?? Rotterdamból jelentik, hogy ott négy olasz hajó kirakta a német szenet és üresen indult házai elé. Szegedi jelentés szerint Magyar Antal 62 éves ottani lakos öngyilkosságot kö­vetett el és meghalt Az árkormánybiztosság az antimon árát 1,77 pengőben állapította meg. Rómából jelentik, hogy a Duce és Rib­­bentrop megbeszélései alapján olasz-né­­met gazdasági tárgyalások indulnak meg. Eln­ék kémek Budapest, foárc. 13. — (Éjjel je­lentik) A honvédtörvényszék idegen ál­lamok javára elkövetett hűtlenség és ha­zaárulásért Gyris (Zarodján) Bélát 15, Lo­vász Józsefet 10, Antal Elemér román állampolgárt 10, Pichler József román állampolgárt 8, Radó Ferencet 8, Posta Józsefet 6, Propaik Istvánt 6, Szukics Lénárdot 6, Sípos Jánost 5, Kriska Jó­zsef román állampolgárt 5, Virág Jánost Detelni István jugoszláv állampolgárt 4, Detelni Istvn jugoszláv állampolgárt 4, özv. Serbán Károlyné szül. Sarkadi Ol­gát 4 élt­­egyházra Hélte és az ország területéről kitiltotta. ■— Rendetlen bélműködésnél és az ezzel kapcsolatos emésztési zavarok­nál, vértódulásoknál, főfájásoknál és szédüléseknél igyunk egy ideig reggel éhgyomorra és esetleg este lefekvés előtt is egy félpohár természetes „Ferenc József“ keserűvizet. Kér­dezze meg orvosát! 3FHIPEK Március 14. — Csütörtök: Mah­id­i ­ Ma kezdték meg a tavaszi püs­pöki konferenciát. A magyarországi latin és görög szertartású római ka­tolikus püspöki kar S­e­r­é­d­i Jusz­tinián dr. bíboros hercegprímás el­nökletével ma délelőtt 9 órakor kezdte meg tavaszi tanácskozását a budai hercegprímási palotában. A püspökkari értekezleten a következő egyházfejedelmek jelentek meg: gróf Mikes János c. érsek, G­­­a­tt­f­e­l­­der Gyula Csanádi, Hanauer A. István váci, B­u­b­n­i­c­s Mihály rozs­­nyói, Virág Ferenc pécsi, S­h­v­o­y Lajos székesfehérvári, Gr­ősz Jó­zsef szombathelyi, B­r­e­y­e­r István győri, S­z­t­o­j­k­a Sándor munkácsi gór. kat., Dudás Miklós hajdúdoro­gi gór. kat., C­z­a­p­i­k Gyula veszp­rémi és Madarász István kassai megyéspüspökök, H­á­s­z István tá­bori püspök, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát és Linden­­b­erg­er János debreceni apostoli kormányzó. A konferencia megnyitá­sa után az elnöklő S­e­r­é­d­i Jusz­tinián bíboros hercegprímás bejelen­tette, hogy távolmaradásukat gyen­gélkedésükre való hivatkozással ki­mentették Szmrecsányi Lajos egri és gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, valamint P­a­p­p Antal gór.­icat. c. érsek, ezután pedig a tanács­kozás jegyzőkönyvének vezetésével Hamvas Endre dr. protonotáriust bízta meg.­­ Március 15-én sajtószünet lesz. A március 15-iki nemzeti ünnep al­kalmából az egész országban a sajtó is ünnepel és szünetet tart. A Du­nántúl így péntek reggel után már csak vasárnap reggel jelenik meg. MICKEY ROONEY felnőttek és gyermekek kedvence, újból bemutatkozik régen várt mesterfilmjében. A Hűk városa — Vitézek részvétele a március 15-i nemzeti ünnepélyen. A Vitézi Szék értesíti a Pécs város területén lakó vitézeket, hogy a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával, úgy az is­tentiszteleten, mint a Kossuth szo­bornál való ünnepélyen, a vitézek testületileg teljes számban részt vesznek. Istentisztelet a r. katoliku­sok részére a székesegyházban 15-én reggel 9 órakor, a protestánsok ré­szére pedig a Dischka Győző utcai evangélikus templomban 10 órakor lesz. A Maráth téren a szokásos ün­nepély délután 4 órakor kezdődik. A vitézek 3 óra 45 perckor gyüle­keznek a Rákóczi út és Irgalmasok utca sarkán lévő halcsarnoknál. —— ReL bibliai óra lesz március 14-én, csütörtökön délután 6 órakor az egyház gyülekezeti termében.

Next