Dunántúl, 1940. március (30. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-17 / 62. szám

Vasárnap 1910 március 17. pri­ntul FILMVILÁG VTVVVVVTVVTVTVTTTTTTVTTVvWTVVTVVTvW A KOCH RÓBERT FILM két hét után lekerült az Uránia mű­soráról. A nagysikerű filmet azért nem játsza tovább a filmszínház, mert egész sereg más filmet kell bemutatnia és ez a nagy torlódás okozta, hogy e nagy al­kotást tovább nem játszhatja A Koch film a magyar közönség dicséretére a­­ fővárosban is és a vidéken is nagy si­­i­kerrel fut. AZ OTT, AHOL A DNYESZTER VIZE ZÚG előadásai alatt sok háborús emlék fog felelevenedni a nézőtéren. A filmet most forgatják. A mese 1914. június 28-án, azon a napon kezdődik, amikor a trón­­örököspárt meggyilkolták. Sarajevo mellett játszódnak le az első jelenetek Vidzse bosnyák fürdőhelyen, ahonnan alig pár kilométernyi távolságban zaj­lanak le a történelmi események. Magát a gyilkosságot nem látjuk, ellenben a történelmi dráma, mint egy árnykép vetődik a későbbi jelenetek sorozatába. A további színhely Oroszország és a háttér mindig és mindenütt a világ­háború. Ráthonyi Ákos rendezi a filmet a Takács-film produkciójában. EGYSZERRE KÉT HUNYADY-FILM került a közönség elé a múlt héten. Az egyik a Párbaj semmiért, kedves hu­morú vígjáték, amelynek főhőse egy aranyos kis foxi kutya,­­ a másik az Erdélyi kastély, a csíki havasokban le­játszódó szerelmi dráma, amelynek hát­terében megelevenedik a román uralom alatt élő székelyek sorsa. Két külön­böző műfaj, melyeknek két közös vo­nása van: az egyik, hogy a levegőjük kristálytiszta magyar levegő, a másik, hogy mind a kettő .A nagy siker. A TENGERÉSZET ELEVENEDIK MEG abban a remek francia filmben, ahol is­mét viszontlátjuk a népszerű szakállas francia színészt, Victor Francent. Vá­gyak asszonya a film címe. Lenyűgözően izgalmas történet hátterében elevenedik meg a francia tengerész kadettiskola mozgalmas, sok humorral tarkított élete. A szép Marcelles Chantal, a címsze­replő egyénisége olyan vonzó, hogy megérjük,­­hogy az egész kadettiskola szerelmes belé és hogy az admirális apa szembekerül miatta kadett fiával Nagy sikere volt a budapesti premier-mozi­ban. MAGYAR WARNER BROS-OKNAK nevezik a Csepreghy testvéreket, ameny­­nyiben ők is saját maguk írják, rende­zik, készítik és kölcsönzik filmjeiket. A két tehetséges testvér legújabb filmjét, melynek címe a Pénz beszél, most mu­tatták be nagy sikerrel. A magyar vi­déki életet megelevenítő filmen hosz­­szú idő után D­a­y­k­a Margítot látjuk viszont, aki egy parasztasszony alakját viszi filmre a főszerepben. Szörényi Éva, C­s­o­r­t­o­s Gyula, Kovács Ká­roly és Mály Gerő viszik sikerre még ezt a magyar újdonságot. A film az Urá­nia bemutató előadásán nagy tetszést aratott. EMLÉKEZETES, HOGY AZ ERZSÉBET mily nagy színpadi siker volt. A most készült filmváltozatban azonban nem az eredeti operett elevenedik meg, mert Szilágyi László egész új szövegköny­vet írt és H­u­s­z­k­a Jenő új számokat komponált a megfilmesítésre. A Film­irodában Pünköszi Andor művészi vezetésével és Podmaniczky Félix rendezésében most készülnek a felvé­telek. K­a­r­á­d­y Katalin, akinek a Ha­lálos tavasz után ez az első filmje, játsza az Erzsébetet. A tavaly feltűnt fiatal Z­i­m­o­n­y­i Márta szerepét Tol­­nay Klári alakítja, akinek szintén ez az első filmje, mióta boldog mama lett A férfi Főszereplő Jávor Pál, aki miatt pár héttel a Dankó Pista felvételeit el kellett halasztani. Mint ismeretes, a két filmet egyszerre akarták forgatni, de a két producer megegyezett abban, hogy Jávor Pál, aki mindkét filmben fősze­repet játszik, előbb az Erzsébetben vál­lalt kötelezettségének tegyen eleget. Monostori menyegző Zitás Bertalan és Szemerjay D. Tibor nagyoperettjé­nek ősbemutató díszelőadása a pécsi színházban Pécs, márc. 16. — A színház né­zőterét zsúfolásig megtöltő közönség ma este két pécsi szerzőt ünnepelt: Z­i­t­á­s Bertalant a Zrínyi Miklós reális­kolai nevelőintézet népszerű tanárát és Szem­erj­ady D. Tibort, Tolnay Andor színtársulatának karmesterét, ők ketten a szerzői a Monostori menyegző nagyoperettnek, amelynek­ ma volt az ősbemutatója. Zitás Bertalan neve nem ismeretlen az ország közönsége előtt. Vérbeli librettista, aki legutóbb Toldi Miklósával aratott zajos sikere­ket Pécsett és a többi nagy vidéki vá­rosban.Az újabbkori operettel, szöveg­íróival szemben előnyben van, mert témáinak kiválasztásában, megírásában nemcsak kifinomult ízlés, hanem maga­sabb etikai szempontok is irányítják és így mindvégig a színtiszta irodalom nap­fényes útjait járja. Nem kanyarodott le erről az ösvényről a Monostori esküvő megírásánál sem. A darab rövidre fo­gott meséje ez: Monostori Zoltán gazdag föld­­birtokos az 1914-es nagy világégés előtt pár nappal, az egyik budai nyári ven­déglőben megismerkedik B­o c s k­ó­y nyug.­ezredes Hajnalka leányával, akit meglátni és megszeretni egy pillanat műve. Hajnalka is tüzet fog és pár nap múlva a vőlegény úri kastélyában már meg is történik az esküvő. A boldog ébredést szomorúság követi. A világ­­háborús mozgósítás során » fülig sze­relmes újdonsült férjnek is azonnal be kell vonulni. A fiatal asszonyka magára marad, a férj pedig megy a viharok út­ján, míg valahol a lengyel mezőkön ser bestillen az oroszok fogságába nem ke­rül. Sok-sok szenvedés és nélkülözés után Kínán át megszökik és ólom­lábakon járó súlyos évek után akkor ér Budapestre, amikor ott már az antant missziók őrzik a trianoni rabláncra fű­zött, megcsonkított országot De innét már csak pár lépés az édes otthon, ahol szerelmét hűségesen megőrző asszonya és már nagyocskára felcseperedett fia várják. Ez a darab avatott, színes tollal meg­írt, derűs, napsugaras, megkapó és meg­ható jelenetekkel végig csipkézett me­séje, amelynek külön értéke, hogy két szív tiszta szerelme mellett a hazáért mindig áldozni kész hazaszeretet is szí­nesíti. Nem átlátszó, hanem mindig fordulatos a történet. A mellékszerep­lők sorsát is biztos kézzel szövi, bo­gozza a szerző és így a mese mindig egységes, szépen összefolyó marad. A kedves és felemelően szép törté­netet Szemerjay D. Tibor muzsiká­ja színesíti. A pécsi színház kiváló kar­mestere nemcsak vérbeli muzsikus, ha­nem ügyes komponista is. Fülbemászó melódiák, pattogó táncszámok váltogat­ják egymást sok helyen magyar nép­dalok motívumaival átszőve. Sokkal jobb az utóbbi idők operettmuzsikájá­nál. A hangszerelése is kifogástalanul jó így szöveg és muzsika összeölelkezve megérdemelt nagy sikert biztosítottak a szerzőknek, akiket felvonásközökben sokszor hívtak a lámpák elé. A szereplők közül M­á­r­f­f­y Verát em­lítjük először, akinek kellemesen csen­gő hangja és meleg, sokszínű játéka a szerzők elgondolásai szerint biztosítot­ták­ Hajnalka alakját. Sághy István a szerelmes férj szerepét mintázta meg kifogástalanul. J­u­r­i­k Julcsi csapongó Fifi-je ma is napsugárként hatott. Gár­donyi László férfias megjelenése és alakítása, Rajz Jancsi ugra-bugró mó­kái, Selmeczy Mihály jóízű vén ripacsa nagyban hozzájárultak a fényes sikerhez. A többi szereplőkről is elis­meréssel szólhatunk. A kiállítás parádés volt. Tolnay Andor új pompás díszletekkel színesí­tette a színpadot. Különösen az esti vi­lágításban előtáruló főváros képe, a front­vászna és a szibériai hadifogoly­tanya voltak igen szépek. A kar ezúttal is kitett magáért táncszámaival. A ren­dezés is kifogástalan. A közönség néha percekig tartó tapsorkánya, újrázása és a szerzők meleg ünneplése az országos siker biztos útjára indították el a Mo­nostori menyegzőt. (.. !) A színházi iroda hírei * A szombati eredeti bemutató, a Mo­nostori menyegző döntő sikert aratott. Az igazgatóság vasárnap délután és este bérletszünetben, hétfőn „A", kedden pe­dig „B" bérletben tűzte műsorra, J­u­r­i­k Julcsival, Márffy Verával, Süli Ma­nyival, Rajz Jancsival, Sághy­­val, Gárdonyi -val és S­e­­­m­e­c­z­y-vel a főszerepekben. * Kedden délután filléres helyárakkal a Cigánybáró megy. * Szerdán bérletszünetben mutatja be a színház legmulatságosabb újdonságát, a Csárdáé kis kalapomat. Magyar revü­­operett ez, 14 képből áll és csupa kaca­gás, humor és vidám zeneszámok teszik felejthetetlenné a Csárdás kis kalapo­mat, amely a bemutatón kívül, csütörtö­kön „A", szombaton „B" bérletben, hús­vét­ vasárnapján és hétfőjén este pedig bérletszünetben kerül színre. * Húsvét vasárnapján délután az Er­zsébet, másodnapján délután pedig a Csárdás kis kalapom van műsoron. •­­’.sm . A Cecília Egyesület­­közgyűlése és egyházzenei szemináriuma. A Pécsegy­­házm­egyei Cecilia Egyesület­­. évi már­cius hó 19-én, kedden délelőtt 9 óra­kor a székesegyházi énekiskola zene­termében tartja első rendes évi köz­gyűlését, melyre az egyesület alapító, rendes, pártoló tagjait, valamint az egy­házmegye összes kántortanítóságát és papságát ezúton is meghívja az elnök­ség. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztári jelentés. 4. Számvizsgálók jelentése. 5. Az 1940. évi nyári kántorkurzus. 6. Az egységes népénektár bevezetése. 7. Indítványok. 8. Elnöki zárszó. A közgyűlést megelő­zően nagyhétfőn délután pontosan fél 6 órai kezdettel a püspöki tanítóképző zenetermében egyházzenei szeminárium. A szeminárium műsora: 1. Az egységes népének helyes előadása és kísérete. Előadó Agócsy László Közreműködik a ferences Seraficum fiúkara (unisone). 2. A gregorián responzoriumok és az egyházi év szertartásai kapcsán előfor­duló korálisok helyes éneklésének be­mutatása. Előadó Mayer Ferenc. Köz­reműködik a székesegyházi gyermek­kórus. 3. Kis orgonákon is játszható könnyebb klasszikus orgonaművek be­mutatása. Szerzők és művek ismerteté­se, regisztrálás és játék. Előadó H­a­­r­m­a­z Béla. 4. Aktuális kántori problé­mák közös megbeszélése. Vezeti K­e­­rényi János. 5. Férfikari világi mű­vek előadása. Közreműködik a Pécsi Polgári Daloskör. Vezényel Horváth Mihály. A szeminárium tárgyaihoz min­denki hozzászólhat és tanácsokat kér­het. Akik kedvezményes szállásra igényt tartanak, sürgősen jelentsék az egyesü­leti titkárnál. (Mecsekalja-Rácváros 49. szám.) Reggelivel 1.30 P. Zürich ,márc. 16. — Devizazárlat: Páris 9.365, London 16.535, Brüsszel 75.75, Milánó 22.52, Amszterdam 236.85, Berlin 178.70, Szófia 5.50 áru, Belgrád 10.—, Athén 3.30 áru,­ Bukarest 3.40 áru, Budapest, márc. 16. — A Magyar Nemzeti Bank valuta- és devizaárfolya­mai: Belgrád 7.82—88 din 7.60—90, Ber­lin 135.70—136.70, Bukarest 3.41—44 lei 3.20—40, London 12.76—92 font 12.70— 90, Milánó 17.66—8864 lira 17.40—90, Pa­ris 7.25—35 fz. 7.20—35, Newyork 344.10 —347.10 dollár 344.10—350.10, Pozsony 11.79—93 szk. 11.55—90, Zürich 77.10— 90, svfr. 76.90—77.90. Kötött kamatozású papírok: Pénztár­jegy 1940. évi ,100.5, fővárosi kölcsön 1914. évi 333.5, 1927. évi 101.25. Terménytőzsde: A készárupiacon rendkívül csekély volt a forgalom, kuko­ricában megcsökkent az üzlet, mindösz­­sze 150 g áru kelt el 5 fillérrel olcsób­ban. A többi cikk ára változatlan ma­radt. Szilárd volt a Viktória borsó, vi­szont 5 pengővel gyengült a lucerna mag. — A készárupiacon az irányzat tartott, a forgalom csekély volt. Tengeri 11. 21.35—50, egyéb 21.20- 30. A többi és a lisztárak változatlanok ma­radtak. — Előfordult kötések: Tengeri 150 — 21.25. Ferencvárosi sertésvásár: Pótfelhajtás 40, mai napi felhajtás 434, angol felhaj­tás 70. Árak: uradalmi zsírsertés páron­ként 340 kg-on felül 125, alul l­1, sze­dett la 120—128, II. 114—118, silány 106, öreg la 15, angol tőkesertés 127. A vásár irányzata változatlan maradt. A pécsi piaci árak Pécs, márc. 16. — A mai heti piacon az alábbi élelmiszerárakat írták össze hivatalosan: Főzelék­félék: Bab kg. 46—64, mák 140—150, dió 80—90, foghagyma 40—60, vöröshagyma 16—24, savanyú káposzta 40, kelkáposzta 50—60, burgonya Ella 14—16, lencse 56—60, sárgarépa 60—70, zöldség 60—70, fejeskáposzta kg. 40—46, burgonya rózsa 16—20, ■ celler 50—60, cékla 20—24, karalábé 30—32 fillér. Gyümölcs: Alma kg. 52—140, szilva aszalt 40—60, narancs 90—120, füge 100 —120, citrom drb. 6—8 fillér. Baromfi: Tyúk párja 450—700, csirke 300—450, kacsa sovány 550—650, szopós malac drb. 550—600, pulyka drb. 600— 800, liba sovány 300—350, liba hízott 700 1200 fillér. Tejtermékek: Tej literje 24, tejfel 120 —130, túró kg. 60—70, vaj kg. 380—400 sajt 240—260, tojás drb. 800—900.­­ A pécsi gabonaárak. A mai heti­piacon az alábbi gabonaárak alakultak ki: búza 20.80, rozs 17, árpa 18, zab 20, morzsolt tengeri 21 pengő. A széna ára 11, a szalmáé 4 és a takarmány zabé 5.50 pengő. — Hirtelen halál. Petrezselyem u. 15. szám alatti­ lakásán szombaton reggel hirtelen meghalt Szkich Mária 50 éves nő, aki orvosi keze­lés alatt nem állott. Valószínű, hogy egy asztmatikus roham ölte meg az idős nőt, de a halál közvetlen okát a boncolás fogja megállapítani. A holttestet az egyetem kórbonctani intézetébe szállították.

Next