Dunántúl, 1940. október (30. évfolyam, 223-249. szám)
1940-10-01 / 223. szám
tanszék egyéb dologi kiadása címén 35.000 P. Ezt és a behratási és tandíjakból számítható 20.000 P elmaradó bevételt számításba véve 83.000 P az az összeg, amit a bölcsészeti kar szüneteltetése esetén az államkincstár megtakarítana. Ennek a 83.000 P-nek a megtakarítása akkor, amikor az állam évente 21 milliót meghaladó összeget költ az egyetemek fenntartására, valóban nem képezhet elfogadható okot arra, hogy a pécsi egyetem bölcsészeti karának működését beszüntetve, az ország legrégibb és legnagyobb kultúrával rendelkező vidékének, a Dunántúlnak szellemi életét visszafejlődésre ítélje. 3. A pécsi egyetem bölcsészeti fakultását csak akkor volna szabad szüneteltetni, ha életképtelen volna. Ennek azonban az ellenkezője bizonyult be már a kezdet óta. Életképesebb volt mindenkor a szegedi egyetem fakultásánál is. A hallgatók létszáma a százat állandóan lényegesen meghaladta, csakis az 1938—39. tanévben esett a száz alá, de a mélypont elérésekor is elérte a kilencvenet. Ennek a mélypontnak magyarázata az, hogy a világháború és az azt közvetlenül követő évek születéskiesése természetes útjában most érte el nem csupán a pécsi, de az összes hazai és a külföldi egyetemeket is. Egyébként életképessége még sokkal jelentősebb is lehetne, ha a kormány nem zárkózott volna el mindig mereven az egyetem és az érdekelt közönség azon ismételten megnyilvánult óhajától, hogy egy matematikai és egy angol nyelvű tanszék állíttassák fel. E nagyon érezhető hiányai mellett is a bölcsészeti kar működése központjává vált az egész Dunántúl szellemi életének, kisugárzó helye lett a nemzeti nevelésnek, a kor színvonalán álló általános művelődés terjesztésének- miután az egyetem összes hallgatói létszámának állandóan 60—70 százaléka dunántúli volt— a bölcsészkar ezt a dunántúli jelleget ösztönösen legérezte és tudományos munkásságában erőteljesen kifejezésre is juttatta. Rövid itteni fennállása alatt nem kevesebb, mint 186 értékes doktori értekezés látott nyomtatásban napvilágot, amiknek jelentős része dunántúli problémákkal, nagy felkészültségű kutatások útján dunántúli településekkel, történelmi és földrajzi kérdésekkel foglalkozik. Megszüntetés helyett tovább kell fejleszteni a filozófiai fakultást . A bölcsészeti kar tanárai, magántanárai és lektorai számtalanszor bejárták a Dunántúl nagyobb városait és Barantya vármegye több községét, időszerű kérdésekről előadásokat tartva. Pécsett állandó előadássorozatokat tartottak, a Szabadlíceumban, a Népfőiskolán, az Iparos Körben, a keresztény szocialista és szociáldemokrata szakszervezetek körében, a társadalom minden rétegében népszerű módon terjesztve a műveltséget. A bölcsészetkar két folyóiratot is alapított, a Pannónia és a Műhely című lapot. Kari tagok alapították meg a 300 tagot számláló Pécsi Pedagógus Kört, kari tagok dolgoznak a kerületi közoktatási tanácsban és a középfokú oktatástól az elemi iskoláig érződik áldásos featára az egyetemi tanár, a középiskolai tanerők és az elemi iskolai tanítók egyetértő, lelkes összefogásának. 4 .Nemcsak hogy fenn kell tartani,, de tovább kell fejleszteni a pecsi egyetem bölcsészeti karát, amely kell, hogy az egyre szaporodó középiskolák tanárait nevelje egy olyan jövendő számára, amely telve lesz megoldandó nehéz problémákkal, amiknek Szerencsés megoldása csakis a társadalom minél szélesebb körű műe®bveltsége mellett lesz remélhető s amely széles körökre kiterjedő műveltség viszont csakis a középiskolák szaporítása révén érhető el. Egyébként is a középiskolák szaporítása elkerülhetetlen szükség, hiszen a lakosság évi növekedése a statisztika szerint a csonka országban is 60—70.000 lelket tett ki, — a mostani országgyarapodással pedig az 1920 évben volt nyolc millió lakosság tizenhárom és félmillióra emelkedett. De kívánja a középiskolák és azokkal a tanárok szaporítását a lakosság folytontatlanul kulturális igénye is. Megbocsáthatatlan bűn lenne tehát a pécsi egyetem bölcsészeti karának akárcsak ideiglenes szüneteltetése is. Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a hadsereg további, állandó fejlesztésével, a kifosztott Felvidék, Kárpátalja és Erdély visszacsatolásával, valmint a folyton fokozódó szociális szükségletekkel szakadatlanul nőnek az ország terhei, mindezzel azonban nő az ország hatalma, termelő ereje, gazdagsága, adózási képessége és nő megállíthatatlanul kulturális igénye is. Nem lehet tehát nagy áldozatokkal életrehívott, fontos nemzeti missziót teljesítő kulturális tényezőt megsemmisíteni csak azért, hogy az állami költségvetés 21 milliót meghaladó kiadási tételénél 83.000 megtakarítás elérhető legyen. Lehet országrészeket meghódítani és visszaszerezni fegyverrel és politikával, de azok hosszú időre való megtartásához előbbieken kívül magas nemzeti kultúra is szükséges. Kérem indítványom elfogadását azzal a kiegészítéssel, hogy a Pacsim. kir Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészeti karának szüneteltetésére vonatkozó terv elejtése érdekében nem csupán a miniszterelnök úrhoz, de egyben a vallás- és közoktatásügyi és a pénzügyminiszter úrhoz is felirat intéztessék. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Heckenberger Konrád dr. a legnagyobb örömmel fogadta el Fischer Béla klasszikusan megindokolt indítványát, mert néhai Klebelsberg Kunó gróffal együtt ő is azt vallja, hogy a magyar kultúrfölény a legbiztosabb záloga a teljes revíziónak. Amint a hadseregünket is minden erővel fejleszteni kell, ugyanúgy ki kell építenünk a szellemi hadsereget, de ez természetesen csak úgy lehetséges, ha egyetemeinket nem építjük le, hanem tovább fejlesztjük azokat. Ezért XX DUNÁNTÚL Kedd, 1940 október 1. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ egy emberként kell ragaszkodnunk egyetemünk csorbítatlanságához. Vitéz Patacsy Dénes szintén azt hangoztatta, hogy a Dunántúlnak történelmi és kulturális jogon kell állást foglalnia Nagy Lajos egyeteme késői utódjának megcsonkítása ellen. A hozzászólások után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta Fischer Béla indítványát. 39,8 százalék lesz a vármegyei pótadó 1941-ben Ezután áttértek a közgyűlés napirendjén szereplő ügyek letárgyalására. A közúti alap jövő évi költségvetését Öllé István vármegyei főjegyző ismertette és azt a közgyűlés elfogadta. A vármegye egyesített költségvetésének kiadása 1941-ben 1 millió 110 ezer 586 pengő, bevétele 64.247 pengő, a fedezendő hiány tehát 1 millió 46 ezer 339 pengő, amelynek biztosítására a kis- és nagyközségek vármegyei pótadóját 39,8 százalékban állapították meg, Mohács város pótadóját pedig 19,8 százalékban. Az egyesített költségvetést szintén hozzászólás nélkül fogadta el a közgyűlés. Letárgyalták a mohácsi és siklósi kórházak 1941. évi költségvetését, megszavazták a mohácsi Fogadalmi templom egy mozaik üvegablakának költségét és a mohácsi kórháznál 3 áldázti állás szervezését. Bencze Ákos dr. árvaszéki ülnököt a VíI. fizetési osztályba léptették elő, Mérő József dr. vármegyei főlevéltárost pedig a szolgálati idejének megfelelő kétszeres személyi pótlékban részesítették. Keserű Márton vármegyei irodafőtisztet saját kérelmére nyugdíjazták, a mohácsi, siklósi kórháznál 1941-től kezdve egy-egy kisegítő orvost alkalmaznak, végül pedig magáévá tette a közgyűlés Sopron város törvényhatósági bizottságának azt az átiratát, hogy Baranya is támogassa a köztisztviselők 1931. évi fizetésének visszaállítására indított akciót. A közgyűlés fél 1 órakor ért véget. A magyarnak továbbra is katonai és lelki felkészültségben kell maradnia — mondotta Rutai István dr. államtitkár Kemlénfi sásfi kerület választói nagy lelkesedéssel ünnepelték fiatal Istvánt és képviseltüket, Szitz János úrt Komló, szeptember 30. (A Dunárttó! kiküldött munkatársául.) Vasárnap a keleti Mecsek legfestőibb völgyében fekvő lüktető életű bányásznagyközségben, Komlón adott egymásnak találkozót a sásdi választókerület népe. A Magyar Élet Pártja sásdi szervezete kerületi nagyválasztmányi ülést hívott egybe vasárnap délelőtt 11 órára, hogy a kerület népszerű és a választói érdekében fáradhatatlanul dolgozó Soitz János dr. országgyűlési képviselő beszámolót adjon parlamenti munkájáról. A Választmányi ülésen megjelent a szombaton Pécsre érkezett Antal István dr. igazságügyi államtitkár is, akit régi, meghitt barátság fűz Stitz János dr. képviselőhöz. Antal István dr. államtitkár komlói látogatását rendkívül nagy érdeklődés előzte meg. Már tíz óra után megtelett a bányászok gyönyörű kultúrházának hatalmas díszterme és a folyosókon is népes csoportok várták a Pécsről érkező elöktró vendégek érkezését. Fél 11 órakor autósor kanyarodott a kultúrház bejárata elé. Mint házigazdák Szeli István, az állami kőszénbánya igazgató főmérnöke, Stitz János dr., a kerület képviselője, Hírt Ferenc dr. sásdi főszolgabíró, Mülherr Alajos dr. sásdi ügyvéd, a választókerület pártelnöke, Gábor Károly bányász lelkész, Hegybíró Sándor komlói körjegyző, Komposcht Szörény vármegyei párttitkár, Hernádi János komlói MÉP titkár fogadták a vendégeket, Antal István dr. államtitkárt és feleségét, dr. Szitz Jánosnét, Raskovich Iván dr. baranyai és Nikolit ■ Misevly picéi főispánt, vitéz Horvát István dr. alispánt, Esztergár Lajos dr. pécsi polgármestert, Angyal László, Bognár Gyula, Simogyi Ferenc dr., Tegzes László dr. országgyűlési képviselőket, Ágh János dr. miniszteri osztálytanácsost, az államtitkár titkárát. Kedves epizódja volt a fogadásnak, amikor a magyar ruhába öltözött bájos kis Szeli Ilike, Somlai Jenőke és Varga Jánoska az államtitkár és dr. Stitz János felesége elé lépett és a hölgyeknek illatozó virágcsokrot nyújtott át. A fogadtatás után a vendégeket felkísérték a díszterembe, ahol az egybegyűltek lelkes éljenzéssel köszöntötték az államtitkárt, Baranya és Pécs vezetőit és országgyűlési képviselőit. Szitz János dr.: Meg kell hidítani a földalatti Magyarországot A kerületi nagyválasztmányi ülés a magyar Hiszekegy elmondásával vette kezdetét, majd Mülherr Alajos dr. pártelnök köszöntötte Antal államtitkárt, mint a jobboldali magyar politika egyik legrégibb,nagy felkészültségű, országosan ismert és nagyrabecsült bátorszavú harcosát. Majd Erdély egy részének és Székelyföld visszatérése alkalmából hódolattal emlékezett meg Horthy Miklós kormányzóról és Baranya népének fiáláját, ragaszkodását és hűségét tolmácsolta Teleki Pál gróf miniszterelnök, a külügyminiszter és a magyarság jó barátai: Hitler és Mussolini iránt. Dr. Mülherr Alajosné, Mint a választókerület női csoportjának vezetője üdvözölte a megjelenteket, bejelentve, hogy a kerület lelkes női szervezete vállvetett munkával akarja kivenni a részét az országépítésből és főleg szociális téren kíván eredményesen tevékenykedni. Ezután taps és éljenzés közben a kerület képviselője, Szitz János dr. emelkedett szólásra. Lendületes és nagy figyelemmel hallgatott beszédében az erdélyi országgyarapodással kapcsolatban örömének adott kifejezést, hogy az erdélyi lelkiség, amely Mátyás királytól kezdve fejedelmek, nagy tudósok és államférfiak fényes galériáját adta a magyarságnak most újból beleolvad az egyetemes magyar szellemiségbe. Kitsszöntöttek aá államtitkárt, mint akivel a huszas évek óta dolgozik a keresztény, nemzeti gondolat diádsbrajutásáért. Áttérve a nemzetgazdasági kérdésekre, meggyőző erővel mutatott rá arra, hogy minden erőt csatasorba kell állítani a földalatti Magyarország nyersanyag kincseinek feltárására.A kibányászásra váró ásványi kincsek hatalmas munkástömegeknek juttathatnának biztos kenyeret és megélhetési forrásul szolgálnának azoknak a rétegeknek, akiket nem lehet földhöz juttatni. A kisebbségi kérdésről szólva hangsúlyozta, hogy a szentistváni szellemben manden itt élő kisebbségünk szabadon használhatja nz elvét, megtart.