Dunántúl, 1940. december (30. évfolyam, 275-297. szám)

1940-12-08 / 280. szám

CL XXX. évfolyam 28P. Ara 20 fillér. Pécs, 1940 december 0» Vasárnap* NEM ADUNK VISSZAMUN­UL­­a •0_ Si.... v^. r.t s 5 ! I» HÓRA 350 PENG EGYES SZÁM ÁRA 1» FILLÉR. 16 OLDALAS 80 FILLÉR, KÉZIRATOT SZERKESZTi ESÉO PERCZEL-UTGA 3. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-40¡ KIADÓHIVATAL PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-50. HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Gondok kövezik a karácsony felé vezető utat. A korlátozások és a nemzeti érdek parancsolta takarékosság, a kény­szerű beosztás már nyesegetik a ké­szülődéseket, amelyek velejárói a kedves karácsonyvárás boldog izgal­mainak. Az idők egyre súlyosodnak a fejünk felett és számolnunk kell az utánpótlás még nagyobb nehézségei­vel. Most inkább lélekben kell elő­készülnünk úgy a Messiás eljövetelé­re, hogy a boldog öröm maradéktala­nul betöltse otthonunkat és ne érezzük annyira a megszokott karácsonyi földi örömök fogyatékosságát Azok, akik­nek a megsokasodott és egyre tornyo­sul gondok között is megvan a biztos jövedelmük­, még sok-sok örömet ta­lálhatnak a takarékos, beosztó kará­csonyi készülődésekben, amelyek a karácsonyfa ajándékosztó örömeihez vezetnek. De milyen érzelmekkel te­kinthetnek a karácsony elé azok, akiket a nyáron át teljesített hazafias kötelességük meggátolt nemcsak a kenyérkeresetben, hanem a télire való gyűjtésben is. Vájjon gondolnak-e ezekre a derék emberekre és azokra, akiknek az örömeit egyébként is csak az áldozatkészség biztosíthatja. Mi­lyen jól esik tudni, hogy az emberi jóság és az áldozatkészség még ma is ott áll a posztján és tettre készen állja a vártát. Milyen megnyugtató a tudat, hogy nemes lelkek a maguk gondjai mellett — mások gondjait is krisztusi szeretettel vállalják. Az egyházközségek, a legkülönfélébb egyesületek és testületek már csilin­gelik az áldozatkészség hívó szavát, már számolgatják a lehetőségeket, mi­ként lehetne minél nagyobb örömöt szerezni ott, ahol még karácsonykor se csökken a gond. Milyen jól esik tudni, hogy egy a cél: mindenütt meg­édesíteni a karácsonyi szent ünnep­napokat, ahol arra szükség van. Pécs város közönsége az elmúlt hónapok­ban az áldozatkészségnek olyan pél­dáját mutatta, amelyre az egész or­szág felfigyelt. A nagy közös össze­fogás az­ emberi jóság széles­­ arany­medrét hömpölygette Pécsről az or­szágos gondok és elemi csapások gyógyítgatására. De bármekkora is volt az áldozat, bizonyos, hogy abból még maradt a pécsi szívekben. Ezek­hez a drága, mindig megértő jó pécsi szívekhez , szólunk, amikor a szegé­nyek karácsonyi örömét előkészítők itt-ott elhangzó kérő szavára hívjuk fel a figyelmet Zivatar dúl körülöt­tünk és a villámok a magyar életet is fenyegetik. Szorosabban kell tarta­nunk egymás kezét, hogy mindenre elkészülten álljunk. A fenyegető vihar arra int, hogy ne legyenek közöttünk válaszfalak. Ha kell, még a szelet kenyeret is felezzük meg a rászoruló­val. Mert minden magyar életre szük­ SOC és ha egy is kidől a sorból csak azért, mert nem öleltük magunk­hoz féltő, gondoskodó szeretettel, már kevesebben maradunk. Ma min­den erőre, minden szeretetre, jóságra és áldozatkészségre szükség van. Az áldozatkészség akkor a legértékesebb, ha azt m­egérezzük. Közeleg a kará­csony, a békés, boldogságos örömök szent ünnepe. Akkor lehetünk igazán boldogok a karácsonyfa alatt, ha tud­juk, hogy az örömökből mindenkinek jutott, aki a nagy magyar család tagja. két. A román sajtó tovább izgat a bécsi dön­tb­en Bukar­est, dec. 7. (MTI) — Hivatalos Curenta! közű Jon Blagana­­k­­amely az északerdélyi helyzettel foglalkozva a következő megállapítási A bécsi döntés ellen minden agyas randa tiltakozott és hangoztatta Románia örök jogát azokra a területekre, amelyeket a döntés folytán kény­telen volt Magyarországnak átengedni. A románoknak saját magukba vetett hite napról-napra erősebb sem és minden egyes román lelkében él a remény, hogy rövidesen visszakerül mindaz, amit Romániától elraboltak. A cikk többek között így szól: A székelyek sírnak és román igazságot kér­nek. Még a legvadabb magyarok is megelégelték már a magyar igazságot . A cikk írója a következőkben fejezi be fejtegetéseit: Isten nem ver bottal, románok, csak egy kis türelemre és bizalomra van szükség. Magyarország felé szigorú határzárt léptetett életbe Románia Kolozsvár, dec. 7. (Bud. Tud.) — A románok a magyar-román ha­tárt egész hosszában rendkívül szi­gorú ellenőrzés alá vették. A leg­utóbbi napokban legtöbb helyen még a kettős birtokosok határátlépését is megtiltották. Mivel ilyen formán úgy­szólván semmiféle hivatalos hír Ro­mánia belsejéből nem érkezik, a Ma­gyarországhoz visszacsatolt erdélyi magyar-román és szász lakosság a legnagyobb aggodalomban él a túl­oldalon maradt hozzátartozói és ro­konai sorsa miatt. Fokozza ezt a bi­zonytalanságot és aggodalmat a Ro­­mlániából menekülő, főképpen romá­nokból álló családok egyre nagyobb tömege, akik hátborzongató részle­teket mondanak el a mind szélesebb körökben kiterjedő anarchiáról A ro­mán menekülők jórésze politikus, magasrangú köztisztviselő, bírósági személy, rendőrtisztviselő és katona­­­ tiszt. Ezeknek a magyar területen menedéket kereső románoknak száma ez időszerint nem állapítható meg, mert a vasgárdistáktól ellenőrző szabályos határátlépő helyeket ért­hető okokba kerülik és csaknem mindnyájan csempésző­takon igyekez­nek biztonságba jutnia a határvonal egész hosszában. Valamennyiük első kérése a magyar hatóságokhoz az, hogy nevük ne kerüljön nyilvánosság­ra, mert a Romániában maradt csa­ládtagjaikat és rokonaikat féltik a le­­gionisták bosszújától (MTI) Ugyancsak Kolozsvárról jelenti a Bud. Tud­, hogy a romániai legionista terror elől magyar területre menekült románok sorában ma egy ezredes és egy vezérkari százados is átlépte a magyar határt és jelentkezett a magyar hatóságoknál. (MTI) Az olasz ellentámadások tért nyernek Albániában Nagy csata dúl St. Quarantnál Valahol Olaszországban, dec. 7.— Az olasz főhadiszállás 183. közleménye, szerint Albániában az ellenség továbbra is erős nyomást gyakorol az olasz haderő szélső balszárnyára is. Több helyen ellentáma­dások történtek, amelyek során több állást sikerült visszaszerezni. A légierő alacsony repüléssel bomba és gép­puskatámadásokat intézett ellenséges csapatok, gépjárművek, h­ad táposzlopok, és az utánpótlási útvonalak ellen. Belgrádból érkezett jelentés szerint St. Quarantánál súlyos harcok dúlnak és az olaszok és a görögök között Keletafrikában az angol hadirepülőgépek több benszülött falut bombáztak és gépfegyverrel lőtték. Né­hány benszülött asszony és gyermek esett áldozatul. R­ó­m­a: A Stefani Iroda különtudósítójának jelentése szerint a podgradeci arcvonalon továbbra is szo­rosan együtt­működik az olasz légi és szárazföldi haderő. Az időjárás rendkívül kedvezőtlen az olasz repülők azonban ezt azzal egyenlítik ki, hogy a veszedelemmel nem törődve, mélyen leszállnak és pusztító hatást érnek el. Egy ellenséges lőporraktárt felrobbantottak. A robbanás ereje számos szomszédos raktárt is megrongált. Az olasz légihaderő féken tartotta az ellenség támadó mozdulatait. (MTI) fi miniszterelnök jelenlétében székely értekezlet kezdődik Marosvásárhelyen Marosvásár­he­l­y , dec. 7. — Te­leki Pál gróf miniszter­elnök Marosvásár­helyre utazott, ahol részt vesz a székely vármegyék hatósági és vármegyei ve­zetőinek megbeszélésén. T­e­l­e­k­i Pál gróf miniszterelnök és Varga József mi­niszter, aki a miniszterelnökkel együtt utazott el, vasárnap délelőtt érkeznek vissza, a fővárosba Marosvásárhelyen délelőtt nyomban a miniszterelnök megérkezése után meg­kezdődött az erdélyföldi­­ értekezlet. 10- jőnek a közellátási kérdésekkel foglal­koztak, utána pedig a közlekedés prob­lémáit vitatták meg. Álgyay Pál államtitkár bejelenttette, hogy a Szeretfalva és Déda közötti vas útvonal építése teljes erővel folyik. A kormány gondoskodása elsősorban a Beszterce—Szeretfalva—Szászrégen kö­zött és más nagyfontosságú útvonalak:­* irányút .

Next