Dunántúl, 1941. január (31. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-28 / 22. szám

P­é­c­s, jan. 26. — A Dunántúl va­sárnapi száma közölte a késő éjjeli órákban érkezett megdöbbentő hírt, hogy Angster Oszkár, a világhírű pécsi orgonagyár igazgatója Buda­pesten szívszélhűdés következtében hirtelen meghalt. Pécs társadalmában közismert és közszeretetben álló volt rokonszen­ves egyénisége. Nagy tudásával és a gyár további felvirágoztatásával pe­dig városának is dicsőséget szerzett. Mint a régi pécsi Angster-család sarja 1876. augusztus elsején szüle­tett Pécsett Iskoláit is Pécsett vé­gezte. A kereskedelmi érettségi után katonai szolgálatát teljesítette, ahon­nan mint tartalékos hadnagy szerelt le és beállt édesatyja gyárába inas­nak. A felszabadulás után külföldi ta­nulmányútra ment. Megfordult Né­metország, Ausztria és Svájc orgona­gyáraiban, ahol tudását tökéletesí­tette. Haza jőve fivérével Angster Emillel édesatyjuktól átvették a gyár vezetését és hamarosan a gyors fej­lődés útjára vitték. A világháború előtti években 120 munkás dolgozott a gyárban és átlag hetenkint egy or­gona került ki a gyárból, mindig a megrendelők legnagyobb megelége­désére. A világháború alatt 28 hónapot töl­tött a tűz­vonalban. Felvitte századosi rangig. Megkapta a Károly csapat­keresztet és a signum laudist. De itt szerezte súlyos szívbaját is, mely most váratlanul végzett vele. A gyár az ő vezetése alatt befejez­te 1220 ik orgonáját. Az Úr hűséges, buzgó munkása, Pécs városának ki­váló fia a halál intésére letette szer­számait és elindult az örök hazába, hogy átvegye megérdemelt jutalmát. Fivérével hosszú évek munkája kö­tötte össze és most nagyon gyorsan követte az örökkévalóságba is. Mindketten derék gyermekeket hagytak hátra, akik közül az időseb­bek már eddig is részt vettek a gyár vezetésében. Most teljesen átveszik a nemes örökséget és a pécsi polgár közmondásos hűségével és buzgósá­­gával igyekeznek dicsőséget szerez­ni a városnak és korán elköltözött édesapáiknak is. Angster Oszkár temetése szer­dán délután négy órakor lesz a te­metői Szent Mihály templomban. Az engesztelő szentmise-áldozatot szer­dán reggel kilenc órakor mutatják be lelke üdvéért a belvárosi templomban Hajókaravánokat támadtak a német répátok Berlin, jan. 27. (MTI) — A véderő főparancsnoksága közli, hogy harci repü­­lőgépek vasárnap Anglia délkeleti DUNÁNTÚL Kedd, 1941 janu­ár 28. Ma dönt a zsűri Budapesten a pécsi székesegyházi apostolszobrok tervpályázatáról minden szerencsétlenség Pécs, jan. 27. — Ma ül össze Budapesten a zsűri, hogy döntsön a pécsi Szent Péter székesegyház ki­cserélendő apostolszobraira beérke­zett pályaművek felett. A pályázaton a magyar szobrászművész gárda leg­kitűnőbb tagjai vettek részt és bizo­nyos, hogy az eredmény ki fogja elé­gíteni a kitűzött feltételeket. A szé­kesegyház eredeti középkori állapo­tában nem volt apostolszobrokkal dí­szítve, erre csak akkor került sor, amikor a belső és külső vár csatla­kozó erődítményrendszerének lebon­tásával a dóm déli oldalára helyező­dött a hangsúly és szükségessé­­vált az addig mellékhomlokzatként sze­replő déli oldal architektonikus ki­képzése. Ennek első formáját az 1807-ben megkezdett P­o­lj­á­k Mihály féle átépítés adta meg, amikor a déli homlokzatot romm­ntikus ízű kő­­kulisszával látták el és a párkány­­zaton 1854-ben B­a­r­­­a­­­i­t­s Mihály pécsi szobrászművész tizenkét apos­tolszobrát helyezték el. E szobrok ma a papnevelőintézet udvarában vannak festői környezetben felállít­va. Vörös Mihály őrkanonok 1864. május 1-én kelt jelentése a szobrok elhelyezéséről a következőket írja: „Bartalits Mihály magyar szob­rász ez évben (1854.) veszíte el a székesegyház déli oszlopsoro­zatára még 1847-ik évben ren­delt 12 apostolszobrot. E remek­mű hosszabb előkészület után, melyben az oszlopok felett le­rakott vaspálya kitűnő szolgá­latot ten, felvontatásnak ez évben, okt. 24-én elkezdetett és nov­­il­ ig mind a 12 szobor s pedig nélkül rendeltetése helyére Schulcz ácsmester által jön állítva. E szobrok a Budafai kőbánya ke­leti legalsóbb oldalából vájt kö­vekből faragtat(tak) s pedig 2 öl magassága s 80—90 mázsa ne­hézsége dacára minden szobor egy darab kőből minden toldás nélkül. Kifaragás és helyreállítás 15.670 pf-ba került; főzött olajjal beeresztetett.. (Szentkirályi István szíves közlése.) A felállított szobrokat 1854. okt. 12-én szentelte be G­­­r . György pécsi püspök (1852—1868.) ünnepé­lyes külsőségek között. A Bartalits féle apostolszobrok a székesegyház 1882—1891. évi restaurálásáig marad­tak helyükön, azaz kereken harminc esztendeig. A Schmid­t-féle restau­rálás a K­i­s­s György által 1885—87. között készített 12 újabb apostol­szobrot állította fel a teljesen átépí­tett főhomlokzaton. Az azóta eltelt félévszázad alatt a homokkőből készült szobrok annyit szenvedtek az időjárás viszontagságai alatt, hogy közbiztonsági okokból szükségessé vált minél sürgősebb ki­cserélésük. Remélhető, hogy a ke­reken nyolcvan esztendő után har­madszor megújítandó szoborcsoport helyesen megválasztott kőanyaga folytán most már hosszú év­századokig megoldja a problémát. Az eltávolítandó Kiss-féle apostolszob­rok a székesegyház nyugati oldalán továbbfejlesztendő nyitott kőmúzeum­ban fognak elhelyezést nyerni. , Dr. G-i. Január 29-én délután városi közgyűlés a kisgyűlés ugyanaznap déli 12 órakor ül össze Pécs, jan. 27. — A város törvényha­tósági bizottsága január 29-én, szerdán délután 5 órai kezdettel rendes közgyű­lést tart. A tárgysorozaton az alábbi ügyek szerepelnek: 1. A polgármester időszaki jelentése. 2. Dr. vitéz gróf Teleki Mihály föld­művelésügyi miniszter búcsúleírata. 3. Gróf B­á­n­f­f­y­­ Dániel földművelésügyi miniszter leirata miniszterré történt ki­nevezéséről. 4. A város törvényhatóságá­nál megüresedett, illetve újonnan szer­vezett fogalmazási karbeli, mérnöki és kezelési szakbeli állások, továbbá az ezek betöltése esetén esetleg megüresedő egyéb állások betöltése. 5. Igazoló vá­lasztmány újjáalakítása. Kereskedőta­­nonciskolai felügyelő bizottság elnökének és 5 tagjának megválasztása. 7. Kijelölő pártja mentén sikeres támadásokat irt-­­ bizott­ság újjáalakítása. 8. A közigazga­­tottek hajókaravánok és kíséret nélkül tási bizottság öt tagjának megválasztása, haladó hajók ellen. Egy keresedelmi ha­jót két telitalálat ért. Egy másik helyen felderítő repülőgépeink egy égő kereske­delmi hajót vettek észre amelyet szom­baton támadtak meg a német harcigépek. Az ellenség a hétfőre virradó éjszaka Nyugat- és Középnémetország egyes he­lyein gyújtó és robbanó bombákat do­bott le. A keletkezett tüzeket hamaro­san sikerült eloltani. Az anyagi kár je­lentéktelen. Az ellenség támadása során négyen életüket vesz­tették, hatan meg­sebesültek. az áldozatok polgári szemé­lyek voltak Német részről 3 gép eltűnt (MTI) 9. Óvodai felügyelő bizottság újjáalakí­tása. 10. A számonkérőszék megalakítá­sa. 11. A Grundier alapítványok kezelő bizottságba 1 tag választása. 12. A jog­ügyi bizottságban megüresedett tagsági hely betöltése. 13. A közrendészeti szak­­bizottságba 2 tag választása. 14. A szin­­ügyi szakbizottságban megüresedett 1 tagsági hely betöltése. 15. A sorozóbi­zottság elnökhelyettesének megbízása. 16. A vízvezetéki-, csatorna- és köztisztasági üzem alkalmazottainak létszámáról ésa­pítása. 30. A Mátyás Flórián és Kapos­illetményeiről alkotott szabályrendelet módosítása 17. A közszolgálatban álló vári utcát összekötő új utca megnyitása és részletes szabályozási tervének meg ttestviselők és egyéb alkalmazottak Siet- állapi!a»». 31. Az esővize«*torna vízjogi terjeszti­ményeinek szabályozásáról kiadott 8000/ 1940. M. E. számú rendelet egyes ren­delkezéseinek végrehajtása. 18. Szabály­zat alkotása a város közönségének tu­lajdonában lévő világítási üzem és köz­lekedési vállalat segélyalapjáról. 19. A zeneiskola szervezetét érintő egyes kér­dések átmeneti szabályozása. 20. P­a­p­p Jenő műszaki tanácsos elő­léptetése a VI. fizetési osztály 3. foko­zatába­ 21. Papp Jenő műszaki taná­csos különmunkaátalányának szabályo­zása. 22. A vízvezetéki-, csatorna- és köztisztasági üzem vezető főmérnökévé kinevezett Dulánszky Nándor városi gépészfőm­érnöknek ebben az állásban eltöltött szolgálati idejének előlépés és nyugdíj szempontjából való beszámítása. 23. R­ö­z­g­a Lajos földadónyilvántartó előléptetése a IX. fizetési osztályba. 24. F­ekete István városi irodasegédtiszt fegyelmi ügyében hozott határozat bemu­tatása. 25. Somorjai Károly iroda­tiszt fegyelmi ügyében hozott határozat bemutatása. 26. A város intézményeinek és lakosságának közszükségleti cikkekkel való ellátása. 27. Az erdőmester személy­­szállító fuvarszükségletének biztosítása. 28. A kozári vadászház és a hozzátartozó gyümölcsösök használatának szabályozá­sa. 29. A Ráth ipartelepen létesült utca részletes szabályozási tervének megálla­ engedélyezése és a tervezői megbízatás meghosszabbítása 6 hónappal 32. A köz­lekedési vállalat hozzájárulása a villa­­mosmű igazgatási költségeihez az 1941. évre. 33. Közpénzek elhelyezési arányá­nak újabb megállapítása. 34. A pécsi pénzintézetektől felvett eredetien 419 ezer úr. pengős függőkölcsönt meghosz­­szabbítása. 35. A Magyar Általános Hi­telbanknál fennálló eredetien 159.440 ar. pengős függőkölcsön meghosszabbítása.. 36. A pécsi Művészeti berek előadásai­nak mentesítése a vigalmi adó fizetése alól. 37. A­ gazdasági hivatal részére raktári beszerzések céljára megállapított hitelkeret felemelése. 38. A város kö­zönsége részére 260 drb. sertés vásár­lása és bérhizlalása. 39. Kiss Zoltán polgári fiúiskolai tanár előléptetése a VL fizetési osztály 3. fokozatába­ 40. Dr. Sátori János II. o. közig. fogalmazó lemondása. 41. özvegy Kovács Já­­nosné sz. Tóth Teréz kérelme kegyelmi ellátás további engedélyezéséért. 42. Sorok Sándor és Lovász Károly U. o. adótisztek részére a­z államszámviteli államvizsga letételére haladék adása. 43. Özv. Nagy Jenőné, volt javadalmi hivatali szemlész özvegye részére ke­gyelmi ellátás megállapítása. 44. Peli­kán Vilmos, volt javadalmi hivatali helypénzszedő kegyelmi ellátásának fel­emelése. 0 kisgyűlés tárgysorozata 1. A kedvezményes áron számlázott villamosáram és légszesz használatáról alkotott szabályzat kiterjesztése az egészségvédelmi szolgálathoz kirendelt egészségügyi védőnőkre. 2. A Pécs vá­rosi kereskedelmi fiú középiskolánál szervezett rendes tanári állások betölté­sének bejelentése. 3. Drávavölgyi József II. o. altiszt részére méltányosságból csa­ládi pótlék engedélyezése. 4. Schmidt Antal városi I. o. altiszt részére beteg­­szabadság engedélyezése.. 5. A Baranyai Ipari és Kereskedelmi rt­ részére ház­helykiegészítés céljára 60 négyszögöl nagyságú városi terület eladása. 6. A városi székházban a Sugár Ferenc által bérelt C jelű Király utcai üzlethelyiség­­elmondása. 8. Utcaelnevezések. 9. Ká­dinger Károly követőmester kérelme szerződésének meghosszabításáért. 10. Geiger Kálmán pécsi lakos kérelme telek eladásáért. 11. A Dunagőzhajózási Társa­ság részére az 1857. évi bányaeladási szerződés alapján az 1940—41. vágatási évadban járó famennyiség eladása. 12- özv. Szakonyi Lajosné sz. Noé Mária kérelme nevelési járulékért. 13. Behajthatatlan gáz- és áramdíj tar­­tozások leírása. 14. A világítási üzem és a közlekedési vállalat egyes alkalmazot­tai részére méltányosságból családi pót­lék megállapítása. 15. Mittinger Gyuláné üzemi tisztviselőnő nyugalomba helyezé­se. 16. Özv. Kovács Gyuláné szül. Palo­tai Katalin, volt II. o. altiszt özvegye részére özvegyi nyugdíj megállapítása. 17. özv. Németh Jánosné szül. Kulin Julian­na, volt városi II. o. altiszt özvegye ré­szére özvegyi nyugdíj megállapítása. 18. Soós Irma II .o. altiszt betegszabadsága. 19. A temetési szertartásokat végző lel­készek szállításának vállalatba adása. 20. A Pécsi Kokszművek pécsi gyárvezetősé­­gének kérelme telekajándékozás szerző­dés módosításáért. 21. Tiringer József és neje pécsi lakosok házhelyvétele. 22. Községi kötelékbe való felvétel. « Cen­zúraértekezlet Budapesten Bud­apest, jan. 27. —■ (MTI) Az Or­szágos Magyar Sajtókamara a sajtócen­­zu­ra ügyében hétfőn délelőtt szakérte kezletet hívott össze, amelyen a fővárosi lapok reprezentánsai vettek részt Az értekezlet megnyitása előtt vitéz Kolos­­váry B­o­r­c­s­a Mihály kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg az elhunyt gróf Csáky Istvánról ,a nagy magyar kül­­politikusról és a sajtó őszinte barátjáról Az értekezlet azután úgy határozott, hogy a sajtó panaszait és azoknak or­voslására irányuló javaslatát a Sajtóka­­m­ar­ gróf Teleki Pál miniszterelnök elé

Next