Dunántúl, 1941. április (31. évfolyam, 74-97. szám)

1941-04-26 / 94. szám

Szombat, 1941 április 26. DUNÁNTÚL Váratlanul meghalt Római Róbert kereskedő városi bizottsági tag Reggel fél 7 órakor üzletében agyonlőtte magát P­é­c­ss. ápr. 25. — A mai idők ugyancsak igénybe veszik az idegeket s akik nem elég ellentállóképesek, hamarosan elvesztik az életben való biztos járást, lelkük nyugalmát s ez­zel azt az egyensúlyt, amely nélkül nem lehet helytállni. Ma ismét meg­rendítő hír futott szét a városon. Délelőtt 9 óra tájban vált ismeretes­sé, hogy Római Róbert Pécs keres­kedő világának egyik legnépszerűbb és legtekintélyesebb tagja váratlanul elhunyt. Ez a hír annál fájdalmasab­ban hatott, mert hiszen Római Ró­bert látszólag egészségesen még teg­nap ott járt közöttünk. Csak közvet­len hozzátartozói és bizalmas barátai tudták, hogy Római Róbert már hosz­­szabb idő óta beteg. És ez a beteg­ség idegeit kezdte ki, felőrölte úgy, hogy a józan, mélyen vallásos ember pillanatnyi elborultságában önkezével vetett véget életének. A megdöbbentő halálhír nyomán kezdett kibontakozni a tekintélyes vagyonú, páratlan szorgalmú és vég­telenül szerényigényű Római Róbert tragédiája. Egy emberöltőn át vég­zett fárasztó munka húzódik meg hátterül. A kis inas keserves küzkö­­dése, nehéz idők fárasztó munkája, a szorgalmas ember gondos takaré­kossága, majd az önállósulás sok kis és nagy gondja, mind-mind nyomot hagyott a szervezetében s ahogy soka­sodtak az évek, úgy váltak érezhe­tővé a múltnak nehéz emlékei. Hiába volt a jómód, a megviselt szervezet mindenre érzékenyen reagált. A leg­utóbbi időben fájdalmasan neheze­dett a lelkére egy örökösödési per is, azután az önállósághoz szokott régi kereskedő nem igen tudott beleillesz­kedni az új megnehezült viszonyok­ba. Mindez már hetek óta nyugta­lanná, borongóssá tette. Környezete és barátai aggódva figyelték bús­komorság felé való nagy hajlandósá­gát, idegességét. Felesége és gyer­mekei többször kérték pihenésre, hogy vonuljon vissza s egy szanató­rium csendjében keressen gyógyulást idegkimerültségére. De Római Ró­bertet nem lehetett elszakítani az üzlettől, a munkától. Már napok óta alig aludt, alig evett. Beszélgetése is fáradt, rapszodikus volt. Az elmúlt álmatlan éjszaka úgy látszik az utolsó lökést adta a sötétségbe való haladás felé. A gondolatok felett már nem tudott uralkodni, elméje elborult s reggel már nem tudta mit cselekszik. Római Róbert reggel 6 óra után, míg felesége templomban volt, magá­hoz vette a kulcsot és üzletébe ment. Itt magára zárta az üzletajtót s az­után revolverét homlokához illesztve elsütötte. A golyó halántékénál hatolt be és azonnali halált okozott. Reggel fél 7 óra tájban felesége az üzletbe ment s akkor meglepetve látta, hogy az belülről van bezárva. Rosszat sejtve értesítette leányát, akivel együtt behatoltak az üzletbe s ott a padlón vérben fekve holtan találták Római Róbertet. Azonnal orvosért küldöttek, több orvos is jelent meg a helyszínen, de már nem akadt dolguk Római Róbert örökre elpihent. A város közönsége megdöbbenés­sel hallotta­ a váratlan és tragikus halálhírt. És akik nem ismerték kö­zelről, érthetetlennek találták, hogy a tekintélyes vagyonú, vallásos életű, jótékonykodó és takarékos, Római Sibert, hogyan dobhatta el köny­nyelműen magától az életet. De a ta­lálgatásoknak véget vet a szomorú tény, Római Róbert lelki betegsége. Végzetes tettét csak pillanatnyi meg­zavarodással lehet megmagyarázni. Pécs város közönsége mélyen sajnál­ja Római Róbert ilyen megrendítő szomorú távozását az életből s a leg­nagyobb részvéttel fordul a fájda­lommal sújtott család felé. Római Róbert 1882. december 21-én született Máriakéménden. Kora ifjúságában a kereskedő pályára lé­pett. Felszabadulása után éveken át Szekszárdon segédeskedett és onnét került Pécsre, ahol önállósította ma­g­át. Az Irgalmasok­ utcája elején evő kis üzlete hamarosan keresett és népszerű lett. Mint állandó hirde­tésében mondta, mint a bomba ter­jedt a híre, hogy nála minden a vá­sárlóközönség érdekében történik. Szekszárdi származású feleségével valósággal szomjúhozták a munkát és éjt is nappallá téve fáradoztak az üzlet fellendítésén. Ez hamarosan si­került is. Állandóan gyarapodott a vagyona is, bejutott a legtöbb adó­fizetők sorába. Ezen a címen tagja volt a város törvényhatósági bizott­ságának is. Szaktudását és agilitását a Baross Szövetség sem nélkülözhet­te és alelnökké választotta. A belé­­helyezett bizalomnak itt is derekasan megfelelt. Vallásos meggyőződéséről is köz­ismert volt a városban. Már a béke­időben lelkes pártolója volt a ka­tolikus mozgalmaknak, így a katolikus sajtónak és áldozatkészen támogatott minden nemes, jótékony célú mozgal­mat. Tagja volt a székesegyházi egy­házközségnek is. Tragikus halálával érzékeny veszte­ség érte Pécs kereskedő társadalmát, a város törvényhatósági bizottságát és a Baross Szövetséget, mint ahogy valósággal porig sújtotta a kegyetlen csapás köztiszteletben álló hozzátar­tozóit is. Elhunytét neje, két gyermeke fia dr. Római Róbert szerzetes tanár és leánya dr. Nagy Istvánné Ró­mai Mária szekszárdi orvos felesége gyászolják. Temetéséről még nem történt in­tézkedés, de valószínűleg vasárnap délután lesz. ESŐKABÁT GUMIHÁZ ballonkabát FERENCIEK­ UTCA 8. Az angol csapatok azért szálltak partra Basrában, hogy megvédjék az olajvidéket A londoni rádió jelentése szerint Eden külügyminiszter nyilatkozott az alsóházban, amely szerint az an­gol csapatok azért szálltak Basrában partra, hogy megszállják és megvéd­jék az iraki olajvidékeket. Isztanbul NTI: Palesztinából jelentik, hogy az ott állomásozó hely­őrségnek Északafrikába való átszál­lítása a lehető legnagyobb sietséggel és minden rendelkezésre álló szállító­­eszközzel folyik. A Palesztinából ki­vont angol csapatok helyére Basrá­­ból érkező indiai csapatokat vezé­nyelnek, amelyeket az iraki és transz­­jordáni sivatagon át szállítanak. (MTI) Hadifoglyok magyar nótát énekelnek Pécsett Pécs, április 25. — Csütörtökön este 7 óra tájban több száz főnyi nézőközönség verődött össze a fő­pályaudvar körül. A pályatesten az első vágányon több teherkocsi állt, amelyekből jugoszláv egyenruhás hadifoglyok szálltak ki és sorakoztak fel a vasúti kocsik előtt. A hadi­foglyok legnagyobb részének piros­­fehér-zöld szalag ékeskedett a sap­kája mellett, vagy a mellén. A kö­zönség köréből valaki kellemes meg­lepetéssel kiáltott fel: — Nini, hiszen ezek magyarok. A közelben álló hadifoglyok a hang irányába tekintettek és boldog, megelégedett mosollyal válaszoltak: — Azok vagyunk mi egy szálig, magyarok, Bácskából és a Bánátból. A kiváncsi közönség közelebb hú­zódott a mosolygós arccal cigarettáz­­gató, integető hadifoglyok felé. A ma­gyar testvériség pillanatok alatt a szeretet megnyilvánulásaival vette körül azokat a testvéreket, akiket a szerb nagyhatalmi hóbort arra akart kényszeríteni, hogy magyar testvérei ellen emeljen fegyvert. Az egyik hadifogoly, akinek széles mellét csaknem beborította a piros- fehér-zöld szalag, lekapta ki tudja honnét szerzett leventesapkáját és így kiáltott a közönség felé: — Éljen Nagymagyarország! Pár perc múlva indult a budapesti vonat a második vágányról. Az egyik kocsiban honvédek néztek ki az ab­lakon. Kezükkel integettek a hadi­foglyok felé: — Szervusztok. A hadifoglyok boldogan integettek vissza: — Szervusztok testvérek ! Nemsokára a piros-fehér-zöld dí­szes hadifoglyok is elindultak a fő­­pályaudvarról a városba. Hogyne örültek volna a boldog szabadulás­nak. Hogy hazamehetnek megint Bácskába, Bánátba. Kibuggyant a szívükből az öröm. Ahogy nekiindul­tak a Vasút­ utcának, az egyik nagy bajuszos, pirosképű magyar belekez­dett a nótába ezzel a változattal: — Horthy Miklós katonája le­szek A többiek elkapták a hangot és úgy dúdolták utána a népszerű ma­gyar nótát. A közönség meleg tekin­tetével kísérte a boldog hadifoglyok útját... Az angol rádió megfenyegette Portugáliát Lisszabonból jelentik, hogy a közölte, hogy elérkezett az idő, ami­brit rádió portugál nyelven fenyege­téssel fordult Portugália és az egész portugál nép által követett semleges­ség­ politika ellen. A londoni rádió­kor Portugáliának döntenie kell. A portugál miniszterelnök ismételten kinyilvánította az ország szigorú sem­­legeségét (MTI) . 5 FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ Április 26. — Szombat. Klérus és Marcellin.­­ — Az alispán Budapesten. Dr. vi­téz Horvit István Baranya vár­megye alispánja pénteken reggel hi­vatalos ügyben a fővárosba utazott. Az alispán vasárnap érkezik vissza Pécsre és hétfőn már ismét elfoglal­ja hivatalát. — Idén is megszervezik Baranyá­ban a gyermekmenedékhelyeket. A m­ nagy munkaidőben a falu gyer­mekeinek javarésze szüleik elfoglalt­sága miatt felügyelet nélkül maradna. Ezen Baranyában már évek óta úgy segítenek, hogy az iskolai év befeje­zésével azonnal megszervezik az úgynevezett gyermekmenedékhelye­ket, ahol a felügyelet nélkül maradt gyermekek — legtöbbször az isko­lákban, vagy egyéb ilyen alkalmas helyen — kora reggeltől késő estig ellenőrzés alatt vannak, szórakozta­tásukról, sok esetben élelmezésük­ről is a közület gondoskodik. A jól bevált módszert vitéz dr. H­o­r­v­á­t István alispán rendelkezése értelmé­ben az idén szintén megszervezik az egyes községek, illetőleg mivel ebbe a munkába a Baross Női Tábor is belekapcsolódott, a gyermekek gon­dozását egyes helyeken már a női tá­bor erre kijelölt szervei végzik el. — Újabb pécsi szappankiskereske­­dők kijelölése. A város hatósága ez­úton teszi közhírré, hogy Kollár An­tal Irgalmasok-utca 10. sz., Deák Jó­zsef Király-utca 8. sz., Edenhoffer Gyula Király-utca 22. sz., Werle Vil­mos Király-utca 43. sz., özv. dr. Vá­mos Arturné és dr. Adorján György Széchenyi-tér 1. sz. alatti droglistá­­kat, továbbá özv. Leiner Alajosné Szigeti országút 1. sz., Máder Béláné Miklós-utca 6. sz., Simonyi Viktor Rákóczi-út 39/b., Wittehen Árpád Ispitaalja-utca 10. sz., Oláh Antal Makár-utca 36. sz., Vidákovics Fe­renc Brassó-utca 6. sz. és Kollár An­­talné sz. Faludy Irén Szigeti országút 18. szám alatti illatszertár és ház­tartási cikk kereskedőket a 700/1941. K. M. számú rendelet 16. §-a értel­mében mosószappannak közvetlenül a fogyasztók részére való árusítására jogosult szappankiskereskedőkké ki­jelölte. Kertész női kalapszalon áthelyezve Városház­ utcába.­ ­ Április végéig kell kérni a sok­­gyermekes adózóknak a kedvez­ményt. A város adóhivatala közli, hogy mindazoknak az adózóknak ja­vára, akik a jövedelemadó fizetés kö­telezettsége alá nem esnek és a ház­tartásukhoz kettőnél több gyermek tartozik, a terhükre előírt földadóból, házadóból és általános kereseti adó­ból, valamint az ezek után járó ál­lami, törvényhatósági adókból az első és második gyermek után 5—5 száza­lékot, a harmadik és negyedik gyer­mek után 7—7 százalékot, minden to­vábbi gyermek után 10 százalékot kell törölni. Azok az adózók, akik e gyermekkedvezményt igénybe óhajt­ják venni, tartoznak írásbeli bejelen­téseiket legkésőbb április hó végéig a városi adóhivatala.

Next