Dunántúl, 1941. június (31. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-10 / 130. szám
6 — A DÁRDAI TÁRSASUTAZÁS nem • hó 15-én, hanem eíy héttel később, 22-én, vasárnap lesz megtartva. E héten tehát még lehet jelentkezni Munkácsy Mihály u. 2. A. I. em. 42. szám alatt. Pécsi lóversenyek és Honvéd lovasmérkőzések június 12—15. * V — Növényi húspótló. A földművelésügyi miniszter megengedte, hogy Horváth Halas Kálmán pécsi lakos Hunnia elnevezésű növényi húspótló készítményét további intézkedésig forgalomba hozhassa. — Elveszett egy aktatáska a mecseki Sári-pihenőnél. A becsületes megtaláló juttassa el a rendőrségre, vagy a Dunántúl szerkesztőségéhez. Országos részvétet keltett Bresztovszky Béla műegyetemi tanár tragikus halála. A szombat esti budapesti borzalmas autószerencsétlenség áldozatává lett Bresztovszky Béla műegyetemi tanár halála országos részvétet váltott ki. A nagytekintélyű és világhírű professzor a magyar sportrepülés jeleseivel Tasnády Lászlóval, Szegedy Józseffel, Marton Pállal és Vadas Lászlóval volt az autóúton. A kocsit Vadas László pilóta, szigorló kérdöre vezette. Meg nem engedett sebességgel haladt s beleszaladt a 61-es Villamosba. A szerencsétlenség következtében valamennyien megsebesültek. Bresztovszky Béla maga szállt ki az autóból, de pillanat alatt rosszul lett, beszállították a Szent István kórházba, ahol később meghalt. Vadas Lászlót őrizetbe vették. A Gyújtogatásért másfél évi börtön, Marton József 47 éves birjáni földműves ez év márciusában az éjszakai órákban felgyújtotta Murics György birjáni gazda házát, amelynek tetőzete leégett A csendőrség őrizetbe vette Mártont aki beismerte tettét. Védekezésül azt adta be, hogy tettét elkeseredésében követte el, mert bosszút akart állni volt vadházasán, Mendl Teréz birjáni lakáson, Mendl Teréz ugyanis elhagyta és a Musics György házában lakó Marnóta Györgyhöz költözött. A gyújtogatással az volt a célja, hogy Mendl Teréz lakás nélkül maradjon és így kényszerüljön visszatérni hozzá. Az ügyészség az időközben szabadlábra helyezett Marton József ellen gyújtogatás bűntette miatt emelt vádat és ezért a cselekményért a pécsi törvényszék 1 évi és 6 hónapi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. AZ IBUSZ LETT AZ ERDÉLYI FÜRDŐK SZÖVETSÉGÉNEK KÉPVISELŐJE. A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint a felszabadult erdélyi fürdők nemrégiben elhatározták, hogy szervezetbe tömörülnek és ez a szövetség Erdélyi Fürdők Szövetsége név alatt Marosvásárhelyen meg is alakult. A szövetség minden erdélyi és székelyföldi fürdő- és üdülőhelyet magában foglalt. A szövetség anyaországi képviseletét az IBUSz látja el s így valamennyi IBUSz iroda az ország területén a legrészletesebb felvilágosítással szolgál. Az IBUSz máris nagyszámban »Aid fürdővendégeket az erdélyi üdülőhelyekre, szobafoglalásokat eszközöl és egész szervezetével igyekszika maga részéről is hozzájárulni az erdélyi fürdők fejlesztéséhez. — Rágalmazásért egyhónapi fogház. A pécsi ügyészség felhatalmazásból üldözendő rágalmazás miatt vádiratot adott ki Nagy Vince 32 éves vajszlói erdőőr ellen, mert levelet intézett Budapestre Leicht Ottó kir. közalapítványi erdőtanácsoshoz és a levélben Kubicza László kir. közalapítványi erdőmérnökről valóságnak meg nem felelő dolgokat írt. Az ügyet ma tárgyalta a pécsi törvényszék dr. Garay tanácsa, amely Nagyot a vádbeli cselekményért nem jogerősen egyhónapi fogházra ítélte. — ELKÉSZÜLT AZ ÜZLETI ZÁRÓRÁRÓL INTÉZKEDŐ ÚJ TÖRVÉNYTERVEZETET. A kerskedelmi minisztériumban elkészült az üzleti záróra új , szabályozásáról intézkedő törvénytervezet. Ez a törvénytervezet a szociális szempontok érvényesítése mellett országosan, egységesen kívánja az üzleti zárórát úgy az élelmiszerüzletekre, mint a többi üzletekre vonatkozóan megállapítani, mégpedig az eddigieknél szőkebb keretben. A tervezet szerint a nyílt árusítási üzleteket kis és nagyközségekben hétköznapokon reggel hat előtt kinyitni és este hét órán túl nyitvatartani nem szabad. Törvényhatósági jogú és megyei városokban az élelmiszer és tüzelőanyag kereskedések reggel és este hét óra között, egyéb üzletek reggel héttől este hatig lehetnek nyitva. Szombaton az árusítási idő egy órával hoszszabb. A Gergely naptár szerinti ünnepnapokon a nyílt árusítási üzletek déli 12 óráig tarthatók nyitva. A tervezet lehetőséget nyújt arra, hogy a főváros és környéke területére a kereskedelmi miniszter, a városok területére a polgármester, kis és nagyközségek területére a másodfokú iparhatóság, a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után a fenti nyitási és zárási óráknál korábbi, illetve későbbi időpontot állapíthassanak meg, ennek fejében azonban az üzletek kötelező zárvatartása rendelendő el. (Magy. Tud.) Pécs, jan. 9. — Míg az Ugrott Gábor által bejelentett Mattyavszky Zsolnay László városi múzeumbeli emlékkiállítás késik, a Pécsi Képzőművészek és Mubarátok Társasága az idei tavaszi kiállítását, — rendezésében a huszonhetediket, — úgy oldotta meg, hogy csoport kiállítást ad két rokon festő és két szobrász műveiből. Ez a csoportosítás, — mondjuk ki mindjárt itt az elején —, annyira szerencsés, hogy ennél erősebb összhangzatosabb kiállításra egyhamar nem emlékszünk. Először Gebauer—Martyi—Bársony—Sinkó együtteséről volt szó. De mivel Gebauer — vidéki templomfestéssel van elfoglalva, helyette Gábor Jenő tart búcsúzót, — amit a kibocsátott, Gábor fametszetével ellátott, meghívó ki is emel, — c. tavalyi szép sikerű gyűjteményes kiállítása óta készült újabb műveiből. Martyn maradt a bejelentett, képekké formált szuggesztív úti élményeinek bemutatása mellett, de erősen retrospektív jellegű alátámasztással. S a két szobrász, a Zsolnay gyár kötelékében dolgozó erdélyi származású Sinkó András és a fiatal, pécsi születésű Bársony György, ugyancsak erejük teljességében mutatkoznak be. A nagyobb és jelentősebb részt ezúttal a festők adják. Jól megosztottan és egymást kiegészítően. Talán előbb a búcsúzóról kell szólanunk, aki valóban reprezentatív, művekkel, nagyszabású és nagyméretű figurális kompozíciókkal köszön el hazulról. Mondanunk sem kell, hogy a legnagyobb sajnálatunkkal engedjük át Gábor Jenő munkásságát átmenetileg Szegednek. Ez a nagyszerű bőséggel áradó munkásság bizonyára innen, szülővárosából, fog táplálkozni továbbra is. Hogy mennyire fontos szerepet tölthet be városunkban egy jó képzőművész, aki munkásságával kifelé is tiszteletet, megbecsülést, nevet szerez, igazolásul álljon itt a következő: Genthon István, — ez a furcsa nevű (Zsánton-nak mondja magát) magyarművészeti közíró, — aki az utóbbi időben a legjobb értékmegállapítója lett a haladó magyar képzőművészetnek, egyízben — vele Budapesten találkozván, — mikor megtudta, hogy pécsi vagyok, a legnagyobb hódolattal emelt kalapot a pécsi Mattyasovszky Zsolnay László művészete előtt. Ezt mondta: — Boldog város, mely ilyen művészt adott a magyar képzőművészetnek. Sajnos, nem él már közöttünk, így nagyon károsodtunk, hogy többé nem dolgozik. — Ha nem, folytatta tovább Gentben, szinte látható felderüléssel, — van önöknek egy élő művészük is, akiről örvendetesen jót tudok mondani Pécs számára. Ez a nagyszerű művész itt, nálunk, Budapesten is szokott kiállítani, így ismerjük őt. — Gábor Jenő, — szóltam közbe. A műkritikus csakugyan a mi kedves Gáborunkat nevezte meg. S még hozzátette, hogy ettől a modern pécsi művésztől még sok jót vár a jövőben, mert a legjobb irányban indul. Gábornak Pécs történelmi múltjából vett képén van ezúttal a főhangsúly. Ez a nagyméretű kompozíció megérdemelné, hogy egy triptichonban kibontakozzék. A másik nagy képe, a pécsi vásári jelenet, amelynek magva a szekeres akrobatával egyik régebbi pompás tanulmányai után készült, egyúttal nagyszerű néprajzi falikép is, Gábor egyik legsikerültebb műve, mely főleg tiszta plaszticitásra törekedett. Csak nyereség lesz, ha az itt megkezdett magyar lelki tartalom Szegeden újoldalú tápot nyer Gábor pompás festői felfogásában, a szociális tartalom teljes megőrzésével- E két főművén kívül is még sok újabb képében gyönyörködhetünk, melyek főleg a munkásosztály küzdelmes életéből veszik tárgyukat. A pihenő munkások nagy kompozíciója, mindkét alakjában elsőrendű múzeumanyag lenne. Úgy akvareljei, mint arcképei, köztük, a meleg harsogó színű piros-ruhás zongorázó nő, — a művész feleségének arcképe — új, életvidám, szélesen telt, átfogó taktust ad. Saját arcképe nemkülönben érdekes új oldaláról mutatja be. Egyéb portréi között jól sikerült munka Gáspár Zsuzsika arcképe is. Ezektől a képektől, ettől a munkásságtól nem búcsúzunk. Érdemes grafikai sorozatot, fametszeteket is, állított be programjába Gábor a munkás keserves életéből vett jelenetekkel, amelyeket Szegeden kíván kiteljesíteni Nem tudom, Gethon tud-e a magyarfranciánkról. Martyn Ferencről? Mert a hivatkozott beszélgetés még háború előtt volt. De Martyn azóta hazajött Párisból, ahol másfél évtizedet töltött. Ez a nagyszerű világbarangolónk, akinek piktúrája a „valóságfelettiség"-gel (szürrealizmus) tart szoros barátságot, úti emlékeiből állít ki nagyon érdekes és magas nívójú, gondosan kiválasztott gyűjteményt. A festő lelkében bizonyos eszmetársulatok követik egymást, amik gondolatokat vetnek föl és emlékeket idéznek a látott dolgok helyett. Ezek töredékszerűen tudat alatti dolgokkal társulnak egyidőben való érzékeléssel s azokat veti maga elé megörökítésre a festő, a grafikus, vagy az író. Ez a művészeti és irodalmi törekvés főleg Franciaországból indult ki és leginkább az olasz művészet látja a jövőjét benne. Martyn most bemutatott műveit együtt látni olyan pompás élmény, hogy a műveket közelebbről megismerni még Genthonnak is érdemes volna. Mi, valóságra építő magyarok, vidékiek és járatlanok, sokszor csodálkozással nézzük az ilyenfajta magasabbrendű művek valóságfelettiségét. De ha máris gyönyörködni tudunk e képek lenyűgöző lelkiségében, új beállítottságukban, fellépésük erejében, e művészet hatása alól nincs szabadulás. Martynnak, mindezt tekintetbe véve, nyert ügye van, mert műveit a meggyőződés őszintesége hatja át Ezért közelebb áll szívünkhöz, semmint gondolnánk. A spanyol triptichon, ha témakörénél fogva idegen is nekünk, a muzsikája azonban számunkra is érthető és a tájképei, de különösen arcképei nagyon közel állanak hozzánk. Török Lajos főkapitány helyettesnek és feleségének arcképei, édesatyjának, nővérének arcképe, egy pécsi orvos és egy pécsi női arckép, hatásukban felejthetetlen emléket adnak, művészi benyomásuk állandó marad, mert e képek a valósággal is közvetlen és becses kapcsolatot adnak. A tárgytalan elvont témakört mellőzte Martyn a hazai kiállításán s ez engedménnyel csak közelebb férkőzött a pécsiek szeretetéhez. Bárha közöttünk maradhatna ő is. A szobrászok között Sinkó András, és a magyar-gyerőmonostori őstehetség, a stílusos egybefoglalás, a zártság, a tömör előadás, a nagyvonalúság mestere. Sinkónak főleg állatszobrai a jelentősek, és közkedveltek. Kerámiái, a zománc alatti kék mintás, magyar díszítésű porcellántárgyai, vázái, tálai, figurái, a mai magyar kerámiai művek értékes anyagát gazdagítják. Bársony György portréi közül felválik Fischer Béla ny. alispán, a Janus Pannonius Társaság elnökének képmása, de egyéb arcmásai is figyelemreméltó nagyszerű alkotások. Nikelszky Géza. * A kiállítás nyitva délelőtt 3—1 év délután 3—7 órák között. Belépődíj 50 fillér. Állandó jegy 1 P. Diák és munkásjegy 20 fillér. Pécsi képzőművészek tavaszi tárlata Két festő és két szobrász kiállítása a Pécsi Katolikus Körben DüNÄNTÜI, Kedd. T941 fftnfos H>. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ — 40 napig tart az esős idő. Így szól a Medárd-legenda. Gondoskodjon tehát esőkabátról, ballonkabátról! Legnagyobb választék a Gumiházban (Ferenciek a.). — Agyonlőtte magát egy fiatal munkás. A pécsi ügyészséghez érkezett jelentés szerint Kékesi Lajos 28 éves munkás a Hosszúhetényihez tartozó Viktória-telepi lakásán vasárnap este fél 9 órakor pisztollyal szívenlőtte magát és meghalt Búcsúlevelet nem hagyott így tettének oka ismeretlen. Mivel bűncselekmény nem történt az ügyészség kiadta a temetési engedélyt. Üveg, porcellán, díszmű, lámpaáru, csillárok, a pacca, képkeretezés legolcsóbb bevásárlási forrása, nagy választékkal. LUKAFAI ÜVEGGYÁRI RAKTÁR helyén Steiner, Szőnyi Oszkár PéCS, Wiálf B. 14. Sí. közvetlen a színház mellett. —8 kirakattal,