Dunántúl, 1941. augusztus (31. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-06 / 178. szám

6 Honvédeink­ nyomában szovjet földön Az ellenség üldözése (A honvéd haditudósító század közlése.) Gyors csapataink szakadatlanul men­nek előre. Nem maradhatunk el tőlük, úgy hogy napok óta alig van időnk hosz­­szabb lélegzetű tudósítás leírására. Csak színfoltokban tudunk foglalkozni. Alig szürkülő virradat van, amikor mély álmából ébredni kezd a felderítő zászlóalj. Hetek óta alig volt ilyen pi­henője, mert most legalább 16 órát egy­helyben voltak, a legények most nem az ellenség előtt, hanem néhány km-nyire a biztosító vonal mögött éjszakáztak. Az ember csak árnyékok mozgásából és a halk csajkazörgésből sejti, hogy reggeli osztás van. Haditudósító bajtársaimmal magunk is oda húzódunk a mozgókony­hához és fújva de nagy gyöyörüséggel kortyolgatjuk a forró katonakávét. Azu­tán gyülekeznek a századok és a zászló­alj parancsnok mégegyszer maga köré gyűjti tisztjeit. Elismétli előttük a már tegnap este megkapott és megbeszélt ren­delkezéseket, a mai előnyomulásra nézve. Az acélsisakos árnyak tisztelegnek, visszasietnek beosztásukba s azután las­san egyre nagyobb dübörgéssel egyik jár­mű a másik nyomában, kanyarodva ha­lad kifelé a községből. A felázott talaj csúszik a beborult ég miatt csak lassan világosodik a hajnal, óvatosan kell elő­re hajtanunk. Most megáll az élen ha­ladó parancsnoki autó, valaki hozzá lép az útmenti tanyából s a jelzőtárcsa meg­állítja egész oszlopunkat. Az előttünk lévő biztosító vonal egyik főörs parancs­noka tájékoztatja zászlóalj parancsno­kunkat, azután ismét elindulunk, de most már nagyobb távolságot tartva s lehe­tőség szerint minél kevesebb zajjal. Rit­kát, de igen nagy kiterjedésű erdő előtt e­lveszi a zaj. előnyomulási alakzatát: — Páncélgépkocsi osztag előre! A páncélos él elindul, mögötte a pán­céltörő osztag, azután néhány motorke­rékpáros s amikor már jól elől jár az előosztag, következnek a zlj. századai. Egy terephullám tetejére érve elejétől vé­géig látjuk az egész zászlóaljt. Éberen figyelve halad elől a páncélos él. Kis ideig csak távoli harci zajt hallunk, de most hogy a község elé érünk s az előttünk lévő vasutvonal erős kanyaro­dásában hajlik meg, hirtelen heves gép­puska és golyószóró tűz ropog fel. A páncélos és jól látjuk innét néhány gépével oldalt letér az útról és meggyor­sítja sebességét. Páncéltörőink rohanva viszik tüzelőállásba lövegeiket és leugrál­nak kocsijaikról. Elől haladnak géppus­kásaink is. Fél perc alatt fülsiketítő pus­kázás és gépfegyverkattogás zeng a tá­jon amelybe a páncéltörők éles csattaná­­so­s túloldalon való robbanása hangzik, valamint golyószórók rövid dühös tűzso­­rozata morajlik bele. Az előosztag egyre szívósabban harap bele az ellenségbe, egy nyilván átkaro­lásra kiküldött osztaga a vasút­vonal mentén szalad előre behúzott nyakkal, amikor egyszerre mennydörgésszerű mo­rajlással előre dübörög balkézről egy por­­háborúst szinte emeletes szörnyeteg. A porfelhőből lángnyelvek csapódnak ki, nyomban utána dörgés morajlik fel, grá­nátok húznak át a fejünk felett, sze­rencsére magasan. Bozótcsoport áll fenn a terephullámon. Abban sejti ez a szov­jet acélszörnyeteg a saját lövegünket. Azokat akarja kilőni. Közben azonban egyik géppuskája is megszólal. Ez sem tesz sok kárt, mert alul lévő páncéljár­műveinknek nem sokat árthat. Több te­repjárónkat pedig már lehetőleg fedezett állásba vezettük. A szovjet tank félelme­tes hatást kelt, hátborzongató, amint kö­zeledve nőttön-ne. Ágyújának tüze még mindég rossz irányba hat. Gépfegyveré­vel pedig egyelőre nem tud mit kezdeni. De bárhogy is van, egyre inkább elszorul az ember szíve ahogy ez a hatalmas harckocsi közeledik. Ám elől lévő bajtársainknak, úgy lát­szik nem imponál túlságosan. Az imént az útmenti árokból pattant fel egy mo­torkerékpáros és hajított kézigránátot a vörös tank elé. Sajnos későn robbant. A tank még mindég jön! Mögöttünk felvo­nulhattak már lövegeink is, mert egymás után robbantak gránátjaink a vasúti töl­tésben és a tank mögött. Újabb két kézi gránát r­obban, a tank körül. Az egyik oldalt a másik mögötte... s a tank még mindég jön! Látni, hogy a tőlünk jobb­kézre tüzelő állásban volt páncéltörőnket fürgén odébb tolják kezelői. A szakadatlan, fülsiketítő fegyver, gép­puska, golyószóró, ágyú­tűz és kézigrá­nátok zajában azonban a tank ellenálha­­tatlanul jön! Most egyszerre éles, kurta csattanás hallatszik előttünk, azután még robban valami a tank sötét testén. Röviddel utóbb máshonnét ugyanilyen csattanás és még egy robbanás és a szovjet tank szörnye­teg egyre lassulón megtesz még néhány métert, azután megáll. A körülöttünk ha­saló honvédek elordítják magukat: — Éljen! De ugyan­akkor megtörik a töltés hosz­­szában védekező ellenség harcikedve is. Az előosztag megerősítésére előre rohant századok magukkal sodoriatanak mindent s a páncélos él is dübörögve indul megint előre. Az egész úgy tűnik, mintha 2 percig tartott volna. Csak az óra mutatja, hogy csak­nem 1­4 óráig tartott ennek az út és vasút menti vörös utóvéd állásnak le­küzdése. Ilyen röviddé minden esetre páncéltörőnk nagyszerű találat szabta a harcot. A szovjet tank megbénulása her­­vasztotta le a vörös utóvéd harci kedvét. Mi is rohnunk már előre. Az út mentén 2 honvédet kötözgetnek bajtársaik. Az egyiknek a karját kötik, a másiknak azonban súlyosabb lehet a sebe, mert le­fektetik s a zubbonyát gombolják rajta. A szovjet tank mellett minden kocsink lassít, de még így is csak futólagosan nézhetjük meg. Minden esetre a legna­gyobb harcigép, amelyet idáig láttunk. Valaki azt mondja a kocsi rázásától re­zegő hangon, hogy 7 cm-es ágyúja van a tanknak. Más valaki úgy vélekedik, hogy 50 tonnás, tehát a legnagyobb típusú szovjet harcikocsi. Nem tudok hozzá­szólni, mert nem láttam még hasonlóan nagyot s összehasonlító fogalmaim is hiányosak. 2 emberünk már próbálja nyi­­togatni a nyílásokat, hogy kihúzza be­lőle épségben maradt vagy sebeült, eset­leg halott legénységét. Átrobogunk a töltésen, mögötte véres ruhafoszlányok, néhány fegyver, elszórt töltények, 5, vagy 6 vörös katona, riadt szemmel, égnek tartott két kezével. Egy facsoport alatt valaki támogatja a má­sikat, de azok is mind a ketten feltart­ják a kezüket. Nekünk most nincs időnk arra, hogy összeszedjük őket. Nyomon kell követnünk azokat, akik ugyancsak gépjárműveken menekülnek előttünk, akiknek járműveit most eltakarja a ma­gasan szállongó por ... Saigon, Indokína fővárosa. Szovjet hadifoglyok. Szovjet pályaudvar szuka-látogatás után DUNÁNTÚL Szerda, 1941 augusztus 6. A VISSZATÉRT DÉLBARANYA ÉS A 20 ÉV ALATTI ESEMÉNYEK 103­1. FEBRUÁR 5. 3 évi fegyházra ítél­te a pécsi törvényszék Vad Jánost, a kommunisták pécsi vezérét. FEBRUÁR 6. Megfellebbezték a pécsi tüdőbetegszanatórium tervpá­lyázatának bírálóbizottsági döntését. — Meghalt Pécsett Papp Mihály DGT haj­ókormányos és Szenge János DGT főelenőr. FEBRUÁR 7. Nagyarányú sikkasz­tásokra derítettek fényt a mohácsi városházán. FEBRUÁR 8. Megalakult Pécsett a Magyar Nők Szent Korona Szövet­ségének pécsi csoportja. Gróf Zichy János és Grastz Gusztáv mondott be­­szédet FEBRUÁR 9. Meghalt Pécsett Somsich Béla ny. gazd. tanár, a pé­csi püspöki uradalom gazdasági ta­nácsadója. FEBRUÁR 10. 3492 munkanélmeny van Pécsett. FEBRUÁR 11. Meghalt Mágocson Bach Gyula bankpénztáros. FEBRUÁR 12. XL Pius pápa elő­ször jelent meg a rádió mikrofonjá­nál és beszédet mondott. FEBRUÁR 13. Másfél ezer csalá­dot élelmezett januárban a pécsi vá­rosi vis­ágakció. FEBRUÁR 14. Meghalt Pécsett özv. Bieberstein Istvánná Nyúl Ma­­tild és özv. Glück Ferencné Szabó Czindiery Anna. FEBRUÁR 15. Óriási vihar dühön­gött Pécsett, amely megbénította a forgalmat. — Meghalt Pécsett Jozi­­povics Györgyné Berki Éva. — A Bocskai—Pécs-Baranya 6:3 (3:2). FEBRUÁR 16. Meghalt Pécsett Walde Ferencné Schäfer Katalin, Rabb Istvánné Specht Anna, özv. Pfeifer Józsefné Raszter Erzsébet — Elfogták a pécsi Keresztény Nemzeti Liga betörőit. FEBRUÁR 17. Spanyolországban köztársasági tüntetések lángoltak fel FEBRUÁR 19. Meghalt Pécsett Lehoczky Sándor kezelő altiszt és Cseh Antal ny. törzsőrmester. FEBRUÁR 20. Zogu albán király ellen merényletet követtek el Bécs­­ben. A lövések nem találták a ki­rályt, de egy kísérője meghalt . Elhúnyt Pécsett Schwab Györgyné Trischler Erzsébet, Mermelsteki Mi­­hályné Hellpern Zseni és Rácpetrén Czingely Árpád gyógyszerész. FEBRUÁR 23. Kiosztotta a kor­mányzó a budai Várban a Corvin láncokat és koszorúkat Surányi Mik­lós író és Thienemann Tivadar , a kitüntetettek között volt FEBRUÁR 24. A pécsi egyetem anatómiai intézetében az ifjúság tün­tetést rendezett FEBRUÁR 25. Meghalt Pécsett Waimann Róbertné Rulle Magdolna és Kimer Kornél ny. magántisztvise­lő. — A pécsi egyetemet egy hétre bezárták. FEBRUÁR 26. Meghalt Pécsett Orbán Ferenc. FEBRUÁR 27. Igazgatói címet ka­pott dr. Barankay Lajos felsőkeresk. isk. tanár. FEBRUÁR 28. Megalakult Pécsett a Magyar Jogászegylet Gazdasági Intézetének pécsi csoportja. Elnökké dr. Bozóky Gézát választották meg. — Elhúnyt Pécsett Kondor Gyula ny. igazgatótanító, Fülöp János épí­tési vállalkozó és Mayer István ny. MÁV főraktárnok. MÁRCIUS 1. A pécsi törvényszék­hez tanácselnökké nevezték ki dr. Szigriszt Antal igali járásbírósági elnököt. MÁRCIUS 2. A pécsi egyetemi ifjú­ság jól sikerült hangversenyt rende­zett az iis­égakció javára. — Elhúnyt Sásdon dr. Barna Lajos kir. köz­jegyző.

Next