Dunántúl, 1941. december (31. évfolyam, 275-297. szám)

1941-12-02 / 275. szám

A Pécsi Dalárda nagy művészi sikert aratott Szigetváron Pács, dec. 1. — Heteik óta lelkes fri­szeszetettel fáradozott a Szigetvári Kör­ Olvasóegylet vezetősége a királydí­­jas Pécsi Dalárda hangversenyének az előkészítésén. A nagy múltú énekkar 90 taggal és 50 kísérővel, a pécsi állomás­­főnökség előzékenysége folytán, két kü­lön kényelmes vasúti kocsiban, november 29-én este érkezett Szigetvárra. Az állo­máson a művészegyüttest a vendéglátó Kér. Olvasóegylet népes küldöttsége fo­gadta Jobst Kázmér elnök vezetésével és meleg köszöntéssel. A kedves fogadtatás az Olvasókör fé­nyes éttermében társasvacsorával ért vé­get és fél kilenc órakor zsúfolt teremmel megkezdődött a nagyszabású hangverseny a Szigetvári Daloskor jól sikerült beveze­tő számaival. Ezután báró Biedermann Imréné úgy a maga, mint Szigetvár kö­zönsége és a Magyar Vöröskereszt or­szágos elnöksége nevében nagyrabecsülő szeretettel üdvözölte a Pécsi Dalárdát. Az üdvözlésre válaszolva, a Pécsi Da­lárda elnöke, Borsy Jenő, hangsúlyozta, hogy a P. D. nem művészi babérért, ha­nem hazafias kötelességből vállalta a szi­getvári hangversenyt a Magyar Vörös­kereszt támogatására. A műsor összes női-, férfi és vegyes­­kari számai feledhetetlen művészi élve­zetet nyújtottak a szigetvári közönség­nek. Az egyes ransorszámok után az el­ragadtatást kifejező, szűnni nem akaró taps őszinte megnyilatkozása volt annak, hogy Várhalmi Oszkár karnagyi vezeté­sével a P. D. ismét heavathatatlan ba­bérral gazdagította Pécs város zenei hí­rét, Szigetvár történelmi falai között is. Meleg ünneplésben volt része Heller Má­ria szóló énekszámainak. A művésznő ih­­letettséggel adta elő számait, megcsillog­tatva magasan kulturált hangjának min­den szépségeit. A rendezőség gyönyörű virágkosárral lepte meg. Szintén fényes és megérdemelt sikert aratott Báthory József, a Pécsi Dalárda kiváló basszistája is szólószámaival. A fiatal, tehetséges énekes a meleg elisme­rés nyilvánításáért szívesen ismételte meg műsorszámait. A művészi értékben gazdag hangver­seny szólószánjainak zongorakiséretét Szenttamási Horváth Mihály zeneszerző­­karnagy látta el az ő kivételesen finom, művészi képességével s így neki is elis­merésre méltó érdeme van a szigetvári hangverseny sikerében. A pécsi dalosok vidám hangulatban éjfél után érkeztek vissza Pécsre, azzal az érzéssel, hogy hangversenyükkel ismét elismerésre mél­tó érdemet szereztek az évszázados Pé­csi Dalárdán keresztül városunk zenei hírnevének. V. P. 7980 hektéliter az idei pécsi szüret eredménye fiz óborkészlet mindössze 1350 fűt Pécs, dec. 1. — A szokatlan esős időjárás, Pécsett is legalább 3—4 héttel kitolta a szüreti időt, így a város javadalmi hivatalában csak most állíthatták össze a szüreti ered­ményről szóló kimutatást. A most már végleges adatok szerint a pécsi hegyvidéken az idén 7.000 hektó bor termett. Ez az eredmény jóval több mint a tavalyi, bár a pécsi hegyvidék szo­kásos évi átlagtermését meg sem kö­zelíti. A múlt évi termés mindössze 4000 hektó volt. Az átlagos évi ter­més Pécsett 15—16.000 hektó szo­kott lenni. A bor ára csaknem meg­fizethetetlen drága, ez a körülmény valamelyest segít a szőlősgazdákon. A szüreti eredménnyel együtt be kellett jelenteni az óborkészletet is. Az eredmény itt nagyon, gyenge, amennyiben a pécsi szőlősgazdák tu­lajdonában ez idő szerint, mindössze 1350 hektó ó bor van. A múlt évben ez a mennyiség még 3200 hektó volt. A nagyarányú csökkenésnek az az oka, hogy a bor nagyon kapós. Törkölyből az idén 850 hektót je­lentettek be a szőlősgazdák. Itt az eredmény jobb a tavalyinál, amennyi­ V­­l a múlt évben mindössze 482 hektó törköly készült DUNÁNTÚL •Tedd, 1941 december 2. MSPsmweb MBiPLBSS Templom és vár, ez a hét szimbóluma a magyar életnek — mondotta Bárdossy László miniszterelnök Szombathelyen Szombathely, dec. 1. — Bárdos­sy László miniszterelnök és külügymi­niszter vasárnap feleségével együtt ellá­togatott szülővárosába, Szombathelyre, ahol a város közönsége igen nagy lelke­sedéssel fogadta. A pályaudvaron nagy ünnepélyességgel fogadták a kormányel­nököt, aki a délelőtt folyamán a várme­gyeházán küldöttségeket fogadott, köz­tük a visszatért muraszombati járásnak delegátusait. Délben részt vett Bárdossy a Széchenyi emlékünnepélyen, amelyen Grősz József megyéspüspök emlékbeszéde után felszó­lalt. Rövid beszédében többek között a következőket mondotta: — Vasi testvéreim! Különösen nehéz szólanom a püspök úr magasan szárnyaló, gondolatokban és eszmékben oly gazdag beszéde után, de nem tudom megtagad­ni magamtól sem, hogy meg ne mond­jam, mily erővel járta át egész valómat az az érzés, hogy hazajöttem és itthon vagyok! — Itthon! Mennyi mindent jelent ez a szó. Jelenti az első gyermekévek távoli, homályos emlékeit, amelyeknek egy-egy mozzanata néha megszólal, muzsikál ben­nünk, mint az elfelejtett bölcsődai visz­­sza-visszavágó akkordjai. De nemcsak ezt jelenti. Nemcsak a felbukkanó és szétfoszló emlékét jelenti, hanem jelenti annak tudatát, hogy a ti apáitok és az én apáim dolgos és munkás keze terem­tette otthonná ezt a várost és ezt a me­gyét, az ő fegyverforgató kemény öklük védte és tartotta meg s szerezte vissza, ha kellett. Az új világban csak akkor tarthatjuk meg helyünket, ha magyarok maradunk — A mi elődeink tanácsban bölcsen, akaratban szilárdan, áldozatra mindig­­ készen állottak itt, ha arról volt szó,­­ áldozni kell azért, ami magyar és ke­resztény. — Ennek víziója, tudata indított arra, hogy itt is elmondjam nektek: bárhova vitt a sors, mindig, mindenhol e várme­gye hit fiának éreztem, tudtam és vallot­tam magam. E vármegye fiának, aki ime ma eljött, hogy elhozza köszöntését és hódolatát a szülőföldnek. Mielőtt ide­jöttem volna, Szent Quirinus bazilikájá­nak ásatásait mutatták meg nekem. Mi-s csoda szimbólumokat tárt fel előttem ez­­ a föld! Templom állt itt már a IV. szá­zadban. Ennek a templomnak köveiből később vár épült, a vár köveiből pedig utóbb megint székesegyház. Templom és vár — ez a két szimbóluma a magyar életnek. Hit és küzdelem. Alázatos biza­lom az Isten igazságosságában és harc ezért az igazságért. Nincs igazi emberi küzdelem, amelyet ne egy magasabb hit lelkesítene és hitünkért meg kell küzde­ni. Ezután Széchenyi emlékével foglalko­zott és Grősz püspök beszédét idézte, ki megállapította, hogy ma ismét egy nagy átalakulás idejét éljük. Kijelentette a miniszterelnök, hogy roppant erők küz­delméből egy új világ kovácsolódik ki és ebben az új világban csak akkor tarthat­juk meg helyünket, ha magyarok mara­dunk. Azokon az alapokon — mondotta amelyeknek jelképeit a feltárt ősi bazilika gyönyörű mozaikjai tár­ják elénk, épül a mi magyarságunk. Ezt tartsuk meg, ezt ápoljuk, ezt magaszto­­sítsuk fel. A miniszterelnök szavait óriási lelkese­déssel fogadták az egybegyűltek. Ezután Bárdossy látogatásokat tett, többek közt megtekintette a szombathelyi új munkás­­háztelepet. Este utazott vissza a fővá­rosba, kíséretével együtt. A Pécsi Katolikus Kör adventi estje Pécs, dec. 1. — Zsúfolásig megtelt vasárnap este a Pécsi Katolikus Kör, ahol előkelő közönség hallgatta végig az idei első adventi estet. A kör által rendezett kultúrestek sorában ez a 338-adik. Ennyi alkalommal hozta össze a válogatott kö­zönséget a kör vezetősége, hogy tanúja legyen annak a magas rendű művészet­nek, amely a kör falai között folyik. Va­lóságos kultúrtörténeti dokumentum a Pécsi Katolikus Kör munkája. Az első adventi est műsora is méltó­képpen sorakozik az eddigi művészes­tékhez. Pécs daloskultúrájának igen jó­nevű együttese a Pécsi Bőrgyári Dalár­da adta az énekkari számokat. Bátran mondhatjuk, hogy őszinte meglepetést keltett az a produkció, amit ezek a ne­héz testi munkát végző emberek nyúj­tottak. Akom: Magyar szerenádja olyan volt, most egy finom sóhajtás, Lányi: Szülőföldemen kara pedig példája volt a mesteri kidolgozásnak. Farkas: Rózsa van a keblén és különösen Andrássi Géza: Miniatűr szerenádja egészen frap­­pírozta a közönséget. Nagy dicséretet ér­demel az énekkart vezető Pallós István, hogy ilyen szép teljesítményt hozott ki együtteséből. A Bőrgyári Dalárda szív­ből jövő dalolása, finom hangképzése, a szólamok hibátlan egybecsengése meleg tapsot aratott. Valóságos zenei ínyencfalatként hatott F. Opritia Mária és Weininger Margit kétzongorás hangversenye. A műsor első részében Bach: Koncert két zongorára (c-mol­l ), klasszikus mélységű művét játszották. Az első tétel komor szépsége, a II. tétel dinamikusan kihozott zenei párbeszédjei, a III. tétel elegáns mozgal­massága, nagyszerűen érvényesült a két művésznő kiforrott összjátékában. A má­sodik rész Mozart száma eszményi kidol­gozásával találóan éreztette a tétel roko­­kó báját. Rossini-Liszt: La Danza közis­mert művet olyan brilliánsan játszották, hogy tökéletesebb előadást el sem kép­zelhetünk. A siker­sorozatot De Falla bizarr hangzású és nagy technikai kész­séget igénylő műve az I. Spanyol tánc, fejezte be, Kovács István átiratában.­ Nagy zenei teljesítmény volt a két mű­vésznő együtt­ muzsikálása, precíz ritmi­kájuk, együtt mozgó agogikáju­k és mes­terien felépített dinamikjuk. Régen hal­lottunk Pécsett ilyen tökéletes zenei szá­­mot. Schlesák Auguszta komoly és sokra­­értékelt énekművészete is nagy sikert aratott a ma esti hangversenyen. Válasz­tékos ízlésű műsorán Cherubini, Ave Ma­ria, Bizet, Agnus Dei és Händel­ .Arioso műveket hallottunk. Kifinomult ízléssel párosult előadása sok tapsot kapott. Mes­teri zongorakísérője Sass Dezső volt. Az est előadója dr. Gergye Győző bel­­városi káplán volt. Körülbelül félórás előadásban a legmodernebb társadalmi mozgalmat, a hivatásrendiséget ismertet­te. frappánsan bizonyította a liberális kapitalizmus csődjét, melynek szomorú következményei ma már élesen a hasunk­ba vágnak. A háború nem az egyetlen ma­gyarázat a mai megnehezült életre. A gazdasági bajoknak legnagyobb része be­következett volna a háború nélkül is; ez legfeljebb csak gyorsította és növelte a tragédiát. Nem nézhetjük tovább a ma­gyar százezrek nélkülözését! Intézmé­nyesen segíteni a bajokon. A foltozások nem segítenek. Egy új, jobb társadalmi rendszer kell: a hivatásrendiség. A kor­mányban és törvényhozókban meg van e tekintetben a jóakarat, és az előkészítő munkát csak a társadalom végezheti. A megjelent előkelő közönség nagy fi­gyelemmel hallgatta az előadást és több­ször tapsaival is kifejezte tetszését. A Katolikus Kör tagjai és vendégei mindig megértői és támogatói voltak a helyes társadalmi mozgalmaknak A. L. Életfogytiglani fegyh­ázra ítélte a Kúria is Kanizsai József tésenyi földmívest Pécs, dec. 1. — Az elmúlt év szeptember 27-én — mint arról a Dunántúl részletesen beszámolt —, véres szerelmi dráma játszódott le Nagybicsérden. Kanizsai József 41 éves tésenyi földműves revolveré­vel hasbalőtte nevelt leányát, Vörös Margitot, vőlegénye, Szili József cipészsegéd lakásán s megkísérelte agyonlőni nevelt­ lányának vőlegényét is, de ezt megakadályozták. A megren­dítő gyilkosság hátterében bűnös szenvedély húzódott meg. Kani­zsai, aki vadházasságban élt V­ö­­r­ö­s Margit édesanyjával, beleszeretet a leányba, szerel­mével üldözte, s amikor a leánynak kérője jelentke­zett, nem egyezett bele, hogy férjhez menjen, s mindent elkövetett, hogy a vőlegényt elriassza. A vádbeli napon felfegyverkezve, Frommer pisztollyal, átment Nagy­­bicsédre, Szili Józsefhez, a leány vőlegényéhez, akinek családjához Kanizsai üldözése elől Vörös Margit elmenekült. Ott még egyszer felszólította, hogy hagyja ott vőle­gényét és jöjjön haza, s mikor a leány nem teljesítette kérését, köz­vetlen közelből rálőtt a széken ülő Vörös Margitra, aki sérülésébe belehalt. Majd rásütötte a revolvert Szilire is, de nem találta el, mert lefogták s így a golyó a földbe fúró­dott. A királyi ügyészség egy rendbeli gyilkosság büntette és egy rendbeli gyilkosság kísérletének, bűntettével vádolta meg Kanizsait, akit a pécsi törvényszék első fokon a vádbeli cselekményért, miután Kanizsai saját vallomásából megállapította, hogy ne­velt leányát előre megfontolt szán­dékból ölte meg, halálra ítélte. Fellebbezés folytán az ügy először a pécsi Ítélőtábla elé került, amely a törvényszék ítéletét megsemmisítette és Kanizsai József büntetését életfogytiglani fegyházra változ­tatta. Legfelsőbb fokon most foglalkozott a királyi Kúria Kanizsai bűnperé­vel,és a táblai ítélettel egyezően szintén életfogytiglani fegyházra ítélte a tésenyi földművest, aki a pécsi kir. ügyészség fogházában várja az ítélet kihirdetését, s büntetésének megkezdését.­­ KEDDEN ESTE ZÁRUL A MISZ­­SZIÓ KARÁCSONYI VÁSÁRJA. A Szo­ciális Missziótársulat gárdája már szom­bat óta fáradhatatlanul szíveskedik és buzgólkodik nagysikerű karácsonyi vá­sárján. A pénztárnál dr. Borsy Jenőná rój­­a a számokat, a tea kiszolgálása kö­rül özv. Pilch Ernőné, özv. Lösch István­ná, özv. Grael Ödönné fáradoznak, a gaz­dag tombolát Bihar Alajosné, Krisztián Béláné, Király Pálné és Vadnay Kornélia kínálgatják, az árukat Klekner Mica, Drenda Györgyné, Horváth Gyuláné, dr. Cziglányi Aladárné és Neumann Mária árusítják. A haza- és felebaráti szeretet fűti a misszió gárdájának a szívét, ez a titka lelkes és eredményes munkájuknak. A keddi háziasszonyok: Kiss Györgyné 5, Baranyi Ferencné 2, Bognár Gyuláné 3 pengő, özv. Caflich Jenőné 20 drb. mignon, özv. Ivelits Pálné 3 P, dr. Ki­rály Pálné 5, Kiss Anna 3, özv. Komócsy Ferencné 10, özv. Lás­ek Istvánná 3 P, Nehrebeczky nővérek 4, dr. Nendlvich Andorné 3, Papp Jenőné 3, özv. dr Schmidt Antalné 3, dr. Szabó Jánosné 5, Ujsághy Gézáné 3, dr. Szuly Jenőné 2­­, Szabó Gézátté 3, dr. Vörös Mi­­hályné 5. özv. dr. Waidits Györgyné 3, Fuchsné Futima Sarolta 3 pengő

Next