Dunántúl, 1941. december (31. évfolyam, 275-297. szám)
1941-12-04 / 277. szám
Csütörtök, 1941 december 4. DUNÁNTÚL régi tradicionális felfogása, másrészt a reálpolitika követeli meg tőlünk, ugyanakkor a szent nemzeti önzés politikája viszont parancsolólag írja elő a magyar szellemi életnek oly magas fokra való emelését és annak az egész országban, a nép minden rétegébe oly erővel való szétsugároztatását, aminek eredménye teljes felkészülés legyen arra, hogy a magyarság ebben a nemzetiségi államban történelmi múltján is alapuló elsőszülöttségi jogait gyakorolhassa, a Dunamenti középállamok között pedig régi történelemi vezető szerepét ismét átvehesse. Hogy pedig ezt a célkitűzésünket megvalósíthassuk, nem szabad, hogy a magyar kultúrának csak egyetlen, egy olyan fontos tényezője is, mint az Erzsébet Tudományegyetem, továbbra is csonka maradjon. Tanuljunk már egyszer szomorú múltúnkból, amely telve van olyan tragédiákkal, amiket örökös lekérésünk okozott. — Megcsonkított egyetemünket újból teljessé kell kiépítenünk, sőt azt tovább kell fejlesztenünk. És e munkánkban nem várhatjuk a körülöttünk viharzó háború beláthatatlan végét és annak még beláthatatlanabb utórezgéseit. Tanuljunk e tekintetben is nagy szövetségesünktől, a Németbirodalomtól. Tőlük vegyünk példát, ne késlekedjünk, hozzunk mi is áldozatokat, bármibe is kerüljenek azok, a magyar kultúra megerősítéséért és örök fennmaradásáért. Pécs, dec. 3. — Szerdán délelőtt órák alatt az egész pécsi egyházmegyét beszárnyalta a szomorú hír, hogy Braun István paksi apátplébános reggel a szentmise alatt rosszul lett és percek alatt szívszélhűdésben meghalt. Még munkaerejének egész teljében, 63 éves korában ragadta el a kegyetlen halál, mely így hirtelen szakította meg az Úr egy kiválóan szorogalmas és munkás szolgájának életét. Édesatyja is szívbajban halt meg . Braun István érezte, hogy nála is rosszul működik a kis motor, de ez munkakedvét nem csökkentette, sőt fokozta. Rövid idő alatt akart nagyon sokat tenni. Lelkipásztori működésének minden állomását példás szorgalommal töltötte be. 1906-tól, mint pécsi hitoktató és legényegyleti másodelnök az egyletet csodálatos virágzásba vitte. 1915-ben czikói plébános lett. Bátor virtusos magyarsága itt is kitűnt, mert, bár a kommunisták szuronyt szegeztek a mellének, a plébánia anyakönyveit és iratait mégsem szolgáltatta ki. 1920- ban Mágocs lett a munkaterülete, itt egy apácazárda is hirdeti áldozatkészségét, melyet teljesen a saját pénzén alapított. Szeszes italt nem ivott, nem dohányzott. Minden megtakarított pénze jótékony célra ment. 1926-tól 1939-ig a mágocsi kerület esperese volt. Paptársai és hívei mindig nagy tisztelettel és szeretettel övezték. Példás, feddhetetlen, tiszta élete érdemelte ki ezt a megbecsülést. Virág Ferenc megyéspüspök 1935-ben címzetes apáttá nevezte ki. A kormánytól 1939-ben a kormányfőtanácsosi címet kapta. Ezt megelőzőleg ugyanebben az évben paksi plébános lett. A hívek itt is rögtön felfedezték igazi atyai jóságát és nagy szeretettel vették körül. Hirtelen halála nemcsak őket, hanem Pécs városát és az egyházmegyét is gyászba borította, mert mindenütt sok jóbarátja és tisztelője van. „Tőlem, a német nevet viselő polgártól a magyarság sohasem kérte számon származásomat* * Mindazok sorában, akik az ezer esztendeje magyar Dunántúlnak és ezer esztendeje magyar városnak, Pécsnek egyeteméért harcolnak, akarok beállani én is, nemcsak azért, mert ezt ma ünnepélyes fogadalommal vállaltam, nemcsak, mint Pécs városának hűséges polgára, hanem, mint a magyar nemzetnek német nevet viselő, de lelke legmélyéig magyar érzésű, magyar gondolkozású, a jobb magyar jövőért dolgozó tagja, akitől a magyarság soha nem kérdezte származását, soha nem nézte idegen nevét, nem kutatta, honnan jöttem, azt nézte csupán, hogy hová megyek. És mert látta, hogy a becsület, a tisztességútján haladok, nyugodtan a kezembe tette le egy vármegye minden rendű és rangú polgárának sorsát, — és amikor a rám bízott feladatokat elvégeztem, egyik legtekintélyesebb kultúrintézménye révén a legnagyobb megtiszteltetésben részesített. — Rector Magnifice! Tekintetes Egyetemi Tanács! Hálásan köszönöm a nagy kitüntetést, amelyben engem és rajtam keresztül Baranya vármegyének vezetésem alatt állott törvényhatósági és községi tisztviselőkarét részesíteni méltóztattak.Percekig zúgott a taps Fischer Béla beszéde után, majd a maradandó emlékű ünnepség a rektor zárószavaival és a Himnusszal ért véget. — Iparos lyceális előadás. December 4-én, csütörtökön az iparos lyceális előadások keretében dr. Boros Béla egyetemi magántanár tart vetítettképes előadást „A szem betegségei és hatása más betegségekre.“ Kezdete este 8 órakor, az ipartestület székházában. — KÉT SÚLYOS BALESET BARANYÁBAN. Rományáról a gyermeksebészetre szállították Mammer László 8 éves fiút, az ottani molnár fiát, aki egyik látogatójuk dicséretén felbuzdulva beosont a malomba és olajozni kezdte a szivógáz motort. A főtengely elkapta, kabátostól felcsavarta, majd a falhoz vágta a buzgó kisfiút, aki homlokán 5 csm-es zúzott sebet szenvedett. A sebet nem lehetett összevarni, mert pöfeteget tettek rá, amely minden bizonnyal fertőzést is okozott. Bozsovits Ferenc 31 éves uradalmi kocsist Sumonyból szállították a sebészetre. Takarmányt rakott le kocsijáról és az esti szürkületben nem vette észre, hogy Fekete József tehenes nyalábolt a takarmányból. Bozsovits így akaratlanul Fekete fejére szórta a szénát, mire átszidni kezdte a kocsis anyját. Az érzékeny árva Bozsovits leugrott, hogy móresre tanítsa a káromkodó embert, de az megelőzte, feléje döfött a vasvillával, melynek egyik ága a szerencsétlen kocsis jobb belső szemzugába hatolt. Állapota m ilyee. Petain és Göring megbeszélése mérföldkövet jelent a kibékülés útján Vichy, dec. 3. (MTI) — Hivatalos helyen a legteljesebb tartózkodást tanúsítják a Petain és Göring tábornagy megbeszélése tárgyában. A sajtó is csak arra szorítkozik, hogy a találkozót a jövő fejlődésnek kedvező előjeleként Üdvözölje , hangsúlyozva, hogy e találkozó csak kiinduló pontja lesz szükségképen bekövetkező további megbeszéléseknek. A lapok írnak úgynevezett reményekről, mindazonáltal megállapítják, hogy a találkozó mérföldkövet jelent a kibékülés útján. A meg nem szállott Franciaország sajtója elsősorban azt a teljes egységet emeli ki, amellyel Franciaország Petain tábornagy mögött tömörül. Petain tábornagy megtestesítője az egész országnak. A lapok fegyelemre és egységre hívják fel a nemzetet, ebben a Franciaországra nézve most döntő pillanatban. Páris, dec. 3. (NTI) — Hivatalos francia körök erélyesen cáfolják a Gaullista hírverés által terjesztett hírt, amely szerint Tuniszból 100 francia repülőgép legénységével Egyiptomba repült, hogy a Gaullistákhoz csatlakozzék. Az említett körök hangoztatják, hogy a kijelentés teljesen légből kapott. 5 Bárdossy miniszterelnök nyitja meg az Imndzsevista Kiállítást Jov. 29-től érvényes a fél árú utazási kedvezmény Pécs, deci 13. — A MOVE kommunistaellenes kiállítása a magyar nemzet és keresztény szellem olyan minden vonatkozásban megható és erőteljes megnyilvánulásává fejlődött, amelyre az egész magyar szellemiség büszkén tekinthet. A kiállítás páratlan értékű és érdekességű anyagán kívül az egyik legnagyobb magyar eseménnyé avatja az a körülmény, hogy azt december 4-én maga Bárdossy László m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnök nyitja meg, ünnepi beszéd kíséretében. Az 1919. évi ellenforradalmi hősi halottak emlékezetére december 7-én a MOVE az összes társadalmi egyesületek bevonásával nagy nemzeti ünnepélyt rendez a Vértanuk Terén, ahol is az ünnepi szónoklatot Uzdócy-Zadravecz István, ny. tábori püspök, a TESZ orsz. elnöke tartja. A délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepségen megjelennek a hősi halottak hozzátartozói az ország minden részéből, azokból a helységekből és városokból, ahol egykor Szamuelly pribékjei belegázoltak a magyar életbe. Ugyanezen napon este a Városi Színházban az Országos Nemzetvédelmi Bizottság 8 órai kezdettel nagyszabású ünnepséget és nagytábort rendez a nemzetvédelmi keresztesek és meghívott közönség számára, amelyen a vértanúk vidékről érkező hozzátartozói is csoportosan vesznek részt. A kiállítás nemzeti fontosságára való tekintettel a vidékiek számára engedélyezett féláru utazás már november 29-én, tehát a múlt hét szombatján életbe lépett és december 15-ig használható, míg a visszautazás 4-én déltől 17-én éjfélig bezárólag történhet. A féláru utazásra jogosító igazolványokat a kiállításon lebélyegzik, mert visszautazásra csak ebben az esetben érvényesek. A lebélyegzés és félárujeggyel utazók számára a kiállítás megtekintése díjtalan. A nagyközönség számára a kiállítás december 4-én déli 2 órától van nyitva. Féláru utazást igazolvány kiadóhivatalunkban is kapható. Munkában a lelkes pécsi leventék Műsoros ünnepély lesz december 7-én Szebb jövőt kivén és kér köszöntésében a magyar leventeifjúság. Húsz évvel ezelőtt azzal a gondolattal hívta életre a levente intézményt a legfelsőbb akarat, hogy a magyar ifjúság, amelynek a trianoni bilincsek miatt csak elenyésző hányada részesülhetett katonai kiképzésben, s olyan szervezetbe tömörüljön, ahol testileg-lelkileg megkap mindent, ami a honvéd-hivatás teljesítéséhez szükséges. Az intézmény derekasan meg is felelt ennek a feladatnak. Mert jöttek az erőpróbák: Felvidék, Kárpátalja, Délvidék. Volt úgy, hogy pár hetes kiképzés után kellett megindulnia a honvédnek azon az úton, amelyen a Hadúr elindította. És megállta a helyét. És megállja a helyét ősei hírnevéhez méltó vitézséggel most is, a végtelen orosz puszták rettentő tuséiban. Megállta és megállja a helyét, mert harcra, áldozatos vitézi tettekre nevelt ifjú levente volt. Az 1939. évi honvédelmi törvény leszedte rólunk a bilincseket. Újra honvéd, újra katona lehet minden magyar. A levente intézmény is új feladatokat, új szint kapott. Elsősorban most is a katonai előképzést, a hősi életszemlélet kialakítását szolgálja, emellett azonban a hazafias, állampolgári és társadalmi kötelességek teljesítésére való előkészítést; a vallási, nemzeti és polgári erények megszilárdítását; a művelődési törekvések kifejlesztését, a testben, lélekben egészséges és fegyelmezett életre való szoktatást és nevelést is ráírta zászlajára. Csodálatos mégis, hogy a levente szónak nincs fénye. Csak kézlegyintés, ajkbiggyesztés a kísérője. Csak a komoly katonák, meg az egyetemes magyar ifjúság sorsát a szívükön viselők értékelik a leventeintézmény munkáját s fogadják büszke örömmel a szurtosarcú, kérgeskezű, de ragyogó tekintetű, becsületes magyar lelkű leventeifjú köszöntését. A megújuló világban mindennek és mindenkinek meg kell újulnia. Megújul a leventemunka, de meg kell újulnia vele szemben a társadalmi felfogásnak is. Kell, hogy a leventesapkának ebben az országban éppen annyi becsülete legyen, mint a bajtársi egyesületek, a középiskolások különböző színű ét alakú sapkáinak, cserkészkalapnak és bármilyen más egyenruhának. Mert a leventesapkák alatt most már az egyetemes magyar ifjúság szíve dobog és a magyar jövendő fejlődik. Újjáalakult a Pécsi Levente Egyesület is. Elnöke dr. Várnagy Elemér tanácsnok, akit nem kell külön bemutatni. Mellette olyan vezérkar dolgozik, melynek minden tagját a magyar jövendő és a magyar ifjúság iránti féltékeny szeretet hatja át. Megindult a különböző szakosztályok, műkedvelő, zene, ének, atlétikai, turista* szakosztályok működése is. Élet és elevenség uralkodik az egyesületi életben, melynek első nyilvános szereplése a Kormányzó Úr Örsméltósága névnapjának megünneplése lesz, december 7-én, délelőtt 11 órakor az Apolló mozgófényképszínházban. Az ünnepély műsora a következő: 1. Himnusz. Előadja a levente zenekar. 2. Guthy Jenő: Magyarország Miklósa. Szavalja Nagy Béla levente. 3. Halmosi Katonadalok. Énekli a Pécsi Püspöki Tanítóképző leventecsapatának férfikara. 4. Ünnepi beszéd. Tartja Kiss Zoltán polg. fiúisk. tanár. 5. Borsos Ruszinkó: Honvéd ejtőernyős induló. Énekli a levente énekkar, zenekari kísérettel. 6. Borsayi Kuruc tábori egyveleg. 7. Szabó Gézát Új magyar álmok. Szavalja: Sugár Győző, a tanítóképző leventéje. 8. Szózat. Énekli a Pécsi Püspöki Tanítóképző levente zenekara. 9. Höffler-Gorrieri: Horthy Miklós elindult új honfoglaló útjára. Énekli a leventeénekkar zenekari kísérettel. Az 1, 5, 6. és 9. számot Gorriert Ferenc karnagy, a 3. és 8. számot Kistamás Gyula, tanítóképzős levente vezényli. WWW—....mi Benl