Dunántúl, 1942. május (32. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-21 / 114. szám

12 XXXBL évfolyam 105. «mftin. ^ 12 UB^ Pécs, 1942. májes 21. CsBfiWSk Kedden az esti órákban megdöb­bentő hír érkezett Pécsre: gróf Zichy Gyula kalocsai érsek váratla­nul elhunyt Két nappal ezelőtt bér­­makörútján rosszul lett, azt félbe kellett szakítani, s anélkül, hogy ál­lapotában javulás állott volna be, kedden délután háromnegyed 7 óra­kor nemes szíve megszűnt dobogni. A hír futótűzként terjedt el Pécsett s mindenfelé rendkívüli nagy meg­döbbenést és részvétet keltett. A nemeslelkű érseket mind a mai napig sok elszakíthatatlan szál fűz­te Pécs városához. Sokoldalú műkö­désének igen nagy része arra az időre esik, amit Pécsett töltött, X. Pius pápa mellől, a pápai udvarból 1905-ben került a pécsi püspöki székbe. Rokonszenves, kedves egyé­­niségeivel egyszeriben meghódította az egész egyházmegyét, szent életé­vel papja­inak mintaképe lett. Buz­­gósága nem­ ismert határt. A vallási és kulturális élet minden terén na­gyokat és maradandókat alkotott. Az egyházmegyei hitéletnek és ka­tolikus szervezkedésnek fellendítésén kívül számos nagy alkotása közül ki­magaslik a pécsi Pius gimnázium és internátus, a püspöknádasdi Julia­­neum fiúnevelő intézet, a pécsi Eme­­ricanum (középiskolai internátus), a Dunán­túl Nyomda és napilap, az Egy­házmegyei Alapítványi Hivatal, az Egyházmegyei Takarékpénztár, to­vábbá plébániák, zárdák, iskolák lé­tesítése. Minden alkotásában a lelkek üd­ve lebegett szeme előtt. Ennek az érdekében nem sajnált semmi fárad­ságot és szívesen áldozott érte min­dent, egészséget is. Kedves, vonzó egyénisége különösen alkalmas volt arra, hogy az embereket Isten felé irányítsa. Jótékony adakozásaiban állandóan ezrek részesültek. Nem­csak a pécsi és kalocsai egyházme­gyében, hanem az egész országban rendkívüli sok tisztelője volt, akiket a szeretet, hála és ragaszkodás szá­lai fűztek a nemeslelkű főpaphoz. A halál csontos ujjai lezárták örökké szelídséget és szeretetet­ su­gárzó szemeit, megbénították a min­dig jótékonyságban fáradó kezeket, elnémultak azok a csodálatos ajkak, ahonnan csak a szeretet vigasztaló igéi szóltak. De a lelke, ez a hősies magyar katolikus lélek örök időkre mint példakép fog világítani a késő nemzedékek előtt.* Kalocsa, máj. 20. (MTI)---Gróf Hichy Gyula kalocsai érsek, aki leg­utóbbi bérmaútján megbetegedett, kétnapi betegség után szerdán este háromnegyed 7 órakor meghalt. Te­metéséről még nem történt intézke­dés, valószínű a jövő hét keddjén lesz Gróf Zichy Gyula kalocsai és bácsi érsek, pápai trónálló 1871-ben született a fejém­egyei Nagylángon. Belső titkos tanácsos, Pécs város és Sükösd község díszpolgára. Középiskolai tanulmányait Karlsburgban és Székesfehérvárott, egye­temi tanulmányait Innsbruckban és Rómá­ban végezte. A teológián kívül diplomá­ciai tanulmányokat is végzett a római Akademi dei Nobili intézetben. Tanul­mányútjai során megfordult Németország­ban, Olaszországban és Hollandiában. 1895-ben szentelték pappá. Majd Buda­keszire rendelték ki segédlelkésznek. Innét még Rómába került, ahol a Gergely Akadémián doktori oklevelet szerzett Ez­után XIII. Leó és X. Pius pápa mellett működött, mint szolgálatot tevő kamarás egészen 1905-ig, amikor pécsi püspökkel nevezték ki. X. Pius pápa szentelte püspökké. 1906-tól 1913-ig a pécsi püspökség ellátása mellett a Magyar Ka­tolikus Tanítók Országos Szövetségének és a Katolikus Tanügyi Tanácsnak védő elnöke volt. Pécs városának és környé­kének megszállása idején, az állandó fe­nyegetések birtokainak zár alá vétele és kirablása ellenére is, mindvégig helyén maradt A magyarság ellenállásának vezé­re és lelke volt és a felszabadulás után maga fogadta a bevonuló magyar csapa­tokat., 1923-ban a kalocsai érsekség apos­toli kormányzójává nevezték ki. 1924-ben pedig a kalocsai és bácsi érseki székbe emelkedett. Érseksége alatt megszervezte a Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztárt. Új alapokra építette és kibővítette a kalocsai érseki kórházat és új plébá­niákat, templomokat, zárdákat és iskolá­kat létesített. 1929-ben és 1931-ben ma­gyar nemzeti zarándoklatot vezetett a Szentföldre, ahol Beuroni Mária­ Bazili­­kát, a magyar katolikus hívek áldozat­kész támogatásával gyönyörű magyar ká­polnát létesített. Kalocsa külvárosában megépíttette a régóta nélkülözött Szent Imre templomot. Ennek felszentelés után a csonkaegyház mellett újabb keletű lelkészségekben épített egyre-másra új templomokat, hogy az elhagyottabb hívei is részesülhessenek a hit kegyeiben. A Magyar Tudományos Akadémia igazgató­­tanácsának tagja, a Katolikus Központi Kongnia bizottság másodelnöke volt. Három szovjet hadsereg semmisült meg a keresi csatában 149.256 fogoly, 1133 löveg, 258 páncélos, 323 repülőgép, 48 hajó a Szovjet keresi vesztesége Bornin, máj. 20. (MTI) — A­ Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnokság közli: Mint külön­jelen­tés már hírül adta, a von Mann­stein vezérezredes főparancsnoksága alatt álló német és román csapatok, amelyeket Loehr vezérezredes és báró Richthofen vezérezredes veze­tése alatt álló erős légikötelékek tá­mogattak, a megvert ellenség üldö­zése közben egész szélességében el­érték a keresi tengerszorost és erős ellenállás után elfoglalták a város két oldalán lévő megerősített hídfő­ket. Az ellenség február vége óta egyre újabb kísérleteket tett a föld­­szoroson Feodoziától északra lévő német állások áttörésére és a Krím félsziget visszaszerzésére. Miután ezek a kísérletek meghiúsultak, az itt összegyűlt német és román had­sereg május 8-án támadásra indult. Az első rohammal áttörtük a szívó­san védelmezett, erősen kiépített és mélyen tagozott Parpacs állást és e harc, valamint a megindult üldözés során az ellenséges erők zömét be­kerítették és megsemmisítették. Az ezzel lezárult ütközetben megsemmi­sítettünk három szovjet hadsereget. Ezek 17 lövészhadosztályból, három lövészdandárból, két lovashadosz­tályból , n®gy páncélos dandárból álltak. Az ellenség súlyos és véres veszteségein kívül 149.256 foglyot, 258 páncélos harckocsit és 1133 lö­­veget és beláthatatlan mennyiségű más hadianyagot vesztett. Csak az ellenség töredékei tudtak eljutni a tengerszoros túlsó partjára. Légihar­cokban az ellenség 323 repülőgépet vesztett. A félsziget vizein légitáma­dások során elsüllyesztettünk össze­sen 13.600 tonnányi 16 hajót, egy aknaszedő naszádot és 21 kisebb parti járművet. 10 másik közepes­nagyságú hajót bombatalálatokkal súlyosan megrongáltunk, délkeletre fekvő hídfőt is. Kéréstől északkeletre a szovjet­­Jenikale kör­nyékén és a volkovi huttán tanúsí­tott különösen szívós ellenállást. A zsákokba­ beszorított bolsevisták meg megújuló sikertelen ellentáma­dással igyekeztek feltartóztatni a német csapatok állandó előretörését. Kedden késő délután, miután könyörtelenül megtörték a szov­jet erős ellenállását, a német csapatok elérték a tengert és bevették a Jenikale erőd kiszö­­gelő részét. A nagy keresi csata utolsó mozzanatai Berlinből közli a NTI. A három bolsevista hadsereg megsemmisíté­séről és az egész keresi félszigeten megindult harc utolsó mozzanatairól a következő részleteket közlik: A megvert szovjet hadsereg­­ ma­radékai a Keres várostól délkeletre kiugró Ak Burnu melletti csücsökre és a Keréstől északkeletre Jenikale mellett kiszög­elő földnyelvre menekültek. A szovjet csapatok ezután e két helyről igyekeztek hajón és bárkán elmenekülni a keresi tengerszoroson. A német csapatok azonban megtör­ték az utolsó elkeseredett ellenállást is, a német légihaderővel karöltve, amely nagyszámú eredményes bom­ba és alacsony támadást intézett a szovjet állások, hajócsoportok és hajóraszálló csapatok ellen. Május 19-én kemény harc során vakmerő rohamcsónak vállalko­zás után elfoglalták Ali Burnu erődjét. A gyalogság rohamát, német bukó­repülők és légvédelmi tüzérség tá­mogatták. Ugyanebben az időben et­­­­től az erődtől délnyugatra megtörték­­ egy szovjet harcicsoport utolsó el­lenállását is, amely Stari Karantín erődítmény mellett vetette meg lá­bát. Nagyszámú sziklafalba vájt kis­­erődöt, amelyek legénysége a végsőkig védekezett , és éppen ezért súlyos veszteséget szenve­dett, lángszórókkal kellett el­foglalni. Május 19-én este a német csapatok ezt a kiserődöt is szilárdan kezükbe tartották és többezer bolsevista ka­tonát ejtettek foglyul. Ezzel elkese­redett harcok árán kiragadták a szovjet kezéből a Keres városától Német győzelmek a charkovi arcvonalon A német főparancsnokság közli: Charkov vidékén súlyos harcokban visszavertük az ellenség újabb táma­dásait, közben újabb 34 ellenséges páncélost szétlőttünk. Légihaderőnk a legsúlyosabb helyeken harci és zuhanóbomibázó repülőkötelékekkel eredményesen beavatkozott a földön folyó harcokba. Szétverte az ellen­ség támadásra készenálló csapatait és megsemmisített vagy megrongált 29 páncélost. Az ellenség kedden 36 repülőgépet vesztett Egy saját gé­pünk nem tért vissza. A keleti harctér egyéb szakaszain is sikeresek voltak saját támadó vállalkozásaink. Az ellenség elszige­telt előretöréseit visszavertük Nagy német légi sikerek A német véderő főparancsnoksága a német vadászrepülők és brit légi­kötelékek keddi, Csatorna feletti harcairól a következő részleteket közli: A La Manche csatorna légteré­ben délután 3 óra és fél 4 között német vadászrepülők harcba bocsát­koztak egy körülbelül 30 Spitfireből álló brit vadászkötelékkel. A légi­­ütközetek 1300 és 6000 méter között

Next