Dunántúl, 1942. május (32. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-21 / 114. szám
12 XXXBL évfolyam 105. «mftin. ^ 12 UB^ Pécs, 1942. májes 21. CsBfiWSk Kedden az esti órákban megdöbbentő hír érkezett Pécsre: gróf Zichy Gyula kalocsai érsek váratlanul elhunyt Két nappal ezelőtt bérmakörútján rosszul lett, azt félbe kellett szakítani, s anélkül, hogy állapotában javulás állott volna be, kedden délután háromnegyed 7 órakor nemes szíve megszűnt dobogni. A hír futótűzként terjedt el Pécsett s mindenfelé rendkívüli nagy megdöbbenést és részvétet keltett. A nemeslelkű érseket mind a mai napig sok elszakíthatatlan szál fűzte Pécs városához. Sokoldalú működésének igen nagy része arra az időre esik, amit Pécsett töltött, X. Pius pápa mellől, a pápai udvarból 1905-ben került a pécsi püspöki székbe. Rokonszenves, kedves egyéniségeivel egyszeriben meghódította az egész egyházmegyét, szent életével papjainak mintaképe lett. Buzgósága nem ismert határt. A vallási és kulturális élet minden terén nagyokat és maradandókat alkotott. Az egyházmegyei hitéletnek és katolikus szervezkedésnek fellendítésén kívül számos nagy alkotása közül kimagaslik a pécsi Pius gimnázium és internátus, a püspöknádasdi Julianeum fiúnevelő intézet, a pécsi Emericanum (középiskolai internátus), a Dunántúl Nyomda és napilap, az Egyházmegyei Alapítványi Hivatal, az Egyházmegyei Takarékpénztár, továbbá plébániák, zárdák, iskolák létesítése. Minden alkotásában a lelkek üdve lebegett szeme előtt. Ennek az érdekében nem sajnált semmi fáradságot és szívesen áldozott érte mindent, egészséget is. Kedves, vonzó egyénisége különösen alkalmas volt arra, hogy az embereket Isten felé irányítsa. Jótékony adakozásaiban állandóan ezrek részesültek. Nemcsak a pécsi és kalocsai egyházmegyében, hanem az egész országban rendkívüli sok tisztelője volt, akiket a szeretet, hála és ragaszkodás szálai fűztek a nemeslelkű főpaphoz. A halál csontos ujjai lezárták örökké szelídséget és szeretetet sugárzó szemeit, megbénították a mindig jótékonyságban fáradó kezeket, elnémultak azok a csodálatos ajkak, ahonnan csak a szeretet vigasztaló igéi szóltak. De a lelke, ez a hősies magyar katolikus lélek örök időkre mint példakép fog világítani a késő nemzedékek előtt.* Kalocsa, máj. 20. (MTI)---Gróf Hichy Gyula kalocsai érsek, aki legutóbbi bérmaútján megbetegedett, kétnapi betegség után szerdán este háromnegyed 7 órakor meghalt. Temetéséről még nem történt intézkedés, valószínű a jövő hét keddjén lesz Gróf Zichy Gyula kalocsai és bácsi érsek, pápai trónálló 1871-ben született a fejémegyei Nagylángon. Belső titkos tanácsos, Pécs város és Sükösd község díszpolgára. Középiskolai tanulmányait Karlsburgban és Székesfehérvárott, egyetemi tanulmányait Innsbruckban és Rómában végezte. A teológián kívül diplomáciai tanulmányokat is végzett a római Akademi dei Nobili intézetben. Tanulmányútjai során megfordult Németországban, Olaszországban és Hollandiában. 1895-ben szentelték pappá. Majd Budakeszire rendelték ki segédlelkésznek. Innét még Rómába került, ahol a Gergely Akadémián doktori oklevelet szerzett Ezután XIII. Leó és X. Pius pápa mellett működött, mint szolgálatot tevő kamarás egészen 1905-ig, amikor pécsi püspökkel nevezték ki. X. Pius pápa szentelte püspökké. 1906-tól 1913-ig a pécsi püspökség ellátása mellett a Magyar Katolikus Tanítók Országos Szövetségének és a Katolikus Tanügyi Tanácsnak védő elnöke volt. Pécs városának és környékének megszállása idején, az állandó fenyegetések birtokainak zár alá vétele és kirablása ellenére is, mindvégig helyén maradt A magyarság ellenállásának vezére és lelke volt és a felszabadulás után maga fogadta a bevonuló magyar csapatokat., 1923-ban a kalocsai érsekség apostoli kormányzójává nevezték ki. 1924-ben pedig a kalocsai és bácsi érseki székbe emelkedett. Érseksége alatt megszervezte a Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztárt. Új alapokra építette és kibővítette a kalocsai érseki kórházat és új plébániákat, templomokat, zárdákat és iskolákat létesített. 1929-ben és 1931-ben magyar nemzeti zarándoklatot vezetett a Szentföldre, ahol Beuroni Mária Bazilikát, a magyar katolikus hívek áldozatkész támogatásával gyönyörű magyar kápolnát létesített. Kalocsa külvárosában megépíttette a régóta nélkülözött Szent Imre templomot. Ennek felszentelés után a csonkaegyház mellett újabb keletű lelkészségekben épített egyre-másra új templomokat, hogy az elhagyottabb hívei is részesülhessenek a hit kegyeiben. A Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagja, a Katolikus Központi Kongnia bizottság másodelnöke volt. Három szovjet hadsereg semmisült meg a keresi csatában 149.256 fogoly, 1133 löveg, 258 páncélos, 323 repülőgép, 48 hajó a Szovjet keresi vesztesége Bornin, máj. 20. (MTI) — A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. A véderő főparancsnokság közli: Mint különjelentés már hírül adta, a von Mannstein vezérezredes főparancsnoksága alatt álló német és román csapatok, amelyeket Loehr vezérezredes és báró Richthofen vezérezredes vezetése alatt álló erős légikötelékek támogattak, a megvert ellenség üldözése közben egész szélességében elérték a keresi tengerszorost és erős ellenállás után elfoglalták a város két oldalán lévő megerősített hídfőket. Az ellenség február vége óta egyre újabb kísérleteket tett a földszoroson Feodoziától északra lévő német állások áttörésére és a Krím félsziget visszaszerzésére. Miután ezek a kísérletek meghiúsultak, az itt összegyűlt német és román hadsereg május 8-án támadásra indult. Az első rohammal áttörtük a szívósan védelmezett, erősen kiépített és mélyen tagozott Parpacs állást és e harc, valamint a megindult üldözés során az ellenséges erők zömét bekerítették és megsemmisítették. Az ezzel lezárult ütközetben megsemmisítettünk három szovjet hadsereget. Ezek 17 lövészhadosztályból, három lövészdandárból, két lovashadosztályból , n®gy páncélos dandárból álltak. Az ellenség súlyos és véres veszteségein kívül 149.256 foglyot, 258 páncélos harckocsit és 1133 löveget és beláthatatlan mennyiségű más hadianyagot vesztett. Csak az ellenség töredékei tudtak eljutni a tengerszoros túlsó partjára. Légiharcokban az ellenség 323 repülőgépet vesztett. A félsziget vizein légitámadások során elsüllyesztettünk összesen 13.600 tonnányi 16 hajót, egy aknaszedő naszádot és 21 kisebb parti járművet. 10 másik közepesnagyságú hajót bombatalálatokkal súlyosan megrongáltunk, délkeletre fekvő hídfőt is. Kéréstől északkeletre a szovjetJenikale környékén és a volkovi huttán tanúsított különösen szívós ellenállást. A zsákokba beszorított bolsevisták meg megújuló sikertelen ellentámadással igyekeztek feltartóztatni a német csapatok állandó előretörését. Kedden késő délután, miután könyörtelenül megtörték a szovjet erős ellenállását, a német csapatok elérték a tengert és bevették a Jenikale erőd kiszögelő részét. A nagy keresi csata utolsó mozzanatai Berlinből közli a NTI. A három bolsevista hadsereg megsemmisítéséről és az egész keresi félszigeten megindult harc utolsó mozzanatairól a következő részleteket közlik: A megvert szovjet hadsereg maradékai a Keres várostól délkeletre kiugró Ak Burnu melletti csücsökre és a Keréstől északkeletre Jenikale mellett kiszögelő földnyelvre menekültek. A szovjet csapatok ezután e két helyről igyekeztek hajón és bárkán elmenekülni a keresi tengerszoroson. A német csapatok azonban megtörték az utolsó elkeseredett ellenállást is, a német légihaderővel karöltve, amely nagyszámú eredményes bomba és alacsony támadást intézett a szovjet állások, hajócsoportok és hajóraszálló csapatok ellen. Május 19-én kemény harc során vakmerő rohamcsónak vállalkozás után elfoglalták Ali Burnu erődjét. A gyalogság rohamát, német bukórepülők és légvédelmi tüzérség támogatták. Ugyanebben az időben ettől az erődtől délnyugatra megtörték egy szovjet harcicsoport utolsó ellenállását is, amely Stari Karantín erődítmény mellett vetette meg lábát. Nagyszámú sziklafalba vájt kiserődöt, amelyek legénysége a végsőkig védekezett , és éppen ezért súlyos veszteséget szenvedett, lángszórókkal kellett elfoglalni. Május 19-én este a német csapatok ezt a kiserődöt is szilárdan kezükbe tartották és többezer bolsevista katonát ejtettek foglyul. Ezzel elkeseredett harcok árán kiragadták a szovjet kezéből a Keres városától Német győzelmek a charkovi arcvonalon A német főparancsnokság közli: Charkov vidékén súlyos harcokban visszavertük az ellenség újabb támadásait, közben újabb 34 ellenséges páncélost szétlőttünk. Légihaderőnk a legsúlyosabb helyeken harci és zuhanóbomibázó repülőkötelékekkel eredményesen beavatkozott a földön folyó harcokba. Szétverte az ellenség támadásra készenálló csapatait és megsemmisített vagy megrongált 29 páncélost. Az ellenség kedden 36 repülőgépet vesztett Egy saját gépünk nem tért vissza. A keleti harctér egyéb szakaszain is sikeresek voltak saját támadó vállalkozásaink. Az ellenség elszigetelt előretöréseit visszavertük Nagy német légi sikerek A német véderő főparancsnoksága a német vadászrepülők és brit légikötelékek keddi, Csatorna feletti harcairól a következő részleteket közli: A La Manche csatorna légterében délután 3 óra és fél 4 között német vadászrepülők harcba bocsátkoztak egy körülbelül 30 Spitfireből álló brit vadászkötelékkel. A légiütközetek 1300 és 6000 méter között