Dunántúl, 1942. május (32. évfolyam, 98-122. szám)
1942-05-27 / 118. szám
4 Antal István a szentistváni gondolatról, Lukács miniszter a hűséges hazaszeretetrőől beszélt a pünkösdi ünnepek alatt Apatin, máj. 26. — Nagy ünnepség keretében avatták fel pünkösd vasárnap Apatin országzászlóját. Az ünnepi beszédet Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter tartotta. Elöljáróban megemlékezett arról, hogy ez a nemzet egy évezreden át élő bástyafokként védelmezte Európát. Száz esztendő óta a legtöbb európai válság, amely vérbe és pusztulásba döntötte a nyugateurópai népeket, itt kezdődött a balkáni térségben. Nemcsak magyar, de európai, sőt világérdek az, hogy a kárpáti szorosok északi és keleti peremén, valamint itt, a kitárt kapuként nyitott déli végeken, a túrán, magyarság csorbítatlan és tiszta faji energiái álljanak ort a jövőben is az európai civilizáció és a keresztény kultúra e végső demarkácionális vonalánál. Ezután a szentistváni gondolatról beszélt, amely a legteljesebb és egyben a legvalószerűbb kapcsolat a magyarság európai hivatása és a magyar nép faji elvének csorbítatlan kifejtése között. Hosszan fejtegette a szentistváni államiság lényegét s rámutatott arra, hogy a szentistváni államiság jelenti az állampolgárok örvenlő jogait az élethez, a kenyérhez és a boldoguláshoz, jelenti a magyar állam külső függetlenségét és a magyar nemzet belső szabadságát. De jelenti a nem magyarajkú testvéreink jogait, nyelvük, kultúrájuk, gazdasági jólétük és szociális biztonságuk teljes birtokállományát. Jelent mindenek felett egységes és csorbítatlan magyar államot. A haza hűséges szeretete jelenti a magyarság számára az életet Miskolcról jelentik. A tiszáninneni református egyházkerület pünkösd hétfőn rendezte Görömbölytapolcán többezer főnyi református hívő részvételével vallásos konferenciáját, amelyen megjelent és felszólalt vitéz Lukács Béla miniszter, Miskolc város képviselője is. A konferenciát Enyedy Andor püspök nyitotta meg, majd Lukács Bála tartotta meg előadását Hűség a hazához címmel. Kifejtette, hogy a hűséges hazaszeretet a magyar ember lelkében elsősorban a vérrel szerzett magyar föld és a magyar föld közötti titokzatos örök kapcsolatot jelenti. Másfélezer éves történelmünk a hűséges hazaszeretetnek számtalan ragyogó példáját mutatja. A haza hűséges szeretete, mély átérzését és értelmi átfogását jelenti mindannak, ami a magyarság számára életet, értéket, múltat, jelent és jövőt tartalmaz. Az idők folyamán nagy szellemi áramlatok, gazdasági és politikai mozgalmak hullámai verdesték a magyar életet, de mi a nagy válságok tengerében is megmaradtunk magyarnak és kitartottunk a keresztyén gondolat mellett. A keresztyén hit és a magyar ősi földhöz tapadó hűség erőt és életet jelent a magyarság számára. Lukács Béla miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után Szabó Zoltán képviselő, teológiai tanár tartott előadást. . • A sásdi járás jegyzői házakat építenek a sokgyermekes családoknak A Komlón felépült első házat pünkösd másnapján avatták fel Komló, máj. 26. (A Dunántúl kiküldött munkatársától.) 1939-ben a hegyháti járás jegyzőegyesületének egyik ülésén dr. Hirt Ferenc sásdi főszolgabíró indítványára példát mutató szociális elhatározás született meg. A járás áldozatkész jegyzői kara egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy anyagi erejükhöz mérten időnként egy-egy házat építenek sokgyermekes, becsületes, dolgos magyar családok részére. Az elhatározást csakhamar követték a tettek. A jegyzői kar 150 négyszögölnyi telket vásárolt a járás ipari centrumának, a festői fekvésű Komlónak egyik legszebb és legegészségesebb helyén és az egyesület rendelkezésére álló építési alap 3 ezer pengőjével hozzákezdtek az első családi otthon alapjainak lerakásához. A munka lassan, de sok szeretettel és gondossággal haladt, hogy piros pünkösd ünnepére már beköltözhessek a kiválasztott család, a Mágocsról Komlóra költözött Pintér István 46 éves kétkezi munkás, a feleségével és hat szép gyermekével. A házszentelőre meghívta a jegyzőegyesület a vármegye vezetőségét, Komló intelligenciáját, de hatalmas számban felvonult a bányászközség és a környéknek népe is, hogy tanúja legyen egy sokgyermekes magyar család megbecsülésének és boldog fészekrakásának. Pünkösdhétfőjén délután 5 órára már szorongásig megtelt a komlói községháza tanácsterme, ahol a házavatás első részét, a jegyzői egyesület díszközgyűlését tartották meg. Ott voltak a megjelentek soraiban dr. Blaskovich Iván főispán, dr. vitéz Horvát István alispán, dr Fischer Béla felsőházi tag, ny. alispán, dr. Szitz János, a kerület országgyűlési képviselője, dr. Somogyi Ferenc országos szociális felügyelő, dr. Hirt Ferenc járási főszolgabíró, Szeli István, a komlói állami szénbánya igazgatója, Curilovic Ottó mecsekjánosi plébános és a járás jegyzői kara teljes számban. A közgyűlést a jegyzőegyesület érdemes elnöke, Kienle Ernő mágocsi főjegyző nyitotta meg és a megjelentek üdvözlése után ismertette a házépítés előzményeit. Hálás köszönetét tolmácsolta a járás kiváló főszolgabírójának, dr Hírt Ferencnek, aki nemcsak a gondolatot adta a cselekvő szociális tevékenységre, de minden téren segítette és támogatta az egyesület a nemes akció megvalósításában. Köszönetet mondott a vármegyei Horthy Miklós kőbánya vezetőségének ,a sásdi téglagyárnak, a godisai Spár Károly téglagyárosnak, Jánosi Engel Richárdnak, Herbert János komlói építőmesternek és mindazoknak, akik építőanyag adományozásával és ingyenes fuvarral segítették tető alá hozni a sokgyermekes Pintér-család új otthonát. Hálával emlékezett meg az elnök valamennyi kartársáról, akik adományaikkal növelték az építési alapot, és melegen méltatta Hegybíró Sándor komlói főjegyző önzetlenfeladózását az építkezés lebonyolítása és ellenőrzése körül. Kienle Ernő végül az adományozó levelét olvasta fel, majd bejelentette, hogy dr. Szitz János képviselő kíván szólani. A kerület népszerű képviselője lendületes beszédében rámutatott arra, hogy a járás jegyzői kara példátmutató elhatározásával és annak gyönyörű, megvalósításával a legszebben szolgálta a keresztény és nemzeti gondolatot. A megindított házépítési akció önmagát dicséri és a maga valóságában mutatja be azt az ideális jegyzőt, aki nemcsak hivatalnok, de nehéz szolgálatában összeforr a népével és igazi atyja falujának. Dr. Szitz János nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök berekesztette a közgyűlést és felkérte a jelenlevőket, hogy vegyenek részt a Pintér-család otthonának házszentelésén DMrtNTVfc Szerda, 1943 május 27. A hatgyermekes Pintér-család nagy boldogsága A völgyhajlatban álló piros cseréptetős, sokablakos új házat az ünneplő sokadalom színes koszorúként fonja körül. Kivonultak a leventék, a bányászzenekar, szorgos kezek virágba borították Pintérék új otthonát és ebben az ünnepi zsongásban meghatottan üldögél egy kis lócán a Pintér-család. A családfő legkisebb gyermekét, a pufók képű, hároméves kis Mariskát ringatja a térdén, mellette ül élettársa, aztán sorjában, mint az orgonasipok helyezkedik el a többi öt gyermek. A legidősebb a 15 éves, szép szőkehajú leány, már szintén keresőképes, dolgos tagja a családnak. — Boldogok-e Pintér bácsi? — kérdezzük a napbarnított arcú, kemény kézszorítású magyartól. — Nagyon boldogok vagyunk kérem és nem is tudjuk, hogyan háláljuk meg a jegyzőurak jóságát. — Lesz-e itt munkája Komlón? — Igen, a bányában fogok dolgozni, aztán meg gazdálkodunk majd, mert van egy tehenem, meg egy üszőm. A jószágot is a Közjóléti Szövetkezet kölcsönéből vettük. A lányom is keres majd, 13 éves fiam mesterséget tanul, hát majd csak megélünk valahogy, mert a legfontosabb, az otthon, a lakás, biztosítva van. A Pintér-család kíséretében megnézzük a jegyzőegyesület új házát. Napfényes, jó beosztású, erős kő és téglaépület. A tágas szoba,, konyha, éléskamra ragyog a tisztaságtól. — Testvérek között is megér 16 ezer pengőt, — mondja az egyik komlói iparos és szakértő szemmel nézi és nyitogatja az ajtókat, ablakokat. — Kell-e valamit fizetni a jegyzőegyesületnek Pintér bácsi? — Semmit se fizetünk kérem, még az adókat is az egyesület viseli. A mi kötelességünk csak az, hogy gondját viseljük a háznak, amely otthont ad életünk végéig. Hát kérem, ebben nem is lesz hiba, mert mert olyan kis paradicsomot varázsolunk ide, hogy bárki megnézheti. Pár napja laknak még csak az új házban Pintérék, de az udvar nagy részét már felásták és kerti veteménnyel ültették be, az ősszel meg gyümölcsös telepítésébe kezdenek A vármegye vezetőinek megérkezése után kezdetét veszi az ünnepség. A gányászzenekar eljátssza a Himnuszt, utána Lajos Mária szaval el egy szép verset, dr. Somogyi Ferenc szociális felügyelő pedig ünnepi beszédet mond. Köszönetét fejezi ki a jegyzők egyesületének, amelynek tagjai példát mutató áldozattal emelték fel ezt az új otthont és köszönti mindazokat, akik eljöttek erre a szép ünnepségre, hogy hitet tegyenek az ősrégi magyar hagyományokból életrekelt új közösségi gondolat helyessége és igazsága mellett. Majd azt hangsúlyozza, hogy kötelességteljesítés áldozat és közösségi szellem hívta életre Pintérék új otthonát, amely hirdetője annak a nagy igazságnak, hogy csak akkor tudunk építeni, alkotni, ha szeretet, megértés és a kisemberek megbecsülése irányítja tetteinket. Az ünnepi beszéd elhangzása után a mecsekjánosi plébános megszenteli az új ház belsőségét, majd a komlói elemisták vegyeskara Bartók József tanító vezetésével népi kórusokat ad elő. Az ünnepség ezzel véget ért. A vendégeket elviszik az elporzó autók és fogatok, a Pintér-család meg kiáll a ház elé és úgy nézi a szép kőházat, mint egy mesebeli tündérkastélyt. A pápa válasza Serédi bíboros hercegprímás üdvözlő táviratára Budapest, máj. 26. — A Magyar Kurír jelenti: XII. Pius pápa püspökké szentelésének 25. évfordulója alkalmából Serédi Jusztinián bíboros, Magyarország hercegprímása a következő táviratot küldte Rómába: — Püspöki jubileuma örvendetes alkalmából, melyet az egész Magyarország, a püspöki karral, a papsággal és a hívő néppel együttesen megünnepelt, gyermeki hódolatát tolmácsolja a Szent Atyának; szerencsés uralkodást, a nemzetek igazságosságon és szereteten alapuló testvériségének visszaállítását kívánva, tőle apostoli áldását kéri: Serédi bíboros. A Vatikán városból az alábbi válasz érkezett: — A Szent Atya köszönettel vette Eminenciádnak a magyar püspöki kar, a papság és a hivek nevében kifejezett odaadó szerencsekivánatait. Nagy szeretettel megáldja a kedvelt, nemes magyar nemzetet és szívből kívánja hitéletének kedvező fejlődését. Maglione bíboros. Harakirit követett el egy elsüllyedt japán hajó kapitánya Tokió, máj. 26. — Nagasaki kikötője előtt aknára futott a Nagasaki Mara nevű személyszállító japán gőzös, amelynek kapitánya még a hajó elsüllyedése előtt harakirit követett el Megnyílik az első magyar zenei gimnázium Budapest, máj. 26. — A Nemzeti Zenede Kresz Géza főigazgató kezdeményezésére a kultuszminisztérium és az illetékes tanügyi hatóságok jóváhagyásával és támogatásával ez év szeptemberében megnyitja gimnáziumi tanfolyamát, amelynek keretében zenetanulók állami gimnáziumi tanárok vezetése mellett csökkentett óraszámmal végezhetik el középiskolai tanulmányaikat és több időt fordíthatnak művészetük fejlesztésére. Az év végi magánvizsgálatokon a vallás- és közoktatásügyi minisztérium engedélye alapján az összes növendékek teljes állami tandíjmentességben részesülnek és államérvé- nyes bizonyítványt kapnak. A tanfolyamért járó tandíjból pedig a Nemzeti Zenede igazgatósága néhány kiváló, érdemes és szegénysorsú tanulót kedvezményben részesíthet. Az idei felvétel csak korlátolt számban, a jelentkezés sorrendjében lehetséges. Háború mellett tüntettek Mexikóban Buenos Aires, máj. 26 (Német Távirati Iroda.) Mint Mexiko Cityből jelentik, a mexikói parlament épülete előtt vasárnap tömegtüntetés volt a háborúba való belépés mellett. A szónokok között volt Lombardo Toladano, a szakszervezetek főtitkára, valamint több szovjetbarátként ismert mexikói személyiség. Egy baloldali szervezet ebből az alkalomból színpadias jelenetet rendezett, amelynek során tüntetően széttéptek, lábbal tiportak és elégettek egy német zászlót Végül szovjet, amerikai, brit és Csungking-kínai egyenruhába öltözött emberek léptek a színpadra s ezeknek az országoknak zászlóit lobogtatták