Dunántúl, 1942. május (32. évfolyam, 98-122. szám)

1942-05-27 / 118. szám

4 Antal István a szentistváni gondolatról, Lukács miniszter a hűséges hazaszeretetrőől beszélt a pünkösdi ünnepek alatt A­p­a­t­i­n, máj. 26. — Nagy ün­nepség keretében avatták fel pün­kösd vasárnap Apatin országzászló­ját. Az ünnepi beszédet Antal Ist­ván nemzetvédelmi propagandami­niszter tartotta. Elöljáróban megem­lékezett arról, hogy ez a nemzet egy évezreden át élő bástyafokként vé­delmezte Európát. Száz esztendő óta a legtöbb európai válság, amely vér­be és pusztulásba döntötte a nyugat­európai népeket, itt kezdődött a balkáni térségben. Nemcsak magyar, de európai, sőt világérdek az, hogy a kár­páti szorosok északi és keleti peremén, valamint itt, a kitárt kapuként nyitott déli végeken, a túrán, magyarság csorbítat­lan és tiszta faji energiái áll­janak ort a jövőben is az európai civilizáció és a keresztény kultúra e végső de­­markácionális vonalánál. Ezután a szentistváni gondolat­ról beszélt, amely a legteljesebb és egyben a legvalószerűbb kapcsolat a magyarság európai hivatása és a magyar nép faji elvének csorbí­tatlan kifejtése között. Hosszan fejtegette a szentistváni államiság lényegét s rámutatott arra, hogy a szentistváni államiság jelenti az állampolgárok örvenlő jo­gait az élethez, a kenyérhez és a boldoguláshoz, jelenti a magyar állam külső független­ségét és a magyar nemzet belső szabadságát. De jelenti a nem magyarajkú test­véreink jogait, nyelvük, kultúrájuk, gazdasági jólétük és szociális bizton­ságuk teljes birtokállományát. Jelent mindenek felett egységes és csorbí­tatlan magyar államot. A haza hűséges szeretete jelenti a magyarság számára az életet Miskolcról jelentik. A tiszáninneni református egyházkerület pünkösd hétfőn rendezte Görömbölytapolcán többezer főnyi református hívő rész­vételével vallásos konferenciáját, amelyen megjelent és felszólalt vitéz Lukács Béla miniszter, Miskolc város képviselője is. A konferenciát E­n­y­e­d­y Andor püspök nyitotta meg, majd Lukács Bála tartotta meg előadását Hűség a hazához címmel. Kifejtette, hogy a hűséges haza­­szeretet a magyar ember lelkében elsősorban a vérrel szerzett ma­gyar föld és a magyar föld közötti titokzatos örök kapcsolatot jelenti. Másfélezer éves történelmünk a hű­séges hazaszeretetnek számtalan ra­gyogó példáját mutatja. A haza hű­séges szeretete, mély átérzését és értelmi átfogását jelenti mindannak, ami a magyarság számára életet, ér­téket, múltat, jelent és jövőt tartal­maz. Az idők folyamán nagy szellemi áramlatok, gazdasági és politikai mozgalmak hullámai verdesték a magyar életet, de mi a nagy válsá­gok tengerében is megmaradtunk magyarnak és kitartottunk a keresz­tyén gondolat mellett. A keresztyén hit és a magyar ősi földhöz tapadó hűség erőt és életet jelent a magyar­ság számára. Lukács Béla miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után Szabó Zoltán képviselő, teológiai tanár tartott előadást. . • A sásdi járás jegyzői házakat építenek a sok­­gyermekes családoknak A Komlón felépült első házat pünkösd másnapján avatták fel Komló, máj. 26.­­ (A Dunántúl kiküldött munkatársától.) 1939-ben a hegyháti járás jegyzőegyesületének egyik ülésén dr. Hirt Ferenc sásdi főszolga­bíró indítványára példát mutató szociá­lis elhatározás született meg. A járás áldozatkész jegyzői kara egyhangú lel­kesedéssel kimondotta, hogy anyagi ere­jükhöz mérten időnként egy-egy házat építenek sokgyermekes, becsületes, dol­gos magyar családok részére. Az elha­tározást csakhamar követték a tettek. A jegyzői kar 150 négyszögölnyi telket vásárolt a járás ipari centrumának, a festői fekvésű Komlónak egyik legszebb és legegészségesebb helyén és az egyesü­let rendelkezésére álló építési alap 3 ezer pengőjével hozzákezdtek az első családi otthon alapjainak lerakásához. A munka lassan, de sok szeretettel és gondossággal haladt, hogy piros pün­kösd ünnepére már beköltözhessek a ki­választott család, a Mágocsról Komlóra költözött Pintér István 46 éves kétkezi munkás, a feleségével és hat szép gyer­mekével. A házszentelőre meghívta a jegyzőegyesület a vármegye vezetőségét, Komló intelligenciáját, de hatalmas számban felvonult a bányászközség és a környéknek népe is, hogy tanúja legyen egy sokgyermekes magyar család megbe­csülésének és boldog fészekrakásának. Pünkösdhétfőjén délután 5 órára már szorongásig megtelt a komlói községhá­za tanácsterme, ahol a házavatás első részét, a jegyzői egyesület díszközgyű­lését tartották meg. Ott voltak a meg­jelentek soraiban dr. Blaskovich Iván főispán, dr. vitéz Horvát István alispán, dr Fischer Béla felsőházi tag, ny. alis­pán, dr. Szitz János, a kerület ország­gyűlési képviselője, dr. Somogyi Ferenc országos szociális felügyelő, dr. Hirt Ferenc járási főszolgabíró, Szeli István, a komlói állami szénbánya igazgatója, Curilovic Ottó mecsekjánosi plébános és a járás jegyzői kara teljes számban. A közgyűlést a jegyzőegyesület érde­mes elnöke, Kienle Ernő mágocsi fő­jegyző nyitotta meg és a megjelentek üdvözlése után ismertette a házépítés előzményeit. Hálás köszönetét tolmá­csolta a járás kiváló főszolgabírójának, dr Hírt Ferencnek, aki nemcsak a gondolatot adta a cselekvő szociális te­vékenységre, de minden téren segítette és támogatta az egyesület a nemes ak­ció megvalósításában. Köszönetet mon­dott a vármegyei Horthy Miklós kőbá­nya vezetőségének ,a sásdi téglagyár­nak, a godisai Spár Károly téglagyá­rosnak, Jánosi Engel Richárdnak, Her­bert János komlói építőmesternek és mindazoknak, akik építőanyag adomá­nyozásával és ingyenes fuvarral segí­tették tető alá hozni a sokgyermekes Pintér-család új otthonát. Hálával em­lékezett meg az elnök valamennyi kar­társáról, akik adományaikkal növelték az építési alapot, és melegen méltatta Hegybíró Sándor komlói főjegyző ön­zetlen­­feladózását az építkezés lebo­nyolítása és ellenőrzése körül. Kienle Ernő végül az adományozó levelét ol­vasta fel, majd bejelentette, hogy dr. Szitz János képviselő kíván szólani. A kerület népszerű képviselője lendü­letes beszédében rámutatott arra, hogy a járás jegyzői kara példátmutató elha­tározásával és annak gyönyörű, megva­lósításával a legszebben szolgálta a ke­resztény és nemzeti gondolatot. A meg­indított házépítési akció önmagát dicséri és a maga valóságában mutatja be azt az ideális jegyzőt, aki nemcsak hivatal­nok, de nehéz szolgálatában összeforr a népével és igazi atyja falujának. Dr. Szitz János nagy tapssal fogadott beszé­de után az elnök berekesztette a köz­gyűlést és felkérte a jelenlevőket, hogy vegyenek részt a Pintér-család otthoná­nak házszentelésén DM­rtNTVfc Szerda, 1943 május 27. A hatgyermekes Pintér-család nagy boldogsága A völgyhajlatban álló piros cserépte­tős, sokablakos új házat az ünneplő so­­kadalom színes koszorúként fonja kö­rül. Kivonultak a leventék, a bányász­zenekar, szorgos kezek virágba borítot­ták Pintérék új otthonát és ebben az ünnepi zsongásban meghatottan üldögél egy kis lócán a Pintér-család. A család­fő legkisebb gyermekét, a pufók képű, hároméves kis Mariskát ringatja a tér­dén, mellette ül élettársa, aztán sorjá­ban, mint az orgonasipok helyezkedik el a többi öt gyermek. A legidősebb a 15 éves, szép szőkehajú leány, már szin­tén keresőképes, dolgos tagja a család­nak. — Boldogok-e Pintér bácsi? — kér­dezzük a napbarnított arcú, kemény kézszorítású magyartól. — Nagyon boldogok vagyunk kérem és nem is tudjuk, hogyan háláljuk meg a jegyzőurak jóságát. — Lesz-e itt munkája Komlón? — Igen, a bányában fogok dolgozni, aztán meg gazdálkodunk majd, mert van egy tehenem, meg egy üszőm. A jószá­got is a Közjóléti Szövetkezet kölcsöné­ből vettük. A lányom is keres majd, 13 éves fiam mesterséget tanul, hát majd csak megélünk valahogy, mert a legfon­tosabb, az otthon, a lakás, biztosítva van. A Pintér-család kíséretében megnéz­zük a jegyzőegyesület új házát. Napfé­nyes, jó beosztású, erős kő és téglaépü­let. A tágas szoba,, konyha, éléskamra ragyog a tisztaságtól. — Testvérek között is megér 16 ezer pengőt, — mondja az egyik komlói ipa­ros és szakértő szemmel nézi és nyito­­gatja az ajtókat, ablakokat. — Kell-e valamit fizetni a jegyző­egyesületnek Pintér bácsi? — Semmit se fizetünk kérem, még az adókat is az egyesület viseli. A mi kö­telességünk csak az, hogy gondját visel­jük a háznak, amely otthont ad életünk végéig. Hát kérem, ebben nem is lesz hi­ba, mert mert olyan kis paradicsomot varázsolunk ide, hogy bárki megnézheti. Pár napja laknak még csak az új ház­ban Pintérék, de az udvar nagy részét már felásták és kerti veteménnyel ültet­ték be, az ősszel meg gyümölcsös tele­pítésébe kezdenek A vármegye vezetőinek megérkezése után kezdetét veszi az ünnepség. A gá­­nyászzenekar eljátssza a Himnuszt, utá­na Lajos Mária szaval el egy szép verset, dr. Somogyi Ferenc szociális fel­ügyelő pedig ünnepi beszédet mond. Köszönetét fejezi ki a jegyzők egyesü­letének, amelynek tagjai példát mutató áldozattal emelték fel ezt az új otthont és köszönti mindazokat, akik eljöttek erre a szép ünnepségre, hogy hitet te­gyenek az ősrégi magyar hagyományok­ból életrekelt új közösségi gondolat he­lyessége és igazsága mellett. Majd azt hangsúlyozza, hogy kötelességteljesítés áldozat és közösségi szellem hívta élet­re Pintérék új otthonát, amely hirdető­je annak a nagy igazságnak, hogy csak akkor tudunk építeni, alkotni, ha sze­retet, megértés és a kisemberek meg­becsülése irányítja tetteinket. Az ünnepi beszéd elhangzása után a mecsekjánosi plébános megszenteli az új ház belsőségét, majd a komlói ele­misták vegyeskara Bartók József ta­nító vezetésével népi kórusokat ad elő. Az ünnepség ezzel véget ért. A ven­dégeket elviszik az elporzó autók és fo­gatok, a Pintér-család meg kiáll a ház elé és úgy nézi a szép kőházat, mint egy mesebeli tündérkastélyt. A pápa válasza Serédi bíboros hercegprímás üdvözlő táviratára Budapest, máj. 26. — A Ma­­gyar Kurír jelenti: XII. Pius pápa püspökké szentelésének 25. évfordu­lója alkalmából Serédi Jusztinián bí­boros, Magyarország hercegprímása a következő táviratot küldte Ró­mába: — Püspöki jubileuma örvendetes alkalmából, melyet az egész Magyar­­ország, a püspöki karral, a papság­gal és a hívő néppel együttesen meg­ünnepelt, gyermeki hódolatát tolmá­csolja a Szent Atyának; szerencsés uralkodást, a nemzetek igazságossá­gon és szereteten alapuló testvérisé­gének visszaállítását kívánva, tőle apostoli áldását kéri: Serédi bíboros. A Vatikán városból az alábbi vá­lasz érkezett: — A Szent Atya köszönettel vette Eminenciádnak a magyar püspöki kar, a papság és a hivek nevében kifeje­zett odaadó szerencsekivánatait. Nagy szeretettel megáldja a kedvelt, nemes magyar nemzetet és szívből kívánja hitéletének kedvező fejlődé­sét. Maglione bíboros. Harakirit követett el egy elsüllyedt japán hajó kapitánya Tokió, máj. 26. — Nagasaki kikötője előtt aknára futott a Nagasaki Mara ne­vű személyszállító japán gőzös, amely­nek kapitánya még a hajó elsüllyedése előtt harakirit követett el Megnyílik az első magyar zenei gimnázium Budapest, máj. 26. — A Nem­zeti Zenede K­r­e­s­z Géza főigazgató kezdeményezésére a kultuszminiszté­rium és az illetékes tanügyi hatósá­gok jóváhagyásával és támogatásá­val ez év szeptemberében megnyitja gimnáziumi tanfolyamát, amelynek keretében zenetanulók állami gimnáziumi tanárok vezetése mellett csök­kentett óraszámmal végezhetik el középiskolai tanulmányaikat és több időt fordíthatnak mű­vészetük fejlesztésére. Az év végi magánvizsgálatokon a vallás- és közoktatásügyi miniszté­rium engedélye alapján az összes növendékek teljes állami tandíjmen­tességben részesülnek és államérvé-­ nyes bizonyítványt kapnak. A tanfo­lyamért járó tandíjból pedig a Nem­zeti Zenede igazgatósága néhány ki­váló, érdemes és szegénysorsú ta­nulót kedvezményben részesíthet. Az idei felvétel csak korlátolt számban, a jelentkezés sorrendjében lehetsé­ges. Háború mellett tüntettek Mexikóban Bueno­s­ A­ires, máj. 26 (Német Távirati Iroda.) Mint Mexiko­ Cityből jelentik, a mexikói parlament épülete előtt vasárnap tömegtüntetés volt a há­borúba való belépés mellett. A szónokok között volt Lombardo Toladano, a szak­­szervezetek főtitkára, valamint több szovjetbarátként ismert mexikói szemé­lyiség. Egy baloldali szervezet ebből az alkalomból színpadias jelenetet rende­zett, amelynek során tüntetően széttép­tek, lábbal tiportak és elégettek egy né­met zászlót Végül szovjet, amerikai, brit és Csungking-kínai egyenruhába öltözött emberek léptek a színpadra s ezeknek az országoknak zászlóit lobogtatták

Next