Dunántúl, 1942. július (32. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-09 / 153. szám
Csütörtök, 1942 július 9. DUNÁNTÚL XII. Pius pápa levele a hercegprímáshoz Magyarország erős áré és oltalmazója legyen a keresztény emberiségnek-írja a Szentatya Pécs, júl. 8. — Serédi Jusztitián hercegprímás tolmácsolta a magyar katolicizmus hódolatát XII. Pius pápának huszonöt éves püspöki jubileuma alkalmából. A pápa a jókívánságokra a következő levélben válaszolt a hercegprímásnak: „Azok között a jókívánságok között, amelyek huszonöt éves püspöki jubileumunk alkalmával a világ öszszes tájáról hozzánk érkeztek, nagyon jólesett az a levél, amely ez ünnepélyes alkalomból a Te, valamint a magyar papság és hívő nép szerencsekívánatait fejezte ki. A tiszteletteljes szeretetnek ezt az új és kiváló tanúbizonyságát a nemes magyar nemzet iránt érzett atyai jóindulattal és nagy örömmel fogadták. Hódoló leveled mellé szíves voltál két művészi szempontból és jelentésénél fogva is értékes ajándékot csatolni, mégpedig arany áldoztató kelyhet és órát, melyek közül az előbbit Budapest székesfőváros, az utóbbit pedig az ottani Katolikus Akció ajánlotta fel. Mindkét ajándékhoz annak a nemzetközi eucharisztikus kongresszusnak emléke fűződik, amelyen mint bíboros államtitkár közvetlen elődünk, XI. Pius pápa megbízásából pápai legátusként elnököltünk. Az áldozati kehely rendeltetésszerű használata emlékezetünkbe idézi azt az embertömeget, mely a kongresszuson az eucharisztikus eledellel és új örömmel töltekezett. A felajánlott óra pedig óránként a kongresszusi himnusz kedves melódiáját játssza, amelyet akkor a székesfőváros hatalmas terei, utcái és a Duna partjai diadalmasan visszhangoztak. Ha a legméltóságosabb Oltáriszentség tiszteletére akkor rendezett nagyszerű megnyilatkozásokat megfontoljuk és emlékezetünkbe idézzük, még nagyobb jóindulatra buzdulunk fel irántatok. Ettől indítva és illetve szívből kívánjuk mindazt, ami üdvös és áldásos Magyarország számára; főleg azt, hogy Magyarország a változó idők tévedései és kételyei között erős őre és oltamazója legyen a keresztény emberiségnek és évkönyveibe az ősi példákhoz méltó, a késő unokák számára pedig valóban följegyzést érdemlő dolgokat írjon. A ragaszkodó szeretet megnyilvánulásáért hálás köszönetet mondva, kérjük a jóságos Istent, fogadjon benneteket jóindulatába és tegyen mindama égi jónak részesévé, amelyet hitetek és buzgóságtok megérdemel. Ennek az égi bőkezűségnek legyen eszközlője és záloga az az apostoli áldás, amelyet Magyarország püspöki karának, papjainak és hívő népének, — különösen pedig Neked, Kedvelt Fiunk, — Budapest székesfőváros vezetőségének és a magyar Katolikus Akció irányítóimémi-etettel küldünk az Úrban. XII. Pius pápa.“ Kinevezések a pécsi postaigazgatóság területén Pécs, júl. 8. — A pécsi postaigazgatóság területén a következő előléptetések és kinevezések történtek. A kormányzó, mint már jelentettük Losonczi György pécsi, címmel és jelleggel felruházott postaigazgatót postaigazgatóvá nevezte ki, míjd Kaffka József és Áronffy Tivadar pécsi postatanácsosoknak a postaigazgatói címet és jelleget, Kisfaludy József nagykanizsai postafőfelügyelőnek a postahivatali igazgatói címet és jelleget, Gölöncsér József kaposvári és Szajki Pál dombóvári postasegédellenőröknek a postaellenőri címet és jelleget adományozta. A kereskedelem és közlekedésügyi miniszter dr. Vető Károly pécsi postafogalmazót postasegédtitkárrá, dr. Hantai Dénes pécsi I. o. postatisztet, dr. Horváth Gyula és dr. Resetár József pécsi II. o. postatiszteket postafogalmazóvá, Tóth Gyula szekszárdi cím és jelleges postafőfelügyelőt postafőfelügyelővé, Varga János és Rozsnyói Géza pécsi cím és jelleges postafőellenőröket postafőellenőrré, Gebhardt Mátyás cím és jelleges posta műszaki főellenőrt posta műszaki főellenőrré nevezte ki. A m. kir. posta vezérigazgatója Mosgai Gyula és dr. Gáti Ferenc pécsi I. o. postatiszteket postafőtisztté, Sipos Boldizsár paksi II. o. postatisztet I. o. postatisztté, Fónay László Csáktornyai, Kósa István zalaegerszegi, Tátrai István keszthelyi, Krripolszky Ferenc bonyhádi, Láng Ferenc Csáktornyai, Csíki László szigetvári, Áronffy Tivadar pécsi, Baranyai József keszthelyi, Morvay Vidtor pécsi, Somogyi József zalaegerszegi, Somogyi Nándor dombóvári forgalmi gyakornokokat II. osztályú postatisztté, Nagy Ágoston pécsi, Szőke István kaposvári, Kurucz Gyula pécsi, Kovács László kaposvári, Szabó Ferenc zalaegerszegi, Újvári János dunaföldvári, Nyúl István bonyhádi, Csepregi János nagykanizsai, Deákvári Gyula tapolcai, Erszényi Oreszt szekszárdi, Deák Ferenc barcsi, Böröndi Gyula nagykanizsai, vitéz Kovács László kaposvári, Kovács Károly újdombóvári, László Géza paksi, Bokodi László mohácsi, Kovács Endre zalaegerszegi, Sándorffy Aladár dombóvári, Anda Lajos keszthelyi, Várhelyi László nagykanizsai, Pintér János dunaföldvári, Major Sándor pécsi, Bánsági István kaposvári, Dévényi Dezső keszthelyi, Bakó Gábor pécsi, Döme Károly tapolcai, Solymár István pécsi, Tóth József pécsi, Temesi Ottó pécsi forgalmi díjnokokat postaforgalmi gyakornokokká, Bagoly Domokos pécsi cím és jelleges ellenőrt postaellenőrré, Pintarics József Csáktornyai segédtisztet postasegédellenőrré, Váczy Ilona pécsi cím és jelleges ellenőrnőt postaellenőrnővé, özv. Réb Antalné tapolcai segédtisztnőt postasegédellenőrnővé, Sztankó Tibor pécsi napidíjas műszerészt postaműszaki üzemi gyakornokká, Németh Margit nagykanizsai díjnoknőt postakezelőnővé, Jánosi András pécsi II. o. üzemi szakaltisztet I. o. üzemi szakaltisztté, Laki Józsefbalatonfüredi, Bencze Mihály bonyhádi, Nagy Lajos pécsi II. o. üzemi altiszteket I. o. üzemi altisztekké, Nagy József dombóvári II. o. postaszakaltisztet I. o. postaszakaltisztté, Pest József mohácsi és Makai Ferenc szigetvári I. o. postaaltiszteket II. o. postaszakaltisztekké, Szabocsán Antal, Benkovics Ferenc, Mosmondor József, Simonka József, Kreszinger József Csáktornyai, Kárai Imre pécsi, Simon Sándor,ádai József nagykanizsai, Varga János pécsi és Ambrus József zalaegerszegi II. o. postaaltiszteket I. o. postaaltisztekké nevezte ki. Csütörtökön választják meg a képviselőház új alelnökét A gazdasági javaslat vitája foglalkoztatta szerdán is a Házat — Jókai özvegyének életjáradékát már múlt év április óta nem folyósítják Budapest, júl. 8. •—Bud. Ért. jelenti. A képviselőház szerdai ülésén folytatták a mezőgazdasági javaslat vitáját. Meixner Emil szükségesnek mondotta a mezőgazdaság jövedelmezőbbé tételét, valamint a tagosítást. A javaslatot elfogadta. Rapcsányi László főleg a mezőgazdasági szakoktatás kérdéseivel foglalkozott, a javaslatot elfogadta. Szilvássy Pál megállapította arra kell törekedni, hogy lehetőleg minden megyében legyen gazdasági középiskola. Kérte a téli gazdasági iskolák szaporítását. A gazdasági szaktudás fejlesztésére helyesnek tartaná a rádió fokozottabb igénybevételét. A javaslatot elfogadta. Füssy Kálmán hangoztatta, hogy a tagosítás munkáját lehető leggyorsabban végre kell hajtani. A javaslatot nem fogadta el. Csizmadia András kiemelte, hogy a vidék, a földmivelő osztály még nem fogadott akkora örömmel javaslatot, mint ezt. Kérte a minisztert, biztosítson megfelelő hatáskört a mezőgazdasági kamaráknak. Azokat az embereket, akik nem akarnak dolgozni, kényszeríteni kell munkára. A javaslatot elfogadta. Ezután Tasnádi-Nagy András elnök napirendi indítványában javasolta, hogy a képviselőház holnap folytassa a napirenden levő javaslat vitáját. Ezen kívül a holnapi napon választják meg a képviselőház alelnökét. Ezután régebbi interpellációkra adott választ olvastak fel. Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter szóbelileg válaszolt Oláh Györgynek Jókai Mór özvegye ügyében, a múlt héten előterjesztett interpellációra. Elmondotta a miniszter, hogy a magyar állam Jókai Mór özvegye részére a Jókai hagyatékhoz tartozó egyes ingóságok átengedése fejében annak idején életjáradékot biztosított, amelynek nagyságát az 1925. évi minisztertanácsi határozat úgy állapította meg, hogy ezeket az ingóságokat a mindenkori állami 6. fizetési osztály első fokozata szerint folyósítják. Az állam a járadék után fizetendő adókat is magára vállalta. Jókai Mór özvegye, Grósz Bella ezt mindaddig élvezte, amíg fel nem merült annak szüksége, hogy ezt az életjáradékot beszüntessék. Özvegy Jókainé ugyanis 1939-ben bejelentette, hogy a Jókai művek angol nyelvű újabb kiadása előkészítésére Londonba utazik. Ez a bejelentés tehát jóval az előtt történt, hogy Magyarország hadiállapotba került volna Angliával. Jókai özvegye azóta nem tért vissza, ezért 1941 áprilisában beszüntették az életjáradék folyósítását. Az interpelláló képviselő azt kérte meg, hogy a kultuszminiszter tegyen intézkedéseket Grósz Bellának magyar állampolgárságtól való megfosztására. A miniszter közölte, hogy továbbította ezt a kívánságot az érdekelt minisztereknek. Oláh György azt is kérte még, hogy nyomorgó keresztény írók és Jókai egyetlen ,élő unokája között osszák meg a Jókai-könyvek és színdarabok jövedelmét, valamint az abból származóét minden eddigi vagyont. 5 Kevés interpellációt mondtak el a képviselői A miniszter rámutatott arra, hogy ez a kérdés a szerzői joggal van kapcsolatban, márpedig a szerzői jog az érvényben levő jogszabályok szerint máskép, mint törvényhozási úton, aligha lenne uttódosítható. Elődje, Hómon Bálint bizonyos előkészítő intézkedéseket tett már abban az irányban, hogy ebben a tekintetben megváltoztassák a jogszbályokat. Elődjének ezt a szándékát magáévá teszi és folytatja ebben az irányban a lépéseket. A Ház a választ tudomásul vette. Ezután Losonczy István közellátási miniszter válaszolt gróf Esterházy Móricnak a gabona forgalmát szabályozó kormányrendelettel kapcsolatban előterjesztett írásbeli interpellációjára. Megállapította, hogy a szóbanforgó ügyben már intézkedett, még mielőtt Esterházy Móric gróf az interpellációját elmondotta volna. Áttértek a szóbeli interpellációk meghallgatására. Szilágyi Ferenc (Erdélyi Párt) az iparjogosítványok felülvizsgálása ügyében interpellált. Meskó Zoltán a történelmi ősi nevek tiszteletben tartása és az ilyen nevekre magyarosított magyarosítottak nevének megváltoztatása tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. Szögi Géza a szappan regenerálási eljárás kötelezővé tételét kérte. Incze Antal a miniszterelnökhöz interpellált a sajtópolitika irányításáról. Csorba János az árvízsújtotta földek haszonbér kedvezményét kérte a földmívelésügyi miniszterhez intézett interpellációjában. Bártos István a bácskai kendertermelés biztosításáról interpellált. Csoór Lajos két interpellációt intézett a földmívelésügyi miniszterhez, egyiket a kishaszonbérletek rendeleti úton való meghosszabbításáról, míg a másikat az OMBI öregségi ellátottjainak járadékemeléséről. Mester Lajos a kormányhoz interpellált a mezőgazdasági munkaadók és munkások évi búzafejadagjának megállapításáról és beszerzéséről. Pándy Antal a mosonmagyaróvári bauxit kereskedelmi rt. tárgyában interpellált. Nagy László, Incze Antal és Rajniss Ferenc a MALERT és a polgári légiforgalom ügyeivel kapcsolatos kérdéseket tették szóvá. Matolcsy Mátyás két interpellációt mondott, az egyikben a zsidó táborokban tapasztalt állapotokat, másikban pedig a tüzelőanyag ellátás terén tapasztalható zavarokat tette szóvá. Az interpellációkra bejegyzett képviselői közül néhányan halasztást kértek és kaptak interpellációjuk elmondására. Az ülés 4 órakor ért véget. A baranyai háromszög visszafoglalásánál tanúsított hősiességéért vitézzé avattak egy pécsi tart.tisztet Pécs, júl. 8. — A Délvidék viszszafoglalásának hősi emlékei még elevenen élnek bennünk. Kárpátalja után a honvéd hadsereg itt mutatta meg, hősiességben és felszerelés tekintetében nem maradt el a legkorszerűbb igényektől. A múlt évben szabadult fel így Bácskával együtt a baranyai háromszög is. A győzelmes harcokban részt vett a pécsi 8. gyalogezred is. Ennek egyik hős katonája kapta meg most jól megérdemelt kitüntetését az ellenség előtt tanúsított vitéz és bátor magatartásáért. Hir Géza tart. zászlós, a Pécsi egyházmegyei Takarékpénztár fiatal tisztviselője Délbaranya felszabadítása során Bolmány és Dárda között olyan hősiesen viselkedett, hogy megkapta a nagy ezüst vitézségi érmet. Ennek folyományként most felvették a vitézi rend tagjai sorába. A vitézi jelvényt vitéz Kovách Antal nyugtábornok adta át Hir Gézának és ő vette ki tőle a vitézi esküt is. A vitézi avatás ünnepélyes keretek között történt és azon Hir Géza hozzátartozói és volt századparancsnoka is részt vettek. A Kormányzó Úr öfméltósága által karddal történő vitézi avatás nyugalmasabb időkben történik majd meg