Dunántúl, 1942. augusztus (32. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-01 / 173. szám
2 Milassinnál Ma ESTE a Nőegyletben ÖSSZTÁNC. A németek júliusban 600.000 tonna hajóteret süllyesztettek el Berlinből jelenti a MTI: A német harci eszközök által július hónapban 800.000 tonna ellenséges hajótér sülylyedt el, Berlinből jelenti a MTI. Illetékes német helyen közlik: Berlini politikai körökben ,a képzelet szüleményének" nevezik azokat a külsőiben elterjedt híreket, hogy a keresi földszoroson tartózkodó német csapatok támadásba mentek át. Török vélemény szerint a Szovjetnek nincs reménye a győzelemre Isztanbulból jelenti a NTI. A török sajtó érdeklődéssel kíséri továbbra is a keleti harctéri eseményeket. Erkilet tábornok, az egyik lapban írt cikket és megállapítja, hogy meggyőződése szerint, a Szovjet Uniónak semmi kilátása sincs többé a háború megnyerésére. A Szovjet a szó legteljesebb értelmében elvesztette a Don folyóért folyó csatát. A szovjet hadvezetőség nem tud előkészíteni és keresztülvinni egy nagy offenzívát, ez azért van, mert már csak olyan tartalékai vannak amelyek nem képesek egy tapasztalt és elsőrangú fegyverrel felszerelt hadsereget megverni még akkor sem, ha ezeket a tartalékokat nagy tömegekben dobnák is harcba Ilyen körülmények között a Szovjetuniónak a legkisebb reménye sincs arra, hogy győzelmet arasson a németek felett. Súlyos vereséget szenvedett a brit légierő Berlinből jelenti a NTI. Mint a véderő főparancsnokság közli, a brit légierő csütörtökön délután a Csatorna partján harcba vetett német vadászrepülő ezred tevékenysége következtében újból súlyos veszteségeket szenvedett. Az első támadás során Foke-Wulf vadászok 10 perc alatt lelőttek három vadászt Este hét óra felé erősebb brit vadászkötelékek próbálták St. Omer környékét megközelíteni. A riadó után felszáll Foke-Wulf vadászok azonnal heves légicsatára kényszerítették a brit gépeket. Néhány perccel később az első Spitfire gép égve zuhant a földre. Ezután rövid időközökben követték egymást a Spitfire gépek a mélybe. Ezekben a harcokban lőtte le Priller százados a 76. ellenséges repülőgépet. Az üldözési harcok során egy további brit vadászt Calais és Dower között lelőttek. Dowertől keletre Pflanz főhadnagy 6000 méter magasságban hasonlóképpen lelőtt egy Spitiirét és ezzel 51. légigyőzelmét aratta. Dowertől délre további Spitiirét lőttek le légiharcban 8000 méter magasságban. Délután a norvég partvidéken és Kuxhaven vidékén voltak további légiharcok egyenként repülő brit vadászokijai, amelyek közül két Spitfirét lelőttek. Csütörtökön délután a brit légierő elvesztett összesen 17 vadászt, eddig csak három saját gépünk nem tért vissza. nammmial STOCKHOLM. A Newyork Daily News ismét felhívja Angliát, állítsa fel a második arcvonalat. Miért várnak még az angol vezetők amerikai erősítésekre holott világos, hogy két millió emberrel egyszerre nem lehet partraszállni? A lap rámutat arra, Angliában 2 millió arcvonalbeli ka D UN Ä NT ÚT. SkwW, Wlí intfiisÚBf l. A papírból készült cikkek előállításának szabályozása Budapest, júl. 31. (MTI) — A Budapesti Közlöny szombati száma közli az iparügyi miniszter rendeletét egyes cikkek papírból való előállításának szabályozása tárgyában. A rendelet, szerint az iparos (gyáros) papíros szőnyeg, papiros falvédő és papiros szekrénycsik készítéséhez felhasználandó nyerspapiros készletét köteles az ipari anyaghivatalnak bejelenteni. A papíros szőnyeget papiros falvédőt és papiros szekrénycsiket ez év augusztus első napjától kezdve csak az e rendelet alapján bejelentett nyerspapírosból, az ipari anyaghivatal külön engedélye alapján szabad előállítani. Az amerikai hajóveszteség Stockholm, jún 31. (Stefani) — I északamerikai és szövetséges keres Az Alehanda newyork tudósítója vedelmi hajóhad az Atlanti óceán statisztikát közöl, amely szerint az I nyugati részén 423 hajót vesztett. Államtanács Vichyben Vichy, júl. 31. (OFI) — A francia olyan tüntetést, amely megzavarhatná a kormány tagjai szombaton délelőtt Petain elnökletével államtanácsra ültek össze. Laval kormányelnök ismertette a politikai helyzetet. Az államtanács jóváhagyott egy rendeletet, amely megtilt minden közrendet. Elhatározták, hogy halállal büntetik azokat, akik robbanóanyagot és fegyvereket rejtegetnek. Az államtanács a továbbiakban élelmezési és munkáskérdésekkel foglalkozott. KIS FÖLDRAJZ Egyiptom a világ legrégibb agrárkivíteli országa Egyiptom a föld legrégibb kultúrateremtő földjei közé tartozik. A Nílus völgyének termékenysége már a történeti idők hajnalán virágzó mezőgazdaságot hívott életre és hosszú évezredekig a föld termékenysége volt a kultúra teremtésének is a legfontosabb feltétele. Egyiptom már az ókorban is a Földközi tenger vidékének magtára volt és pl., a római császári birodalmat is úgyszólván egyedül tartotta el. Ebben a szerepben csak akkor következett be változás, amikor az angolok északamerikai gyapotültetvényeiket elvesztették és Egyiptomot szemelték ki világmonopóliumot élvező textiliparuk táplálására. A mai Egyiptom 994.300 négyzetkilométer területével körülbelül kétszer akkora mint Spanyolország, azonban csak a Nílus szűk völgye alkalmas mezőgazdasági megművelésre. A termékeny csík 15—20 kilométer szélességében és ezer kilométer hosszúságban húzódik a kopár sivatag két meredek lejtője között. Területe 35,168 négyzetkilométer, tehát megfelel Hollandia területének, Hollandia nem egészen 9 millió lakosával szemben azonban 16 millió embernek ad megélhetést. A népsűrűség tehát aránylag rendkívül nagy: egy négyzetkilométerre 460 ember esik. A legtermékenyebb vidékek népsűrűsége még ennél is nagyobb és a Nílus deltájában helyenként eléri a 950-et is. A lakosság megélhetési forrása ősidők óta változatlanul a mezőgazdaság és még a földművelés módszerei is alig változnak. Az európai ember nyilván csodálkozással könyveli el, hogy ez a termékeny föld ,mely ily szűk területen annyi embernek ad kenyeret, jóformán sohasem lát esőt. A jó termés egyedüli feltétele a Nílus bő iszappal trágyázó áradása. Az egyiptomi földművelő évente háromszor arat. A tél folyamán babot, árpát és búzát vet; ez a vetés már áprilisban beérik az aratásra. Nyáron gyapotot és rizst, ősszel pedig kölest és tengerit arat, így az ország legtöbb lakója valamiképpen a mezőgazdaságból él: ha nem közvetlenül, mint földműves, vagy mezőgazdasági munkás, akkor legalább is, mint mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari alkalmazott. Egyiptom mezőgazdasági termelvényei sorában az angol gazdasági nyomás következtében még mindig a gyapot áll az első helyen, bár az utóbbi években a kormánynak sikerült elérnie a búza, tengeri, köles és rizs vetésterületének, a gyapot rovására történő kiterjesztését. A fejlődést ezer hektárokban kifejezve a következő összeállítás szemlélteti: Ugyanezen idő alatt a gyapot vetés- területe 83.000 hektárról 683.000 hektárra esett vissza. Németországi szempontból ugyanis az egyiptomi kormánynak nem volt érdeke az ilyen kiterjedt gyapottermelés. Az egyiptomi gyapot legnagyobb része kivitelre került és csak 10 százaléka maradt az országban, ez azonban a szükségletnek csupán egynegyedét fedezte. Egyiptom így textilszükségletének túlnyomó részét behozatal útján volt kénytelen előteremteni, ami a létfenntartási költségeket szükségtelenül megdrágította. Egyiptomi szempontból a nagy gyapottermelés, fenntartása helyett sokkal fontosabb volna, ha termelését maga dolgozhatná fel. Egyelőre azonban Egyiptom kivitelének háromnegyede még mindig a nyersgyapotra esik és az 1934. évi kereken 80 százalékról 1939-ig csupán 74,3 százalékra csökkent. Egyiptom ipara ma még jelentéktelen, de ez nem gazdasági, vagy természeti szükségszerűség. A Nílus elég vízienergiát szolgáltathatna a teljesítőképes ipar megteremtéséhez. A duzzasztógátak építéséhez azonban olyan tőkére volna szükség, melyet a lakosság egymaga nem tud előteremteni, ezenkívül pedig egyelőre a szükséges képzett munkaerő is hiányzik, mivel a lakosság fellakokból álló zöme a történelem előtti időktől kezdve mezőgazdasági munkás és az iparral még nem került érintkezésbe. A textiliparon túlmenő nehézipar megteremtéséhez tehát Egyiptomban hiányzanak a természetes feltételek, annál is inkább, mivel az országnak vasa és szene sincsen. A mostani 1,5 millió tonnás szénszükségletet magát is teljesen külföldről kell behozni. Nagyobb részét a vasutak emésztik fel. Szükség esetén kiegészítésül fel lehetne a kőolajat is használni, melyből Egyiptom már jelentékeny menynyiséget termel és saját szükségletének felét tudja fedezni. A hiányzó maradékot Irakból olcsóbban lehet importálni, mint az ezelőtt főkép Angliából és Németországból szállított szenet. Ezeknek a természetadta lehetőségeknek megvilágításában tehát Egyiptom közgazdasága a jövőben is elsősorban a mezőgazdaságra kénytelen támaszkodni, de ez nem lehet ok Egyiptom gazdasági jövőjének borúlátó megítélésére. Az ország szükségleteihez természetesen jobban alkalmazkodó mezőgazdaság, hála a Nílus völgye termékenységének, kiviteli feleslegével mindig elég fedezetet tud nyújtani a hiányzó nehézipari termékek behozatalára, ezenkívül pedig Egyiptom a virágzó textilipar feltételeivel is rendelkezik. A most folyamatban levő afrikai események nyomán várható átalakulás talán hozzásegíti majd Egyiptomot ehhez a közgazdasági átszerveződéshez. (MN) 1937 1939 Búza 575 608 Tengeri 629 650 Köles 134 173 Rizs ill 230 ||tf| Szlipicsnéi ISSZtÚRC ITflCfi a Polgári Kaszinóban. Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter pénteken délelőtt a városligeti Gundel étteremben ebédet adott Clodius követ és a magyar-német vegyes kereskedelmi bizottság tiszteletére. A 36 tagú országos honvédelmi bizottság pénteken délelőtti ülésén letárgyalta és tudomásul vette az ipari munkafelügyelőségek megszervezéséről, valamint a katonai szolgálatot teljesítő közszolgálati alkalmazottak illetményeinek újabb szabályozásáról szóló, már megjelent két kormányrendeletet. — Hősi halált halt Nemes Gyula kezelő. — Elhúnytak, özv. dr. Kapitány Kálmánná Battlay Erzsébet Bpesten, dr. Sípos Géza vármegyei főügyész Beregszászon, Tomka Géza bankigazgató Bpesten, gróf Pongrácz Rafael Nagyvárdán, Horváth István v. hangszergyáros Bpesten, Chészér Istvánny. üveggyári igazgató Kálnán, Hajnádi Ferenc István egyetemi hallgató Bpesten, Szakonyi Jenő forgalmi adóhivatali főtisztviselő Sárváron, özv. Tóth Józsefné Dobos Emma Kecskeméten, Pallay Bertalan magánzó Bpesten, Leszesínszki Kornél ny. kegyesrendi tanár Rahón, Marie Lousie Corriaux francia tanárnő Kassán, özv. Borbély Vidorné Henning Mária Bpesten, dr. Farkas Béla gyógyszerész Kecskeméten, dr. Schaffer Samuné Újhelyi Janka Szegeden. — Letartóztatták Érden Bárdos Ferencet, a Rokikantegylet 4 éve megszökött elnökét, aki sokáig Szlovákiában bujkált. Tasnádi László, a legeredményesebb magyar sportrepülő, a műegyetemi sportrepülők érdi repülőteréről vitorlázógépen a Kolozsvártól 25 kilométerre levő Borsaújfaluig repült és ezzel 352 kilométerre javította meg a magyar motornélküli távolsági rekordot. — Az NST római jelentése szerint, a Giornale d'Italia közli, hogy Németországon keresztül újabb olasz csapatokat szállítanak a keleti harctérre. — Londonban az elmúlt éjszaka két ízben volt légiriadó. — Washingtonból jelentik, hogy ott csütörtökön tartották meg az első légvédelmi gyakorlatot. — A kassai színház igazgatója Kőrössy Zoltán, volt pécsi színész lett. — Razziát tartott a budapesti rendőrség öt kávéházban, ahonnét 50 zsidót állítottak elő. — Beléndeket evett főzőcske közben Kerekes Mária 3 éves lébényi leányka és belehalt. — Nagykanizsa új, modern vasúti állomást kap. — Rádőlt a pince fala Vály Bertalanná Ózd községbeli asszonyra, aki nyomban meghalt. — Halálra sújtotta az áram Gecse községben Ágh József 14 éves tanulót. — Szíriában fellázadt egy cserkesz ezred, mert az egyiptomi harctérre akarták vinni. — Agyonverték a tyúktolvajok Kapospula községben Bálla János gazdálkodót. — Zombor a megyei közjóléti szövetkezet kérésére 20, egyenkint 300 négyszögöl nagyságú házhelyet ajándékozott sokgyermekes szegény családoknak. — A bulgár minisztertanács a lakosság és a hadsereg húsellátása érdekében központot létesített. Ezenkívül polgárilag mozgósított minden 17 és 70 év közötti mészárost. — A vagyonváltság búza árát augusztus hónapra métermázsánkint 30 pengőben állapították meg. — A déda—szeretfalvi vasútépítésnél alkalmazott kubikusok, akik az aratásra és cséplésre szabadságot kaptak, ezen munkák befejezése után kötelesek azonnal visszatérni a vasútépítéshez.