Dunántúl, 1942. augusztus (32. évfolyam, 173-196. szám)

1942-08-11 / 181. szám

Kedd, 1943 mgasztos ff, DMNfiWTÚl Közelebb kell hozni a közigazgatást az egyes emberhez mondotta Kállay miniszter­­elnök Zalaegerszegen Zalaegerszeg, aug. 10. — K­á­l­ 1 a­y Miklós miniszterelnök Antal István és Lukács Béla miniszterek tár­saságában vasárnap reggel Zalaegerszeg­re érkezett, ahol a már korábban odaér­kezett Radocsay László és báró B­á­n­f­f­y Dániel miniszterekkel az élén, a város és vármegye vezetői fogadták a kormányelnököt. A miniszterelnök a fo­gadtatás után szentmisét hallgatott, majd megtekintette a város nevezetességeit és ellátogatott a vármegyeházára, amely­nek közgyűlési termében gróf T­e­l­e­k­y Béla főispán köszöntötte. Az üdvözlésre a miniszterelnök hosszabb beszéddel vá­laszolt. Elmondotta, hogy mindenekelőtt az ország nehéz posztjait igyekezett fel­keresni és ezért ment először arra az or­szágrészre, ahol sok a veszedelem. Most a nyugati határra jött, ahol nincs ellen­ség, de ahol mégis Bulcsu vezér óta ott áll a magyarság. Az üdvözlő szónokok beszédeire vála­szolva, a kormányzási munka tempójá­ról beszélt. — Azt hiszem, egymillió holdon felüli földet gyorsabb tempóban még nem sze­reztek meg a magyarságnak — mondotta­­ a zsidóbirtokokról szólva — hiszen, ami­kor a kormányt átvettem, még szó sem volt arról, hogy a zsidó birtokok maradék­talanul elvétetnek eddigi tulajdonosaik­tól. Kijelentette, hogy hétfőn délután tár­gyalja meg a földművelésügyi miniszter­rel a zsidóbirtokok átvételének végre­hajtási utasítását. A strohmannokat és Aladárokat a kereskedelemnek kell ön­magából kitaszítania. Hiszi, hogy az ér­dekeltek könnyen megtalálják ennek a módját. műyen A szociális kérdéseket csak jó közigazgatással lehet megoldani Hangoztatta a miniszterelnök, hogy a szociális kérdéseknek nincs jobb megol­dása, mint a jó közigazgatás. A trianoni kicsiny ország a teljes központosítás gondolatában fejlődött ki. A megnagyob­bodott országban azonban újszerű szem­pontokat kell a közigazgatásnak figye­lembe vennie. Az egyes ember a háború­ban megszűnt elhanyagolható valaki lenni, az egyes ember kérdése az egész nagyközösség kérdésévé lett. A közigaz­gatásnak most közel kell jutni az egyes emberhez. A megnagyobbodott ország­nak már nemzetiségei is vannak, a visszatért magyarok között is sok van olyan, aki másféle gondolkozású. Nem lehet őket központból, irányítani.­­ A belügyminiszter úrnak készen van a közigazgatás nagy átalakítását jelentő törvényjavaslata. A háborús idők nem alkalmasak arra, hogy ilyen nagyjelen­tőségű, reformot teljes egészében keresz­tülvihessünk, vannak azonban olyan ré­szei, amelyek már most megvalósíthatók. Ezek már az ősz folyamán a törvény­hozás elé kerülnek. Beszélt ezután a miniszterelnök a föld­művelésügyi igazgatás átállításáról, amely vármegyei kirendeltségek révén decentralizálja a közigazgatást és az ország tájainak megfelelően közbeeső fó­rumokra bízza a fellebbvitelt, úgyhogy csak a legfontosabb ügyek kerülnek majd fel Budapestre, a minisztériumba. Hosszas éljenzés és taps követte a mi­niszterelnök beszédét. A miniszterelnök és a vele levő mi­niszterek ezután küldöttségeket fogad­tak és megbeszéléseket folytattak a ható­ságok vezetőivel. Ká­ll­a­y Miklós miniszterelnök és kí­sérete vasárnap délután Kehidán meg­tekintette a mezőgazdasági szakiskolát, majd a Deák Múzeumot, utána Bada­csonyban az állami borpincét és szőlésze­tet, végül Tihanyban tett látogatást az Apátságon. Estét a miniszterelnök Bala­­tonfüreden töltötte és még az éjtszaka folyamán visszatért Budapestre, ássál Búcsú a Donátus-templomban Pécs, aug. 116. — Szent Donát ün­nepét az idén soha nem tapasztalt sze­retettel ünnepelte meg a szigeti külvárosi egyházközség, Pécs város és a szőlőhegy lakossága. Az idő a lehető legkelleme­sebb volt és így már az ünnepélyes szentmise előtt tömegesen özönlött a nép a szerpentinutakon a templom­ felé. A szentmise, melyet P. Ö­r­d­ö­g­h Alfonz ferences házfőnök mondott fényes papi segédlettel,­­10 órakor kezdődött. Megje­lentek a szentmisén az egyházközségi és városi tisztviselők és még sok más elő­kelőség is. Az ünnepi szentbeszéd mise közben hangzott el, melyet a szigeti kül­városi plébános mondott. Beszédében vá­zolta az itthoni és a külső frontot. — Mi búcsút ünneplünk itthon, — mondta a szónok — odakinn messze tá­volban pedig az orosz síkságon édes ma­gyar hazánk fiai véreznek.­ A magyar honvéd megtette kötelességét az elmúlt világháború alatt is és mégis a trianoni glyászos béke lett a vége. Most is köt­­­ességét teljesíti a honvéd, de ha azt akarjuk, hogy ne a múlt nyomorúsága következzék ezután, akkor ragadjuk meg és el ne engedjük az Isten kezét. Ala­kítsuk meg itthon a belső frontot, mert a végső győzelmet csak akkor vívhatjuk ki, ha Itt és mindenütt minden magyar összefog. Miben áll ez a belső front? Az Istenbe vetett bizalom az első követel­mény. Ha áldozatot követel, mert hisz követel ez a háború, ne átkozódjunk ne türelmetlenkedjünk, mert ezzel csak a magunk helyzetét súlyosbítjuk, hanem ál­dozatunkat ajánljuk fel Istennek ha­zánkért, kint harcoló fiainkért. A máso­dik követelmény az, hogy a mendemon­dáknak és a különféle áramlatoknak ne engedjük át magunkat. A világháború végén a gyászos békét ez okozta. Bajtár­si és felebaráti szeretet a harmadik kö­vetelmény.. Hisz katonáink küzdenek ér­tünk, ők a vérüket is szívesen ontják a hazáért, de tőlünk elvárják joggal, hogy erősebbek legyünk a hitben, szeretetben és egymás megbecsülésében. Könnyező szemekkel hallgatta végig a hívősereg a szentbeszédet és bizonyára megértette a plébános melegszívű szavait és amire ezek után felhívta a pécsi hívek figyelmét, öt év óta áll ez a gyönyörű kis templom, sok-sok áldozatok árán felépítve. A hívek egész seregének sze­rez örömet és vigaszt. Ez a templom ed­dig folyton csak adott, folyton a szere­­tetet sugározta és akarta belopni a bé­két és szebb életet a szegény szőlőmun­kások és iparosok lelkébe. Most egy kis kérése is lenne az Isten házának. Nin­csenek padok benne. A híveknek a hideg kövön kell állni még télen is, mert nincs pad, amelyben nyugodtan elhelyezkedve odaadóbban tudna imádkozni. A pécsi hívek, de főleg a szőlősgazdák nemes szívére célzunk akkor, mikor szeretettel kérjük, hogy nemes adományaikkal jöj­jenek segítségünkre, hogy minél előbb meg tudjuk valósítani nagy tervünket. Egy-egy pad ára 180—200 pengő lesz. Minden legkisebb adomány az­ Isten di­csőségét szolgálja. Az adományokat le lehet adni akár a Szent Antal Bazárban, akár a ferences plébánián. A gyűjtés már megindult, többen megajánlottak kisebb­­nagyobb összegeket. Itt e helyen is hálás köszönet dr. Várnagy Elemér városi tanácsnoknak nagyobb összegű adomá­nyáért és hisszük, hogy pédlája nem ma­rad egyedül. A Szent Donát napi búcsúról bizo­nyára szent elhatározásokkal tért haza mindenki, megértve azt, hogy a mai ál­dozatos élet tőle is áldozatot követel, nagylelkűséget, több szeretetet az Isten, és haza szent ügye iránt. 5 Hadi esküvő a fronton Virágcsokor helyettesítette a pécsi menyasszonyt — Üzennek a pécsiek Pécs, aug. 10. — Érdekes hír­adást kaptunk a frontról a tábori postával. A fronton kötött házasság­ról számol be a nem mindennapi tu­dósítás az alábbiakban: 1942. július 28-án délután öt órakor valahol Oroszországban lélekemelő ünnepség zajlott le. Mintegy száz főnyi tüzérbajtárs teljes harci dísz­ben vette körül P­i­r­k­h­o­f­f­e­r Antal őrvezető bajtársunkat, aki ez alka­lommal házasságot kötött az osztály­­parancsnok úr előtt R­o­s­z­­­p­á­l An­na pécsi (Dulánszky Nándor utca 4.) hajadonnal. Tea­s­ d­a­­­e Gaszton alezredes, osztályparancsnokunk, aki anya­­könyvvezetőként járt el, igen szép beszédben méltatta az ünnep, úgyis mint kis családunk ünnepének jelen­tőségét. Egy folyó partján a piros-fehér­­zöld zászlóval letakart asztal ál­lőtt, két oldalt tüzérségi lövedék rézhüvelye virágtartóként. Baj­­társunk jobbról az asztal előtt állt mellette a gyepen vadvirág­­csokor jelképezte a menyasszonyt. Mindannyian megilletődve hallgat­tuk szeretett osztályparancsnokunk igazán szép beszédét s lélekzet visz­­szafojtva hallgattuk, amikor az osz­tályparancsnok úr megkérdezte Pirk­­hoffer Antal őrvezetőt, szereti-e Ro­­szipál Anna hajadont, mire a kérde­zett igennel válaszolt. Ezután az al­ezredes úr megkérdezte, hogy fele­ségül kívánja-e venni, mire ismét igennel válaszolt. Ezzel a házasság­­kötést az akadályozott házasulandó részéről megkötöttnek jelentette ki. Mi is igaz bajtársi szeretettel kí­vántunk szeretett bajtársunknak sí­rig tartó boldogságot s miután a tá­vollévő ,szép Pécs városában lakó menyasszonynak nem kívánhattunk igen sok boldogságot ezúton szeret­nénk e kedves kötelességünknek ele­get tenni. Kívánjuk R­o­s­z­­­p­á­r­ An­nának, hogy boldogságuk sírig tartó legyen. Aláírók: dr. Mosonyi Géza had­nagy, Szalay József hdp. őrm., Schul­­teisz János szkv., Szabó Sándor hon­véd, Cs. Nagy János őrv., Szőgyéni Károly, Varga Vendel, Dudveiler Fe­renc honvéd, Pintér József őrv., Ja­kob Ján­os, Berta József őrv., Valit­­sek János, Kristóf János honvéd, Várdóci Ferenc, Lőczi József szkv., Zarka István, Szekeres Sándor ■ hon­véd, Horváth Mihály őrv., Balatinácz Mátyás, Paksi János, Kántor Gyula őrv., Szarvas Ferenc, Strigonc János, Denk Lajos, Angyal Ferenc, Falusi Ferenc, Farkas István, Takács Ven­del, Szajcsán János, Muschál Imre, Szajcsán Mátyás, Dajka Ferenc őrv., Kigyósi István. Pirkhoffer Antal úrvezető ez­úton küldi üdvözletét szeretteinek és ismerőseinek. Tábori posta 254 —22. Augusztus 3-iki kelettel a 254—33 tábori postáról érkezett. Igaz szívvel köszöntjük az otthon maradottainkat és megnyugtatjuk őket, ne aggódjanak, mert hála Isten­nek egészségesek vagyunk. Egyben kérjük Pécs város közönségét, hogy ők se feledkezzenek meg a szebb jövőért harcoló honvédekről,­­akik mindent feláldoznak a végső győze­lemért. Németh Sándor szky, Szerelem József tsz., F­­­a László őrv., Tóth György, Kovács Já­nos, Pers János honvéd 254—01 tábori postáról a pécsi iparosok csoportja üzeni augusztus kelettel. Ezúton küldjük szívélyes üdvözle­tünket a vadvirágos Mecsek alján levő hozzátartozóinknak, jóbará­­tainknak és ismerőseinknek. Cser­n­y­i Károly építőmester, T akác® István kőműves, K­o­p­á­z Ferenc, Bar­la B. Zsigmond, Lőcsei La­­­jos, ifj. Szűcs Lajos, Szibert Frigyes borbélymester, Fazekas Mihály kovács­­i üzletü., Bara­nyák József hentes, Be­de Ko­vács József csizmadia, ifj. R­o­m­­baud Ferenc asztalosmester, Kő­vári János kőművesmester, Joó Pál lakatosmester, Csizik József kéményseprősegéd, G­ő­b­e­r Károly­­ villanyszerelőmester, Gáspár Sán­dor festőmester, Jankó Mátyás te­tőfedőmester, Bárvárth Sándor asztalosmester, Völgyi János asz­talosmester, B­r­e­i­t­i­n­g János hen­tes és mészáros. II tengely légiereje állandóan bombázza Máltát Róma, aug. 10. (Stefani) — Az olasz főhadiszállás 804. közleménye: Az egyiptomi arcvonalon a száraz­földi és légierők mérsékelt tevé­kenysége folyt. Angol repülőgépek néhány helyen bombákat dobtak le az arcvonalaink mögött és megöltek 5 líbiai polgári egyént. Az okozott anyagi kár csekély. A tengely légi­­ereje éjjel-nappal folytatta támadá­sait Málta szigetének légi és tér ­részét­ támaszpontjai ellen

Next