Dunántúl, 1942. szeptember (32. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-06 / 202. szám

Ára 20 ?n tér-X303L és fe!ya*2 202, ssáte. 1942. szeptember 6. Vasárnap SZERKESZTŐSIéC PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM:­ 29-49. KIADÓHIVATAL PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-51 HIRDETÉS DÍJSZABÁS szerint elfi‘itete s HORA­DIO EGYES SZ FILLER 20 FILL^n­­r.nLIR­ATOT NEM ADUNK VISSZA M JUMNTÓL .Mein Had, meg a magyar né©­s végső kétségbeesés­ben ijesztésre és nyugtalanításra szánt, galád megtévesztéssel dolgozó, álcázott szovjet repülők bombáitól. Tudjuk, hogy háború van és a nem­zet életéért, a keresztény kultúráért ez emberi­es világért folyik a döntő harc. Fájdalmasan esik minden vesz­teség, amely magyart ér, együtt ér­zünk a hazáért szenvedőkkel, de minden áldozat még inkább megerő­sít hitünkben, harci elszántságunk­ban, hogy a végső győzelmet ki­­küzdjük. A szovjet utolsó próbálko­zásai, hogy a fronton elért sikereket, a Volgáig való előnyomulás győ­zelmét az angol-amerikai szövetsé­gesek felé és saját népe előtt jelen­tőségben csökkentse és azokról a figyelmet elterelje — megtörnek azon a magyar elszántságon, fegyelmen és öntudatos áldozatvállaláson, amely a magyar népet a Kárpátoktól a Dráváig áthatja. Az alvó magyar fő­városra és magyar területre ledobott szovjet bombák, ha el is raboltak néhány polgári életet, ha helyenként lényegtelen kárt is okoztak, hadi szempontból semmiféle jelentőséggel nem bírnak. Nem változtatják meg és nem befolyásolják a tengelyhatal­mak és szövetségesei előnyös hadi helyzetét, a döntésre érlelődő be­kerítést, Sztálingrád elvesztését és Timosenko hadseregének rohamos elszigetelését. Az a kétségbeejtő helyzet, amelybe a szovjet hadsereg és vele a népbiztosok által félre­vezetett nép került, a katasztrófa felé közeledik. Ebben az elkeseredett helyzetben vetemedett rá a szovjet, hogy békés városokat, hadi szem­pontból semmiféle jelentőséggel nem bíró területeket minden katonai és emberi szempontot meggyalázó mó­don bombázzon, hogy a polgári la­kosság nyugtalanításával próbálkoz­zék, ha már a fronton nem képes eredményeket elérni. Ez az orvtáma­dás azonban nem éri el célját. A fő­város lakossága, csakúgy mind az or­szág többi része nem riad meg a szov­jet fenyegetéstől, nem ijed meg a le­dobott bombáktól, hanem nyugalom­mal és hidegvérrel tovább teljesíti kötelességét, még elszántabban és bátrabban állja a harcot, hogy a bol­sevista veszedelemtől megmentse az országot, egész Európát. Lehetséges, hogy a szovjetnek ezek a céltalan légitámadásai megismétlődnek, min­denesetre felkészülünk rá, de azt is tudjuk, hogy itthon semmiféle tá­madás nem zavarhatja meg a lelkek nyugalmát, az élet és munka folyta­tását, de azt is tudjuk, hogy a fronton küzdő harcosok gondoskodnak róla, hogy a szovjet repülők támaszpont­jait még távolabbra tolják ki és ezek­től a szórványos kísérletektől el­vegyék a kedvét. A honvédelmi mi­niszter elrendelte a szükséges lég­védelmi intézkedéseket és ezzel kap­csolatosan az elsötétítést is, így a szovjet légi orv támadása mindössze múló kellemetlen eseménnyé zsu­gorodott össze, amelyről beszélünk, de amelytől nem ijedünk meg, mert magyarok vagyunk, álljuk a harcot, 9$?: Msss-s is ütünk. A pénteki légitámadással kapcso­latban illetékes helyről a következő összefoglaló tájékoztatást adták a Magyar Távirati Irodának: Mint is­meretes, a péntekről szombatra vir­radó éjszakán valamivel éjfél előtt légitámadás zajlott le Budapest és az ország más városai illetőleg községei ellen. A légitámadás, amelyet szovjet bombázók hajtottak végre, teljesen eredménytelennek mondható. A nagy magasságban repülő bombázók ka­tonai célpontokban egyátalán nem tettek kárt Csekély az a kár is, amelyet magánosoknak okoztak. A halálos áldozatok száma, noha a tá­madás nemcsak Budapestre szorítko­zott, mindössze 8, ebből kettő gyer­mek. Ugyancsak egészen csekély, 21 a komolyan megsebesültek száma is. A légitámadás részleteiről a követ­kezőket kell jelenteni: Mint már a reggel 7 órakor a rádióban közreadott jelentés nyilvá­nosságra hozta, a bombázók észak­keleti irányból repültek Magyar­­ország légiterébe. Szovjet bombázók voltak, amelyek a támadást több hul­­lámban hajtották végre. A szovjet légierői és kötelékei szeptember 4-én a késő esti órákban lépték át a ma­gyar határt. Az első hullám kisebb kötelékekből állott, rövidesen meg­érkezett magyar terület fölé a máso­dik hullám, amelyet pontosan félórá­val később egy harmadik követett. A szovjet bombázók először vi­­lágítóbombákat dobtak le azután megkezdték a magyar főváros bom­bázását. Teljesen cél nélkül, szinte találomszerűen, vaktából. Összesen 17 bombát dobtak a fővárosra és kör­nyékére. Mintegy 30—40 gép végezte a támadást mégpedig minden hadi­foggal ellenkező módon és tisztes­séges hadviselő félhez méltatlan cselvetéssel A berepült szovjet gé­pek ugyanis saját jelzést adtak, hogy a magyar légvédelmet megtévesszék és abban a feltevésben, hogy a ma­gyar, illetve a szövetséges repülő­gépekről van szó, ne nyissanak meg ellenük tüzet. A magyar légvédelmet azonban nem tévesztette meg a csel, a légvédelmi tüzérség azonnal műkö­­désbe lépett. A szovjet gépek zöme igen magas­­san, több ezer méter magasságban re­pült, csak egyes gépek szálltak ala­­csonyabban, éppen azok, amelyek a megtévesztésre szánt fényjeleket is adták. Légvédelmi tüzérségünk tüzére ezek a gépek is azonnal nagyobb ma­gasságra emelkedtek. Hogy a támadás ilyen kevés áldo­zatot követelt, abban igen nagy ré­sze van a magyar közönség fegyel­mezett és tájékozott magatartásának is. Amint a szirénák megszólaltak, noha Budapest és környéke közön­ségének ugyanúgy, mint a többi érin­tett város, illetőleg község közönsé­gének először volt része légitámadás­ban, minden pánik nélkül pontosan az utasításokat betartva vonult az óvóhelyekre, ami által beigazolta érettségét és saját jól felfogott ér­dekének felismerését. Szinte szim­bolikus hogy az első szovjet bomba, ami Budapestre lehullott, az Isten házát akarta lerombolni, a város­majori templomot érte. Budapesten a légvédelmi riasztás 107 percig tartott. Szovjet repülők bombázták Északmagyarország helységeit és Budapest lakónegyedeit Az éjszakai orvtámadásnak 8 halálos és 21 súlyos sebesült áldozata van a 30—40 szovjet gép nagy magassági és 17 bombát dobott le Budapestre és környékére — a bombák katonai célpontokban egyáltalán nem te­lak kárt — I budapesti városmajori templom erősen megsérült — A főváros lakossága fegyelmezetten viselkedett a 107 percig tűnő légiriadó alatt A honvédelmi miniszter az ország egész területére elrendelte az elsötétítést Budapest, szept. 5. — Szombatra víradó éjszaka északkeleti irányból közeledő ellenséges repülő­­gépek Északmagyarország területén és Budapest környékén több bombát dobtak le. A kár jelentéktelen. A Magyar Távirati Iroda második jelentése szr­nt szeptember 4-én éjszaka 23 óra 35 perckor több ellenséges szovjet repülőgép támadást intézett Észak- és Középmagyarország helységei és Budapest ellen. A támadó gépek kizárólag csak polgári célpontokat bombáztak. Az éjszakai orvtámadásnak Budapesten néhány halála, áldozata és több sérültje van. Polgári épületek szenvedtek kárt. A budap­esti városmajori templom erősen megsérült, öt-hat méterre esett le a bomba a templomtól. Légvédelmi tüzérségünk a támadókat elhárító tűz­zel fogadta. A szovjet repülők a tisztességes hadviselőiéihez méltatlan cselvetéssel meg akarták téveszteni a magyar légvédelmet Légvédelmi készültség az egész ország területén A m. kír. honvédelmi miniszter a mai nappal, azaz szeptember 5-én, szombaton az egész ország területére azonnal hatállyal elrendelte a honi légvédelmi készültséget, tehát az összes épületeket, lakóházakat, vala­mint járműveket már a szombati napon az előírásoknak megfelelően­­ kellett sötétíteni. Az elsötétítés kezdete holnap, szeptember 6-án, vasárnap este 20 óra 30 perc. Az óvóhelyeket azonnal használható állapotba kell helyezni. Számolni kell a repülőtámadások esetleges megismétlődésével A szovjet repülők támadásával kapcsolatban katonai részről a kö­vetkezőket közüik: Az elmúlt éjszaka magyar terület felett járt szovjet bombázógépek táma­dásával kapcsolatban megállapítható, hogy az ellenség légitevékenysége lényegesebb kárt nem okozott. Ka­tonai épületeket, vagy hadifontosságú pontokat egyátalán nem értek bom­bák, hanem mindenütt polgári tele­pülésekre vagy be nem épített hely­ségekre hullottak.

Next