Dunántúl, 1943. március (33. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-13 / 59. szám
1943 márciu 13. dun/'.ijtai 8, 6 és 5 évi fogházra ítélte a pécsi statáriális bíróság az Apollo-mozi fiatalkorú betörőit Fiel,mára. 17 — Hosszú évek múltak el anélkül, hogy a rögtön- ítélő bíróságnak Pécsett dolga akadt volna. Amikor a bűn kicsapódik, nem igen válogat, úgy látszik óvatosan kerülte azokat a lehetőségeket, amelyek maguk után vonják a törvény rögtönsújtó, kemény kezét. Iróniája a sorsnak, hogy amikor mégis úgy hozta a véletlen, hogy a rögtönbíráskodással kell példát statuálni, négy szerencsétlen, gyerekszámba menő fiatalkorú idézte magára a statárium szigorát. Meglódult a világ az országban egyre-másra foglalkoztatják az igazságügyi hatóságokat a fiatal, diáksorú bűnözők esztelen cselekedetei, amelyek jóval túl vannak azon a határon, amiket diákcsíny néven szokott elkönyvelni a megértés. Rabolnak, lopnak, legutóbb már öltek is. A pécsi négy fiatal gyerek is korán érkezett a bűnhöz, de inkább a kalandvágy áldozatai, mint a rossz megszállottjai. Most lélekben belülremegve néznek szembe a törvénynyel, az igazságossal és keménnyel, hogy lakóijának. Megrendítő és elrettentő példa mindenkinek. A vádlottaknak, s azoknak, akik ezekért a fiúkért felelősek. Azoknak is, akiknek a lelkében valamilyen formában él a kalandvágy. A társadalmi rend erkölcsi pillérei megbonthatatlanok. Aki beléjük ütközik, elbukik! A négy szerencsétlen fiút csütörtökön már elérte a minden bűnt követő megtorlás. A statáriális bíróság dr. Garay Lajos tanácselnök elnökletével délután négy órakor kezdte meg tárgyalását a zsúfolásig megtelt törvényszéki teremben. Bevezetik a négy gyereket. Az első arcán megindultság. A többi három kíváncsian néz szembe az emelvénynyel, a zsúfolásig telt teremmel, amellyel most ismerkednek. Személyi adatok röpködnek a levegőben, s kiderül, hogy a legidősebb 17 éves a többi még fiatalabb. Éretlenek kamaszok. Még mindig nincsenek tisztában azzal, mi történik velük Nézelődnek. Vékony gyermekarcukon kíváncsian égnek a szemek. Az első vádlott tekintetét fátyolozza csak a gond. Ő a vezető, aki az ötletet adta. A harmadik tizenhatéves fiú lehorgasztja a fejét. Talán a szégyentől, talán a fáradságtól. A tanácselnök ráolvassa, hogy ellenkezőleg: több betörést beszéltek meg, kísérletet tettek Pohi Henriknél, a Karl -féle könyvkereskedésben is, de — sikertelenül. Elmondja akkor halkan, alig érthetőleg a fiú, hogy második társával mászott fel az Apolló mozi előcsarnokának tetejére, a lopott holmit először a tetőre hozták fel, majd elmentek haza bőröndért, úgy vitték el s othon a pincében elrejtették a holmit. Két nap múlva indultak negyedik társukhoz, aki a lopásról nem tudott sememít, hogy rávegyék a szökésre Németországba, s ott be akartak állni pilótának. Autót loptak. Kivitték a garázsból, sokáig vesződtek a gyúrtással, majd nekivezette az elsőrendű vádlott, aki valamit értett a soffőrizáláshoz a Radonai utcában a falnak. Előzőleg némi kenyeret, kolbászt s a lopott cukrot batyúzták az autóba, így akartak nekivágni a nagy útnak A második fiú, 17 éves kifutógyerek, csak nyolc elemit járt, elárulja hogy több volt cselekedetük egyszerű csínynél. Összebeszéltek bizony, a könynyebb életlehetőségek előteremtésére, hogy több lopást is elkövetnek. Az autón való menekülésnek azt adta indokául, hogy még a bűntetteknekövetás e előtt egy valahonnan szerzett golyószóróval lövöldöztek a réten, a attól tartottak, emiatt baj lesz. . A harmadik Rá, mindössze tizenhat tavaszt számlált, annyi a szerepe, hogy az Apollónál felsegítette két társát a tetőre, megtörten viselkedik. — Miért tette, amit tett? Mikor magának meg volt mindene a szülei révén? — Hívtak, • nem tudtam ellenállni — mondja a megrendítő választ, szomorú sorsuk gyenge indokát. Aztán rendre előadja, amit tud, egyezően első két társával. A negyedik, mokány kisfiú. Tizenötéves. Még iskolás volt! Ő csak az autókalandnak volt részese. Váltig állítja, hogy az autólopást nyolc óra előtt követték el s azért piszmogtak háromnegyed tizenegyig, amíg elindulhattak a Radonai utcáig érő útjukra, mert idegesek voltak s a Szent Mór utcáig gyújtás nélkül eltolt autót nem tudták előbb megindítani. Keveri a szavakat, ahol belesül, hamar kivágja magát. De nem segít a köntörfalazás, mert a tények és az ügyészségen tett saját vallomása i ellentmondanak az időpontnak. Nem tudtam ellenállni — mondja az egyik Egyenként jönnek be a vádlottak szuronyos fogházőrök között. Dr. Szágyi Károly ügyészségi alelnök, a vádhatóság képviselője terjeszti elő vádindítványát. Az első, második és harmadik vádlottat egy rendbeli lopás bűntettével vádolja meg mert mindhárman, mint tettestársak március 5-én, éjjel 11—12 óra között betörtek a tetőablak bezúzása útján az Apolló moziba, s egy villamos kályhát, egy telefonkagylót és törölközőt loptak, illetve álkulccsal kinyitották Dergács Károly cukorkaárus helyiségét s onnan 30 doboz cukorkát 500 pengő értékben elemeltek. Ugyancsak vádat emelt a két első és a negyedrendű ellen lopás bűntettéért, amit azzal követtek el, hogy közös elhatározással a DGT garázsának álkulccsal való felnyitása után elvitték a vállalat 5000 pengő értékű autóját. Kéri, hogy a statáriális eljárás rendelkezései szerint ítéljenek a bűnügyben.. A megtévedt gyerekeket egyenként kérdezi ki dr. Garay Lajos tanácselnök. Bűnösségüket beismerik. A legelső, a mozgató, arra a kérdésre: Miért tették mindezt? — azt válaszolja: — Most már magam sem tudom. Hirtelen felbuzdulásban. Fél hétkor ítélethirdetés A károsultak képviselőit hallgatta meg ezután a bíróság. A DGT kára 5300 pengő, az Apolló mozié megtérült, Dergácsé kb 400 pengő. Majd a vádlottak szülei következnek. Bizony szomorú dolgokat mondanak. Az első olyan féktelen vol, hogy apja szíjjal sokszor véresre verte, Hasztalan. A másodrendű kiskorában árvaházban nevelkedett, később nem szeretett dolgozni, édesanyja, — aki kint a folyosón zokog, rettegi gyermeke sorsát, s nem mer szembenézni a törvénnyel se, — sohse bírt vele, katonának akarta adni. A harmadik, törvénytelen fiú, nagyanyjánál nevelkedett, de kalandhajlama már egyszer szökésre csábította. Ekkor hazahozta a szükség. A negyedikről csupa jót mond az apja, aki maga sem érti, mi történt kisfiával, hogyan keveredett ebbe a társaságba. ( Szágyi Károly alelnök vádbeszédében, miután a bizonyítási eljárást befejezte a tanácsvezető elnök — utalt arra, hogy a vád bebizonyosodott: mindkét cselekményt elsötétítés alatt követték el a vádlottak, tehát a statáriális eljárásnak helye van. Tettükből, válaszukból nyilvánvaló, hogy ép erkölcsi és értelmi érzékűek, tehát felelőséggel tartoznak. Nem csínyt lát cselekményükben, hanem minden arra vall, hogy mindannyian az erkölcsi züllés lejtőjére jutottak, ezért a legsúlyosabb büntetést kéri a fejükre. A védelem egyrészt a rendes bíróság elé utalást, másrészt az enyhítő körülmények figyelembevételét kérte védenceik javára. Izgatott csendben, hosszabb tanácskozás után, fél 7 óra tájt hirdette ki a statáriális bíróság ítéletét dr. Garay Lajos tanácselnök. A szánalom felszisszenése futott végig a termen, amikor elhangzott a súlyos szó: — Bűnösök .. . Az első, másod és harmadrangú vádlottat egy rendbeli lopás vétségében, az első, másod és negyedrendűt szintén egy rendbeli lopás vétségében találta bűnösnek a rögtönítélő bíróság s ezért az első és második fiatalkorút nyolc—nyolc évi fogházra, a harmadikat hat, a negyediket pedig öt évi fogházra ítélte. Mivel a statáriális bíróság ítélete ellen perorvoslatnak helye nincs, az ítélet azonnal jogerőre emelkedett , miközben a hallgatóság szánakozva, megindultan szállingózott ki a teremből, a fogházőrök kezében élesen csörrent a bilincs. Rakták fel a nyolc vékony kézre, amelyeket remegve nyújtottak a törvény hatalma alá a szerencsétlen fiúk. S mintha a láncszemek sírtak volna, halk, búsongó sírással, siratták volna az éveket, amit négy fiatal élet elveszít, ja, mert nem hallgattak a hangra, mely a lelkükben ott élt és biztosan súgta nekik: — Fiam, fiam, ne csinálj rosszat! Ide jutottak, mert nem hallgattak a hangra... Sírt a láncszem a szerencsétlen fiúk kezén, de már későn. Későn ... Hagyományos gyanakvás az angolszászok és a Szovjet között Helsinki, márc. 12. — Az Uusi Suomi vezércikkben foglalkozik az angolszász—szovjet szövetségben beállott bizalmi válsággal Kételkedéssel fogadja, hogy az angolszászok hagynák elfajulni a válságot, de megállapítja, hogy a két csoport között hagyományos gyanakvás áll fenn, amelyet nehéz kiirtani. Az angolszászok főként attól tartanak, hogy a Szovjet esetleg irányt változtat és ezért követnek el mindent az ellentétek elsimítása érdekében — írja a lap. 8 Kérdem a Dunántúl hirdetőihez . A „Dunántúl“ kiadóhivatala felkéri az igen tisztelt hűdetőket, hogy a „Dunántúl" vasárnapi számába sont hirdetéseket mindenkor legkésőbb szombat déli 12 óráig szíveskedjenek feladni. Később érkezett hirdetéseket a lap oldalszámának korlátozása miatt nem áll módjában a vasárnapi számban közölni. — Mise a hadbavonultakért. Március 14-én, vasárnap d. e. 10 órakor a Székesegyházban a hadiárvák és özvegyek részvételével szentmise lesz a hadbavonultakért. Ez lényegében olyan mise, mint egy másik, a különbség csak az, hogy itt minden résztvevő egy szándékért imádkozik: a hadbavonultakért. Szülő, feleség, gyermek, egyforma áhítattal borul a templomkőre, az oltárra emelt könnyes tekintetek. Istennel beszélő ajkak, csak egyet rebegnek: „Istenem, szűnjön meg már a balsors és vész, amellyel hazánk már olyan régen szembenéz! Istenem, a Te teremtő és áldó kezed vezérelje vissza épen s győzelmesen őket." A mi fegyverünk az ima. Míg künn a fronton, a süvítő golyók a halál nótáját sírják, addig itthon a mi engesztelő ioráink, hisszük, hogy a jó Isten megbocsátó, áldást osztó szeretetét újból ránk sugározzák. Mise után a hadiárvákat és özvegyeket a Káptalan utcai missziós helyiségben, az Ágoston utcai elemi iskola növendékei színdarabbal és hazafias szavalatokkal szórakoztatják. A kis árvák megvendégeléséről a Misszió gondoskodik. — Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Horváth Lajos okf. középiskolai tanárt a pécsi állami gimnáziumhoz állami gimnáziumi helyettes tanárrá nevezte ki. — Főpásztori elismerés. Dr. Virág Ferenc pápai trónálló, megyásfőpásztor Vértes János püspökpusztai igazgató kántortanítónak 40 évi működése alatt kifejtett eredményes munkásságáért elismerését fejezte ki. — Tanítói kinevezések. A pécsegyházmegyei hatóság Ádám Imrét a pécsváradi kántortanítói állásra nevezte ki rendes tanítói minőségben, továbbá Földi Annát a sombereki IV. sorszámú, Szarka Juliannát a paksi VI. sorszámú és Wéber Györgyöt a pincehelyi V. sorszámú tanítói állásra nevezte ki helyettes tanítói minőségben. — Doktorrá avatás. Fekete János pécsi püspöki tanítóképzőintézeti tanárt a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen bölcsészeti doktorrá avatták. — A március 15-i ünnepséggel kapcsolatban közli a rendezőbizottság, hogy a Kormányzó Úr szózatát nem dr. Várnagy Elemér tanácsnok fogja elmondani, hanem a rádió közvetlenül közvetíti azt a téren felállított mikrofonon keresztül pontosan 10 órai kezdettel. — Vásáráthelyezés: Vitéz dr. Horvát István alispán megengedte, hogy Egerág község az április 5-ére eső országos kirakó és állatvásárját kivételesen április 6-án tarthassa meg. A kijelölt cipőkereskedők a Baross Szövetségben vasárnap délelőtt 10 órakor igen fontos ügyben értekezletet tartanak. A tagok teljes számú és pontos megjelenését kéri az slnökség