Dunántúl, 1943. április (33. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-02 / 74. szám

Péntek, 1943 éprt&a Z DimAirról Magyar hősök A legváltágosabb helyzetből sza­badította ki egyik hetrvédszázadun­ket a bolsevistákkal vívott harcok s­orán Marosi Ferenc hadnagy. 1942. április 28-án elkeseredett harcokat vívtak kötelékeink Pigar­­jevka község körül. Az ellenség ha­talmas túlerővel támadott, támadási­val a helységben védekező erőket teljesen körülzárta, sőt az egyes hon­védszázadokat is elvágta egymástól. Marosi Ferenc hadnagy, zászlóalj­­segédtiszt a szinte kilátástalan hely­zetet látva, átvette az egyik súlyosan sebesül szakaszparancsnok szakaszát s azt saját elhatározásából ellentá­madásra vitte. E szakasz élén rend­kívül nehéz és súlyos harcokat vi­vett és szívós küzdelemben, helyen­ként kézitusában, visszafoglalta az ellenség által elfoglalt hidat. Ezt mindaddig tartotta, amíg az elvágott század a zászlóalj többi részeivel egyesült. Marom hadnagy vitéz és talpra­esett fegyvertényével nemcsak vak­merő személyes bátorságáról és ál­dozatkészségéről tett tanúságot, ha­­nem megmentette a bekerített szá­­modot ks a teljes megsemmisítéstől. * Vakmerő bátorságával tüntette ki magát a Don-menti s­rácok­ban B­a­t­­ta Béla őrmester. 1942. december 26-án önként je­lentkezett annak a vállalkozó cso­portnak vezetésére, melynek át kel­lett kelnie a folyó túlsó oldalára, hogy ott rombolásokat végezzen. Batta őrmester párját ritkító bátor­sággal és kiváló rátermettséggel haj­totta végre feladatát. A jégen történt átrohanás után elsőnek vetette rá magát az ellenség legközelebbi tá­maszpontjára és azt maga robbantot­ta fe. Azután villámgyorsan hajtotta ▼égre feladata további részét is. Mintegy 800 méter hosszúságban lelgöngyölí­tette az ellenségen védő rendszert, miközben hét bolsevista erődöt robbantott fel. Ezekben mint­egy 40 főnyi legénység és három ne­­hézpuska semmisült meg. Az egész vállalkozás alatt, végig csoportja élén küzdött a alárendeltjeit is hangával ragadta lelkesítő példája. Az egyik reá támadó bolsevistát ké­­zitusában lefegyverezte és fogoly­ként hozta magával.­­ Felmentették a mohácsi szap-Jtrangyárost. K­á­l­d­o­r József mohá­csai szappangyáros, a Juno szappan­gyár társtulajdonosa 1941 augusztusá­ban nagyobb mennyiségű zsiradékot vásárolt Apatinban az ottani mészá­rosoktól. Káldort és 13 apatini mé­szárost, akik a zsiradékot eladták, árdrágítás miatt felelősségre vonta a zombori törvényszék. Valamennyi vádlott beismerte, hogy a zsírt el­adta, illetve megvásárolta és azzal védekeztek, hogy a zsiradék ára annak idején még nem volt hatósági­lag megállapítva, tehát nem követ­hettek el árdrágítást. Többször fog­lalkozott a bíróság az üggyel, míg nyolt helyt adott a vádlottak véde­kezésének és úgy Káldott, mint a mészárosokat felmentette a vád és következményei alól. — Élveit rádrágítók A pumá­­r­v­ányna­k dr. Pongrácz István egyes bírája elé csütörtökön ismét több árdrágítási üg­y került, s közü­lük kettőben marasztaló szzetet is­ hoztak. Az első ügyben Kasza Pé­ter és Zsoldos János szavai gaz­dák kerültek a törvény elé, mert a szénát drágították. A bíróság a fő tárgyalás adatai alapján mindegyikü­ket három-három heti fogházra ítél­te. Kasza fellebbezett, Zsoldos azonban megnyugodott az ítéletben. Ugyancsak árdrágításért vonta fele­lősségre az egyesbíró Horváth Józsefné pécsi lakost, aki az élő ser­tést adta drágábban, mint a törvény­ben megszabott ár. Bűnösségét el­ismerte és a törvényszék jogerősen 50 pengős pénzbüntetésre ítélte. —1 KÜLÖNÖS PER. A francia Cote d'Azur egyik kis városában különös pert tárgyalt a békehíró. Egy ügyvéd volt a vádlott, akinek a kakasa kukorékolásá­val egész éjszaka zavarta a szomszádo­­kat. A kakas ugyanis mindannyiszor ku­korékolt, valahányszor megpillantotta az arra haladó gépkocsik fényszóróját. A békebíró 25 frankra ítélte a kakas tu­lajdonosát és azt a tanácsot adta az ügyvédnek, hogy további büntetés elke­rülése végett, vágjá­k a kakast és a következő vasárnap, fogyasszák el együtt a finom pecsenyét. — Őrizetbe vett klinikai ápoló. A pécsi rendőrkapitányság ma délelőtt őrizetbe vette V­í­g­a­n­d András ápolót, aki a klinikáról lepedőket lo­pott el. Kihallgatása után átkísérték a kir. ügyészségre. Lőwy ruhák szépek —- ADOMÁNYOK. A szentlőrinci Leányok Mária Kongregációjának mű­soros előadásán felülfizettek: 5 pengőt: Magasföldi Péter, 3 P-t: Mattenheim Jó­­zsefné, 2 P-t: özv. Özörényi Károlyné, Riebszam Mária, 1,50 P-t: Farkas Zol­tán, 1,30 P-t: N. N., 1 P-t: Muth Ferenc­­né, N. N. N. N­, 50 fillért: Kern Irén, 20 filért Lázár Marika. — Meglopta a cselédfa. Csati László okorági lakos feljelentést tett a csendőrségen volt cselédje ellen, aki 600 pengő értékű ruhaneműt lo­patt­att. Az eljárás megfaadult. Szálkamentes halászlé élő dunai halakból, minden pénteken Iszlay-étterem . Nyolc hónapi börtönre ítélték az ál-ápolónőt. Beszámolt a Dunántúl arról a csalásról, amelyet Ricker (és nem Richter) Józsefné pécsi, Damjanich utca 35. szám alatti lakos követett el. Visszaélve egy paksi család jóhiszeműségével azzal az ürüggyel, hogy magánrepülőgépen hazahozatja Marburgban fekvő sebe­sült fiúkat, 300 pengő pénzt, 500­0 ruhaneműt, fogadott el tőlük. Mo­hóságára azonban rajtavesztett, mert még 150 pengő kért tőlük időközben felmerült költségekre. Ekkor a pak­si család gyanút fogott az „ápolónő ellen“, aki hogy csalását alátámasz­­sza, ápolónőnek adta ki magát, táv­iratoztak Marburgba, s mikor kide­rült, hogy falhoz állította őket a furfangos asszony, feljelentették. Gyorsított eljárással csütörtökön már a törvényszék tanácselnök egyesbí­­rája elé is került a szélhámos asz­­szony, akit csalás miatt a törvény­szék egyesbírája a bizonyítékok alap­ján nyolc hónapi börtönre ítélt- Az ítélet jogerős. — Zsebtolvajlás. S­z­o­m­o­r György Északmegyei dűlői lakos feljelentést tett a rendőrségen, hogy egy isme­retlen nő kilopta a zsebéből pénz­tárcáját. A tárcában 120 pengő és különféle okmányok voltak. Az ügyben megindult a nyomozás, — Anyakönyvi hírek. A pécsi anyakönyvi hivatalban az alábbi ha­láleseteket jelentették be: Erős Fe­renc r. k., 14 éves, Ibafa, Bokrovics József éjjeliőr, r. k., 63 éves, Bogád­­mindszent, Weisz Ferenc magánzó, izr., 79 éves, Bogárdi Mihály zenész, r. k., 84 éves, ifj. Dömök József r. k., 23 éves, fodrászsegéd, özv. Tor­­mássy Istvánná sz. Horváth Anna cukorkaánis r. k., 72 éves, Léman Antal honv. (szabósegéd), r. k., 28 éves, Budapest, özv. Horváth Gyu­­láné sz. Kozma Katalin, r. k. 70 éves. SZÍVESKEDJÉK tárcsázni HIRDETÉSÜGYBEN A 29—5* TELEFONSZAJKOTI Megjelent a Sorsunk áprilisi száma Pécs, ápr. 1. — A Sorsunk, a Ja­nus Pannonius Társaság folyóirata, egy vaskos kötettel ismét szaporodott: meg­jelent az áprilisi szám is Széles érdek­lődésével ismét újabb és újabb problé­makört ölel fel vizsgálatai fényéie, mint a tó vízébe vetett kő, egyre to­vább gyűrűzik. A közönséget úgy szok­ták nyilvántartani Magyarországon, mint a könnyű, problémamentes irodalom kedvelőjét. Nos a Sorsunk előfizetőinek állandó gyarapodása ,kettő a cáfolat. Cá­folata annak, hogy az emberekben ne volna érdeklődés a színvonal irányá­ban, s ne lehetne úgy lapot csinálni ná­lunk, hogy az több lehessen magazin­nál, vagy „családi lap"-nál. Igaz, hogy szerkesztő és írógárda kell hozzá. Az április számban Tik­á­ch Gyula és Tóth Béla a tájírásnak azt a lé­nyeglátó módját kísérli meg, amely a­­külföldi irodalmakban annyi művelője akadt. A szép Dunántúl lelke szólal meg a két tanulmányíró kettős látásában, egymástól független, érdekes szempont­jaiban. Tanulságos írás mindkettő. Ko­dol­ányi János egyre szélesebb ala­pon folytatja a finn szellemi élert meg­rajzolását. Horváth Jássu­s a Sorsunk szórványmagyarság ankétja során a szé­kely szórványok sorsára hívja fel a fi­gyelmet. F­é­j­a Géza a magyar iroda­lom egyik legsajátosabb alakjáról, Ter­­nácsaky J. Jenőről rajzol pompás írói arcképet, Havas László fametszete si­került alkotás a cikkhez. Ottó Ferenc­­től magvas tanulmányt olvashatunk az áprilisi számban a mai német zeneiroda­lomról, a nagy alkotók bemutatásán ke­resztül. Termesi Mihály ormánsági gyermekdalok cím alatt közölt pompás gyűjtése nemcsak az etnográfust kötele­zi Hálára, de élvezetes laikus számára is. Legalább ennek a nagy népi temető­nek egy kincsével megint kevesebb tűnik el. Csuka János­ a délvidéki magyar sajtó szerepét vizsgálja cikkében. A szépirodalmi részben Csuka Zol­tán, Z. Csukás Irén, Harsányi Lajos, S­o­l­y­m­o­s­i Ida és Z­s­i­k­ó Gyula verseit olvassuk, míg a prózát Molnár Miklós elbeszélése képviseli. Az Élet és Irodalom rovat ezúttal is gazdag szemlét tart a magyar szellemi élet felett. Csuka Zoltán, Tűz Ta­más, Kovács Endre, P. Tátrai Gyula, dr. Gosztonyi Gyula tollá­ból kapunk egy-egy átfogó képet a fon­tosabb könyvekről, jelenségekről. B­a­­r­á­n­s­z­k­y-J­ó­b Lá­szló és László István színházi levele, S­z­i­j Gábor film­rovata egészíti ki a Könyvek rovat mel­lett a gazdag számot, amely bizonyára növeli a Sorsunk barátainak számát. *"* APPONYI. (Kerekesházy József könyve.) Kevés időszerűbb könyv jelent meg az utóbbi időkben ennél a regényes életrajznál. Nemcsak Apponyi Albert halálának tízéves évfordulója teszi any­­nyira aktuálissá a könyvet, hanem ez a sorsdöntő, nyugtalan és veszélyes idő is, amelyben megjelent. Napjaink feszült légkörében szinte jólesik a szemnek és a szívnek megpihenni e biztonságot és nyugalmat sugárzó pátriárka-arcon, mely most a könyvkereskedések kirakatából tekint felénk. A testes kötet lelkes és lelkiismeretes feldolgozása a gazdag, de meglehetősen rendszertelen Apponyi­­Irodalom­nak. A szerző feladata nem volt könnyű; gróf Apponyi Albert élete nemzetünk legszélsőségesebb korszakain, történelmünk legbékésebb és legválságo­sabb évein ívelt át. Mivel képességei már fiatal korában azok közé állítják, akik a nemzet sorsát formálják, hosszú élete szinte hiánytalan tükörképe leg­­újabbkori történelmünknek. Életrajza megírásához ezért a számtalan adat, jegyzet, anekdota, sőt legenda gondos mérlegelésén kívül történelmi tájékozott­ság és erős kritikai érzék is kellett. A könyv tanúsága szerint a fiatal szerző rendelkezik ezekkel a képességekkel. Természetesen, nem a történelemtudós, vagy a tapasztalt államférfi szemével nézi Apponyit, hanem a mai fiatal nemzedék lelkes, ámuló, rajongó tekin­tetével. S éppen ez a sajátossága és eré­nye a könyvnek. A szerző a fiatalság­ban koma­rinóabb a hajlatatlan akk­­ár, mikor a politikumot kevésbbé hangsúlyozva, inkáb­b Apponyi monumentális emberi figuráját igyek­zik megmintázni. Ezt a célt szolgálják azok a fejezetek is,­­ egyébként a mű­ leg­bensőségesebb, legmeginditóbb részletei melyekben az író Apponyi Aibeetnét szólaltatja meg, s a légiókéit*-.enébb élet- tan és a legigazabb munka­társ emléke­zésének tükrében csillogtatja meg ennek a politikusnál is nagyobb államférfiak állam­férfinái is nagyobb embernek szébő­séges magyarságát és barnámmát «*­­greeó egyéniségét. Bejárónő a délelőtti órákra, napeset át­lépésre kerestetik. Cím: Per­czel utca 2. as., I. cm, 4.­­íté. A magyar-német kívánsághangverseny sikere Pécs, ápr. 1. — S­.eiden sate * Pannónia szálló nagytermében, masek nézőtér előtt zajlott le a maagyar-német kívánsághangverseny, a kedélyesség je­gyében. Herbert Ernst Graft, * Deutschsland­­sender kitűnő hangú tenoristája vezeti,­ be a hangversenyt. Opera áriát, dala­kat énekelt iskolázott, ércen hangom, za­jos tapsra ragadtatva a hallgatóságot Symó Margit, az UFA mag­yar film­sztárja könnyedén előadott sanzonakki­ és kecsesen lejtett táncokkal sietett frenetikus sikert. Karl Fröhlich könnyű bécsi dalok­kal, egy magyar énekszámmal hódította meg a közönséget. Pécsi szereplői is voltak a haogver­senynek, Németh Honim, a pécs-­ Nemzeti Színház kedvenc primadonnája tisztán csengő hangon, finoman adott el­ő néhány operettdalt Dalasdy Győző énekszámaival osztozott a teljes sikerben. A műsort Jupp Hesselt humorista fűzte össze szellemes megjegyzésekkel vidám költeményekkel és itt-ott viszás tréfával. A közönség mindvégig a legjobb han­gidaiban élvezte a műsort és zajosan megtapsolta a kedélyes est szereplőit.­­ A PÉCSI ÉNEKLŐ IFJÚSÁG va­­sárnap délelőtt 11 órakor Bárdos Lajos hangversenyt tart. A hangversenyen az összes pécsi középiskolák közreműűrköd­nek, egyéni számokkal és nagy együtte­sekkel. Hallani fogjuk Bárdos legszebb magyar népdalfeldolgozásai mellett a „Megfeszített Jézus" c. új művet, me­lyet Antal György pécsi tanítójelöltjei­nek írt és ajánlott a mester, és amely­nek ez lesz első előadása. Érdekes lesz­ a szépséges Zsoltár-kánon a Tanítónő- és Tanítóképző együttes előadásában. A hangverseny iránt nagy az érdeklődés Jegyek előre válthatók a Szent István Társulat és Szent Imre könyvkereskedé-­ sekben, ápr. 2-án, pénteken és 3-án szombaton. TŐZSDE­iiiiiifiiimiiiiiiimiifiiii Zürich, márc. 1. — Devizasor­­int: Páris 4.15, London 17.375, New york 431.—, Milano 22.66 és egynegyed Madrid 39.75, Amszterdam 229.375, Ber­lin 172.55, Szófia 5.375, Bukaret 2175­ A gabonatőzsdén életbe léptek az ápri­lisi árak. A köles, hajdin, borsó, cse, bob, bükköny és csillagfáit ét* 20 fillérrel, a mustármag és kotiander mag Ára egy pengővel a kömény mag ára 3 pengővel és végül a szeme* kőko­m­én, ám 70 fillérrel emelkedett. V­ar­­talma 2 százalékkal ooókkm* A forga­lrok

Next