Dunántúl, 1943. május (33. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-12 / 106. szám

Szerda, 1943 május IX DUNÁNTÚL Pécs, máj. 11. — Ujváry Ka­millának, a pécsi városi polgári le­ányiskola jóságos nyugalmazott igaz­gatójának nemes szíve kedden hajnal­ben megszűnt dobogni. Egy harmoni­kus szép élet zárult le. A szeretetnek, jóságnak, áldozatkészségnek egy hosszú emberöltőn át csobogó for­rása apadt ki halálával. Amilyen sze­rényen élt, olyan szerényen és alá­zatosan lépett át az örökkévalóság kapuján. Buzgó vallásossága irányí­totta minden lépését, ez a bensősé­ges istenhit segítette át a szenvedé­seken és a halálon. Hithű volt és hazátszerető. E két szép tulajdonság­ból sarjadzott emberszere­te­te és végtelen jósága. Nemes magyar lelke mindenért, ami szép, nemcsak lelke­sedni, munkálkodni, de áldozni is tudott. A pécsi városi polgári leányiskolá­nak négy évtizeden át volt tanára, majd’ igazgatója. Nemzedékek kerül­tek ki tanítása és irányítása alól. Volt tanítványai magukkal vitték az életbe a jóságos Kamilla néni szere­­tetét, mint ahogy az ő szívében is ott élt növendékeinek emléke. Ki­váló tanárnő volt, akinek fegyelmi eszköze a szeretet volt. Megértő igazgató volt, aki a méltányosság és igazságosság alapján állva a szigor­hoz a jóságot társította. Egész éle­tében szerény és igénytelen volt. Másokért élt, másokért áldozott. Ab­ból a régi, nemes fajtából való volt, amely minden szépnek és nemesnek rajongója. Hősi önfeláldozással ápol­ta évtizedeken át beteg nővérét. Ta­nári, majd igazgatói jövedelmét és nyugdíját legnagyobb részben jóté­kony célra fordította. A legnagyobb örömét abban találta, ha adhatott, és bőkezűen adott. Sok szép lelki tulaj­donsága haláláig kísérte. Még az utolsó esztendőkben is alapítványo­kat tett, a belvárosi templom­építés ügyét hatalmas összegekkel támogat­ta és a szegényeknek is nagylelkűen juttatott. Ujváry Kamilla áldásos élete a legnagyobb tiszteletet és becsülő elis­merést váltotta ki. A Szentatya ér­demeit a Pro Ecclesia et Pontifice rendjellel jutalmazta, de számtalan­szor részesült miniszteri elismerés­ben is. A jóságos Kamilla néni egy évvel ezelőtt kezdett betegeskedni. A kór­házi, klinikai és otthoni kezelés és ápolás ellenére, az elgyengült szer­vezet már nem tudott erőre kapni. Mindvégig teljes öntudattal, Isten akaratában való megnyugvással visel­te a betegséget, míg keddre virra­dóra a halál megváltotta szenvedé­seitől. Jó szíve 82-ik évében meg­szűnt dobogni. Temetése május 13-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor a belvárosi temp­lomban tartandó engesztelő szent­miseáldozat után lesz az altemplom­ban lévő kriptába. Elhunytát rokonai, nagyszámú ta­nítványai és tisztelői gyászolják és kegyelettel őrzik meg egy áldozatos, nemes lélek emlékét. ————.««-MHsHeMIMMMBB***— Szófiában elfogták a legutóbbi merénylet­ tettesét és bűntársát­­ Szófia, máj. 11. — Jankreff szófiai műszerész ellen elkövetett me-­ rénylettel kapcsolatban közük, hogy a merénylőt Leo Menachennet­­nak hívják, 19 éves és zsidó. Nő tár­sa Sztanoseva Donka. A megsebesült Jankreff szakértő volt abban, hogy felkutatja a titkos rádióállomásokat. Menachem­et a múlt évben szabotázs miatt, távollétében életfogytiglani börtönre ítélték. Valószínű részes egy bolgár rendőr meggyilkolásában is. Nikolits Mihály főispán szigorú felhívása a pécsi hús­­iparosokhoz és a közönséghez• A rendelkezések ellen vétőket azonnal kizárják a húsellátásból Pécs, máj. 11. — A város köz­igazgatósági bizottsága kedden délben tartott ülésén a­ közellátási hivatal je­lentésének előadása után Niko­lits Mihály közélelmezési kormány­­biztos, főispán, részletes tájékozta­tást adott a város húsellátásának kérdéséről. Bevezetőleg ismertette azokat a számszerű kereteket, amelyeken be­lül a város közönségének hússzükség­lete kielégítést nyert. A város lakosságának havi hús­­fogyasztása a húsjegyek beveze­tését megelőző időben körülbe­lül átlag havi 1.000 darab ser­tést, 230—250 drb szarvasmar­hát, 260—270 drb borjút tett ki. Ez a vágóállatmennyiség külön­böző gazdasági okok miatt, első­sorban azonban a múlt gazdasági év takarmányhiánya következté­ben ma már nem biztosítható.­­ A kormány ugyan a vágómarhák igénybevételét elrendelte, borjúra és sertésre azonban igénybevételi kény­szer nincsen, egyrészt, mert a borjú­nevelés képezi az állattenyésztés­­ alapját, sertésre pedig a legtöbb kö­zülét, h Így Pécs város is bérhizlalási szerződést kötött. Ilyen körülmények között a város húsellátásának egyetlen biztos tényezője a város köz­ellátási hatóságainak igénybevé­tel útján rendelkezésre bocsá­tott szerves­marha mennyisége. Ez az oka annak, hogy a város ha­tósága a húsjegy bevezetésével egye­lőre csak heti 20 dkg-ban állapította meg a húsfejadagot, egyidejűleg in­tézkedve aziránt, hogy a nehéz tes­ti munkások részére az alapfejadagon felül 10 dkg pótfejadagot szolgáltas­sanak ki. A fejadagnak a megállapí­tása abban a reményben történt, hogy az idővel emelhető lesz. Baranya vármegye­­ fejlett állat­­tenyésztése mellett az igénybevétel útján rendelkezésre bocsátott havi 220 drb szarvasmarha jelentéktelen mennyiségnek tűnik fel, ezért szük­séges kiemelni azt, hogy ez csak töredékmennyisége an­nak, amennyit a vármegye az or­szágos közfogyasztás, a honvéd­ség, bányák és egyéb hadiüze­mek szükségletének kielégítése céljából igénybevétel útján ren­delkezésre bocsát, mert ez a mennyiség havonta mintegy 2.400 darabot tesz ki. Baranya vármegye alispánjának messzemenő előzékenysége, a vár­megyei gazdasági felügyelőség és a Baranyavármegyei Állattenyésztő Egyesület fáradságot nem ismerő kö­rültekintő munkásságának köszön­hető, hogy az országos célra rendel­kezésre bocsátandó óriási vágóállat­mennyiség mellett eddig a város hús­szükséglete az átmeneti nagy nehéz­ségek mellett is a megállapított mi­nimális mennyiség erejéig biztosítha­tó volt. A tájékozatlan közönség még csak fogalmat sem alkothat ma­gának azokról a problémákról,­­ amelyek a kérdés megoldásánál jelentkeznek. Magában véve az igénybevételi eljá­rás is rendkívül nagy közigazgatási szervező munkát, gazdasági és ke­reskedői kérdések sorának helyes megoldását teszi szükségessé, nem szólva az állandóan jelentkező előre nem látott újabb problémák felmerü­léséről. Elég, ha itt a hadműveleti területről hazaérkező honvédségi ala­kulatoknak állandóan fokozódó és előre számításba sem vehető hús­szükségletére történik utalás, mimellett az 1942. év rossz takarmánytermé­se következtében a szarvasmar­hák kondíciója a legtöbb eset­ben olyan gyenge, hogy a szoká­sos vágósúlynak csak egy há­nyadát adja ki. A közönség a visszaélésekről tájékoztassa a közellátási hivatalt A város közellátási hatósága a rendelkezésre álló csekély húsmeny­­nyiség szétosztását mintaszerűen szer­vezte meg. A közönség megértő ma­gatartásával és a szétosztást gyakor­latilag végző kereskedők felelősség­­teljes és gondos eljárása mellett az adott minimális keretek között a húsellátás kielégítően megoldható. Már­is mutatkoznak azonban olyan jelenségek, amelyeket szó nélkül hagyni nem lehet. Érte­sülés szerint egyesek a kiadott húsjegyek alapján hentesüktől a hatóságilag megállapított mennyi­ségen felül kaptak húst, mások részére ezzel szemben a szűken mért hús a jogosan járó mennyi­ségnél 8—10 százalékkal is ke­vesebb volt. Arról is beszélnek, hogy a hatóságilag megállapított árakat nem mindenütt tartják be.­­ Ezeknek a panaszoknak ezen a helyen hangot kell adni — mondotta a főispán. — Ha a vásárló közönség egy része nem ismeri fel közellátási helyzetünknek súlyos nehézségeit, ha a ma olyan nélkülözhetetlen közös­ségi érzés helyett csak egyéni önzés tölti el, ha csak a saját sorsát szem­­előtt tartva, megfeledkezik arról, hogy a szabályok kijátszásával nem­csak önmagának szerez hasznot, ha­nem ugyanakkor másoknak és a kö­zösségnek mérhetetlen kárt, akkor eléggé meg nem bélyegezhető módon hazafiatlan magatartást tanúsít. Ugyanakkor a húsiparos­nak is elsőrendű kötelessége, hogy a kereskedői tisztesség mel­lett a vele szemben támasztható magasabb erkölcsi követelmé­nyeknek felelősséggel megfelel­jen.­­ A közönség saját érdekében jár el, ha a tudomására jutott visszaélé­sekről a város közellátási hivatalát azonnal tájékoztatja abban a tudat­ban, hogy a társadalom segítőkész­­sége nélkül a hatóságok a reájuk vá­ró közellátási feladatokat maradék­talanul megoldani nem tudják.­­ A hatóságoknak eddig tudo­mására jutott visszaélések kivizs­gálása után a főispán közellátási kormánybiztosi minőségében a hosszadalmas közigazgatási eljá­rás helyett a vétkes húsiparost és fogyasztót a város közellátá­sából ki fogja zárni. A bizottság tagjai a kormánybiztos főispán szavait zajos helyesléssel és megnyugvással vette tudomásul. S HÍREK Május 12. — Szerda Szent József ünnepe—Pongrác A három fagyos szent Szervác, Pongrác, Bonifác napjához kapcsolja a néphagyomány a termést ve­szélyeztethető, nagy elmaradásával biz­tosító­­ nagy természeti fordulatot. Ha az időjárás még nem kiegyensúlyozott és a „fagyos­­ Szentek" hideget hoznak, hogy a zsenge vetések, a már-már érni kezdő gyümölcsei az életnek, mielőtt az érés abba a stádiumába jutottak volna, amikor már nem árt nekik a hideg, a népi megfigyelés ehhez a három naphoz köti a fordulatot. Nem babona rejtőzik e mögött a hagyomány mögött, mert a népi megfigyelés csak e három jellegze­tes névhez kapcsolt egy természeti lehe­tőséget s a tapasztalatok igazolták is, hogy a megfigyelésnek van alapja. Tu­dományosan is meg lehet magyarázni a kései fagy okát, azonba­­ nem ez a lé­nyeges, hanem az, vájjon idén kedvező lesz-e hozzánk a három fagyos szent, az idő túl van-e a kritikus ponton, a tava­szi esőhiány folytán amúgyis megpróbált vetések elkerülik-e a „fehér halált" vagy sem. Reméljük, igen. S jönnek az áldott májusi esők, az élet serkentői, kiteljesedik minden, a földek, amelyeket a munkás kezek megdolgoztak a termés elé, ezetek bőven, kamatostól a verejté­ket, ami beléjük hullott. Elmúlnak a fa­gyos szentek, akik egyszer megint hűt­lenek lesznek a nevükhöz, a megpróbált magyarság duzzadó tavasz után bizton néz a termő nyár elébe, hogy amíg kö­röttünk a világ reng, legalább az édes magyar kenyét biztosíttassék. Szervác, Pongrác, Bonifác távoztasd el tőlünk a hideget, . ..fehér halált múljanak el a fagyos napok és harsogva, zengve, dia­dalmasan újuljon m­eg az élet, készülvén a termő, a gazdag nyárra! — Pécskörnyéki bányászok és pé­csi bőrgyári munkások küldöttsége az iparügyi miniszternél. A pécskör­nyéki bányászok legkisebb munka­bérét 1940-ben állapították meg. Ez a legkisebb munkabér azonban, már az akkori kiegyensúlyozottabb gaz­dasági helyzetben is éppen hogy fe­dezte a minimális létszükségletet. Az utóbbi idők fokozottan romló gaz­dasági helyzetében ezek a bérek már megközelítőleg sem fedezik a lét­szükségletet. Ez késztette őket arra, hogy a Hivatásszervezet pécsi titkár­ságának támogatásával küldöttségileg járuljanak az iparügyi miniszter elé, s kérjék helyzetük orvoslását olyan ér­telemben, hogy az 1940-ben eszkö­zölt legkisebb béreket újra állapítsák meg. A pécsi bőrgyári munkások ne­héz helyzetükben és hasonló értelmű céllal elhatározták, hogy szintén kül­­döttségileg járulnak az iparügyi mi­niszter elé. Bornemisza Géza iparügyi miniszter mind a két kül­­dötteséget jóindulatúlag fogadta és tel­jes megértéssel vette az előadott pa­naszokat. Ígéretet tett, hogy a rend­kívüli időkre való tekintettel a lehe­tőség szerint orvosoltatja a pécskör­­nyéki bányászok és a pécsi bőrgyári munkások sérelmeit. — NYÁRI EGYETEMET RENDEZ­NEK KOLOZSVÁRON. Kolozsvárról je­lentik: Kovrik Béla, a kolozsvári Ferenc József tudományegyetem rektora sajtó­­értekezleten közölte, hogy Kolozsváron nyári egyetemet rendeznek, amelyen jú­lius 1—15-ig tartanak az előadások. Az előadások közös célja a magyar Erdély bemutatása. A nyári egyetem hallgatói­nak elszállásolása a Diákházban tör­ténik. A hallgatók az öt pengő beiratási díjjal együtt, ha négyen vannak elszál­lásolva, a diákasztalnál való étkezés­ két hétre 90 pengőt, másodmagukkal szállásolva 105 pengőt, belvárosi és­ő osztályú étteremben való étkezéssel 133 pengőt fizetnek. A kolozsváriak az öt pengő beh­atási átalányösszeg befizetésé­vel az összes szellemi és sporteseménye­ken bánátikor is nit­ssiiski­k

Next