Dunántúl, 1943. június (33. évfolyam, 123-144. szám)

1943-06-18 / 136. szám

XXXIII. évfolyam 136. man Ara 12 Havi Pécs, 1943 jonint 18. Péntek Édesdyját köszönti hódoló tisztelettel, mélysé­ges szeretettel a nagy magyar csa­lád. A háború zaja elhalkul néhány pillanatra, a világ eseményei elveszt­ik jelentőségüket erre a napra, ün­nepi köntöst ölt a város és falu, de ünneplőbe öltöznek a lelkek is, hogy hálaadással forduljanak a Mindenek Urához, megköszönni a végtelen jog­ságot, amiért nagybányai Horthy Miklóst adta a nemzetnek. Kormány­zó Urunk 75. születése napja mind­nyájunk bensőséges ünnepe. A fron­­ton és itthon, messze idegenben, ten­geren túl, mindenütt, ahol magyar él, ezen a napon lélekben összetalál­kozik, hogy boldog örömmel emlé­kezzék a Legelső Magyarról, hogy hódoljon a nemzet atyja előtt, hogy imában esdjen áldást további életé­re. A magyar lélek, a magyar szel­lem tárul ki a szeretet szavakba nem taglalható, de minden akadályon, ha­táron áttörő érzéshullámában, hogy körültallja a budai Várat, Kor­mányzó Urunkat, a Novara dicső pa­rancsnokát, Otranto hősét, a nem­zet Megme­ntőjét, a Felvidék, Kárpát­alja, Erdély, Délvidék visszahódító­­­it, a magyar nemzet élő büszkesé­gék Az államfők fölötte állanak el­ismerésnek és dicséretnek, de a nép rajongó szeretete szebben beszél müindén dicséretnél. A magyar nép­nek rajongó szeretete kíséri a 75 éve kormányzó minden lépését. Ez a sze­retet hullámzott feléje, amikor Sze­gedről elindult, ez a szeretet tört ki az elfojtott érzések erejével a fel­szabadított magyar végeken. Ez « szeretet könnyezett, amikor fájd­» tara, csapás ért® a mindnyájunk ál­tal féltett személyét. És ez a szere­tet rirraszt jóban-rosszban felette , szerettei felett- Ez „ szeretet érzi kö­zel a lelkéhez, szívéhez az apát, « nagyapát, mint ahogy ez a szeretc rajongja körül tankolt hitvesénél­ fiának és ígéretes kis unokájának alakját. Amikor a nemzet ezen a tör­téneti­ napon hálás szívvel, fiúi toa­dolatt­al köszönti Édesatyját, amiko­r templomok kövein térdre hull imádkozni és áldást osdni életére, ebbe az áldást kísérő imába bele­szövi a családot, azt a jóságos, sze­gények felé hajló, melegszívű ma­gyar Anvát, aki fiát áldozta a házé­ért- Imádkozunk értük, valam­iny­nyyikért, hogy a Mindenható isze­­osztasson el felőlük minden bénultat hőt, hogy a nemzet Édesatyjának ne­héz, küzdelmes idők után adjon elő egészséget, szép életet, hogy ottho­nában, népének életében ragyogta fel a béke boldog napja, hogy meg­érhesse unokájának sudárba szokta­­nését, népének boldogulását, nemze­tének virágzását, egy jobb kort, mely után milliók vágya epedez- Isten áldja meg a Legelső Magyart és él­tesse sokáig mindnyájunk örömére ! HÓDOLDTTJAL KÖSZÖNTI AZ ORSZÁG 75 ÉVES KORMÁNYZÓ URUNKAT Országgyarapító Nagyurunk élete és orszságlása a magyar történelem legdicsőségesebb korszakát jelenti Egy szép élet jelentős állomásait adjuk itt vissza, amikor az ünneplés lázában hálával és szeretettel gondolunk Kormányzó Urunkra, aki biztos kézzel, megfontolt bölcseséggel kormányozza az ország népét a rév felé és akinek mindent, feltámadását, újjászületését köszönheti a nemzet. Mindent, ami 1919 szomorú napjai óta, mint fejlődés, megerősödés és előrehaladás, kihajtott és kalászba szökkent, a magyar földön, min­dent kormányzó Urunknak köszönhetünk. Szinte halljuk, — hiszen nagyon közel van még a történelem mértékével mérve az az idő, — amikor Horthy Miklós Szegeden utazott és azt mondotta: — Nem hallgathatom Kenderesen a fák zúgását, ami­kor szerencsétlen hazám holtan fekszik. Eljöttem, rendelkezzetek velem! — A nemzet pedig megérezte, hogy elesettségében, megtiportságában új vezérre talált, aki ismét erősen kezébe ragadta a már-már leha­­nyatló zászlót. Semmije sem maradt ebben az időben az országnak, csak egy maréknyi ragyogószemű és tis­­zeslelkii fiatal katonája, akik fanatikus hittel követték Horthy Miklós csillagát, aki katonáinak szuronya hegyén hozta vissza a nemzet elvesztett becsületét és hitét. Ezzel a hittel és elszánás'3! i­­ uH ^-»,4 Horthy Miklós, a fővezér. A sereg pedig, fővezérével az élén­ 1919 november 16-án, egy barátságtalan őszi napon, bevonult a magyar fővárosba és a magyar történelembe. De most forgassuk vissza a történelmet és kísérjük végig életútjén országgyarapító Nagyurunkat... A kenderesi kúriától a budai Várig 1868. június 18-án Kenderesen szü­letett nagybányai Horthy Miklós. Édesatyja, Horthy István, földbirto­kos, főrendiházi tag, édesanyja dé­vaványai Halassy Paula Elemi isko­láit Debrecenben végezte, majd Sop­ronban tanult. 14 éves korában a fiumei Tengerészeti Akadémia nö­vendéke lett Mint tengerész had­apród, 1886-ban kezdte meg katonai pályáját. Különböző hadihajókon tel­jesített szolgálatot és így alkalma volt beutazni az egész világot A hadihajókon teljesített, szolgálata alatt megtanulta a haditengerészei minden csínját-bínját, de megtanul nyelveket­­is: németül, olaszul, fran­ciául, angolul, horvátul. A tengerész élet megedzette. Már akkor a tag­kiválóbbak között emlegették. Harminchat éves korában, 1909- ban sorhajóhadnagy. 1901 július 22 én Aradon oltárhoz vezette jásza­, helyi P u r g I y Magdát, P u r g I y­­János földbirtokos és Vásárhelyi Ilona leányát. Az esküvő után Kon­­stantinápolyba, majd Pólába szok­tattá a­ hivatása. Nyolc évvel később a boszniai bonyodalmak idején már a Taurus cirkáló parancsnoka. 1909 novemberében I. Ferenc József király szárnysegédévé nevezte ki. 1912-ben a balkáni válság idején önként jelent­kezett hadiszolgálatra és átvette a Budapest csatahajó parancsnoksá­gát. A válság elmúltával visszatért Bécsbe, a királyi udvarba. 1914-ben, a háború kitörésekor, ismét önként vonult hadba s a Habsburg csatahajó parancsnoka lett, néhány hónap múlva pedig átvette a Novara pa­rancsnokságát. Hajójával a dicsősé­ges haditettek hosszú sorozatát haj­totta végre. 1915. májusában vak­merő haditettével Kefalonia szigetig vontatott egy búvárnaszádot és ezzel biztosította a Monarchia tengeri had­erejének uralmát az Adrián. 1915 május 23-án támadást intézett az olasz partok erődítései ellen. Nagy sikere volt 1915. decemberében a San Giovanni di Media ellen inté­ztt merész támadásénak, amely le­hetővé tette a csapatoknak a Lov­­sen hegy elfoglalását.. Az 1917 májusában vívott otrantai ütközet örök időkre beírta nevét a hadi történelembe. A Novara h­ajójával 17 ellenséges hajó ellen­ette fel a küzdelmet. Ez ütközet folyamán ő maga is megsebesült, de még sebesülten is tovább vezényelte hajóját a győzelemig. Ezzel a hadi-­ tettével a világ legkiválóbb hadvezé­rei közé emelkedett.

Next