Dunántúl, 1943. október (33. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-06 / 226. szám
Szerda, 1043 október 6. prmn-wmT—i—n —■■■ A vármegyei kisgyűlés jóváhagyta a baranyai községek építkezéseit és egyéb hasznos beruházásait Anyag és mantaerőhiány késlelteti a községek bekapcsolását a telefonhálózatba Pécs, okt. 5. — Baranya vármegye törvényhatósági kisgyűlése kedden délelőtt 10 órakor Nikolits Mihály főispán elnökletével tartotta meg október havi ülését. A kisgyűlés tagjai közül vitéz Kovách Antal ny. vezérőrnagy, dr. Angyal Béla és dr. Koszits Ákos kormányfőtanácsosok, báró Biedermann Imre és Kammerer Andor földbirtokosok, Nagy Ferenc országgyűlési képviselő, dr. Feniczy Ignác ny. főszolgabíró, Mammer Bernát és Gossmann Márton földbirtokosok jelentek meg. Az ülés megnyitása után a kisgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy Nagycsány község távbeszélőállomást szereltethessen be. Ezzel kapcsolatban Nagy Ferenc azt tette szóvá, hogy az abaligeti körjegyzőség községei már régebben elhatározták a telefon beszerelését, azonban a posta ismételt sürgetés ellenére még a mai napig sem szerelte be az állomást Arra kérte tehát az alispánt, hogy járjon közbe a postánál a vidéki telefonállomások bekapcsolása érdekében. Vitéz Horvát István alispán válaszában hangsúlyozta, hogy a maga részéről a legmelegebben pártolja a vidéki községek bekapcsolását a telefonhálózatba, mert fontos érdek az, hogy minél több falu rendelkezzék telefonnal Azonban a háborús viszonyok következtében a postaanyag és munkaerő hiányában csak nehezen tudja kielégíteni a kívánságokat és hozzávetőlegesen 20-25 olyan község van Baranyában, amelyek már régebb idő óta kérik a telefon bevezetését Hasonló értelemben tájékoztatta a felszólaló Nagy Ferencet Nikolits Mihály főispán is, azzal, hogy a maga részéről azért megteszi a lépéseket a postánál a falusi telefonhálózat érdekében. Egyhangúlag hozzájárult a kisgyűlés ahhoz, hogy az egyetemi Szent Mór Kollégium, valamint a Dunántúli Tudományos Intézet kiadványainak támogatására 5 ezer pengőt folyósítson a vármegye. Mohács város a hivatásos tűzoltóság felszerelésének kiegészítésére 3 darab motorosfecskendő beszerzését határozta el 60 ezer pengős költséggel. A vételárat 10 év alatt visszafizetendő kölcsönből fedezik. Kemse, Piskó, Nagycsány, Sósvertike, Csányoszró, Zaláta községek szintén határozatot hoztak, hogy 3600 pengőért egy-egy tűzoltófecskendőt szerezzenek be. A határozatokat a kisgyűlés jóváhagyta, valamint azt is, hogy Dárda község 1600 pengős költséggel kijavíttassa a tűzoltószertárat Nagyharsány megszünteti a barlanglakásokat Nagyharsány község elhatározta, hogy megszünteti a barlanglakásokat és a barlanglakók részére ingatlanokat vásárol. Erre a célra egyelőre háromezer pengőt szavaztak meg és ebből az összegből elsősorban a barlanglakásokat váltják meg 300—500 pengővel, majd a megváltott barlangokat lakhatatlanná teszik. A kisgyűlés a Nagyharsány határozatát, amellyel radikálisan megoldja a barlanglakások felszámolását, helyesléssel jóváhagyta. Petárda község a tisztviselők és szegődményesek részére rendkívüli karácsonyi segélyt szavazott meg, a bogádmindszenti körjegyzőség községei a körjegyzői hivatal és lakás tataroztatását határozták el, Beremend község az újbezdáni országzászló beszerzésére 300 pengőt szavazott meg, továbbá Beremend Niesz Gábor segédjegyző részére, aki a marosvásárhelyi közigazgatási tanfolyam hallgatója, 500 pengő segélyt szavazott meg. Mecsekszabolcs a légoltalmi cikkek karbantartására, illetve utánpótlására 600, Ára a tagosítással kapcsolatos háromszögelési munkálatokra 2 ezer, Nagyharsány László András helyettes községi jegyző átköltözködési költségeire 272, Kisdárda a községi kocsma tatarozására 1860, Hercegszöllős az egészségház és a nagy vendéglő közötti gyalogjáró építésére 1 ezer, a babarci körjegyzőség községeinek képviselőtestülete számológép beszerzésére 815 pengőt szavazolt meg. Ezeket a beruházásokat a kisgyűlés jóváhagyta. Majd újabb beruházások kerültek napirendre. A helesfai körjegyzőség községei a körjegyzői lak és melléképületeinek tatarozását határozta el 3500, Nagykozár hősi emlékmű áthelyezését határozta el 650 pengős költséggel, Pélmonostor pedig kimondotta, hogy a körorvosi lakás építésére felvett kölcsönből 25 ezer pengőt törleszt pénztár maradványából. Nyugotszenterzsébet község szintén hősi emlékművet létesített, Mecsekszabolcs a légoltalmi liga helyi csoportját 500 pengő támogatásban részesíti, valamint 300 pengő tanulmányi segélyt ad Kis Borbás József mecsekszabolcsi rendőr gyermekének taníttatására. Hercegszöllős kimondotta, hogy a községi utak javítására évenként 1 ezer pengőt fordít, Dárda pedig 6 ezer pengőért 600 négyszögöles telket vásárol egészségház építésére. Vókány község a községi jegyző részére javadalmi földet juttat, a nagypeterdi községházát 3200 pengős költséggel tatarozzák, a helesfai körjegyzőség pedig elhatározták, hogy a szentlőrinci polgári iskola részére községenként 50 pengő segélyt adnak. Vasas a községi épületek tatarozására 3600 pengőt szavazott meg, Mecsekszabolcs pedig a szegénysorsú tanulók tanszerrel való ellátására 400 pengőt szavazott meg. Több kisebb jelentőségű községi és személyi ügy letárgyalása után a kisgyűlés 11 órakor ért véget Látogatás a Városi Közművelődési Könyvtárban, amelynek tagjai nemcsak olvasni, de művelődni is akarnak A könyvtár fiókot nyit a Szigeti országúton és Pécsbányatelepen Pécs, old 5. — Az Apáca utca egyik házában, melyet a Mérnök Kamara néhai Pilch Dezső emlékére márványtáblával jelölt meg, délelőttönként fiatal gyerekektől, idős, megviselt arcú espberekig, könyvekkel a hónok alatt be, vagy ki, néhány nap óta egyre sokasodnak a látogatók. Ha valaki bepislog a földszint nyitott ablakán, deszkapolcok tűnnek a szemébe, megrakva öreg és frisskötésű könyvek garmadáival: a most megnyílt Városi Közművelődési Könyvtár helységei ezek és a szaporodó látogatók, könyvkölcsönzők. Szorgalmas méhek, akik rájöttek az olvasás ízére jövögetnek állandóan növekvő számban, hogy megismerkedjenek a könyvek világával. Beillendőskedik e sorokrója is és csendesen meghúzódik a sarokban. Fiatal legényke áll éppen váltakozva egyik lábáról a másikra Blaskovich Hanna kisasszony ,a könyvtár beosztott tisztviselőnője előtt és félszegen huzigálja zsebeit. Alig nyolc éves a kicsi és Egyiptom történetét kérte, de nem kaphatja meg a könyveket, mert elvesztette, vagy otthon feledte (ez a jobbik eset) apja igazolványt, amit biztosítékul hozott volna, mert öt pengője, amennyi a betét, persze nincs a legénykének. Igen pityergőre áll a kis legény szája, Hannya kisasszonynak meg is kell simogatnia, hogy el ne törjön a mécses. — Nézd kicsi, a könyveket szépen félretesszük, aztán bejön édesapád érte és délután már olvashatsz is Egyiptomról — vigasztalja meg az apróságot, akiből alighanem egyiptológus válik idővel, a könyvtár és máris 66 tagunk van. Hogy kifélék, mifélék? Éppen azok, akiknek a város polgármestere szánta a könyvtárat: olyan emberek, akik nemcsak olvasati, de művelődni is vágynak. Egyszerű munkástól rendőrtanácsosig, diáktól cselédlányig akad könyvkölcsönző máris, holott igazában még híre se ment az új könyvtárnak. — Mekkora és milyen a könyvanyag? — Egyelőre huszonhétezer műből áll a könyvtár, amelynek körülbelül a fele szépirodalom, másik fele tudományos és vegyes. Nem sok, de alapnak elég. Célunk nem is az, hogy mindenféle irodalmi szemétnek helyet adjunk, hanem, hogy nemzeti klasszikusainkhoz hozzájusson a közönség és természetesen a világirodalomnak azokhoz a nagyjaihoz is, akiket olvasni nemcsak érdemes, hanem kell is. Sajnos sokan vannak még az intelligens emberek között is, akik csak az iskolai kötelező olvasmányokból ismerik nemzeti nagy íróinkat. Ilyeneknek meg kellene hallgatni olyan embereket, akik most ismerkednek Jókaival, Komáromi Jánossal, Móricz Zsigmonddal. Eddig talán ponyvát olvastak, talán irodalmi ponyvát, s most ismerkednek a magyar lényeggel. Eddig 66 tagja van a könyvtárnak Idős munkás ember közben a könyvtár fiatal igazgatójával, dr. Weöres Sándorral, a kitűnő költővel tárgyal. Csak pár mondatot kapok el a beszélgetésből: — Igaza van doktor úr, de azért nekem csak Jókai Mór marad a legnagyobb magyar író, olvasta a Rab Rábyt? Meg a Kárpáthy Zoltánt? Hej a Jövő század regénye! De szép könyv az öt bordókötésű vaskos könyvet szorongat a hóna alatt, amikor eligyekszik. Egyetemi hallgató külsejű hölgy valami régi atlaszt lapoz és föléje hajolva szorgalmasan jegyezget. Még kopár kissé a könyvtár kölcsönzőszobája, de már hatalmas szekrények pocakosodnak benne, tele kartotékcédulákkal. Dr. Weöres, amikor a könyvkölcsönzők megfogynak és egy kis beszélgetésre bejutunk a szobájába, amelyből közvetlenül nyílnak a könyvtártermek, igen meg vaan elégedve az eredménnyel. — Három napja oszlott meg Egy pengő , ötpengő — Mennyi a beiratkozási díj? — Első hallásra talán nevetséges olcsó: egész évre egy, azaz egy pengő. Mindössze öt pengő biztosítékot kérünk minden tagtól, amit természetesen a kilépő tag visszakap. Beszélgetünk, eresztjük lassan a szót, de közben dr. Weöres dolgozik. Cédulákat rendezget, szóba áll ezzel-azzal, felvilágosít, rábeszél, az altiszt ki-be jön az „igazgatói" szobán át, viszi a könyveket, amelybe mohón lapoznak be várakozó kezek, kis diákoké és egyszerű embereké, akik eddig nem is jutottak talán ilyen szép és jó könyvekhez. — Már számolunk azzal is — veszi fel újból a beszélgetés fonalait dr. Weöres, hogy két fiókát létesítünk. Egyet a Szigeti országúton és egyet Bányatelepen. Olvasóink java ugyanis olyan emberekből kerül ki, akik nem érnek rá besétálni délelőttönként a könyvtárba, mert dolgoznak. Ezeknek lehetővé tesszük, hogy a két fiók valamelyikében, ívekre gépelt katalógusokból kijelölhesse a kivánt könyveket, aztán küldönc kiviszi a két elosztó helyre s így időveszteség nélkül jutnak olvasnivalóhoz. z évi tagdíj, a betét Ezek a katalógusok most készülnek és nemsokára a tagok rendelkezésére áll. Halkan recseg a padló lépteink alatt. Bemegyünk a szobákba, amelyek állványain huszonhétezer könyv, a kultúra fehér hadserege várakozik, hogy hódításra induljon: ezer és ezer kultúrára szomjas emberi lélek meghódítására. Öreg könyvek dohos szagába lágyan vegyül el az új könyvek friss illata. Mindegyik könyv egy-egy erőfeszítés, fekete betűkbe, sorokba és lapokba zárt energia, amely eljutva a lélekig gondolatokat kelt indításokat ad és mint végtelen az apró ablak bepillantást ad egy különös világba: a kultúra világába. A könyvtár délelőtt 8— 12 óráig mindenkinek rendelkezésére AH. Dr. Weöres Sándor és munkatársa, Blaskovich Hanna, úgy várják a könyvkölcsönzőket, mint Ali baba kincses barlangjainak birtokosai. S mindenkinek megnyitják a tudás barlangját, aki akarja és bízik a lelkük, mert minden egyes tag, akit kartotékaikra rájegyeznek, egy-egy új alattvaló a szellem birodalmában, ahol három király királykodik: a Szép, Jó és az Igaz!/1.. s A MLSz fontos határozatokat hozott országos tanácsülésén Budapest, okt. 5. — A MLSz vasárnap országos tanácsülést tarttott, amelyen a kerületek a követkkező új elnevezést kapták: az Alföldi kerület új neve: Szegedi Kerület, a Budapesti Kerület elnevezése megmaradt, a Duna-Tisza Közi kerület új neve Középkerület, a Dunántúli kerületé Pécsi Kerület, az Északdunántúli kerületé Győri Kerület, az Erdélyrészi kerületé Kolozsvári Kerület, a Felvidéki kerületé Miskolci Kerület, a Felsőtiszai kerületé Debreceni Kerület és a Kőrösvidéki kerületé Békéscsabai Kerület elnevezést kapta, míg a MOVE Kerület elnevezés megmaradt. A választás során országos ügyész lett: dr. Stéger Béla és dr. Sándor Mihály. Országos orvos: dr. Pápai István. Országos titkárok: báró Budénosz Hugó és Nagy Károly. Országos háznagy: lovag Kleibel Viktor, helyettese: Magyarvári József. Az ülésen szabályozták az NB III-ból való kiesést és oda való bejutást. Minden csoportból két-két egyesület esik ki. Az alanti kerületekből, illetve alosztályokból a következő számú egyesület jut az NB III-ba: a Szegedi Kerületből 1, Budapesti Kerületből 3, Középkerületből 2, Pécsi Kerületből 1, győriből 3, a miskolciból 1, debreceniből 2, békéscsabaiból 1 és a MOVE Kerületből 2, a szabadkai alosztályból 1, az újvidéki alosztályból 1, a vállalati alosztályból 2 csapat kerül be az 1944—45. bajnoki évre az MB III-be.