Dunántúl, 1944. június (34. évfolyam, 122-145. szám)

1944-06-04 / 125. szám

hullottak. A köztemetőt is több bomba találta. A men­­tési munkálatok nyomban meg­indultak. A visszatérő angolszász gé­pek a Délvidék területén bom­bákat dobtak le falvak közelé­ben is. Délelőtt 11 órakor Hód­ság és Ujverbász között több bomba hullott a szántóföldekre. Tompa község határában 7 bombát dobtak le az angolszász gépek. Bombatalálat ér­te Bajmok község te­rületét is, emberéletben azonban nem esett kár. N­agy­váradon súlyosak a károk, az áldozatok legnagyobb része nem ment le az óvóhelyre Nagyváradról jelenti a MTI. Nagyvárad városát pénte­ken délelőtt 9 és 10 óra között terrortámadás érte. A szirénák feldúgása után mintegy 20 gép húzott el a város felett, majd észak felé elkanyarodott. Pár perc múlva hét egységből álló csoport repült a város fölé, északi irányból és 3—400 bombát dobott le 300 m széles­ségű sávban. Súlyos ká­rok keletkeztek, sok ház rombadőlt. Egy 200 kilogrammos bomba esett az egyik városi parkba és egy középület megrongálódott. Több száz méteres körzetben az ablakok betörtek és a házak tetőzete beszakadt. Többen megsebesültek, mert nem men­tek le az óvóhelyre. Ezen a környéken több rendőr is meg­sérült. Az egyik kórház bel­gyógyászati épülete összeomlott és a kórház használhatatlan ál­lapotba jutott. A városban kb. 100—150 ház megrongáló­dott, köztük 20 teljesen el­pusztult Az egyik utcába hatalmas légiakna esett le és a közelben levő házat eltüntet­te. A halottak és sebesültek számát pontosan még nem tud­ták megállapítani. Az áldozatok legna­gyobb része óvóhe­lyen kívül tartózko­dott, vagy pedig feljöttek anélkül, hogy a sziréna jelzését megvárták volna. A hatóságok azonnal megtették az intézke­déseket a romok eltakarításá­ra. Az eltakarításban a katona­ság, a rendőrség, a csendőrség, a tűzoltók és a leventék, vala­mint a zsidó munkaszolgálato­sok vesznek részt. A hajléktala­nokat zsidó lakásokban helyez­ték el és népkonyhákat állítot­tak fel. Ezenkívül pénzbeli és­­ruhasegélyben részesítik őket. Az eltakarítási munkálatok még most is folynak. Megállapítot­ták azt is, hogy sztaniol-leme­­zeket is dobtak le. Szigorú fel­hívást intéztek a hatóságok a város lakosságához, hogy sem­miféle földön levő tárgyhoz ne nyúljanak. Válasz a terrortámadásra! Pécs, jún. 3. — Vidéki ma­gyar városokat ért kegyetlen terrortámadás. A magyar nép bizakodó hangulatát akarja meg­törni a védtelenek elleni harc Hiába minden, a magyart nem olyan fából faragták, hogy meg­rettenjen. Ellenkezőleg, még bátrabb, még elszántabb lesz s­­minden erejét összeszedi, hogy a kegyetlenkedők uralmának véget vessen. A bombakárosul­tak fele mélységes részvéttel és szeretettel fordul. Ennek bi­zonysága, hogy anyagi helyze­téhez mérten segítséget is igyekszik adni. Külön kiemeljük az adakozók sorából a derék pécsi 6. sz. leventeegyesület 100 pengő és a Pécsi Gabona­forgalmi Kirendeltségi tisztvise­lők 91 pengő 40 filléres adomá­nyait. A mai napon a bombakáro­sultak javára az alábbi adomá­nyok érkeztek: 100 pengő: Pécsi városi 6. számú Leventecsoport. 91 pengő 40 fillér: A Gabona­forgalmi Központ pécsi kiren­deltségének tisztviselői júniusi fizetésük 3 százaléka 50 pengő: özv. Csincsák Bélá­­né. 25 pengő: özv. Tuman Kál­­mánné és leánya. 20 pengő: Petz Mária, Her­­genrőder János hentes és mé­szárosmester Nagykozár, Du­­navölgyi Vince. 10 pengő: Vizkelety Antal, Villái Károly. 5 pengő: Ujj Gyula. A gyűjtést folytatjuk. Pécsett 30 dg a húsfejadag a jövő héten is P­é­c­s, jún. 3. — A Város közellátási ügyosztálya közli, hogy június 5-től június 10-ig terjedő héten a rendes húsjegyek, továbbá a zsidó nehéz testi általános húsjegyek, valamint a rendes és zsidó húspótjegyek 29., 30. és 31. számú, végül a zsidó húsjegyek 6. számú szelvényei kerülnek beváltásra. A rendes húsjegyek említett számú szelvényeire a húsiparo­sok 10—10 dkg. húst, a rendes húspótjegyek említett számú szelvényeire a szerint, hogy a húsiparos milyen készlettel ren­delkezik — vagy 5—5 dkg. füstölt disznóhúst, vagy 5—5 dkg. sózott szalonnát tartoznak a vevőközönség részére kiszol­gáltatni. A zsidó nehéz testi munkás általános húsjegyének bevált­ható egy-egy szelvényére 10 —10 dkg. marhahús, vagy ló­hús, a zsidó húspótjegy be­váltható egy-egy szelvényére 5—5 dkg. marhahús, vagy ló­hús, a zsidó általános hús­jegy 6. szelvényére 10 dkg. marhahús vagy lóhús szol­gáltatandó ki. A húsjegyek és húspótjegyek fent említett szelvényei legké­sőbb június 10-én, szombaton válthatók be, akár külön-külön, akár mind egyszerre. DUNÁNTÚL Vasárnap, 1944 június 1. Gyapjú tavaszikabátok, lórfi és fiú öltönyök, szövetek nagy választékban „BAROSS" FÉRFIRUHAÜZLET CÉGTULAJDONOS • ORNODI ISTVÁN Irgalmasok­ u. 12. szám. Telefonszám: 10-2­2. BIZALOM" HITEL. Szombaton tartotta savasd «Máséi Baranyamegne mezőgazdasági bizottsági P­é­c­s. jún. 3. — Baranyavárme­­gye Mezőgazdasági Bizottsága­­ szombaton délelőtt fél 10 órakor, a vármegyeháza kisgyűlési termében tartotta meg tavaszi közgyűlését,, Kammerer Andor földbirtokos­­ elnöklete alatt. A közgyűlésen nagy számban jelente­k meg a bi­zottsági tagok s részt vett az ülé­sen N­i­k­o­l­i­t­s Mihály főispán, valamint dr. vitéz H­o­r­v­á­t István alispán is. Miután az elnök megnyitotta az ülést, üdvözölte Nikolits Mihályt, s abból az alkalomból, hogy újból elvállalta a megye politikai irányí­tását. A főispán pár szóval köszön- t te meg a szívélyes üdvözlést a gaz­dák részérő­l. Nagy érdeklődéssel kísérte a közgyűlés Ge­r­é­b­y György gaz­dasági főfelügyelő jelentését a vármegye mezőgazdasági helyzeté­ről. A tájékoztató kitért a gazdák minden problémájára és átfogó ké­pet festett a közgyűlés tagjai elé a mezőgazdaság jelenlegi helyze­téről. Ezt követőleg J­a­mb­rich Já­­­­nos kamarai titkár számolt be az­­ őszi rendes közgyűlés határozatai-­­ nak végrehajtásáról, ismertetve­ mindazokat a problémákat, ame­lyek megoldását a bizottság egy­részt szorgalmazta, másrészt ja­vaslatokat terjesztett kedvező meg­oldások érdekében a kormányzat­hoz, illetőleg egyik-másik ügyben, sikerült is érvényre juttatni a ja­­­­vaslatokat. A közgyűlés örömmel vette tudomásul, hogy a mezőgaz-­­­dasági bizottságnak több esetben sikerült a gazdákra kedvező javas­­­­latokat megvalósítani, majd T­a­s­c­h Ottó kamarai főintéző számolt be a gazdák kívánságairól, az egyes előterjesztésekről, ame­lyek konkrét esetekkel kapcsolat­ban születtek meg s egyes nehéz­ségek áthidalását sürgették, illető­leg mutattak rá ezek lehetőségére. Az indítványok so­­án Pár­­n­i­c­z­k­y Zoltán azt az érdekes javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hasson oda a bizottság, hogy a légi veszélyre való tekintettel , engedjék meg az éjjeli cséplést is,­­ illetőleg ennek megoldása érdeké­ben bizonyos esetekben az el nem sötétítést. Sürgette azt is, hogy a korpakiutalások körül szüntessék meg azt a visszásságot, hogy tá­voli központokból utalják ki a korpát, ami tetemes szállítási költ­séggel jár. Mindkét indítványt el­­­fogadta a közgyűlés. A továbbiak­­ során Tóth Kálmán bizottsági­­ tag, többek nevében azt kérte, ja­vasolja a közgyűlés, a sürgős mun­kák idején függesszék fel a gazdák fuvarozási kötelességét. Több hoz­zászólás után úgy módosította az indítványt, hogy egy héten csak három nap vegyék igénybe a gaz­dákat, illetőleg két-három hétig ad­janak az érdekelteknek mentessé­get A közgyűlés ilyen értelemben terjeszti fel javaslatát ebben a kérdésben illetékes helyekre. Végezetül átadtak néhány me­leg szó kíséretében Gyúró V­ince és Döme György szentlőrinci mezőgazdasági munkásoknak 100— 100 pengős jutalmat és díszokleve­let, hosszú és becsületes munkás­ságuk elismeréséül. A közgyűlés a déli órákban ért véget. Rendelet az éttermekben és kávé­házakba: kötelezd takarékosságról Budapest, jún. 3. (MTI) — A háborús erőfeszítéseknek az élet minden megnyilatkozásában jelent­keznie kell. A mai időkhöz illetően takarékosan, egyszerűen kell élni, hogy minden erőforrás a háborús erőfeszítés szolgálatába állítható legyen. Ma tehát nincs luxusnak, pazarlásnak helye, hanem minden vonalon a legszigorúbb egyszerű­ségnek és takarékosságnak kell uralkodnia. A jelek szerint egyesek nem értették meg az idők szavát, így szórakozóhelyeken a mai idők­ben megkívánt egyszerűséggel és takarékossággal össze nem egyez­tethető arányú költekezés és pa­zarlás folyik, amely a közönség nagy részében jogos megütközést és felháborodást vált ki. A kor­mány intézményesen gondoskodni kíván, hogy ez az eléggé el nem ítélhető magatartás csírájában el­­fojtassék. Ezt a célt szolgálja a hi­vatalos lap vasárnapi számában, megjelenő kormányrendelet, amel­y­ kimondja, hogy az általánosan kö­telező takarékosságot ételeknek és italoknak éttermekben, kávéházak­ban, bárokban és kocsmákban való fogyasztásánál is érvényesíteni kell. Ennek a takarékosságnak ér­vényesítésére az üzem tulajdonosa, illetve felelős vezetője szigorúan ügyelni köteles. A vidéken is megalakulnak a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség szervezetei Budapest, június hó. — Nemrégiben alakult meg Budapes­ten a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség. A kialakulóban levő új világ szellemének megfelelően, eb­be a pártokon felülálló hazafias szervezetbe néhány nap alatt ez­rével iratkoztak be a volt katona­baj­társak, korra és rangra való te­kintet nélkül. Úgy a fővárosban, mint vidéken, nagy városokban és kis községek­ben egyaránt öles falragaszok je­lennek meg, amelyeken a szerve­zők tömörülésre hívják fel a tűz­­keresztes bajtársakat. A nehéz harcokban megérdemelt egyszerű, de annyi mindent kifejező szép tűzkereszt mellé a közel­jövőben tízezrek és százezrek tűzik majd ki kabátjukra a halálfejes, kardos szövetségi jelvényt, hogy azzal is dokumentálják, milyen önfeláldo­­zóan és halált megvetően álltak a harcok mezején az ellenséggel szemben, éppen olyan tántorítha­tatlan energiával és elha­tározás­­sal kívánnak részt venni a belső magyar újjáalakulás harcaiban. A mai napig közel húszezerre szökött a jelentkezettek létszáma és, — amint azt a sajtóból meg­tudtuk, — az alapszabályszerű közgyűlés egyhangú lelkesedéssel vitéz Imrédy Béla 1. századost, a keleti arcvonal frontharcos ka­tonáját választotta meg országos vezetőül. Megalakult a tisztikar is­­ és katonás rendszeressé­ggel, há­romnapos vezetőképző tanfolyam is lebonyolódott. Vitéz I­m­r­é­d­y Béla, vitéz Ritz Jenő, Kun­­­d­e­r Antal, R­a­j­n­i­s­s Ferenc, I­n­­­­c­z­e Antal, Horváth Ferenc, Zách Emil, Nagy László, B­es­in­y­á­k Zoltán, N­e­y Károly, A­mn- I­b­r­u­s József és Torma Ferenc ] előadásokat tartottak a vezetők -­­­nek a szövetség célkitűzéseiről. Amikor bekopogtattam az orszá­gos központ budapesti székházá­ba, Vörösmarty­ utca 35. szám alá a hatalmas, háromemeletes épület minden helyiségében lázas man­­ikát láttam. Hiábavalónak bizo­­­nyult azonban az a kísérletem,­­ hogy valakitől is szokásos „inter­­­­jút”" kapjak . . .­­ — Ilyesmire nincs szükség! —­­ jelentette ki az országos tisztség­­­viselő . Mi nem akarunk szemé­­­­lyi propagandát, önreklámot, mert­­ céljaink sokkal nemesebbek, mint hogy egyik, vagy másik bajtár­sunk nyilatkozatán lenne a hang­súly. Valamennyien egyformán dol­gozunk és azt akarjuk, hogy a most megkezdődött munkát egy­­­forma önzetlenséggel végezzük [ valamennyien, országos vezetők ■ éppen úgy, mint a legkisebb fabu­ban működő kisegység vezetője Talán furcsán hangzik és lesznek akik meg sem értik, mert — saj­nos — sokan nagyon is hozzá­szoktak a tömjénezéshez és érde­meik állandó szellőztetéséhez. Kilenc kerületi központot létesítenek az országban Megtudtam, hogy az országos szervezkedés megyénként történik, kilenc nagyobb vidéki körzet lesz, az úgynevezett kerületi közpon­tok, amelyek alá a nagyobb és ki­sebb városok, járások, nagyobb és kisebb községek központjai tartoz­nak majd. Már kijelölték a kerü­leti vezetőket, akik alaposan is­merik azt a vidéket, ahol laknak és az országos központ utasításai szerint szervezik egy táborba a frontokat járt bajtársakat. A tö­mörülés egyelőre önkéntes jelent­kezés alapján történik és ahol még esetleg nincs kijelölt szerve­ző, az ottani bajtársak levélben jelentkezhetnek az országos köz­pont vidéki osztályánál. — Hogy mi a célja ennek a szervezkedésnek? — ismételte a kérdésemet egy másik központi ba­jtárs — arra rövidesen egészen pontos és kimerítő választ kap a közvélemény. Annyi tény, hogy magyar­ szocialista, vagy ha úgy tetszik, hát nemzeti szocialista szervezet, amely azonban minden­féle pártpolitikán felül áll. Mi, ke­leti frontokat járt bajtársak tud­juk, hogy milyen erőt képviselünk idehaza! Azt akarjuk, hogy fegye­lemben, munkában és példaadás­ban elől járjunk, amint a vezető­képzőn is hallottuk, belőlünk reg­­rutálódik majd annak az egysé­ges és minden tisztességes szándé­kú magyar embert összetartó nem­zetszervezet alapja! A szövetségnek azok is rendes tagjai lehetnek, akik a felvidék erdélyi és délvidéki harcokba küzdöttek és megkapták a fülke­resztet. Pártoló rendes tagok pe­dig az összes hadiözvegyek és ha­diárvák, akiknek támogatása szövetség egyik feladatai közé tar­tozik . Az Antibolsevista Ifjúsá­gábor, — vette át a szót az ifjú­sági vezető — méltó utódokat aka verbuválni a Keleti Arcvonal Ba­társi Szövetségében tömörült ba­társak útmutatásával a mostar háború harcosai helyébe. Ugyan ezzel a hittel és kitartással aka­runk a nemzetszervezetért dolgo­zi, mint tűzkeresztes baj­társai. Amint a fenti sorokból is kitű­nik, olyan nagyszabású összefogó van országszerte kialakulóba amelyhez hasonló még nem vo Magyarországon. Nem lehet el­ő­vágni az eseményeknek és nem hét találgatni, amire végeredmé­ben szükség nincsen, mert az, akik most férfias kézfogással tes­nek szótlanul is fogadalmat, ha jóban, rosszban egymás mellé akarnak maradni, éppen úgy, mi azt a harctereken tették, vagy jól tudják, hogy nem újabb egy sületesdi játékban vesznek rés hanem a nemzet szolgálaté ajánlják fel maguka­t! Annyi bizonyos, hogy a Kel Arcvonal Bajtársi Szövetségi ezentúl még sokszor és sokat *­gunk hallani ... ! ' Hortobágyi Jenő

Next