Dunántúli Hétfő, 1949 (3. évfolyam, 31-50. szám)

1949-08-08 / 31. szám

■ -<v • - 'vX'i»<, IB ünnepélyes Jutalomosztás Mecsekszabolcson Felavatták a Sopiana új gépcsarnokát Bfigták a csikéstSttüsl szövetkezei s kkasztáit 1949 AUGUSZTUS 8 Ili. ÉVFOL YAM, 31. SZÁM ÁRA 1 FORINT liwwffi'TwwiTiiri m Atm A nép alkotmánya fl dolgoz» parasztság tízezrei kérnek engedélyt áj temettcsepertek alakítására Vasárnap megkezdődött a SzövOSz kétnapos kongresszusa Budapesten 4 magyar szövetkezeti mozgalom 268 küldötte, d, Igozó pa- s*- Tasztok, férfiak, nők gyűltek össze vasárnap az új város­háza termében, hogy beszámoljanak 870.000 szövetkezeti tag kép- viseletében töldmívesszövetkezeteink eddigi munkájáról és új fel­adatairól. Az új városháza közgyűlési termét a SzövOS: közgyűlés jelentőségéhez és hangulatához méltón vörös és nemzetiszínű zász­lókkal övezve, a világszabadság nagy vezérei Lenin, Sztálin és né­pünk nagy tanítójának, Rákosi Mátyásnak arcképe díszíti. Az er- kédyes oldalfalat köröskörül lelkes jelmondatok ékesítik: „Jó szö- vetekezeti munkával erősítjük a béke táborát!“, „Nőjjenek a ter­melőszövetkezeti csoportok; a szocializmus úttörői!“, Étien mozgal­munk szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja!“. Minden szó, minden mondat a dolgozó parasztság részéről, a munkásosztályhoz való szövetséget jellemzi­Szoros sxö vétségben a inunk ás osztállyal A kongresszuson, a Magyar Dol­gozók Pártja képviseletében D o- náth Ferenc, a kormány képvi­seletében pedig Bognár József belkereskedelmi miniszter jeleni meg. Ott voltak a Szovjetunióban járt parasztkűldőttség tagjai, a szomszédos népi demokrá­ciák, a lengyel, bolgár, román «4 cselíbilovak szövc'keze- tek kiküldőt tei, a Magyar Függetlenségi Népfront, a Szakszervezeti Tanács, a DÉ- FOSz, a MINSz, az MNDSz, a Nemzeti Parasztpárt és a Függet­len Kisgazdapárt küldöttei. A köztársasági induló hangjai után C s a 1 a István üdvözölte a meg­jelenteket. Hangsúlyozta, hogy szövetkezeti mozgalmunk tovább­fejlesztése komoly feladatot jelent dolgozó parasztságunk számára. — Munkánk sikeréi — mondot­ta — a munkásosztállyal való szo­ros szövetség, a Magyar Dolgozók Pártja, élén népünk bölcs vezetőjével Mi,,«89»! biztosítja. Példát mutat e törek­véshez a nagy Szovjetunió, amely élén a magyar nép barátja, a béke ügyének kimagasló harcosa: Sztá­lin generalisszimusz áll. A meg­jelentek helyükről felállva, per­cekig forró lelkesedéssel és sze­retettel tapsolva ünnepelték Sztá­lint. A köztársasági elnök üzenete Beszéde végén felolvasta a köz­társasági elnöknek a küldöttköz­gyűléshez intézett levelét, amely hangsúlyozza, hogy a falu kapi­talista elemeit, a falu fejlődésé­nek legnagyobb ellenségeit csak jól előkészített és megszervezett szövetkezeti mozgalom segít­ségével leszünk képesek ki­szorítani. Szocializmust felépíteni csak ta­nult, jólképzett paraszti káderek­kel lehet. Legyen a szövetkezet a termelés, a művelődés és a falu boldogabb jövője megteremtésé­nek eszköze. Ajándékok Rákosi Mátyásnak Ezután a küldöttközgyűlés el­nökségét választották meg, majd a küldöttek átnyújtották vármegyéjük gaz­dag ajándékait a magyar dol­gozó nép vezetőjének, Rákosi Mátyásnak és a SzövOSz el­nökségének. Az ajándékok átadása után Mekis József, a Vasas szakszervezet fő­titkára kívánt sok sikert a kon­gresszus munkájához. R á c z Gyula, a DÉFQSz ne­vében üdvözölte a küldöttközgyű­lést. Úgy kell dolgoznunk —mon­dotta. — ahogy Lenin tanította: „Meg kell tanulni a szocializmust ’ a gyakorlatban úgy építeni, hogy ebben az építésben minden kis- paraszt résztvehessen". Majd ar­ról beszélt, hogy a magyar pa­rasztküldöttség a Szovjetunióban a világ leg­korszerűbb, Ieggépesítettebb mezőgazdaságát, a világ egyet­len fejlődő mezőgazdaságát láthatta. Stefán Surzycki lengyel és Ivan Ivanov bolgár szövetkezeti vezető szólalt fel ezután nagy taps és éljenzés közepette és köszöntötte a magyar szövetkezeteket. Dégen Imre a Szövetkezetek Országos Szövetségének főtitká­ra tartott ezután beszámolót. — A mai szövetkezeti moz­galmunk alapjait — mondotta — és töretlen fejlődésének fel­tételeit a Szovjetunió győzelmé­nek eredményeként létrejött népi demokratikus államhatal­munk, a magyar kommunisták vezette munkásosztály saját fel­szabadításáért és ezen keresztül valamennyi dolgozó felszabadí­tásáért folytatott következetes, áldozatokkal és megpróbáltatásokkal te­lített harc teremtette meg. A küldöttek felállva ütemes tapssal percekig éltették a Szov­jetuniót, Sztálint, a Pártot és a magyar nép nagy vezetőjét. Rá- kosit. Népi demokráciánk vezető ereje a Magyar Dolgozók Párt­ja megmutatta a dolgozó pa­rasztság számára az egyedül le­hetséges kivezető utat. Ezután a főtitkár vázolta azt a hatalmas fejlődést, amelyet a szövetkezeti mozgatom elért. Az országban jelenleg 2.837 községbe« 3.810 földművesszövetkezet működik. 20*Í0 forint esik ejgy in 11 nliaegrségre Az engedélyezett termelőszövet­kezeti csoportok száma ez év elején 587 volt. területük 77.891 katasztrátis hold, tagjainak szá­ma 12.231. Az időközben bekö­vetkezett fejlődés eredménye­ként ma százezer holdra növe­kedett területről a terinelőesoportokba tömö­rült 14.000 dolgozó paraszt takarítja be évi munkájá­nak gyümölcsét. Viszonylag a 15—20 tagból álló csoportok tízezer forintra me­nő, sőt helyenként százezer fo­rintot meghaladó szövetkezeti tartalékolás mellett egy munkaegységre átlag 20—30 forintos jövedelmet tudtak biztosítani tagjaik számára. Dolgozó parasztságunk egyre szélesebb rétegei feszült érdek­lődéssel figyelték a termelőszö­vetkezeti csoportok munkájának termelését. Most az eredmények láttán tízezrével jelentkeznek és kérik a földművelésügyi mi­niszter engedélyét új ter­melőcsoportok alakítására. Nem pihentünk habárainkon,, hanem megszilárdítva és to­vábbfejlesztve az eddigi ered-* ménveket, túl kell szárnyalni? azokat. Diadalmasan folytatja előnyomulását a kínai néphadsereg jElfoglalták Szucsaut — A Kuomintang japán katonákat toboroz Az Ujkína hírügynökség Csag- sai jelentése szerint a népi fel­szabadító hadsereg augusztus ötödikén elfoglalta Szucsaut. Szucsau fontos vasúti kereszte­ző pont. Itt van Közcp-Kina legfon­tosabb vasúti műhelye. Ugyancsak felszabadult .Inaiig- Kiang megyei székhely. Megkö­zelítették a híres hunani anti- monbányát. Dél-Kanszu tarto­mányban a néphadsereg felsza­badította Cinan megyei székhe­lyet és Csuanglang városát. Ko- zép-Kínában a néphadesreg fel­szabadította Szujcsuan megyei székhelyet. A Kuoin bitang-hadsereg 211-ik és 213-ik hadosztá­lya a legnagyobb reszt megsemmisült. Csang-Kai-Sek titokban japán katonákat toboroz. Mac Arthur, a jelentés szerint, ezt a tervet helyesli. A Kuomintang még an­nak idején szabadon bocsátotta Okamura japán háborús bűnös tábornokot, és Japánba küldte, hogy ott csapatokat toboroz­zon. A hírhedt Jen-Hszi-San Kuomintang tábornok, aki a múltban japán katonákkal har­colt a néphadsereg ellen, kije­lentette, hogy rövidesen kettő- százezer főnyi, főleg japán ka­tonákból átló „nemzetközi ön­kéntes hadsereg“ alakul. A ter­vek szerint a japán katonák havi ötven dollár zsoldot kapnak. Az Ujkína hírügynökség hír- magyarázója ismerteti a Kuo­mintang legújabb tervét a fel­szabadított területek békéjének és rendjének megzavarására. A' Kuomintang pénzzel bőven el­látott reakciós ügynököket küld a felszabadított területekre- Ezeknek a feladatuk, hogy az ellenforradalmi földbirto­kosokkal együttműködve zavargásokat szítsanak. A felszabadított területeken! fegyveres bandákat szervez-* nek. A kínai és a külföldi reak-< dósoknak azonban a terveik kudarcra vannak ítélve — álla-* pítja meg a hírmagyarázó. A! kínai nép és a kínai felszabadí­tó hadsereg ötmillió hétszázezer főnyi Kuomintang hadsereget semmisített meg eddig. Kétség­telen, hogy könnyűszerrel fogja megsemmisíteni a reakció ma­radék erőit is. Az ország dolgozó népe igaz örömmel és lelkesedéssel olvasta el vasárnap a Magyar Népköztár­saság alkotmányáról szóló tör­vényjavaslatot, amelyet teljes ter­jedelemben közölt az újságok ün­nepi száma. A dolgozók már vár­ták a történelmi jelentőségű tör­vénytervezetet, amely a magyar földön végbement gyökeres gaz­dasági, politikai és társadalmi átalakulást fejezi ki és megjelöli számunkra a további fejlődés út­iját. a szocializmus teljes megvaló­sítását. Az országnak a letűnt rendszer­ben is volt „alkotmánya". Sokat hivatkoztak az „ezeréves alkot­mányra" a közélet fórumán han- goskodók és reakciós közjogászok rágódtak ezen az elefántcsont­toronyba zart alkotmányon, amely­hez azonban a dolgozó magyar millióknak az égvilágon semmi közölt sem volt. Annál nagyobb becsben tartották az uralkodó osztályok, szinte védőpajzsul tar­tották maguk elé és fedezték ve­le ezeresztendős kizsákmányo­lásukat. Az alkotmányra való hi­vatkozás tette számuk..;- it ne tö­vé, hogy elnyomják a népet, el­zárják előle a felemelkedés útját és a maguk kasztjain belül nyu­godtan, dőzsölve osztozkodhassa­nak mindazon a gazdaságon, amit a dolgozók verejtéke teremtett elő számukra. Igen, a jobbágyo­kat rabszolgasorba taszító Wer­bőczy hírhedt Hármas könyve je­lentette a régi magyar alkotmányt, amely éppen azokat zárta ki a legelemibb jogokból, akik az or­szág teremtő, alkotó erejét jelen­tik, a dolgozó népet. Az ezeréves látszatalkotmány immár a múltáé. Mint múzeális tárgy hadd porosodjon csak a könyvtárak mélyén a többi idejét­múlt és a letűnt világ gazságaira emlékeztető ócskaság között. És lelkes őrömmel és büszkeséggel köszöntjük az új alkotmány tör­vényjavaslatát, amelynek minden betűjét a magunkénak valljuk, a mi legszemélyesebb ügyünknek tudjuk és érezzük. „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama... A Ma­gyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé... A Magyar Népköztársaság társadal­mi rendjének alapja a munka.,. — olvassuk a fejezetek és parag­rafusok tömör mondatait és az államigazgatás, a bírói és ügyészi szervezetek átalakításától kezdve, a megalakítandó helyi tanácsokig, az állampolgárok jogainak és kö­telességeinek megállapításától az egyház és az állam szétválasztásá­ig minden megállapításában ma­gyar népünk szívedobbanását érez­zük és beteljesedett vágyát lát­juk megvalósítva. A legteljesebb szabadságjogok, a munka legnagyobb megbecsülé­se és az ember, mint legfőbb ér­ték: ezt jelenti számunkra és ezt emeli törvényerőre az új alkot­mány, amely bevezetőjében meg­világítja, hogy kinek köszönhet­jük mindezt. ,,A nagy Szovjetunió fegyveres ereje felszabadította országunkat a német fasiszták igája alól, szétzúzta a főlde'urak A» nagytőkések népelleues állam­hatalmát, megnyitotta dolgozó né­pünk előtt a demokratikus fej­lődés útját. A régi rend urai és védelmezői ellen vívott kemény küzdelmekben hatalomra jutva, a magyar munkásosztály, szövetség­ben a dolgozó parasztsággal, a Szovjetunió önzetlen támogatásá­val újáépítette háborúban elpusz­tult országunkat. Évtizedes har­cokban megedződött munkásosz­tályunk vezetésével, az 1919. évi szocialista forradalom tapasztala­taival gazdagodva, a Szovjetunió­ra támaszkodva népünk megkezd­te a szocializmus alapjainak lera­kását, s országunk a népi demo­krácia útján halad előre a szocia­lizmus felé." Igen, a dicsőséges Szovjetunió­nak köszönhetünk mindent és nagy Pártunknak, amely győze­lemre vezette népünket és most a néni demokrácia minden nagy­szerű vívmányát törvénybe iktat­va, mint legdrágább kincsünket bízza reánk. A magyar dolgozók milliói pedig szent esküvéssel fo- gadják, hogy' új alkotmányukat életük és vérük árán is meg­véd k minden külső és belső el­lenség ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék