Új Dunántúl, 1946. október (3. évfolyam, 222-247. szám)
1946-10-02 / 202. (222.) szám
III 0 üli It ül TÜt! em megindulnak Pécsett a közmunkák Az újjáépítési miniszter az eső hónapra 150 ezer forintot utal ki munkabérekre — Körübelül 1000—1200 munkanévülit látnak el Sükségmunkával 3 hónapon keresztül Az Új Dunántúl olvasói már ismerik a kormánynak a munkanélküliség enyhítése érdekében elhatározott akcióját, hogy országszerte bizonyos közmunkákat indítanának meg, amelyeknél a munkanélküliek egy részét bizonyos minimális munkabér mellett foglalkoztatják addig, amíg az iparban ismét megindulhat az árutermelés és a most munka nélkül lévőket ismét ott lehet munkába állítani. Ebben a kérdésben tegnap délelőtt döntő megbeszélés volt a városházán Tolnai József elvtárs, polgármester elnöklésével.Az értekezleten részt vett dr Rézler Gyula miniszteri biztos Budapestről azonkívül valamennyi érdekelt hivatal és a szakszervezetek képviselői. A miniszteri biztos bejelentette, hogy az újjáépítésügyi minisztérium egyelőre az első hónapra a Pécsett végzendő közmunkák költségeire 150 ezer forintot utalt ki, ami már itt is van és a munkálatokat azonnal meg lehet kezdeni. Előadta továbbá, hogy Pécsett kb. 1000—1200 munkanélküli foglalkoztatása van tervebevéve, minimálisan 56 filléres órabér mellett, amely alapon az egyhavi keresete egy munkásnak kb. 120 forintot tenni ki. Több felszólalás után a miniszteri biztos ismertette a munkálatok részletes tervezetét, felsorolván hogy az egyes munkák kb. hány munkanapot vennének igénybe. Ezeket a munkákat mi már lapunkban ismertettük. A munkatervben megvan már állapítva a munkák technikai kivitelezési feltétele is, így az is, hogy a munkások bizonyos csoportokba lesznek beosztva, csoportvezetők és pallérok vezetése mellett és ezek részére a tervezet 1.08, illetőleg 1.40 forintos órabért állapít meg, míg ha a munkás szakmájába vágó munkát végez, órabére 1 forintban lesz megállapítva. Tárgyalás alatt van még a foglalkoztatandó munkások betegség és baleset esetére való biztosításának kérdése ami a napokban kerül döntés alá. Krisztián elvtárs kifogásolja a munkabérek alacsony voltát, véleménye szerint erre a célra meg kellene adóztatni a háborús nyereségeket, azonkívül elengedhetetlennek tartja a betegség esetére való biztosítást. Czetz elvtárs szerint igen sok a munkanélküli nő, ezért azt javasolja, hogy a könnyebb munkáknál azok is nyerjenek foglalkoztatást. Több felszólaló szintén kifogásolja az előirányzott 56 filléres órabért, amiért kielégítő munkateljesítményt nem lehet kívánni. A miniszteri biztos hangsúlyozza, hogy az újjáépítésügyi minisztériumnak nem áll rendelkezésére olyan fedezet, hogy nagyobb munkabéreket fizethessenek. Egyelőre csak 3 millió forint ált e célra rendelkezésre országos viszonylatban. Azután vita fejlődött ki, hogy nem volna-e jobb a munkákat akkordrendszer szerint végeztetni. Végül is az értekezleten abban állapodtak meg, hogy bizonyos akkordszerű meghatározás mellett fogják a munkákat végeztetni olyformán, hogy ott, ahol lehetséges, megszabják a napi teljesítmény mértékét és ha a munkás azt 8 óránál rövidebb idő alatt végzi el, ez részére egésznapi munkateljesítésnek lesz betudva. Megállapodtak abban is hogy könnyebb munkákra nőket is alkalmaznak. Az értekezleten az a kívánság alakult ki, hogy az így foglalkoztatott szükségmunkásokat mentesíteni kell a közmunkaváltság kötelezettség alól. A miniszteri biztos ígéretet tett, hogy ezt a kívánságot a tárcaközi bizottság elé terjeszti. Az értekezlet végül is elhatározta, hogy a közmunkákat azonnal, még ma megindítják. Már a mai napon munkába állítanak kb. 250 munkanélkülit és ezt a létszámot még a hét folyamán mintegy 500 főre fogják felemelni. Elsősorban a város területén legsürgősebbnek látszó útjavítási és ároktisztítási munkákat kezdik meg és azután fokozatosan kerül majd sor a többi munkák elvégzésére és a tervbe vett egész munkáslétszám beállítására. (m. j.) Záhonyi Tivadart, a köztársaság védelméről szóló törvény ajapján előzetes etartóztatásba helyezte a Népfigyészség Lapunk másik helyén válaszoltunk a Független Nép „Kegyetlen igazságok" c. cikkére. Ebben a válaszban már kifejeztük gyanúnkat, hogy a cikket az a Záhonyi Tivadar írta, akit az igazolóbizottság múltja miatt egy évre eltiltott az újságírástól. Válaszunkat az időközben megindult rendőri nyomozás érdekében tegnapi számunkban nem közöltük le, mert nem akartunk a nyomozásnak ártani. A pécsi politikai rendőrség ugyanis közben megindította a cikk szerzőjének kilétére vonatkozó nyomozást és azt rövid 24 órán belül bravúros eredménnyel be is fejezte. A cikk stílusából következtetve, a rendőrség előállította Záhonyi Tivadart, aki kihallgatása során beismerte, hogy az Inkriminált cikket ő írta. Ezek után Fajta Károly rendőrőrnagy őrizetbe vette Záhonyi Tivadar volt lapszerkesztőt és átkísértette a Népügyészségre, ahol a gyanúsított ismét fenntartotta beismerő vallomását. A Népügyészség Záhonyi Tivadart az 1946. VII. tc. 2. §-ának b. és c. pontja alapján előzetes letartóztatásba helyezte. Amikor a rendőri és népügyészi vizsgálat eredményét röviden közöljük, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a FN, amely a koalíciós pártok egyikének hivatalos lapja, ebben az ügyben egészen furcsán viselkedik. Olyan újságíróról közöl cikket, akit az az igazolóbizottság, amelyben a Független Kisgazdapárt egyik tagja is részt vett, ha nem is jogerősen, de egy évi időtartamra eltiltotta az újságírástól. Úgy látszik a FN — ha izgatásról van szó — nem tekint semmit és ha kell, egy kis izgatásért a szomszédba is hajlandó elmenni. Még ha ez a szomszéd Záhonyi Tivadar, az újságírástól eltiltott volt lapszerkesztő is. „Hármunkon kívül mindenki Imrédyiag volt a Pécsi Takarékpénztárban — vallja az egyik tanú a népbíróság előtt Amikor a bankigazgató és tisztviselő tanult, olvasás nélkül is ada*á a rendőrségi jegyzőkönyvet Az ügy szereplőinél fogva érdekes háborús bűnpert tárgyal a népvádlottja Gamási (Gergács) Jenő, a Pécsi Takarékpénztár tisztviselője, aki az ügyészi vádirat szerint az Imrédy-pártnak pénztárnoka volt. A vádlott tagadta ezt és csak annyit ismert be, hogy az Imrédy-pártnak tagja volt, de vezetésében nem vett részt. Tagadta azt is, hogy önként vonult volna be katonának és hogy nyugatra menekülése előtt több ízben a németbarát és orosz, valamint az üldözöttek elleni kijelentéseket hangoztatott volna. Elsőnek a vád tanúi közül Thegzes József banktisztviselőt hallgatták ki, aki vallomását a legnagyobb meglepetéssel azzal kezdi, hogy a rendőrségen tett vallomását visszavonja, mert azt elfelejtette aláírás előtt elolvasni. Kotsis tanácselnök eléje tárja vallomását, amelyben súlyosan vádolta Gamásit, akinek akkori vallomása szerint felesége is tagja volt az Imrédy-pártnak. A rendőrségi vallomásban azt is vallotta a tanú, hogy Gamási több ízben súlyos demokrácia-ellenes kijelentéseket tett a bankban. A tanú azonban ezekre nem akar emlékezni, illetőleg azt vallja, hogy közben utána nyomozott Giantasinak és megállapította, hogy akkor tévedett. Az elnök megjegyzi, hogy nagyon furcsa az, hogy egy tanú a vádlott érdekében magánnyomozást folytasson. Horváth Dezső ügyv. igazgató szintén visszavonja a rendőrségen tett vallomását és kijelenti, hogy úgy emlékszik nem olvasta el, de ha el is olvasta, akkor is közben utána nyomozott az ügynek és megállapította, hogy tévedett. Következett a vád harmadik tanúja, Pusztay Jenő banktisztviselő, aki arra a kérdésre, hogy a vádlottal haragban van-e kijelentette, hogy internálása óta nem áll vele szóba. Egyébként ő volt az egyetlen tanú, aki nem vonta vissza rendőrségi vallomását és annak elébetárása után azt teljes egészében fenntartotta. Elmondotta, hogy a vádlott fanatikus németimádó volt, aki teljesen Massay-Walter, a bank volt igazgatójának hatása alatt állott és egy ízben őt is megfenyegette, mert a németek ellen beszélt, hogy jó lesz vigyázni, mert feljelenti. Tanúvallomása szerint a vádlott a zsidókérdéssel kapcsolatban ilyen kijelentéseket tett: — Ha kiirtanák őket, már az is késő lenne. Német imádatának alátámasztására előhozza a vádlott alábbi kijelentését: — A németeknek meg kellett szállaniuk ezt az országot, hogy rendet csináljanak. Kotsis tanácselnök megkérdezi, hogy tudja -e azt, vájjon a vádlott felesége — aki szintén tisztviselője a banknak — tagja volt-e az Imrédy-pártnak? Erre a tanú a tárgyalóterem derültsége közben a következő kijelentést tette: — Kérem, hármunkon kívül a bank teljes igazgatósága és tisztviselői kara tagja volt az Imrédy-pártnak. A népbíróság a bizonyítás kiegészítése ügyében a tárgyalást elnapolta 5946 október 2 Politikai béreseknek nevezi a Független Nép ismeretlen, (de váljon stílusa után tényle „ismeretlen“?) cikkírója a felelős magyar államférfiakat, a baloldali blokk vezetőit. Politikai béreseknek meri nevezni az ismeretlen cikkíró azokat, akik a felszabadulás óta mást sem tettek minthogyha demokrácia és az újjáépítésért dolgoztak, azért az újjépítésért, ami a munkáspártok nélkül nem következett volna . A magyar munkáspártok vezéreit meri felelőssé tenni azért a mgyar békéért, ami ha rossz, mint ahogy rossz, nem azért ros mintha a munkáspártoknak nem fájna, hanem azért, mert ez a békét nem 1946-ban készítették elő. Előkészítették akkor, amik* ezek a „hazaffyak“ belementek egy előre elvesztett és a magyaréi számára mindig idegen háborúba. Akkor tetszett volna siránkozni akkor tetszett volna mellet verni, amikor ebben az országban minden reális számítás ellenére a német mellé álltunk. De azok a cikkírók, akik most a közelgő béke rossz és szomorú kilátásait a joguk kis revizionista pecsenyéjük megsütésére akarják felhasználni akkor nemzetvédelmi kereszteket hajszoltak és rongyosgárdába sorakoznak. Ezek az elkésett „hazaffyak“ azonban, akik még dig nem ébredtek fel abból az álmukból, hogy a hazafias nekibuzdulás, a siránkozó feljajdulás nem segít ott, ahol bizony kegyelen igazságokkal kell szembe nézni, most a munkáspártok elle akarják uszítani a magyar népet. A magyar népet, amit nem munkáspártok hajszoltak bele a háborúba és amit nem a munkáspártok árultak el. A munkáspártok valóban nem nézik tétlen a reakció és a horthyzmus eddig elbújt, most azonban napi napra szemtelenebbé váló megnyilvánulásait, hanem felemelték *z'vukat ezek elleni. De ezért felelőssé tenni őket és azzal vádol0', hogy nem törődnek a magyar békével, több, mint rosszakarat, * már kimeríti a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslat ide vonatkozó paragrafusait. Az ismeretlen, de reméljük a bíróság tárgyaláson már nem ismeretlen cikkíró keserveiből azonban e helyeken nagyon is kilátszik a lóláb. Azon kesereg, hogy Romániában eltörölték a népbíróságot, ezzel szemben Magyarországon nem. Vajjon miért fáj ez az ismeretlen cikkírónak, miért haragsz* annyira a népbíróságra, amelyben a Független Kisgazdapárt éppe j képviselve van, mint a többi demokratikus pártok? Talán e*« nem gondolja komolyan, hogy a magyar békekilátások jobbak lennének attól, ha itt a fasiszta és nyilas bűnösök büntetlenül sétálhatnának az utcán? Azt írja cikkében, hogy „félre a profán kezs*' kel legalább ezekben a sorsdöntő hetekben a magyar élet f# gócairól“. Hát nézzük, kik ezek a profán kezek? A magyar munkáspártok vezérei, akik kiemelték ezt az országot a fasizmus fer*? •jéből, akik azon igyekeztek, hogy a magyarság beszennyezett n*” megtisztítsák és visszavezessék a szabadságszerető népek 1*5 fába? Mert ha ezek azok a profán kezek, akikre céloz a cikk”" akkor joggal közéjük sorolhatja Tildy Zoltán, Nagy Ferenc k többi valóban demokratikus kisgazda vezéreket is, akiktől az # megnyilatkozások épp olyan távol vannak, mint tőlünk. Ne f# a munkáspártoktól a magyar népet a cikkíró, mert nem a munka pártok dobják az osztályharc törcsóváit a nép közé és nemm azok, akik a társadalmi gyűlölködés mérgét elvetik. De féli*** cikkíró a magyar népet azoktól, akiknek sorába ő is tartozik' Így a revizionizmus és sovinizmus tüzénél ismét a maguk 67*nD'|! üzleteiket akarják megcsinálni, akiknek még nem volt elég a nép szenvedése, akik két vesztett háború és az azt követő hét után sem ébredtek fel, hanem újabb katasztrófa felé vinnék: . országot Ezek ellen emelte fel szavát a magyar „.„„incseád, magyar munkásp8t vezetősége és ha mi ezért? hibáztatjuk, csak azt kifogásolhatja "Ji hogy miért nem előbb és miért nem erélyesebben. A magyar kilátásai bennünket is mélységes aggodalommal töltenek el é* * nak megjavításáért a munkáspártok legalább annyira harcolt mint a kisgazdapárt jobboldala. De ez a harc mégis külön’ attól, amit a melldöngető „hazaffyak" harc alatt értenek. Mi Jjjjjt colunk a jobb békéért azzal, hogy többet dolgozunk, hogy "T",. erőnkből igyekszünk talpraállani és még erősebben felvegyük a %, COt ft+bora/ft Áa'*d&CT acÍgWa 4*1 Am «»Ír Írói 1% kpKiíOW ! cot az Ittmaradt fél és egész fasiszta elemekkel, hogy bebizto_,^ suk az európai közvéleménynek: ez az ország nem azonos a nem azonos országával. Ez a mi harcunk a jobb békéért. A többi a népblrő urak Magyarországával,az revizionista és soviniszta hamiska elé tartozik, ahol bizonyára az is kiderül majd, mennyire Isi ®*1. | len az „Ismeretlen“ cikkíró. • l” „Nebánts virág“ a Népbíróság előtt Frank Évát, aki hazár ügyvédei a Gestopofőst 2000 pengőre megts rotálta, 8 havi bolt meHs. Tegnap a Népbíróság előtt a nagy port felvert zsarolási ügy vádlottja, Frank Éva állott, aki 1944-ben, német megszállás alatt gyermektartási per ürügyével felment dr. Kazár Andor ügyvédhez, majd, amikor Kazár ügyvéd arra való hivatkozással, hogy ő a németek miatt nem folytathat ügyvédi gyakorlatot és egy kollégájához utasította, hirtelen, minden indokolás nélkül 2000 pengőt kért az ügyvédtől azzal, hogy ha nem adja meg, feljelenti a Gestaponak. Az ügyvéd nem volt hajlandó fizetni, mire Frank Éva még aznap este két német őrmester társaságában visszatért hozzá és azoknak tört németséggel elpanaszolta, hogy az ügyvéd tartozik neki 2000 pengővel és nem akarja megadni. A két német katona megfenyegette az ügyvédet a Gestapoval, majd eltávoztak. Másnap Frank Éva megleste az ügyvédet, akinek közben levelet is írt, hogy saját érdekében a Boltiv-közben helyezzen el 2000 pengőt, mert különben megy a Gestapohoz. Frank Éva újból követelte a pénzt, de az ügyvéd kijelentette, hogy menjenek együtt a Gestapohoz, majd ott elintézik. El is it a Gestapohoz, ahol azonban a ___JxXU ügyvédet nem engedték be, jrp ----- 3 '' lak“*-, a nőt. Másnap az ügyvéd megjelent két Gestapo tiszt & # « - * • - - * » » teherautóra rárakatták bútora elvitték. jj»' a íi-Ez évben Kazár ügyvéd * ’jel' gyár—Szovjet Társaság •gY'Vá' vonulásán felismerte Frank j? nVa akinek volt mersze P*10S * rp» kendőt felvonni és az első jtt felvonulni. Felismerés után egy rendőrnek és így Népbíróság elé. Kihallgatása * jó méval és a Népbiróságon is * jóul tagadta, hogy azonos azzal, aki az ügyvédet megéri zsarolni. Dr. Kazár azonban ^ roébe mondta, hogy határa felismeri. Kiderült, hogy ^ a Népügyészségen letart# ^ alatt nyilaskereszteket raj* fasiszta feliratokat készít*1 A népbíróság Frank Évát 8 havi börtönrel 1 és az eltöltött vizsgálati « *$1-gal 4 hónapot és 20 nap ® tettnek vett A népügyész az ítéletet kezte me#1:1#