Új Dunántúl, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)
1947-04-01 / 74. szám
2 A munkanélküliség csökkentése érdekében t mmok Mniei• Ma a szítszenetei A tanoncszerződtetések elhanyagolása miatt veszélyben a szakmunkás-utánpótlás Mint már jelentettük, a szakszervezet a jövőben nagyarányú akciót indít a munkanélküliség korlátozása érdekében. Tudvalévő ugyanis, hogy a közmunkák megszüntetésével nagy mértékben emelkedett a munkanélküliek száma, akik naponta ostromolják a szakszervezeti munkásközvetítőt, hogy munkát kapjanak. Néhány nappal ezelőtt sikerült ugyan néhány száz munkást és munkásnőt kiközvetíteni, de ezzel közel sem oldódott meg a munkanélküliség problémája. Szombaton a szakszervezet indítványára a város vezetősége értekezletet hívott egybe, hogy a megjelent érdekképviseleti szervekkel megbeszéljék a munkanélküliség korlátozásának lehetőségét. Az értekezleten a szakszervezet vezetőségén kívül részt vett az ipartestület, valamint a GyOSz képviseletében az iparkamara is. A szakszervezeti kiküldöttek indítványozták, hogy az üzemek szüntessék be a túlórázásokat és ha az üzem érdeke kívánja a többlet munka elvégeztetését, úgy a túlórázás helyett vegyenek fel új munkaerőket. A szakszervezet ezzel kapcsolatosan megállapítja, hogy a kisebb üzemek, melyek 16—18 munkaerőt foglalkoztatnak, szintén túlóráztatnak és így munkalehetőség van. De ezek a kisüzemek általában elkerülik a munkásfelvételt, mert 20 munkás foglalkoztatása esetén kellene üzemi bizottsági tagot is alkalmazni. Így inkább túlórázásokkal igyekeznek elvégeztetni a munkát, nem törődve azzal, hogy ez a munkanélküliek rovására megy. Az értekezlet során felmerült a tanonckérdések megoldása is. Ismeretes, hogy az utóbbi időben a tanoncszerződések megkötése nagy mértékben csökkent, olyannyira, hogy a magyar ipari szakmunkások utánpótlása pécsbaranyai viszonylatban nem biztató. A tanoncfelvételek visszaesését nem csupán a nehéz gazdasági viszonyok idézték elő, hanem a kisiparosság és az üzemek vezetősége sok esetben tartózkodó mans,tartást tanúsít a tanoncfelvételek ügyében. A szülők részéről is tartózkodó tendenciák mutatkoznak, mert a nemrégiben szerződött tanoncok nem kapják meg a szükséges szakirányú nevelést. A szakszervezet ezzel kapcsolatosan felhívta az érdekeltek figyelmét, hogy a tanoncszerződések megkötésének és a tanoncok nevelésének szükségességét érezzék át és segítsék megoldani ezt a kérdést, mert csak így biztosítható a magyar ipar jövője. Az értekezleten résztvett érdekvédelmi szervek között megegyezés jött létre úgy a munkanélkülinta tanonckérdésben. Határozatot hoztak, hogy mindkét problémát a legrövidebb időn belül megoldják. A szakszervezet ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan még külön felhívással fordul az üzemi bizottságokhoz és az üzemi bizalmikhoz, hogy szüntessék be a túlórázásokat és ha szükséges, új felvételeket eszközöljenek ki. A tanonckérdés megoldását is tekintsék szívügyüknek és tegyenek meg mindent, hogy a gyár tanoncszerződéseket kössön és a már alkalmazásban lévő tanoncokat szükíiség korlátozásának kérdésében, irányú nevelésben részesítsek A szegedi diáktüntetés magyarázata Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a sajtó képviselői előtt a szegedi diáktüntetéssel kapcsolatban elmondotta, hogy jelentést kapott, amely szerint Szegeden ötszáz olyan egyetemi hallgató tanul, aki nyugatról tért haza és mint SS-katona vagy Hunyady hadosztályos vett részt a háborúban. Ezzel kapcsolatban Ries István igazságügyminiszterrel keres érintkezést és gondoskodnak megfelelő rendszabályok bevezetéséről. Fogadja húsvéti köszöntőit MMCARDINAL tojáskrénmel! pécsi MM Már megint a fogház... Több cikket írtunk már arról, hogy az államügyészség fogházában nem követik a demokratikus eszméket. A következő eset, amit elmondunk, a maga egészében is felháborító, de azzal, hogy az államügyészség fogházába torkollott, fontos közüggyé nőtte ki magát Egyébként a történetnek lélektanilag a Nádasdi per körül kialakult fasiszta hangulatra is visszavezethetők. Miklós Dezső egyetemi hallgató ment az utcán, amikor egy nő hangosan azt mondta: ..Akasztófára minden zsidóval.“ A demokratikus érzelmű egyetemi hallgató a nőhöz lépett, megfogta a karját, hogy el ne szaladjon és átadhassa a rendőrségneek. Rendőr nem volt a közelben és mivel az eset egészen közel a fogházhoz történt, megkérte a fogházőrt, hogy telefonáljon a rendőrségre. A fogházőr ezt megtagadta. Az egyetemi hallgató erre maga ment a telefonálni és már csak arra kérte a fogházőrt, hogy vigyázzon a nőre, addig, amíg ő teefonál. Mire visszatért, a nő eltűnt Saját nyomozásunk ez ügyben kétféle verzió eredményére vezetett: a fogházőr elengedte a nőt, vagy amint az egyik tanú mondotta: a nő a kapu mögött volt és a fogházfelügyelő őrnagyt utasítására nem várta meg, míg a rendőri közegek megérkeznek. Az ügy a rendőrségre került, állítólag a fogházőr ellen vizsgálat indult. A megszökött nőről személyleírás van. Csak annyit fűzünk ehhez az esethez, hogy sohasem szoktunk cikkben foglalkozni valamely intézménnyel, csak akkor, ha nem áll hivatásának magaslatán. A fasiszta nő kijelentése rendőri és bírói ügy, de a fogházőrök apróbb tettei már közüggyé nőtték ki magukat. Azok a fogházőrök, akik a demokratikus rend kenyerét eszik nem engedhetnek el fasiszta nőket, amikor megengedik maguknak azt, hogy igen jó barátságban vannak pl. Nádasdival és az őrizetükre bízott más súlyosan elítélt gyilkosokkal. Most már követeljük, hogy az államügyészség fogházában levő szellemet és az abból eredő következményeket illetékes hatóságok vegyék szemügyre. (gyr.) CTJ DUNÁNTÚL 3100 mázsa gabona Baranyában A kenyérellátás országos miniszteri biztosa értesítette Baranya megye alispánját, hogy Pécs és ■ a megye 41 ezer ellátatlanja részére 3030 mázsa kenyérgabonát, valamint egyéb szükségletek céljára, (kórhász, cukrász) 501 mázsa kenyérgabonát, összesen 3100 mázsa enyérgabonát utalt ki az MSzK útján. Ennek 40 százaléka búza, 40 százaléka rozs és 20 százaléka árpa, vagy kukorica. Betiltották a Dunavidéket 1947 ÁPRILIS 1 A halottak nem tanúskodtak Nádasdi ellen, nem volt egyetlen tanú sem, aki azt mondotta volna: kérem, engem’ez ölt meg! Egyébként szem és fültanúk, életbenmaradt áldozatok, megkínzottak és a halálos áldozatok hozzátartozói felismerték és bizonyították bűntetteit. De a halottak nem jelentek meg, a gyilkosságokat nem lehetett „kétséget kizáróan" igazolni. Annál kétséget kizáróbban bebizonyosodott 320 magyar katona megkínzása, 75 leventének nyugatra hurcolása, békés lakosságnak tűzbe kényszerítése és két szovjet hadifogoly meggyilkolása, vagy legalábbis a meggyilkolásban való bűnrészesség. Bebizonyosodott az, hogy Nádasdi Ferenc, ha szabad orvosi szakvéleményt kakus szavakba tömöríteni, alkati bűnözőtípus, tehát büntetéssel, javítószándékkal alkotó emberré nem nevelhető. Úgynevezett kultúrált, nyugati országokban, az Egyesült Államokban például az ilyen alakokat közellenségnek nyilvánítják és törvényen kívül helyezik. Nálunk még a halálos ítéletre sem tartották méltónak. Külön elgondolkoztató jelenség Szergej és Vologya története. A békeszerződések tárgyalásakor és azóta nem is egy ízben kétségbesetten tapasztalja ez az egész, újjáépítésért, demokratikus hitelért küzdő nemzet, hogy a külföld nem hisz megtérésünk őszinteségében, nem hiszi azt, hogy azok, akik még a hadifoglyokkal is olyan embertelenül bántak, mint az egyes magyar hadifogolytáborokról szóló jelentések közlik, máról holnapra humanistává, demokratikussá lettek. A hadifogolygyilkos Nádasdiak, az angolszász hadifoglyokat az éhségsztrájkig kétségbeejtő Mártzék tehetnek arról, hogy smünk ilyen a világban. És a magyar népbíróságok a hadifoglyok kinzóit egy évre, a hadifoglyok gyilkosait életfogytiglani kényszermunkára ítélik és nem taszítják ki végleg a magyarság, az emberiség kötelékéből. Nem csodálnivaló, hogy az ilyen ítéletek felbiztatják a gyilkosok barátait. Nem csoda, hogy a cellájába visszatérő elítélt felé biztató kiáltások hangzanak. Nem csoda, hogy maga az elítélt diadalmas hadvezérként vonult el az ítélet színhelyéről és a rendőrgyűrű közepén nyilas köszöntéssel üdvözli összegyűlt drukkereit. Valahol baj van népbíráskodásunk egyes ítéletei körül, amint ezt a Nádasdi-ítélet és kísérőjelenségei is bizonyítják. A magyar büntetőtörvénykezés — nagyon helyesen — a humánum alapjain áll és nem enged elmarasztalni senkit, akinek bűne nem bizonyult be késségtelenül. A békés bíráskodásnál ez a szempont helyes, sőt ez az egyedül helyes. A népbíráskodás azonban nem békés bíráskodás. A népbíráskodás célja: a nagy nyilvánosság előtt bemutatni a magyar tragédia előidézőinek igazi arcát, amelyből a rombolás szelleme vicsorít. Célja: demonstrálni az egész világ előtt, hogy a magyar nép nagy egyetemessége nem vállal közösséget azokkal, akik ezt az országot a végső romlás szélére taszították. Célja: bebizonyítani, hogy nem a magyar nép a bűnös külföldön támadt rossz hírünkért, csak néhány, Nádasdi-féle „alkati bűnöző". És célja, hogy az elkövetett bűnért ne csak igazságot, hanem megtorló igazságot osszon. És a hangsúly itt — szemben a polgári büntetőbíráskodással — éppen a megtorláson van. Ries igazságügyminiszter egyik előadásában ezt így fejtette ki: a polgári büntetőbíráskodás egyik lényeges alapeleme a bizonyítékok szabad mérlegelése, ebben a mérlegelésben azonban politikai szempontok nem játszhattak közre, hiszen a bírák tagjai sem lehettek politikai pártoknak. A népbíráskodás ennek kíván korrekciójául szolgálni, ahol is a szabad mérlegelést a politikai szempontok ismerete és az abban való benne élés befolyásolja. De a népbíráskodásnak ezt a szellemét tükrözi az a nem is olyan régen hozott NOT vélelmezés, amely kimondja, hogy pártszolgálatosok esetében nem az a bionyítandó, hogy a pártszolgálatos gyilkolt, mivel a pártszolgálatosok — ismét laikus kifejezéssel élve — hivatalból gyilkosok, hanem a védelemnek kell bizonyítania azt, hogy éppen az ítélet előtt álló pártszolgálatos a Nagy Kivétel, akinek nem tapad vér a kezéhez. A népbíráskodásnak tehát mások az alapelvei, mint a paragrafusokhoz mereven ragaszkodó polgári szakbíráskodásnak, mert mások a célkitűzései is. Ha Nádasdi semmi mást nem követett volna el, csak részt vett volna két szovjet hadifogoly megkínzásában és meggyilkolásában, akkor is halál járt volna érte, mert a magyar nemzet helyzetét nehezítette meg külföldi hírünk lerontásával. Ha semmi mást nem követett volna el, minthogy szökevény magyar katonákat kínzásokkal büntetett azért, mert nem voltak hajlandók tovább az igazi magyar érdekek ellen magyar egyenruhában harcolni, halál járt volna érte, mert meghosszabbította a magyar nép háborús szenvedéseit. Ha semmi mást nem tett volna, csak leventéket hurcolt volna el, vagy csak a békés lakosságot hajszolta volna golyózáporban munkára a németek oldalán, mindezzel külön-külön is olyan bűnt követett el, amelyet a nép bírái előtt nem menthet és nem enyhíthet semmi. Ezek mellett a bűnök mellett már szinte elenyészik az az emberiesség elleni bűnhalmazat, amit munkaszolgálatosokkal és egyéb zsidókkal követett el. Ez a mi különvéleményünk a Nádasdi-perben. És reméljük, hogy a felebbviteli tárgyaláson, ha nem is helyezik törvényen kívül Nádasdit, de a törvényen belül igazságot szolgáltatnak. Igazságot nem a paragrafusoknak, hanem a Nádasdiak miatt bűnein felül szenvedő mgyar népnek ír. gy. i. Zárórarendelet a Felszabadulás ünnepére 5-én a felszabadulás ünnepén az élelmiszer és tüzelőanyagkereskedések reggel 8 órától déli 12 óráig, a fodrászüzletek fél 8 órától 12 óáig, a virágüzletek 9 órától délután 4 óráig és a kizárólag cukorkát árusító üzletek reggel 9 órától este 8 óráig tarthatók nyitva. Valamennyi többi üzletet a felszabadulás ünnepén zárva kell tartani. Hölgyközönség figyelmébe! nagyszabású divatbemutató húsvét vasárnapján d. e. 11 órai kezdettel a Pannónia dísztermében. Résztvesznek a bemutatón. Pécs legkiválóbb céges szalonja Budapestről jelenti az MTI. Tekintettel arra, hogy a felszabadulási ünnepséget ebben az évben április 4-ről 5-re helyezték át, az üzletek záróráját a kereskedelem és szövetkezetügyi miniszter a következőképpen szabályozta: Április 4-én az ország A belügyminiszter a Mohácson megjelenő Dunavidék című heti, egész területén minden nyílt árulapot két hétre betiltotta az orsítási üzlet délután 3 óráig, a szág külpolitikai érdekeit súlyo fodrászüzletek pedig délután félő van sértő közleménye miatt, óráig tarthatók nyitva. Április