Dunántúli Napló, 1948. december (5. évfolyam, 276-301. szám)

1948-12-17 / 290. szám

1948 DECEMBER 17 DU­NÁNTÚLI NAPLÓ Ahol a szegénység intézményes megszüntetésén dolgoznak A város szociális ügyosztálya, amelyet a városházán „III. ügy­osztálynak" neveznek, talán a legkiterjedtebb a resszortjába tartozó ügykörök tekintetében. A sok idetartozó ügykör közül már egy-egy is sok bonyolult ügyet tartalmaz. Emberi sorsok, szegénység, ame­lyek a közösségtől várnak segítséget. A szegény- és népjóléti ügyek intézése külön ügykör, nagy körültekintést igényel. Délelőttönkint 30—40 ügyfél, sőt nemritkán több is fordul itt meg. Az irodát asz­­szony vezeti, aki leginkább alkalmas ezeknek az ügyeknek intézésére, a melegebb szív, de egyúttal az óvatosság egészséges ösztöne szem­pontjából is. 450 közsegélyes A városnak mintegy 450 segélye­zettje van, akik elaggott emberek, eltartásukra kötelezet hozzátartozó­juk nincs, ők rendszeres havi köz­­segélyben részesülnek, ezenkívül ebédellátásban a népkonyhán. Érte­sülésünk szerint a közsegélyesek helyzete január elsejétől kedvezőbb lesz, mert a segélyeket 50—70 szá­zalékkal emelik. Az ő ügyük a legkevesebb bonyo­dalma jelenti. Van azonban más ezer és egy olyan támogatást kérő ügye, amely külön-külön bírálandó el, jócskán akad olyan akiket a háború tépett meg és akik a fasizmussal szemben vett követelésüket a de­mokrácián kívánják behajtani. Ingyen orvosság az unokának A hivatalban töltött idő is a­lkal a más arra, hogy ízelítőt kapjunk an­nak forgalmáról és a hozzáfordulók életéről. Az ajtó bátortalanul nyílik. Vé­kony öregasszony óvatoskodik be. Látszik nem szokta meg a hivata­lokban való kincsel­ést és más­ ün­neplőbe öltözött, amikor rákénysze­rült. A zöldesbe játszó ruha valami­kor fekete volt, fején ugyanilyen sál. A kezében lévő botnak helyet keres, aztán szatyrába nyúl és fész­kelősen kihalász egy papírlapot. — Tetszik tudni, a kisunokámról van szó, beteg szegénykém és a kis nyugdíjból nem telik az orvos­ságra Pillanatok alatt megkapja az utalvány: a recepten szereplő gyógyszerek kiváltására. Hálálkod­va el­tipeg. A Matessza-árvaház fehér főkö­­rös apácafőnöknője a karácsonyfa ünnepély előkészületeivel kapcsolat­ban érdeklődik. Megkapja a részle­tes felvilágosítást. Lesz nagy ka­rácsonyfa, rengeteg cukorral és sok fá­ékkal. A város mint mindig, az idén is a lehetőségeket meghaladó bőkezűséggel gondoskodik a Mates­­sa-alap árváiról. A demokrácia haszonélvezői B. P-né, aki most érkezik, már otthonosan mozog a hivatalban. Ő a „hivatásosok” közül való. Az asz­­szony 50 év körüli. A ruhája a ,,szegénység” jelmeze is lehe­tne. A demokrácia haszonélvezői közé tar­tozik. Férje 42 éves munkabíró fér­fi, aki minden alkalommal kikerülte e munkalehetőséget. .Alkalmi mun­kával szerzett fő­—10 forintjai a kocsmába vándorolnak. Felesége pe­dig a népjóléti ügyosztály „kifacsa­­rásával” foglalkozik. — Típusai a lumpenproletárnak”. A szociális ügyosztály a „mintaházaspár’ hat gyermeke- a napközi otthonban in­gyenes­­’látásban részesíti. Ruhát és fűtőanyagot kér. Megfontolás tárgyává teszik a hat ártatlan gyer­mek kedvéét. Ha a valóban érde­mesek és rászorultak számára tör­tént ki­osz­tásban rés kínálkozik, s a kedvezőtlen vélemény­ ellenére is segítséghez juttatják. Az ügyosztály réme Cs. K. 30 éves hadírokban . Minden alkalom­mal botrányt csinál, amikor követe­léseit nem találják teljesíthetőnek. Többször próbálkozott már az ügy­osztály, hogy Cs. K. dolga gyöke­— A VÁROS ADÓHIVATALA fel­hívja mindazokat a­ háztulajdonoso­kat, akik esedékessé vált házadóju­l­at nem fizették meg, hogy tartoz­á­saikat azonnal egymisítsék ki mert különben a lakbéreket soronkívül le­­tiltják. résein elintézze, foglalkozásit kapjon, de a fiatalember a mártírnak járó dicsfényből kíván élni. Az élősdi figurák azonban csak epizódokat jelentenek a hivatal éle­tében, így karácsony körül elmo­sódnak az emberi gyöngeség és számítás árnyai..Az úttörők száz­számra ajánlják fel az iskolájuk EGY DÉLELŐTT A VÁROS SZOCIÁLIS ÜGYOSZTÁLYÁN műhelyében készített játékfigurákat, hogy másokat egy esten boldoggá tegyenek. A karácsony este újra készülődik, de a karácsony jelent­ősége mindig mélyebb tartalmat nyer azáltal, hogy az egy napra korlátozott sze­­retet és álszent ajándékozásban meakulpázó jótékonyság helyébe a szegénysége intézményesen meg­szüntető szocializmus lép. Magyarország tavasszal ipari kiállítást rendez Moszkvában A Magyar-Szovjet Kereskedelmi Kamara nagy érdeklődés mellett tartotta második évi rendes köz­gyűlését. Vaszili Blocsek alelnök megnyitó beszéde után a Kamara elnökségi tagjaivá választották dr. Háy László államtitkárt és Hegyi Józsefet, a Magyar Külforgalmi vezérigazgatóját. Szovjet részről tagja lett az elnökségnek Popov, a Szovjetunió magyarországi keres­kedelmi képviseletének helyettes vezetője. A közgyűlés az elnöki tisztségre Háy László államtitkárt választotta meg. Az új elnök hangsúlyozta, hogy legfontosabb feladatának tartja a két ország közötti gazdasági kap­csolatok további megerősödését. A magyar népi demokrácia új gaz­dasági rendjének kiépítésében — mondotta — döntő tényező a Szov­jetunióval való kapcsolatunk, amelynek elmélyítésére mindent megteszünk. Major László főtitkár beszámolt ezután arról, hogy a kamara lét­száma rohamosan nő, úgyhogy 1948-ban a taglétszám elérte az ezerkétszáz főt. Bejelentette, hogy 1949 tavaszán Moszkvában Ma­gyarország ipari kiállítást rendez. A kamara fejlődése elősegítette magyar-szovjet gazdasági és baráti kapcsolatok kiszélesítését. Elutaztak a baranyai küldöttek az UFOSz-FEKOSz egyesítő kongresszusra Baranya vármegye huszonhat ki­küldöttje csütörtökön este elutazott az UFOSz—FEKOSz egyesí­ő kon­gresszusra.­­ A küldöttéig fele UFOSz, a másik fele pedig FEKOSz tag, a kiküldöttek között öt nő is van, akik a két szervezet női tagságéit képviselik. A küldöttségeket a leg­­szélesebb demokrácia alapján köz­ségi majd járási küldött közgyű­lésen választották meg a dolgozó parasztságból és nemcsak a Dolgo­zók Pártjából, hanem a kisgazda és nemzeti parasztpárti küldöttek mel­lett képviseletet kaptak a pártonkívü­l UFOSz és FEKOSz tagok is. Az utazás előtt beszéltünk No­vice János dortárs UFOSz megyei titkárral, aki a következőket mon­dotta: — Vasárnap Siklóson tartottuk meg a megyében az utolsó járási egyesülési közgyűlésit, amelyen többszáz kiküldött és érdeklődő vett részt. Örömmel látjuk, hogy nemcsak a küldöttek, hanem a falvak dolgozó parasztsága­­ pártállásra való te­kintő nélkül örömmel fogadja az új érdekvé­­delmi szervezet megalakulását, amelynek tagja lehet minden dolgo­zó paraszt és földmunkáé, aki a népi demokrácia hívének vallja ma­gát.­­ A kongresszus után azonnal megkezdjük a helyi szervezetek fel­állítását és biztosak vagyunk abban, hogy a dolgozó parasztság egysé­ges érdekvédelmi szervezete erős bázisa lesz az új Független­ségi Frontnak is. A Dolgozó Parasztok és Földmunkások Szövetségének szervezeti szabályzata Az új paraszti tömegszervezet megalakulását előkészítő bíró­­s­ág elkészítette a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsé­gének szervezeti szabályzatát, ame­lyet az egyesülési kongresszus élé ■erjesztenek. A szervezetés szabály­­zat megállapítja, olyan tasztegszer­­vezetre van szüksége a dogozó pa­rasztságnak, amely a régi paraszti és földmunkásm­ozgalmak dicsőséges forradalmi és demo­kratikus hagyományait magáévá teszi és továbbfejleszti. Az új szövetség a népi demokrácia megingathatatlan támasza a falun. Harcol a falu tőkés kizsákmámyolói ellen, küzd a dolgozó parasztság és a mezőgazdasági munkásság élet­viszonyainak megjavításáért, gazda­sági és kulturális felemelkedéséért. Az új szervezet tevékenyen részt­­vesz a magyar mezőgazdaság kor­szerű átszervezésében dolgozó szö­vetkezeti mozgalom kifejlesztéséért. Elősegíti a tervszerű gazdálkodást, a munkatermelékenység fokozását, szervezi a munkaerőgazdálkodást, végzi a munkaközve­­tést. A szövetség tagjai lehetnek mind­­azok a dolgozó parasztok, mező­­gazdasági bérmunkások, akik munkavállalásból vagy saját föld­jük jövedelméből élnek, földjüket túlnyomórészt önmaguk vagy csa­ládtagjaik munkálják meg. Kizsákmányolók a szövetség tagjai nem lehetnek. EGY JÓ ÉS EGY szövetkezet Mecsekalján A magyarürögi szövetkezet lik­őrgyáros és bor nagy kereskedő elnökét nem érdekli a szántási hitel és a műtrágya akció Mecsekalja nagyközség tulajdon­képpen három faluból alakult­ ki: Rácvárosból, Pa­acsból és Magyar­­ürögből. A közigazgatásilag egysé­get alkotó települések között érez­hető valami különállás, aminek leg­beszédesebb bizonyítéka az, hogy két földművesszövetkezet is műkö­dik Mecsekalja nagyközségben. Az egyik szövetkezet a patacsiaké, a másik a magyarürögieké. A két szövetkezet között inkább féltékenység folyt, mint egész­séges együttműködés. Az utóbbi napokban azon felvetet­ték az egyik oldalon a fúzió gon­dolatát, amiről hallani sem akar a másik. Nem akarnak fúziót . A mi szövetkezetünk szegény, eddig semmi juttatásban sem része­sült. Egy darálót akarunk igénybe venni a szövetkezet részére, de ez sem sikerült, mert a rácvárosi Horváth Jenő darálóját engedély nélküli működés miatt ugyan zár alá vet­­­­­­e a közeliét­és — mondják a patacsiak — de kiderült, hogy a daráló tulajdonjoga is vitás. Pedig erre a darálóra nagy szüksé­günk lett volna, a helyét­­ úgy vá­lasztották ki, hogy a dolgozó pa­nasz­­o­k reggel a határba menet le­adhatják a darálnivalót, este haza­felé menet pedig már vihetik is. A patacsi szövetkezet azonban fej­lődőképes.­­ November végén új igazgatót, felügyelőbizot­ságot és új ügyvezetőt választottak .Rövide­sen nyíltárusítá­si üzletet is­­nyitnak. Az ürögiekkel való egyesülésért nem igen lelkesednek, pedig itt vetődött fel a fúzió gondo­latba. — Nagy a távolság, nem jönné­nek össze a tagok a gyűlésekre — mondja Vörös Nándor szövetkezeti jegyző. Fontos lenne azonban, hogy a mi szövetkezetünk is megerősöd­jék, annál is inkább, mit nálunk csak kaparásztak a tagok. A­­ hegy mássik oldalán, néhány kilométerrel odébb felkerestük az üregi szövetkezet vezetőjét is. Er­ről a szövetkezetről úgy beszélnek, mint tipikus kulák alakulatról, amely­nek vezetője Horváth Sándor 26 holdas gazda, likőrgyáros, bor­­nagykereskedő és teherautótulaj­donos. A szöve­kezet tulajdon­képpen a régi vadásztársaság klikkje, a gé­peket is ők használják elsősorban. A romonyaiaktól darálót, a baranya­­szentgyörgyiektől cséplőgarnitúrát, a kökényiektől 450 hektoliter ár­ar­talommal hordót szereztek, amiket nem tudnak használni és Horváth Sándor pincéjében „tárolnak” — mondják. — Ugyanakkor az ürö­­giek a patacsiak­ól kértek szántási hitelt, műtrágyát, mert a helyi szö­vetkezetük vezetői „ezekkel a dol­gokkal” nem foglalkoztak. Az ürögi földművesszövetkezet a napokban választ vezetőséget. Most már ők is belátják, hogy olyan embereket kell választani, akik maguk is dolgozó parasztok, akik e pozíciót a dolgozó parasztok érdekesen használják fel és akik­nek az érdekei is azonosak. A vála las®­ások után Magyarürögön is egészséges szövetkezeti élet indul meg abban a szellemben, ahogy Rákosi elvtára kijelölte az utat, hogy ma a szövetkezés a falu köz­ponti kérdése. Másfélévi börtönre ítéltek egy nyilas besúgót A pécsi népbíróság csütörtökön tárgyalta ifjú Bruckner János 37 éves pécsi szobafestősegéd hábo­rús bűntette ügyét. A népügyész­ség azzal vádolta a nyilasmúltú Brucknert, hogy 1944 év őszén Vácott — ahol mint katona szol­gált — Fók­ás Jenő munkaszolgála­­tost amint meglátta, igazoltatta, majd mint katonaszökevényt egy csendőrrel letartóztatta. A bíróság a vádlottat a vád szerint bűnös­nek mondotta ki és ifj. Bruckner Jánost másfél évi börtönre és öt évi jogvesztésre ítélte. Az ítélet el­len a népügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért sem­misségi panaszt jelentett be a NOT-hoz. A népbíróság elrendelte a vádlott előzetes letartóztatását. Kéménytűz Csütörtökön délben fél 2 óra tájban tüzet jelentettek a R­ákóczi­­út 41. alatt lévő „Mi voltunk“ üz­letből A tűzoltók percek alatt a helyszínen voltak és félórai mun­kával eloltották a tüzet. Kiderült, hogy az üzlet feletti kéménybe ge­renda volt beépítve, ez tüzet fogott és a kicsapódó lángoktól a tetőzet­­lécezet gyulladt meg és égett el Szerencse, hogy időben észrevették a tüzet és a tűzoltók percek alatt közbeléphettek. A kár 1500—2000 F. 5 Az atomerő az egészség szolgálatában Párisi jelentés szerint szerdán délben működésbe lépett a Joliot Curie-féle atommáglya. Ez az atomerőfejlesztő készülék csupán békés célokat szolgál. Feladata la­boratóriumokban és kórházakban alkalmazott rádióaktív készülékek ellátása. Árdrágító hentesek A rendőrség árdrágítás miatt el­járást indított három pécsi húsipa­ros ellen, akik a marhahús kilóját 8,40 forintos áron mérték. A hús­iparosok, Csapó Mihály Katalin­­utca 4., Gadó Józsefné Felsővám­­ház­ utca 3. és Witzl Ádám, Kabók Lajos­ tér 11. azzal védekeznek, hogy nem ismerték­ a miniszteri rendeletet, amely december elsejé­től 8.40-ről 8 forintra szállította le a hús árát. Villanyt és körorvost kér He­gyszentmárton Hegyszentmárton község népi szerveit két komoly probléma fog­­­­lalkoztatja. Az egyik a falu villamo­sítása, a másik: körorvosi székhely létesítése. A villanyvilágítás beve­zetése érdekében a község lakossá­ga a sorrendi elsőségért hajlandó anyagi áldozatokat is hozni. Másik kérésünk a körorvosi székhely lé­tesítése volna. Hegyszentmárton körorvosi székhelye most Diósviszló mely tőlünk 10 kilométerre fekszik, az út főként erejük között vezet. Az ellenkező irányban fekvő Vajszló is 11 km-re van, úgy érthető, és mél­tányos a kérelmünk. Kérjük lapunkat, hogy fentiekre hívja fel az illeté­kesek figyelmét. A népi szervek megbízásából: Mozsgai György.

Next