Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-09 / 33. szám

A SZOVJET KÖNYVTÁRAK MUNKÁJA A szovjet könyvtárak első sor­­tin a könyvek tömege» körforgá­st», új olvasók meghódítására, iz a kölcsönzött könyvek szá­ntnak növekedésére büszkék. A könyvtárak tevékenysége azon­ban kiterjed a népi tömegek ön­képzésének elősegítésére is. A könyvtárosok igyekeznek az ol­vasók ítéletét és ízlését fejlesz­ti. A legkisebb helyen is tér­­vészettudományos, történeti és ,r®dalmi köröket szerveznek és ezek megbeszéléseire meghívnak tudasokat, írókat, kritikusokat, ha pedig a megbeszélés tárgya a gyakorlati munkát, vagy a ter­­ülést érinti akkor az ipar, vagy allógazdaság megfelelő szakem­bereit. A szovjet könyvtárost ezért is­­*íy megbecsüléssel veszik körül. · Csernikov nevű munké« mon­dott* a moaikVit olvasók egy megbeszélésén: — Huss ével ezelőtt kezdtető könyveket kölcsönözni a Puski n könyvtárból Asztalos voltam és csak általános iskolát végeztem. De a könyvtáros őszinte érdeklő­­déssel állt mellém, megtanított rá, hogy értelmesen olvassak, ő segí­tett előkészülnöm arra, hogy be­léphessek az egyik mérnökképző intézetbe. A számos vidéki, falusi és üze­­mi könyvtár legnagyobb része nemcsak arra törekszik, hogy az olvasók száma szaporodjék, hanem hogy valamennyiük aktivitását­­s keltse és ösztönözze. Például az egyik voronyezsi könyvtár al­kalmazottai a kölcsön könyveket házhoz szál­lít­ják a hadi rokkantak­nak Ezt a példát sok más könyv­tár is követte. A kisebb városi könyvtárak nem várják meg, míg a környék parasztsága felkeresi őket. Kiküldik a könyveket a kol­hozokba. Máshol mozgókönyvtá­rakat létesítenek A kolhozok értekezletén összegyűjtik a pa­rasztok kívánságait. Hasonlóan dolgozik a legtöbb üzemi könyvtár, de ezeknél a hangsúly a technikai irodalmon van. A szovjet könyvtárakat nagy társadalmi erők támogat­ják. Olyan kiváló írók, mint Fagye­­jev, Gorbatov, tudósok, mint Zo­­lotarjov és Scsiparrov és igen so­kan a legkiválóbbak közül sok időt áldoznak arra, hogy a szov­jet könyvtárakat segítsék. Felke­resik a könyvtárakat és olvasó­házakat, tanácsokat adnak a könyvek kiválogatására és az ol­vasási módszerekre vonatkozóan. Hogyan látják az iskolát a /ovo tanítónői? ”. A tanitóntőképző-m*ézett új gyá­rtóit vezetett be. Mintratanítás­­r® * város különböző iskoláiba vii és növendékeit így kerül- A d a Bánfa-utcai általános is­­olába. A látogatásról és tapasz­­­tatatcról így imáik a tanítónő­je v­oltek. ..Negyvenkilenc lány kipirult arccal sietett a havas városon ke­­nsztü­l egy kistelki iskola felé, tanításra. A rossz idő miat eggé idegenkedtünk a hosszú út­tól Az iskola­­kapuban ba­rátságosan fo­gadott bennün­ket az igazgató. A gyerekek, akik érdekes vendégeket lát­­tak bennünk, kíváncsian néz*­­ ték végig a *a­szobába vonuló hava? Iá- Amikor becsöngettek és i/lépt­­nk a VI osztályba, meg­­rend és fegyelem fogadott A [v7.n az Úttörő-mozgalmat és ^kszövetséget hirdető feliratok. Sí fü­ggetöix-e a gyerekek rajzai és az osztály él­­^kásainak névsora. Mintaének­­úrra jöttünk ide és ami legjobb I?1 tüeglepent bennünket, a gye­­százszázalékos, biztos tu­­* hangtalálás és ritmus J*0- Csodálkozva fogadtuk a eredményt, mert ilyen °**t nem vártunk a meglehető­sen mostoha körülmények között élő külvárosi iskolától. Az osz­tály énektudásénak nívóját nagy­­ban emeli, hogy sok a tehetséges gyermek. A tanító felvilágosítá­sából tudtuk meg, hogy egyszerű bányászok és dolgozók gyerme­kei, akik nem járnak különórára, hanem itt, az általános iskolában nyerik szorgalmas munkával tu­dásukat Meggyőződtünk arról, hogy a Bártfa­ utcai iskola ének­­tudásban bármely belvárosi isko­lával felveszi a versenyt. Mi, a jövő pedagógusai sokat tanultunk ezen a minttatanításon, bátorságot öntött belénk az ott látott ered­mény. Végül hozzátok szólunk, Bártfa­ utcai gyerekek! Tanulja­tok tovább szorgalmasan és épít­sétek országunkat Vasárnap délelőtt a pécsi Nemzeti Színházban a gyárvárosi általános iskola úttörői rendeznek előadást. ínész, tánc, szavalat és torna szerepel az úttörő lá­nyok és fiúk műsorában. A gyárvárosi gyermekek zenekart is létesítettek, amely szintén bemutatkozik a valószínű nagyszámú,­­ javarészt iskolásokból álló közönség előtt. fz A csibráki EPOSz tagjai 45­0 hallgató részvételével hathetes művelődési tan­folyamot tartottak, amely sikeres záró­vizsgával fejeződött be. A vizsga után műsoros est következett. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Zenekedvelők hangversenye A több, mint fél évszázados Pécsi Ze­nekedvelők Egyesülete, amely a felsza­badulás után teljesen újjászerveződött, újjáalakulása óta csak ritkán szerepelt Annál örvendetesebb, hogy most ismét jelentkezik reprezentatív zenekarával és február 21-én tartja évadnyitó hangver­senyét a pécsi Nemzeti Színházban. Mű­során Mendelssohn Hebridák-nyitánya, és A-moll szimfóniája, továbbá Liszt, les Preludes, és Csajkovszkij. 1812 című műve szerepel Jegyek, rendes hely­­árakban a színházi pénztárnál kaphatók. Film Micsurin­ró­ A február 15-án kezdődő szovjet kultúra hónapján bemutatják az ország filmszínházaiban Dovzsinko rendező színes filmjét, amely Mi­csurinról, a világhírű természet­tudósról szól. Ez a fik­tm nemcsak tartalmában is erkölcsi mondani, valójában értékes, hanem a szov­jet színes filmgyártás technikai fejlődését is jelzi. Lágy színei a realista festőművészet szín- és fényhatásának összhangját valósítj­ák meg. Dovzsenko ezt mondotta a „Micsurin" bemutatója után: ,A szovjet tudósok a társadalom haladásat szolgálják és a minden­napi élet megkönnyítésén fáradoz­nak, ugyanez a feladata a film­művészeknek is. Nemcsak egy nemzet fiai vagyunk, hanem ko­runk gyermekei is, akik neveljük a társadalmat, jobbá akarjuk tenni az embereket. Ezt a célt szolgálja többek között a „Micsu­­rin" című film is, amely halhatat­lan, az emberiség érdekét szolgáló felfedezésekről számol be." viroshoz* folyoso­­(],, találkoztara vei*. Ly. Mtözött belém ro­­közben. Kalapja 5»i( * levegőben lebe­­öiJj a*fiy iramtól. Egy l­i­t p®rc alatt közön­­t*jj Panaszkodott ia l^ri* a rendszert, a tói tv tisztviselőket.­­!* Dccdanivalója volt, Wini ő maga raon- Jide;* eenimii. Dided kérlek — ha’ h^4 — szóba sem áll­­»lu,** emberre!. Leg­­t i? huszonöt ligy van '»és 0111 alatt, de ma «I* ely sem intéződött igwHUs*oneit ügyed van tU^-rre? __ ámélkod­­~~ Miféle vá.Ualko­­, Okwdtél? J*t leérlek! Le* ^ vállalkozásba Mind mű* 4* ti, *®ber ügye. Hidd HituNbt dolgaimra már C ’dóm. Hj. miért te intézed \ **át kérlek, tudod, *ihV**. gyengébbecske lelátók, akik képtele­­n, »árkukra állni, ha ,i«y fzivatalba belépnek \ aztán elbagatelizálv «a­­ dolgaikat. Meg az­ 1 bm.,, tud­od kér­lek, még a jó Feri bicsi kéréseitől megszereztem egynéhány összeköttetést a minisztériumtól kezdve az utcaseprőig. Hehe... tudod, hogy protekció nélkül az ember köpni sem tud manapság. Kü­lönben ez mindig így volt. A protekció a fő. — És miért vagy olyan dühös? — Ne is kérdezd kér­lek! Én udvariasan be­megyek, megkérem, hogy járjanak közbe, fontos, életbevágóan fontos ügy stb. Erre elutasítanak, hogy nincs idejük, tiltva van a protekció és ezer hasonló ürügyet hoznak fel kérlek. Ugyanakkor kérlek, az orrom előtt intézték el egy bányász­nak az ügyét soron kívül. Ez egyenlőség? — Az a bányász való­színűen saját ügyét in­tézte. — Na és? Éppen ez a disznóság! Én humanista módon egy csomó ember figyével-bajával foglal­­kozom és akkor... — Ingyen teszed? — vágtam közbe. «— Ha. Kérlek, iga­­zán csodálkozom ezen a tapintatlan kérdésen. Furcsa dolgokat beszélsz. Te feltételezed rólam, hogy... Feltételezem. Hi­szen élned is kell vala­miből, nem? --- Ja, kérlek! Kis szí­vességekből élek! Egy kis disznóság, egy kis liszt, meg egyet más... Gon­dolj kérlek szépen a haj­dani jegyzőkre. Mennyit kerestek mellékesen a parasztoknak kiállított passzusokon meg számta­lan olyan okmány meg­írásán, melyet az az osto­­ba paraszt kiállítani nem tudott. Ez igazán nem in­korrekt dolog! — Szóvá! humanizmu­sod azért kifizetődik? — Soha. Humanizmust, művészetet, sohasem le­het illően honorálni! — Megigazította nyakkendő­jét, hátitasímitott a mű­vészbál és odahajolt a fülemhez, mint egy meg­elevenedett, indiszkrét telefonpózna. Kezét szá­ja és fülem közé emelte, mintha arra vigyázna, hogy a szél ki ne fújja a hangot a diszkréció­ kis öbléből és belém sújtja: — Ha nem adod to­vább, megsúgok egy rop­pant érdekes hírt. A Ba­laton ... a Balaton mel­lett, a Bakonyban, ejtő­ernyősök szálltak le. Há­­romezer! De ne szólj senkinek! —■ Mit keresnek itt? — Mit? — nagyon gú­nyosan és nagyon lené­zően vihogott együtt. Szá­ja szegletében a min­dentudó bölcsek csodá­latos mosolya született meg. Alig mozgott a szi­ta, mikor kimondotta! •­­Nem ritka füveket keres­nek ! — Aztán hirtelen a villanyórára pillantott és mentegetőzve dado­gott­ — Bocsásd meg kérlek, egy megoldásom van n­é»( A Viktor bácsit Sietnem kell hozzá, ő még segíthet. Még. Ro­hanek mert lehet, hogy mire odaérek, már kicse­­réltétl a névtábláját, ő az uno­só mohikán az egész­­ hivatalban- Szer­vusz kérlek a lássan! Nagy ugrásokkal ro­hant le a lépcsőn, mint egy lemaradó korszak az időben, futva, szak­aaszá­­lait kutatva, amelybe ka­paszkodása utolsó lehe­tősége rejlik. —•­ol —­ ott utoljá mott­eán A magyar sport rátért az egy útra Hatalmas tömegeket mozgósítanak a Munkára Harcra Kész sport­versenyek Pécs és környéke sportepterületeinek, üzemeinek sportvezetői vasárnap délelőtt csakszen ezsd­i sportaktíván vettek részt, amelyen a Szakszervezeti Tanács sport­­osztályát Sebes Gusztáv, a sportosz­­tály vezetője és R­e­gr­e­s Gusztáv sport­titkár képviselték. Kovács József pécsi szakszer­vezeti sportitkár bevezető­­jében a vendégek üdvözlése után beje­lentette, hogy a szakszervezetek ezután sokkal na­gyobb gondot fordítanak a sport fej­­lesztésére és az eddig tapasztalt lany­­haságot végleg felszámolják. A sport ügye döntő állomáshoz érke­zett, — kezdte, beszámolóját Regős Gusz­táv — eljött a sportban is az alkalmas idő, hogy rátérjen végre az egy útra — mint ahogy politikánk is rátért — a szocialista irány felé. Elmondotta ez­­után Regős elvtárs, hogy míg a tőkes társadalom sportját az egyén képviselte addig a ma sportjából a szocialista tö­megnek ki kell szorítania a magánszek­tort és annak a tömegeken kell nyu­godni«. Ezt a célt szolgálják a Munkára, Harcra Kész sportmozgalom versenyei. A minőségi sportról sem feledkezünk meg, hanem a tömegsporttal hatalmas bázist építünk ki számára. A sportot el kell juttatnunk a lakosság naivan szá­zalékát kitevő parasztsághoz. — A honvédelmi és az ideológiai rész is döntő szerepet kap sportéletünkben Amikor a sportot a honvédelemmel ki­kapcsoljuk össze, abból indulunk ki, hogy­­az erőset mindig békén hagyják. A sport erősítését szolgálja az ideoló­giai nevelés is. Az éj jelvényszerző versenyekkel úgy vonjuk be a tömegeket a sportolásba,­­­ogy azok ne csak fellángolásnak tekint­­sék azt. A jelvényszerző versenyek április 4- én, a felszabadulás Ünnepén, nagy tö­megek részvételével és ünnepélyes­ külsőségek között indulnak meg, hogy­­ májusban már megkezdhessék a próbáz­­tatásokat a résztvevők. Több értékes hozzászólás követte az előadást, amelynek során Sebes Gusz­táv is felszólalt. Ismertette a magyar sport nagy kérdéseit politikai megvilé­gításban. Azzal fejezte be felszólalását, hogy most lesz erős a magyar sp­ort, mert végre eltűnnek az ingyenélők, notórius munkakerülők és ezzel együtt elszakadt minden a múlthoz fűződő kapcsolat. Tolna megyei sportélet PAKSI OSE—KELENVÖLGYI SE 2:1 (110) .Barátságas. A paksi vápát szép játékkal győzte le a budapesti NB III-as csoport egyik éllovasét. A vi­déki vápát, jó eredménye az új edző munkáját dícséri. A paksiak ebben az összeállításban játszottak: Szigeti — Horn, Magyar — Váczi, Tóth Ir., Mágócz — Dálnoki, Barna,­ Tímár, Kite, Rajnai. A gólokat Kies és Baj­­nai, illetve Horváth I. szerezték. A paksiak csapatában Tóth Lajos, Kiss,­és Horn játszottak igen jól. PÉCSI LEÁNYGIMNÁZIUM—SZEK­SZÁRDI GIMNÁZIUM 30123 (15:10) — Kosárlabda diákszövetség! két­ bajno­ki. — A szekszárdiak vezettek az ele­jén, de a pécsiek jó lefutásokkal bir­­tos győzelmet arattak. A szekszárdiak eredménye igen értékes az NB I-es játékosokkal teletűzdelt pécsi csapat ellen. — Legjobb kosárdobók: Varga (10), Moln­ai (11), illetve Simon (11). NAGYSIKERŰ SPORTNAPOT REN­­DEZTEK Pakeon, amelyen Mogyorósi, a magyar olimpiai válogatott tagja talajtorna és korlátgyakorlatokat mu­tatott be. Igen jól szerepeltek a ke­reskedelmi iskolások gúla- és talajtor­­na csoportjai ia. A sportbemutatót kultúrműsor és népi táncbemutató követte. A sportnappal kapcsolatban ismét felvetődött Paks sportéletének mindig visszatérő nagy problémája, a háború folyamán megsemmisült tor­­naszerek pótlásának kérdése. Értesü­lésünk szerint a helybeli vezetők min­dent elkövetnek, hogy a valóban te­hetséges paksi tornászok rémére meg­felelő tornaszereket biztosítsanak. A NÉPI ASZTALITENISZ BAJ­­NOKSÁG előszele­lemét asztalhoz állí­totta Tolna község asztaliteniszező if­júságát.. A Munkás Otthonban meg­­híváno, verseny keretében mérték össze tudásukat az 1. e. ga. üteg, a Textilszakszervezet, és az alakuló Szalfészerezeti SE asztatiteniszezői. — Eredmények (egyéni): 1. Csik Pál Szak.. 2. Lampek Jánost Szak.. 5. Werling József Szak. — Páros: 1. Csík—Isgum Szak.. 2. Wenling— Szauter Szak. 3-4. az X. ö. üteg és a Textilgyár párosa. A játékosok mar­é jó ferméről tettek tanúságot és remélhetőleg a meginduló bajnok­ság során a múlt eredményeihez mél­­tóan fogják képviselni a tolnás szí­neket. DÉLNYUGATI II CSÍT SZEKSZÁRDI CSOPORTJA ŐSZI VÉGEREDMÉNY: 1. Máza tó 9 — 1 59:10 18 2. Báta t0 6 2 2 50:12 14 5. Nagymányok II 10 5 5 2 26:20 15 4. Mágocs 10 5 3 2 20:20 13 5 Őcsény 10 4 5 5 40:15 11 6. Szekszárd 11. 10 5 1 4 25:23 II 7. Bátaszék 11. 10 5 — 5 29:18 10 8. Szászvár II. 10 3 4 3 22:16 10 9. Decs 10 2 1 7 19:46 5 10. Váralja 10 , II­s.: I­I. Bonyhád 11. 10 1 — 9 13 50 2 Fölényesen győztek a közüzemiek A PAC Közüzem ökölvívó gárdája vasárnap Esztergomban szerepelt és a helyi együttest pompa­ küzdelemben fölényesen 14:6 arányban győzte le. Az egyes mérkőzésen Csillag erőfö­­lénnyel győzött Holzmann ellen. Nagy Bélának nem akadt ellenfele, Rádi kiütötte Nagy Vilmost Hőgyét ugyan­csak kiütötte Győri. Bernhardt I. le­győzte Szentgyörgyit, Erdőds ellenfe­lét­­ elértették. Bernhardt II-t lelép­tették a kitűnő Argyel Arma-l szemben. A cári ellenfél nélkül győzött, (Bája szemsérülés miatt kénytelen volt Gottlieb ellen feladni, végül Kelemen u­gyancsak ellenfél nélkül győzött. A közüzemiek 20-án Kecskemétre utaz­nak, utána az esztergomiak adják vissza a látogatást. 1949 FEBIDAS 9 Bonyhádi a BTC játékosa Ha­w­ae huzavoná­ja találgatások után nyugvópontra jutott a BTC kö­­zépcsatárgondjának kérdése. A buda­pesti képviselő hétfőn este telefonon kötötte a vezetőséggel, hogy az MLSz elnökségének hétfői ülése Bonyhádi Lajost, a Kolozsvár, majd az aradi ITA válogatott középcsatárát a Pécsi ETO részére szabályszerűen leigazolta, Bonyhádi már Pécsett van és részt­­vett a keddi edzésen. Tekintettel arra, hogy a játékos edzésben volt, Opata minden bizonnyal már a Lokomotív elleni mérkőzésre játékba hozza. VIDÉKI BARÁTSÁGOS MÉRKŐZÉSEK Vasárnap még a következő barát­ságos mérkőzéseket játszották a vi­déken: Komárom — Bánhida 7:2 (2:2). A komáromiak jó formában vannak. — Pécs: Postás—Mohácsi TE 2:1 (1:1). — Nagykanizsai VSE— LovtttoTt MAORT 3:1 (Zsik — Perutz —Pápai MTE 3:2 (0:2). * Az USA nyerte az asztalitenisz női világbajnokságot. S­tudról­mi je­lentés szerint hétfőn este zajlott le a női asztalitenisz csapat világbajnok­ság döntője. A mérkőzést az USA ca­­pata nyerte meg Anglia ellen 3:1 arányban. * A Zsolnay S. E. első és ifjúsági csapata folyó hó 13-án Komlón ven­dégszerepel. A vezető cég felhívja az összes játékosait, hogy a keddi edzé­sen okvetlen jólétijének meg, annál is inkább, mert utána játékosértekezlet lesz. * A P­REFESZOVAC NB I. férfi kosárlabda­nérkőzés elmaradt, mert a budapesti csapat nem jelent meg. A pécsii csapat mérkőzés nélkül jutott a két ponthoz. * A TENISZ SZÖVETSÉG Déli Kerü­letének február 10-re hirdetett közgyű­lése elmarad.

Next