Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-06 / 181. szám

WW ATPffPSgrgg 8 Néhány község kivételével példásan folyik a gabonabegyűjtés begyűjtés sikere a dolgozó magyar nép újabb győzelmét, az ötéves tervünk alapját jelenti. Nemiré­g példáztuk meg Kis Komá­romi János decsi dolgozó parasztot, aki csaknem ezer százalékban teljesítette gabonabegyűjtési kötelezettségét, az­óta napró­-napira, hétről-hétre újabb nagyszerű eredmények születnek: ifj Ács István, hatholdas felső­­nyéki dolgozó paraszt például 1.750 kg. gabonát adott le a kirótt 350 kg-val szemben, így ő került e hét folyamán , a tolnai dolgozó parasztok közötti versenyben az első helyre. 2. Nagy Lajos, ugyan­csak hatholdas fer­senyéki, aki 1060­ kg gabonát szolgáltatott­­be és ezz-ii 400 százalékban teljesítette kötete­zettséget.­. 3. Bóda István Nagyszokoly, 200 szá­. . Vít. Z A­vJ.r«w*e Tmaf3C7,f fop.nfVÍT író« djkf»rD A drieTM.Ci TMwvfkr nén ZaJ.Ál- A­ifi T7M­1TM» Iri-r^-evf pak­rív Vf'.L* Néhány hete egy dolgozó, paraszt szájától hangzott el a versenyfelhí­vás: „első akarok le­nni a ga­bonabe­­gyűjtésben!” A versenyfelhívásra mil­liónyi dolgozó ,paraszt válaszolt: „Én is, mi is, valamennyien!” Így ’kezdődött -e’, .0 dolgozó parasztság lázas verse­nye, amely azt bizonyítja, hogy dolgo­zó, parasztságunk egyre nagyobb öntia­­dattal, átv­ér­zés­sel teljesíti kötelezetsé­­gét, amelyet a dolgozóik államával szemben­ vállalt. És valóban: alighogy kiöm­llik a gabona a gépből, az első­ zsákok nem a padlásra, ha­nem szekérre kerülnek, azon pedig a földművesszövetkezetek raktárába. Nap mint nap fényes bizonyíékok szü­letnek arra, hogy Tolna megye dogozó parasztsága is átérzi, hogy a gabonas­zalék, 4. ifj. Fülöp József Felsőnyék 274, 5. Szakács Gáspár Kisdorog 233, 6. Sánta Mihály Závod 200, 7. B. Tóth Vendel Értény 195, 8. F­árai Gáspár Kisdorog 157, 9. Gund­rum József Zá­vod­ 150, és 10. Höf­f­ler János 137 szá­zalékkal. A községek közti versenyben a százszázalékosan telepes község, Majos vezet, eredményük 159 százalék. 2. Zomba: 119 százalék, 3. Bonyhád: 118 száza­lék és 4. Kismányok: 99 százalék. A garbosneibegyüj­tés községek közötti versenyben Szálka, Grá­bóc, Kisvejtike és Gerjen a legrosszabb. Közöttük is G­er­jen, ahol ez ideig mindössze 20 szá­zalékban­, tettek eleget a gabonabegyüj­­tési kötelezettségnek. Óriási részvét mellett temették el a szekszárdi szerencsétlenség két polgári áldozatát A Párt nevében Sipos István elvtárs mondott gyászbeszéd­et .Megemlékeztünk már arról a vélet­len szerencsétlenségről,­ amelynek kö­vetkeztében augusztus 2-án hat ember é vesztette élet­ét, köztük két polgári­­­zemély, valamint honvéd és rendőr. ■A város a két polgári áldozatot a ma­ga halottjának tekintette és tanácsa lé­­vén arról határozott, hogy az áldoza­tokat­ saját költségén temetted el, hozzátartozóikról pedig gondoskodni fog­ Az Áramrendőrség szekszárdi kapi­tányságának két halottját, Csapó Jó­gi és szakaszvezetőt Faddra, Vastag Gáb­or őrmestert pedig Foktőre szállí­tották. A két polgári áldozatot, Ba­jusz Géza elvtársat és Ábrahám Alber­­­­tet tegnap délután Szekszárdon helyez­­ték örök nyugalomra. Hatalmas, mintegy öt-hatev­es tömeg kísérte utolsó útjára a szerencsétlen­ség két áldozatát. A gyilzsáztartás h­ftében Sipos István elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Fik­lja Tolna megyei Pártbi­zottságána­k titkára mondott gyászbeszédet. Beszédében megható vsa­vakkal emlékezett meg az áldoza­tokról, majd kijelentette: Szolgáljon érte például a háborús uszítók belföl­di lakásai előtt ez a szerencsétlenség, amely éppen az esztelen, világpusztító fasizmus maradványainak következté­ben keletkezett. Legyen ez intő példa, hogy ilyen hasonló soha, többé meg ne történhessen, éberen őrködnünk kell a békén. Ezután arról Le­szek­ Sípos elvtárs, hogy a két szerencsétlen áldozatot nemcsak hozzátartozói gyászolják, ez a gyász nemcsak az életben maradt hozzátartozók gyásza, ez a gyász a Pár­tté is, amely szi­ntén gyászolja a szerencsétlen áldozatokat! De ez a sze­rencsétlenség és ez a gyász arra kész­tet bennünket, hogy még szilárdab­ban, megalkuvás nélkül harcoljunk a békéért, hogy soha, de soha fel ne támadjon a háborús őrület, amely újabb ezer és százezer életet onthat ki, amely újabb százezrek életét teszi keserűvé. Legyen ez intő példa —­ is­mételte Sipos elvtárs —, hiszen ez a szerencsétlenség csupán a háborús maradványokból keletkezett. Ezután Szétszárd város hatalmas részvéte mellett engedték le a sírba a háborús maradványok véletlen felrob­banása következtében életüket vesztett két áldozat holttestét. Így készülődik a gerjeni termelőcsoport a küldöttközgyűlésre Gyönyör!­­zedeie üget tárul szé­náink elé, amikor a gépkocsink megáll A gerjeni termelőcsoport irodája előtt. A hatalmas kastélyt a nat urai, Mádé Kovács Imre volt főispán és társai a ötigazós gerejyék,es imm­kálján hará­csolták össze. Itt dőzsöltek, innen irá­nyították a dolgozó parasztemberek el­fér­ a kizsákmányolást. De ma már a termelőszövetkezet tagjai foglaltak e­­l kastélyt, a jogos tulajdonosok, afrik­ok rmunkáijukból, verejtékébe épít­­et­­­ték a hajdani urak. . A kastély bejáratánál Dömötör Fe­­­­renc Jnetézd­izottsá­gi elnök és Keseni Istvánné fogad bennünket.­ Bevezetnek a termelészövetk­ezet irodájába. Példa, szel­fi rend uralkodik. A falon hatalmas Rákosi kép gyönyörűen feldíszítve. A Rákosi kép felett pedig büszkén hirdeti jelmondat, hogy „üdvözöljük a Szöv­etkezetiek Országos Szövetségének •93 felöti közgyűlését.” Büszke a­ termelői csoport arra, hogy a megyék dolgozó parasztságának egyik küldöttjét innen választották meg, Keserű I­stvánné személyében. Kimegyünk az éppen zakatoló cséplő­géphez, amely dúsan ontja az aranyos búzaszemeket, hogy mer,heti szem bú­zával elősegítse a ritsakás—paraszt szövetséget. Találomra az egyik fiatal, szőke dolgozó leányt megkérdezzük,­­ vájjon mi a véleménye arról, hogy a­­ csoport abban a megtiszteltetésben ré­­­­szesült, hogy a buda­pesi küldöttskoz-i gyűlésen egyik tagija fogja képviselni^ a tomnamegyei dolgozó parasztságot. A f­­6 éves Kincses­­ Vikt­ória rendkívül örülj «.annak, hogy a történlőcsoport egyik­ tagja «ilyen megtisztelésbtri részesült.^ Véleménye szerinil a 'termei­­őcsop­or­t ^ igen bjiszke Keseráné megválasztásé­t !.?.k.­­ . ) Zakatol a gép, örk­ffik az arany búza. I­szem, a csoport tagjai öntudatosan epi­é­tik a szocializmust. ) Szívkórház tesz a balatonfüredi szanatóriumból. A balatonfüredi Erzs­ébet-szanatóri­­um­ot az évad végeztével­ teljesen át­­szervez­ik. Megszűnik szanatórium­­jellege és kizárólag szívkórház lesz. Hagymállú szanatórium,­­amely az­­e­ntt csak a kivál­t­ságosoknak­ adott karmat a gyógyulásra és a pihenőé­­r6 és a híres szénsavas fürdő hasztiá­­■•vara, a népjóléti minisztérium ren­­elkezésére megnyitotta kapuit a dol­­gozók szántára. A szanatórium a fel­­szstbadulás után 30 ággyal kezdte el a '^rtödését. — Az­ államosnás után — •­­2 szoba 210 ággyal áll a rendelke­­­.•'v'fe. Ezenkívül korszerűen­­ kiegészí­­tj.rk az­ orvosi felszereléseket, a szénsavas fürdőben pedig 68 kád á­­l­l a betegek rendelkezésére. f Az államosítás előtt még nem volt­­ biztosítva a dolgozók­­ beutalási lehető-­­ sége, csupán a különböző segítőn­­apok­­ között.ck megállapodást a szanatórium­­­m mai. Ma már 140 OTI beteget utal-­­­nak a balatonfüredi szanatóriumba,­­ azonkívül a Gazdasági Főtanács, a­­ Tervhivatal, a népjóléti minisztérium,­ az Újságírók Szanatóriumegyesüülete­i biztosítják betegeik részére a szobá­kat és a szénsavas fürdőket. Az OTI - s betegeket három, esetleg négy utalják be. N­A­PL­Ó 8 Példát mutat a leánylr Tolna megye dolgozói is mélyen átérezték­­ a termény­be­takarítási munkák sikeres elvégzésének­­fontos­ságát: minden tolnamegyei dolgozó igyekezett kivenni részét­­ ebből­­a nagyfontosságú munkából. Így tör­tént aztán, hogy a szekszárdi erdő­gondnokság — amelynek területéről hatalmas uszályokon szállítják el a nagymennyiségű faanyagot — uszályberakó munkások nélkül ma­radt. A környékbeli községek DE­­FOSz szervei sem tudtak erre a‘ ne­héz munkára dolgozókat­­­küldeni. E nehézségeken — mivel a farönkök elszállítása is szorosan bekapcsoló­dik a tervgazdálkodásunkba — a szekszárdi Munkaerőgazdálkodási hi­vatal igyekezett segíteni. Azonban a hivatal is csupán a legszükségesebb létszámú férfi munkaerőt közvetít­hette ki, továbbá nyolc leányt, így került erre a nehéz munkára Bicskei Mária,, Császár Rózsa, Lu­kács Margit, Száraz Erzsébet, Cze­­hák Erzsébet, Rostás Rózsa és Nyakas Ilona. És itt történt, meg, hogy a leányok lefőzték a férfiakat! Tetve munkakedvel, ambícióval és kellő munkásöntudattal, sokkal töb­bet téliesítettek, mint a férfiak! Rönkfát raktak be uszályba! Szo­katlan és igen nehéz munkai­­Olyan, amilyet nők még nem végeztek! És hogy­ munkásöntudatuk is egyre fo­kozódik, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy rövidesen brigádban dolgoznak, de ezen túlmenően máris 25—30 köbméter 40—50 cm átmérő­jű rönkfát raknak uszályba napon­­ként. Érdemesnek tartottuk példaként felhozni a keselyűsi leánybrigád munkáját. Okulásul a lefőzött, ugyan­ott dolgozott férfi munkaerőknek és példaadásul a dolgozó, egyre inkább öntudatosodó asszonyoknak és lá­nyoknak! ■ M­egjutalhasták a dolgozók legjobbjait A szocialista munkaverseny ápri­lis—május—júniusi szakaszának le­zárása után az üzemek legjobb dol­gozói között most kerül sor a jutal­mak kiosztására. A nagymányoki és mázai bányaüzemek jutalomkiosztá­sáról már megemlékeztünk, most futották be a jelentések a többi me­gyei üzemek jutalomkiosztásairól. A szekszárdi ÁVESz-nél hét jó munkást díjaztak jutalommal. Mind a heten mint brigádtagok végeztek ki­váló munkát és a munkafegyelem területén jártak az élen. Takács Fe­ren­c népbundát (880 forint értékben), Vörös Ferenc és Dizső József ke­rékpárt (500 forint értékben), Marton Péter és Peti Oszkár edénykészletet (475 forint értékben), Szaufer Antal és Bódog Sándor étkészletet (450 fo­rint értékben) kaptak. A kiváló mun­kások között a díjkiosztás már meg­történt. A jómunka elismerése A dombóvári MÁVnál négyen kaptak készpénz-jutalmat jó munká­juk elismeréseként. Borada István és Puskás József 800, Kovács Lajos és Balasa Béla 400 forint jutalomban részesültek. A talpfatölító telep mun­kásai közül, hatot díjaztak. Miró Jó­zsef és Mucsin József népbundát ka­pott, Kovács János 800 forintos pénz­jutalmat, Miklós József tűzhelyet (360 forint értékben), Siklósi János kerékpárt, Rados József edénykészü­letet. A paksi Mezőkémia dolgozói kö­zül ketten kaptak jó munkájukért jutalmat, Kaksteicz Mária 1000 forint kész­pénzjutalmat és ifj. Danics Jáno­s egy kerékpárt. A tolnai selyemgyárban augusztus 9-én rendezik meg a­­ jutalmak ün­nepélyes kiosztását. Az ünnepélyes kiosztás során öt munkásnak és mun­kásnőnek adják át azokat a kész­pénz és jutalomtárgyakat, amelyeket eddig végzett példaadó munkájuk eredményeként kapnak. Marovics­­Józsefné és Andrási Anna 1000—1000 forint pénzjutalomban részesülnek. A többi üzemekből a jutalmazottak névsorát­ még nem közölték. A díj­kiosztó ünnepségeket mindenütt a napokban tartják meg. Ezeken a jutalmazásokon keresztül is láthatják a dolgozók, hogy a nép állama nemcsak erkölcsi, hanem anyagi megbecsülésben is részesíti azokat, akik egyéni munkájukkal példát mutatnak és előre­­viszik a munk­a versenyeket. A Magyar Dolgozók Pártja kezde­ményezte annak idején, hogy a dol­gozókat nem csak pénzjutalmakban részesítsék, hanem használati tárgya­kat is adjanak a pénzjutalmak Ke­izer Mária népbundát, Farkas Teréz és Hartmann Imre edénykészletet kap. A tolnai textilgyár dolgozói közzül Perczel Katalin és Kenderes Ká­­rolyné részesül jutalomban. Elöbbi 800 forint készpénzt, utóbbi kerék­párt kap i­lyett. És ez az új mó­dszer igen jól bevált. A dolgozók, akik megkapták a jutalmakat, a népbundát, a kerék­párt, a tűzhelyeket, edényeket, nagy örömmel fogadták ezeket a hasznú­­tárgyakat és használatuk közben mindig arra gondolnak majd, hogy továbbra is jó munkát kell végez­niök, ki kell érdemelniük a nép ál­lamának megbecsülését. Azok pedig, akik most, nem kap­tak jutalmat, a példamutatók nyom­dokain fognak haladni és úgy dol­goznak, hogy jó munkájukkal kiér­­demeljék azt, hogy legközelebb kerüljenek a jutalmazottak közé. A nép állama anyagilag is segíti a munkájukkal példátmutató dolgozókat A dunaföldvári és­ hajóállomás harmadszor is elnyerte a vándorzászlót A dunaföldvári MFTR hajóállo­más dolgozói jó munkát végeznek­. Jó munkájuknak bizonyságaként most nyerték el harmadszor az or­szágos munkaverseny első dí­ját, a vándorzászlót. A szocialista munka­versenyben végzett kiváló munka eredményét, azt a vándorzászlót, amely két versenyszakaszban díszí­tette már a hajóállomást,­­most har­madszor adják majd­ át ünnepélyes keretek között az állomás dolgozói­nak. A hajóállomás dolgozói előzé­kenységükkel, udvariasságukkal mindenben az utazóközönség érde­keit szolgálták, emellett igen jó munkát végeztek, öse érték el a leg­nagyobb forgalmat az országban és a dunaföldvári hajóállomás dolgozói ezt a nagy forgalmat gyorsan bo­nyolították le. A dunaföldvári MFTR dolgozók­nak a megérdemelt jutalmat szom­­baton, 6-án délután adják át MESZHART-MFTR kultúr­est kere­tében. Az­­ünnepségen Dunaföldvár dolgozói is résztvesznek, hogy megünnepeljék a jó munkát végző hajóállomás, dolgozóit. I ^feltaláló- és a^UámU’unkás&U a m­&szki/cd „Kalibr" gyárban e5 A moszkvai ,Kalibr“ gyár élén Konsammn­­­olmacsev au. ao éve esz részt a termelésben, ennél a vállalatnál pedig 20 éve dolgozik. Ki­­(inc szakember, megértő vezető, jó bajt­árs — ezek jellemzik: Tolmacse­­vt. Nagy szerepe van abban, hogy a­ Kalibr-gyárból igen sok feltaláló s újttg kerül ki. Mindenki tiszteli, becsüli. A ,,Kali­br“ munkásai számát érintve nem túl nagy gyár, s mégis UiO feltalálója és racionalizáló­ja an. Az észszerűsítéssel kapcsolatos takarékosság eredménye az elmúlt ében több, mint 1,7 millió rubel volt. A feltalálót­ és újítók ü­gye sortbant vem. magánügy, s nem is a gyári feltaláló-iroda ügye, hanem . Párt,. ..,szak­szervezet, és a Komszomol ügye is. — anélkül,­ hogy esel­ örveslenü­l, befolyásolnák az újítók munkáját. Annál többet törődnek ti­tankusok képzésével, szakmai tudásai,­ fejlesztésével! fiz­im­k­a f­ondosan ügyel a felta- PL I­ilold­rálók­­ és racionalizálok szerzői jogainak védelmére. Minden ta­lálmányról okirat készül, melyre pul­tosan rávezetik azt­ is, mennyi futa­­mat kapott a feltaláló. Külön szakem­ber gondoskodik arról, hogy a talál­mányt a gyári munkába bevezessék és alkalmazzák. A jutalmazást szovjet törvények szabályozzák. Ha valamely talá­llány révén pl. 5—10.000 rubel megtakarítást lehet elérni, a jutalom összege­­ ennek 12 százaléka és még 200­ rubel. Ha­ az évi megtakarítás 50­0- t;­0.000 rubel, a jutalom hat százalé­kai­é; 2.500 rubelt tesz ki. 500.00'!­;a cgy millióg terjedő megtakarításnál a­lló 3­ százalékot és még 11.000­­ ru­be­lt kap. A jutalmat megfizeti az üzem , és _____________ megfizeti az illetékes minisztérium is, ha elfogadta a talál­mányt. A legfontosabb­ találmányokat előterjesztik a Sztálin-díjak rangszer­­zésére irányuló pályáza­to­kon is. Sztálin­­díjat csak a Szovjetunió kormánya ado­mányozhat. Ebben sz évben a Kal­ibr­­gyár máris több, mint 40.000 rubel ju­talmat fizetett ki feltalálóinak és újí­tóinak. Igen tekintélyes összeget fizek A „Kalibr"­­gyárban kétszer éve racionalizálok tanácskozását. Ilyenk adatokat tűznek maguk elé, s köles fáikká­. A feltaláló mozgalom valóságos ,,Kalibr" gyárban, s nagy mértékben eredményeihez. tett ki a­ Munkagépgyártási miniszté­rium is a feltalálóknak. Nők, férfiak vegyesen szerepelnek a jutalmazottak listáján... De nemcsak egyszerű jutalmazások történtek ebben a gyárban, hanem több Sztálin-díjjal kitüntetett munkása is van a „Kalibr’-nak. feltalálói irodá­ban résztvesznek A racionalizálásr­­ a­ mérnök­ technikusok, gépgyártók is. A mérnöktechnikusok közössége kivá­ló szakemberekből álló társaság, mely adományos úton igyekszik megoldani a problémákat, s a termelést előbbre­­vinni. Állandó segítséget nyújtanak az újító­i és feltalálói munkásoknak, s az ő tudományos tapasztalataikkal fejlesz­­tik őket. Versenyeket rendez a társa­ság és jutalmat ad, egészen 10.000 ru­belig. nte hívjál­ össze a feltalálók cs­a ar elbíráljál­ a közös munkát, új fél k­önösen segítik egymást a tapasztaló­tömegmozgalommá szélesedett a hozzájárul a gyár kitűnő termelési

Next