Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-01 / 202. szám
Jceessiayt * Sdavca-^atsaBiss •vacak- Viotó usp&tói igényekről való lemondátíjjtko^Mi est * Ssovjetaaló koruj&aya elöl. Má&cxisior, ezek a tények aról tanúskodnak, hogy a jugoszláv kormány kétkulacsosan viselkedett mind 1947-ben, mind pedig később is, amiko olyan színben tüntette fel magát, Torobna küzdetve Szlovén-Karintiáért, noha valójában a jugoszláv kormány már két évvel ezelőtt az angol kormány "képviselőivel kötött titkos alkuban lemondott Szlovén-Karintiáról. Harmadszor ezek a tények arról tanúskodnak, hogy a nyugati hatalmak, miután tájékozva voltak arról, hogy Jugoszlávia lemondott a Szlovén-Karvatiáról, még élesebben léphettek fel e jugoszláv területi igények ellen, ami lehetetlenné tette a szovjet kormány «teha, hogy after: érj«! «! * jugoszláv igények megvédése ügyében Mi magyarázza a jugoszláv kormánynak ezt az áruló magatartását Szlovén-Karintiával kapcsolatban- és ezt az aljas kétkulacsosságát, a Szovjetunióval szemben? Milyen célt követett ezzel? Nyilvánvaló, hogy ezzel azt a célt követte, hogy mesterségesennézeteltérést szítson a Külügyminiszterek Tanácsában. Ezt a jugoszláv kormány Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország szélsőséges, leginkább agreszszív imperialista köreinek érdekében tette, mely köröknek érdekük fűződik ahhoz, hogy fenntartsák az ellenséges hangulatot a Szovjetunió iránt éső háborús hisztériát. Ebben az esetben * jugoszláv kor H 1 Ps 6 mány a SzOljatiunió ellenfektet és ellenségeként, mint a külföldi imperialista körök ügynöke lépett fel.. Amikor a jugoszláv kormánynak ez a sötét játéka nyilvánvalóvá vált, a szovjet kormány természetesen nem kívánt részese lenni ennek a piszkos politikának, amellyel a jugoszláv kormány becsapja Jugoszlávia népeit. Világos, az is, hogy a szovjet kormány ezután már nem léphetett fel Jugoszlávia területi igényeinek védelmében, mint hogy a jugoszláv kormány, mint az most kiderült, maga mondott le ezekről az igényekről, amikor minimisabb kielégítését jelentené titokratis követeléseknek, amelyeket a jugoszláv terülit igények tartalmaznak. Az első kérdés, a Zsvabek és Latod valamoserőműtelepek ne vonatkozik. A miniszterek tanácsa elől, mnoeidoi beszámólómban hangvagoslam, milyen kölönseges fontossággal bírnak ezek a villamoserőműtelepek a jugoszláv elektromos ipar számára. Zsvebek és Lakod villanyerőműveket az Anschluss után építettő — lényegében a háború akt — az Apen Elektrowerke Aktien, gesehischtser Wien nevű német cég, mégpedig az 1926. évi megegyezéssel 1947-ben titokban megegyezett az angol ellentétben. E megegyezésben Ausztria kormány képviselőivel és ezzel a szavkötelezetséget vállalt arra, hogy ket kormány számára lehetetlenné tette Jugoszlávia előzetes beleegyezése néla jugoszláv igények további védelmezését. „Moszkva, 1947 április 20. Igen -Nászeh Visinszkij elvtársi kar nem épít semmit a Dráván. Ezek a villanyi erőművek tehát Ausztria nyugati övezetében lévő német tulajdonok. Ezekből — a párisii jóváblott konferencia dömését alááró államokkal együtt — Jugoszláviának se meg kell kapnia jóváésének egy részét. Továbbá ezeket a villanyerőműveket úgy épitették, hogy figyelmen kívül hagyták Jugo-Mivel fennforog az a lehetőség, hogy szlávia elektromos iparának szükségeaz Ausztriával szemben emelt jugo- tek és nxv.aai kihasználásuk mellett szláv területi követeléseké, jelenlegi hatalmas veszteséget** okoznak, egyes formájukban teljes egészében el fogják hónapokban.. körülbeSö! egymillió kSor&:n! és Ha ön új javasla,ő kíván watt-érát tenni, ebben az esetben fel kívánom hívni az ön figyelmét olyan kérdésekre, amelyek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szánéka annyia fon. Pasak, hogy szükséges vett» számukra pozitív megoldást találni. Ezeknek * kérdéseknek pozitív megoldása a leg-A kérdés*, meg lehe: oktani kisebb h».árkáigazítással é» orr« átnyújtok Önnek egy tervet két változatlbML Végső esetben pedig * kérdést meg lehet oldani úgy is, hogy » Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságnak különleges jogokat biztosítanak ezen eTomfi A jjug©§3dláv kormán y gasnai rá gal ma ««a a szovjet kormányt Mivel a jugoszláv kormány érzi kapitális«, helyzetének reménytelenségét Szlovén-Karinya kérdésében és látja, hogy tuszta sikerült közvetemnény elöl eltitkoljk Kardelj levelét, amelyben a j Bgoszláv kormányidoort Szlovén- Karintiáról, a rágalmazó kitalálások harmadik változatához folyamodik. Azt galtja, hogy a szovjet küldöttek ösztönözzék a jugoszláv kormányt, hogy az Adestrijval Iservben támasztott jugoszsív területi igények kérdésében «gyeskkedjék a nyugati hatalmakkal és hogy a jugoszláv kormány „csak azért volt halandó ebben a kérdésben engedményeket tenni mert ezt a szovjet kormány követelte”, igaz, hogy a szovjet küldöttek a nagyhatalom képviselőinek Moszkvából. Bécsben és Londonban 1947-ben, 1748-ban és 1949-ben tartott tanácskozásain, ahol beszédeikben nyíltan és lhélyzetesen védelmezték Jugoszláviának Ausztriával szemben támasztott tervre!)ét minden egyéb igényelt, leleplezték a jugoszláv kormánynak ezt a : hazug állítását A jugoszláv kormány mégis igyekszik elrejtőzni ezek fl® a tények elől és jobbnak látja pletykákkal foglalkozni. igaz, hogy a szovjet kormány leleplezte a jugoszláv kormánynak ezt a hazug állítását, «A gusztus 11-i jegyzékében emlékeztetve, hogy 1947 novemberében a Szovjetunió jugoszláviai nagykövete a jugoszláv külügyminiszter megkeresésére az utóbbival közölt« a Szovjetunió nem lát okot arra, hogy Jugoszlávia Ausztriával «résben csökkentse területi igényeit A jugoszláv kormány mégis elsiklik e tény felett, úgy tess, mintha nem venné áznre. As igjosig az, hogy a azovjet kormány idep*14 a jsrgoszláv kormány esen ánításának hazug voltát és atgossnne 11-i jegyzékében emlékeztetett arra, hogy 1948-ban a Szovjetunió jugoszláviai nagykövete ismét megerősítette a szovjet kormánynak a jugoszláv tenderigények csökkentésének időszerűtlen voltára vonatkozó állásfoglalását és ugyanakkor leleplezte Bébiért is a Londonban tanúsított több, mint gyanús magatartását. A jugoszláv kormány azonban itt is hailan e tény felett, és vaknak tetee magát . Miről beszélnek e tények, ha nem, arról, hogy a jugoszláv kormány gazul ragalmatta a szovjet kormányt fe képviselő?, azt állítva, hogy azok ösztönözték a jugoszláv kormányt, hogy mondjon le Jugoszlávia területi ígéryeire és hogy a jugoszláv kormány csak «»Smi volt hajlandó területi engedményeket tenni, mert a szórs', kormány, ezt követette”? Felmer® a kérdés: ff* * szovjet .kormány területi engedményekre öszrököste a jugoszláv kormányt, miért ne ii kapcsolódott Kardelj leveléhez és miért nem egyezett bele a jugoszláv kormánynak e levélben kifejtett javaslataiba, melyek Jugoszlávia terület igényeinek teljes vagy részleges, feladását, ajánlották. Mivel magyarázható ez? Valóban, ha a szovjet kormány a jugoszláv kormányt területi engedményekre biztatta, h úgy miért nem értett egyet ..Kardelj levelével? Miért utasította el Kardelj javaslatát? Gondolt-e valaha erre a jugoszláv kormány?. Nem gondolja-e a jugoszláv kormány, hogy ennek a kérdésnek már puszta felvetése is rombadönti a jugoszláv kormánynak mindazon rágalmazó kitalálásait, amelyek szerint a szovjet kormány állítólag arra ösztönözte a jugoszláv kormányt, hogy mondjon le Jugoszlávia területi igényeiről? Megengedhető-e egyáltalán a lemondás a maximális területi követelésekről? Megengedhető-e adott esetben a maximális ,területi igényeknek minimálisakkal történő felcserélése? Igen, megengedhető, de csak két feltétel mellett: ha ezt a szükségesség írja elő, azaz nincs remény, hogy az adott pilaristban a maximális követelések megvalósuljanak, és ha a jugoszláv kormány felelősséget vállal az ilyen engedményekért. Miért nem egyezett bele a szovjet kormány Kardelj javaslatába? Először azért, mert a Kardelj javasolta engedményeket nem okolta meg a szükségesség, azaz lehetőség volt a maximális- területi követelések megvalósítására. Másodszor azért, mert a jugoszláv kormány nem vállalt felelősséget a Kardelj levelében körülírt területi engedményekért. A jugoszláv kormány azt akarta, hogy az engedményekért ne ő, hanem a szovjet kormány vállalja a felelősséget! Természetes, hogy a szovjet kormány nem egyezhetett bele ilyen, Jugoszlávia népeinek becsapására iránt nyúló szélhámos mesterkedésekbe. A jugoszláv kormány úgy igyekszik betiltani a dolgot, mintha Kardelj annak következtében küldte volna levelet Visinszkijnek, hogy a szovjet képviselők kompromisszumos megoldásra törekedtek Szlovén-Karintia kérdésében, hogy Kardelj levele ily módon válasz Visinszkij javaslataira. Csakhogy Kardelj levelében még csak célzás sincs arra, hogy az válasz valamiféle javaslatokra vagy méginkább a szovjet képviselők követeléseire. Ellenkezőleg B. Kardelj levele nem hagy kétséget a felől, hogy nem válaszul írták a szovjet képviselők valamilyen „követeléseire”, hanem magának Kardeljnakk kezdeményezésére. Ez látható Karfiol levelének első mondatából: „Mivel fennáll a lehetőség, hogy Jugoszláviának Ausztriával szemben támasztott területi követeléseit jelenlegi formájukban teljes egészében el fogják vetni és ha ön új javaslatot kíván tenni, én ebben az esetben felhívom figyelmét azokra a kérdésekre, amelyek a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság számára annyira fontosak, hogy szükség volna rájuk nézve pozitív megoldást találni.” Mint látható, ■ Kardelj levele, nem válasz Visinszkijnek valamilyen javaslatára, vagy követelésére. Mert ha Kardelj levele válasz lett volna Visinszkij valamilyen javaslatára vagy követelésére, akkor ebben ez állt volna: „Mivelön új javaslatot kíván tennni”, vagy „tekintve, hogy ön új javaslatot szándékozik tenni”. Csakhogy a levélben valami egészen más van, mégpedig: „Ha ön új javaslatot kíván tenni". Következőkig. Kardély levele nem válasz Visinszkij valamilyen javaslatára vagy követelésére, hanem Visinszkijhez intézett kérdés: Nem kíván-e ön új javaslatot tenni? . MintIsmeretes, a szovjet kormány Karder kérdésére togadólag válaszolt, azaz azt mondta, hogy nem kíván olyan új javaslatot tenni, amely revízió alá veszi Jugoszláviának" Szlovén-Karintiára vonatkozólag,támasztott igényeit. Aszovjet kormány, azt felelte,, hogy nincs szükség a jugoszláv igények felülvizsgálatára és ha a jugoszláv kormány kitart álláspontja mellett, akkor magára kell vállalnia a felelősséget a területi engedményekért és csak abban az esetben, ha a jugoszláv kormány magára vállalja a felelősséget ezekért az engedményekért, lesz a szovjet kormány hajlandó arra, hogy , a külügyminiszterek tanácsában védelmébe vegye ezt az új álláspontot, mint a jugoszláv kormány álláspontját. Mint ismeretes, a jugoszláv kormány a szovjet kormányra igyekezett hárítani a területi engedményeket és nem vállalta magára a felelősséget ezekért az engedményekért, mert el akarta titkolni Jugoszlávia népei elöl új, kapituláns álláspontját. A világosság kedvéért mi alább idézzük Kard jel levelének azt a részét, amely a jugoszláv kormánynak Jugoszlávia terülé'.! igényeiről való lemondására vonatkozik. fek igazgat&2bm. MegáiMlasB egy i'.yen megoldás ler*/é:. A második kérdés »iariattai ezlevének nemzetiségi jogainak különleges védelmére vonatkozók. Mindanni tapaszt.alatok után, amelyeket a sstévén nép Ausztriával kapcsolatban szerzett, csaknem biztosra vehető, hogy a szerződés aláírásak ára erőteljes németesíő kísérletek kezdődnek. .Vég azok a demagóg intézkedések is (például a kétnyelvű iskolák helyreállitása), amelyeket Ausstria Németország összeomlása után Karintiában — legalább is papíron —, iwgy nemzetiségi téraera türelmisznek mulassa magát, ma már ténylegesen nem valósulnak mag. Nagy jelentőségű! Tolna :dM ezér. annak, h* j szerződésban el Lehetne érni, hogy * már 1 örvénye,"őrs «TieliKideti tir.ézketléseket kéegészítenék é* mint * «terráés alkotó részei teljes egészükben, a négy hatikom el- terrőrzése alá került nérjok. MallékekV egy ilyen módosat fő »tepelvének !«• vezetéL FtéhasraASo«: az a d efencé, hogy M- vőz öljem öm. Trijev Kodalj, A* első vásztozatilag kije»St * rfilii 210 jegyzetkilométer vaj(jrsA$d és tvt 1934. évi osztrák szépszámlá* s zárlat 9396 tokója van. A «»fend®. vállalat «rvesets meg-' közpülöm 63 négy» tklométer nrt nerületű: fogld magában, melynek az 1934. évi oeztrák népszámlálás siezart 350 lakosa volt. A szovjet crafocok megvetik a szökevényeket A jugoszláv kormány auguszt 20-i jegyzékében kveseta a szovjet kormánytól, hogy az különös tisztelettel, sőt szere'.ettel viseltessék iránta és hogy ír. a tisztelet., és .szeretét strr.son .Megjelélre a jugoszláv kormányhoz Intését, szovjet jegyzékekben, hogy a jegyzékek ne tartalmazzanak olyasmit, ■apai sérthetné a jugoszláv kormány önimádatát, vagy megbánaná a jugoszláv kormányt. A jugoszláv kormány az állítja, hogy így kívánják ezt a „nemzetközi szabályok“. A szovjet kormány, kénytelen megalapikm', s»gy a jugoszláv kormány Watten kívánt löt«. Mirstenki efas- ismeretee, hegy * 'jugorijg': kormány dezertált « ezelat it Ecn'js éc de ax ekgácia táborából, íískőkő:: az tottoría és más és fasizmus táborába. Meg tel? jegyezni, hogy a szovjet emberek óé a szovjet kör, véle«, meny nem HisztéS a vzőrdítvényeket Még. kevésbé táplálfiat valami, a szereléshez, hasonló arzért « «zők'ey,én'yest irám MS '‘őbh, mitidesikS elSt* fraiéré'.ez, hogy a «zovjet emberek és a •szovjet közvétemény megveti a szökevényekeit. Természetese» » »sok erényeknek többféle fajtája van. Vannak véletlen, szülte dezertőrök, akik gyávaságból követték el tettüket, remélvén, hogy így megmentk bőrüket. Vannak másfajta, rosszakaratú dezertőrök is. Ezek nemcsak azért dezertálnak, hogy bőrüket megmentsék, Starwin azért is, hogy ártsanak annak e tábornak, ahonnan megszöktek, ideg kell állapítani — bármennyire szomorú is ez, — hogy a szovjet emberek és a szovjet közvélemény a jugoszláv kormányt jv-en a véletlen, hanem a rosszalmzatú derertőrök közé sorolják. Meg ke® állapíteni továbá hogy a r Oszakára',a derw '.őröknek torlöbb fajtája van. Vannak, rosszakatt derekőrök, akik őrzik bűnöket, effyeaan, átélik szégyenüket és igyekeztnek észrevétlennek maradni, elrejtőzni a világ szeme elől, majd, hogy nem szerény»» viseskednek. Vasmak azonban olyan rosszakaratú derértőtök is, akik szégvwiCkt)» iő-Ajdominző merterséget «irinnak, tásagoerras «ticnek«!'' nek dezertálásukkak nínthri as viiazní féle hősiesség Vees», » «titre lépnek, hogy megugassék »! » tábort, melyben megszöktek, szesnémtetlette! ifics*kednek azzal, hogy bármikor megugst’ hatják azt * tábort, hogy következés* képen nem valami közönséges dazerle* rök, hanem hősök. Pontosan úgy, ízért KriloY mn&se jib&x ^Ej » v^pato* dyrar. erősnek kápzet tmgái', hogy megtgerja az elefántot!** Meg keP 'SJSspftart! — bfenwsmyfre .'.zrsmorú is ez —hogy * eeovjet «te berek és » «zw 4« kői vélemény # P* goszláv kormányt éppen az ilyen rossí' skiawrtd, ffieee&To eeeertOők Vözé e& rotkí Ilyen n az iZteEaeszigtkör, aoté?’ nek közepette a szwjrt kormárayrs^ vége rate keil munkéjáL ReaniítjaSr, » jugoszláv kerarác* megérti, hogy nem számít össza szovjet Itonmáray étesáről kedvességre te még kevésbé tres. Artéka: Moszkva, W-19 KOgvtsfilm 59. Tito juddspénzért tartja a markát Washingtonban A jugoszláv kormány hivatalosan 25 millió dollár kölcsönt kért az amerikai export-import banktól — jelenti az AFP. Az imperialisták belgrdádi ügynöke most már teljesen ledobva álarcát, nyíltan koldul gazdáitól Tito , viszontszolgálatként — a Reuter szerint — stratégiai fémek szállítását ajánlotta fel az USA-nak. Ottrom állapot FiumeSmn Tito pribékjei a „Fortizánka" jugoszláv hajó tűzesetét és a rijekai [Fiume" olajfinomító égésit erülvül használják arra, hogy egész Jugoszláviában tömegesen tartóztassák le a kommunistákat. Rijekában kihirdették azostromállapotot A jugoszláv állampolgárok tömegesen menekülnek Olaszországba a randőrseg terrorja elől. IS hatóságos terrorja Elietiére téri?!! a szíájforgalom Finnországban A finn dolgozók harca a béremelésért egyre újabb iparágakra terjed át. Tamperében, Finnország második legnagyobb ipari központjában, a fémipari munkások kedden béremelést követeltek. Ha követelésüket szeptember 2-ig nem teljesítik, akkor sztrájkba lépnek., Több más iparág dolgozói is béremelést követelnek. A helsinki vasutasok is béremelési ultimátumot adtak át, amely két hét múlva jár le. A Svéd Kommunista Párt stockholmi szervezete a svéd fővárosban tömeggyűlést rendezett. Az ott elfogadott határozat felszólítja Svédország minden dolgozóját: tettekkel valósítsa meg a sztrájkoló finn dolgozókkal vállalt szolidaritását. hm» SK Brmmmi A Magyar Dolgozók Pártja napdapesti pártválasztmányi ülést A MUfir*» Polgoffék Tártig »«jjybudapesti pártbizottsáfto vserdán ^ böriteff n&aybttdApesfi Télaaz-inányi ülést tartott, amely*n meglápty0!^ a t«r*a«(!»k'enysvg csökkenásét előidéző' hibák, megszüntetesinek módre a munkakériselékenységének fokozását. Az értekezlete^ w«FÍ®^ Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára. Szakasits Árpád a Népköztársa^' Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő áHasnémaiszter, nz. MDP főtitkér helyettese. Marosán Győrgy könnyűipari nasiszter, az MDP főtitkérfi teettcse, Zsolmyecv. Mihály nehé/ápari minisrtm, Kossá Istvíi pésztminiszter, Vas Zoltán a Tervhivatal elnöke, Drahn» I.®ro», az ,oi«sáááf”lés elnöke, Apró Antal, a Szaktanács főtitkára és rongrácz Pmlapest prágáriseettere is. Aur. ötösen Kovács István., a* MDP ns£fb!ispesti pártbizottságának fitkára tartott benvánolól. Kovács kortárs- beszámolóját holnapi lapunkban közöljük. Kiértsoltok a háborúnak! B bBko Wnl vHikengnasszusa álsudé bízott ns gigászi Világítffiletésre siántts a népeket A béke hívei rhzögf kongresszusának állandó bizottsága az október 2-i nemzetközi békenapra felhívást intézett a világ népeihez: „A világ asszonyai és férfia! Miként 1914 anipulusában és 1939 szeptemberében, úgy mert is veszély fenyegeti a békét. Miként akkor, úgy most,s haszonra és hatalomra éhes maroknyi ember újabban atombombával fenyegetőzve visszautasítja a nemzetek közötti békés tárgyalásokat és a szolgálatát, szegődött kormányokkal újabb háborús szövetséget szervez. A béke hívei világkongresszusának állandó biztetts ágaz határozta, hogy október 2-án nemzetközi tsapat rendez a békéért vívott harc jegyében — ennek az október 7-i nemzetközi békenapnak új állomást kell jelentenia a békéén fólytrtunk feftai«^ ben és meg kell erősítenie „ tábort. Vilná asszonyai é* férfiai! 2-án kiálteotok „ne“n"-et tt rack. Mu ’ássátok meg okló’vr gigászi világítttiintéssel « béke h-b nek mindent elsöprő erejét. Munkások, értelmiségiek, assz^f^í és férfiflk! Korra, vallásra. P°’' felfogásra rekiori nélkül, kárai k'siik rá a békét a háborús n**Vy» ra hiszen valamennyiünk életét c, ^ formán veszélyeztetik, mert a man válogatna közöttünk. Ha ^ ti shit erővel lépünk akcióba, n‘nC^gti' a ha,'alom. araelly legyőzhetne a nőnket. Közös erővel magnyer' .abékéért vívott caafát, ax éle* A RfKT VTL.ÁCKONCiRkh^ ÁJRANDÓ BIZOTTSÁGÉ’