Dunántúli Napló, 1950. december (7. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-01 / 279. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ VIL ÉVFOLYAM 279. SZÁM ARA SO FILLER VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK A MAI SZÁMBAN. A MESZHART-aknák között Pécsbányatelep érte el a legjobb eredményt, napi előirányzatának 113,6 százalékát (3. o.) . Dolgozó parasztjaink legjobbjai begyűjtésük túlteljesítésével erősítik a békefrontot (3. o.) — A siklósi járási pártbizottság munkája a mélyszántás jó minőségű, határidő előtti elvégzéséért (4. o.) — A Zsolnay-gyár dolgozói december 21-re befejezik ezévi tervüket (4. o.) AZ MD P BARANYAMEGYEI PARTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA PÉNTEK, 1950 DECEMBER 1 Jövő évi költségvetéseink mögé bizalommal sorakoznak fel a dolgozó milliók, akik Pártánk és Rákosi elvtárs vezetésével felépítik a boldog, szocialista Magyarországot Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter az országgyűlés csütörtökön megkezdődött új ülésszakán beterjesztette az 1951. évi költségvetést és a költségvetésről szóló törvényjavaslatot Osotfliiffkon délelőtt Demetikt az országfjyttlól. A»’ új ülésezik első ülésén megjelent' J., D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a diplomáciai testület több tagja. Röviddel 11 óra után naps közben foglalta el helyét az ülésteremben a magyar nép szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs, az UDP főtitkára, valamint Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanáca elnöke és a kormány tagjai. Az ülést Draboe Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt Andice Erzsébet elvtárs, Kossuth-díjas egyetemi tanár szólalt fel Andice Erzsébet elvtársnő, a Béke Híveinek nagy nemzetközi tanácskozásának jelentőségéről, majd az angol kormány alattomos mesterkedéseiről beszélt. Ismertette a Békevilágkongresezus határozatát, amelyek a nemzetközi békeharc legsürgősebb tennivalóit meghatározzák, majd két javaslatot terjesztett az országgyűlés elé: — Kérem a magyar nép itt összegyűlt képviselőit, a magyar országgyűlést, tegye magáévá a varsói Bsterfkikongreszus határozatait, mert azok felölelik azokat a sürgős tennivalókat, amelyeknek segítségével, megvalósításával elkerülhetjük egy újabb háború egyre fenyegetőbb veszélyét, megőrizhetjük a népek békéjét. Ugyancsak javaslatot teszek, egy békevédelmi törvény kidolgozására, amelynek értelmében népi demokratikus országunkban a háborús propaganda bármilyen fajtája büntetendő cselekménnyé válik. Andrrs Erzsébet felszólalását a képviselők hosszas, lelkes tapssal fogadták, majd a beterjesztett javaslatokat egyhangúlag elfogadták. Ezután Szabó Piroska elvtárs, az Elnöki Tanács titkára számolt be a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlé két ülésszaka közötti működéséről. Beszámolóját az országgyűlés tudomásul vette. Ezután Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter beterjesztette az 1951 évi költségvetést és a költségvetésről szóló törvényjavaslatot, majd elmondotta az expozéját. A Valutaidő téren, amíg a tervgazdasági országokban a termelőerők gyors kifejlesztése még jobban megszilárdítja a pénz stabilitásának alapjait, addig a tőkés országokban, különösen az Egyesült Államok koreai agresszióját követően, még csak fokozódott az amúgy is fennálló nagyfokú pénzügyi bizonytalanság és egyensúlyhiány. A ötéves tervünk első évében elért hatalmas eredmények mutatják, hogy dolgozó népünk híven követi a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs útmutatásait, fokozza munkalendületét és nap-nap után arat győzelmeket a munka frontjén. Szocialista építésünk számára felmérhetetlen hatalmas segítséget jelent az a baráti támogatás, amit anyagban, gépekben, munkaeszközökben, szakemberek, szovjet mérnökök, sztahanovisták idejövetelében biztosít a nagy Szovjetunió és a magyar nép nagy barátja, szeretett tanítónk, Sztálin elvtárs. — Mindez azonban arra kötelez bennünket, hogy ötéves tervünk második évében még jobban fokozzuk erő." Az atombomba őrültjeinek féktelen fegyverkezése folytán egyre növekvő államháztartási hiányok, valamint a hadiipar profitérdekeinek szolgálatában álló hitelpolitika következtében fokozódik a kapitalista országok gazdasági életére nehezedő inflatorikus nyomás. A fogyasztási javak előállítása egyre csökken, feszítéseinket, még jobban használjuk fel a megvalósult szocializmus ország mérhetetlenül gazdag tapasztaés még szorosabbá kovácsoljuk a magyar és szovjet nép barátságát. A pénzügyminiszter ezután az 1951. évi költségvetést ismertette, amely 29.623 millió forint bevételt, 29.516 millió forint kiadást irányoz elő. Az 1951. évi költségvetés 107 millió forint felesleget mutat ki. Ezután az új költségvetésnek az elmúlt évivel szembeni alapvető szerkezeti változásait ismertette. — A tanácsok megalakulása jelentős változást hoz a helyi költségvetések bevételi fedezete tekintetében is. A tanácsok részesedése az általuk beszedett adókból tervszerű felmérés alapján kerül megállapításra. A tanácsok bevételeik biztosításáról maguk gondoskodnak és így messzemenően érdekeltté válnak a területükről befolyt bevételek biztosításában. — A tanácsok rendszerének kiépítése jelentő® mértékben hozzájárul majd a központi szervekben még feltalálható bürokratikus maradványok leépítésének meggyorsításához. — A folyó évben a társadalombiztosítás és az egészségügy vonalán végrehajtott átszervezés fontos lépést jelentett előre a szocialista egészségügyi ellátás megvalósítása felé Dolgozó népünk szociális életszínvonalának fejlesztésére fordított kiadások teljes egészükben szerepelnek az 1951. évi állami költségvetésben. — 1951. évi költségvetésünk összeállítása során arra törekedtünk, hogy az állami költségvetést — mint a népgazdasági terv legfontosabb pénzügyi tervét — a legszorosabban összehangoljuk a népgazdasági tervvel. A költségvetés elkészítését első ízben előzték meg a költségvetési előtervek, amelyek már az ötéves népgazdasági terv fejlesztési számaiból indultak ki. A munkások és alkalmazottak összes jövedelme 85-40 százalékkal haladja meg a múlt évit .— A költségvetés folyamatosan fejlődő tényszámai bizonyítják, — mondotta — hogy felszabadult népünk a munkásosztály vezetésével győzelmesen halad előre a szocializmus építésének útján. Megállapította, hogy e .z . rohamos fejlődés elsősorban az ipari termelés nagyarányú bővülésében mutatkozik meg. A gyáripar felemelt termelési tervét 6,9 százalékkal teljesítette tú. Hangsúlyozta, hogy a munkanélküliség felszámolása után ma már munkaerőhiány mutatkozik. A szakmunkás utánpótlás ötéves tervünk egyik központi kérdésévé vált OH elvtárs ezután a szénellátás kérdésével foglalkozva megállapította, hogy bányáink széntermelése ma több, mint valaha, mégis kevésnek bizonyul népgazdaságunk nagy fejlődéséhez viszonyítva. Szerszámgépgyártásunkra vonatkozólag megállapította, hogy bár SO szorosan múlta felül a háború előttit, a fokozott követelményekhez képest viszonylagosan kevésnek mutatkozik. Ezután mezőgazdaságunk fejlődésével kapcsolatosan foglalkozva, megállapította, hogy a falusi lakosság anyagi és kultúrálta felemelkedésének mozgatója a mezőgazdasági szocialista exektoroik erősödése.— Mezőgazdasági termelésünk egészében véve — mondotta — jelentőben emelkedett, annak ellenére, hogy némely tömegfogyasztási cikkben a termés gyenge volt. Majd így folytatta: — Ha figyelembe veeszük, hogy sok 10 százalékkal emelkedtek, megállapítható, hogy a munkások és alkalmazottak öszszes jövedelme 35—40 százalékkal haladja meg a múltévit. Egy év alatt sokszázmillió forinttal megnövekedett a falu vásárlóereje is. Az itt-ott mutatkozó ellátási nehézségeket a reakció igyekszik kihasználni és spekulációval, áruhalmozással zavart kelteni. Népünk kártevőivel szemben a továbbiakban is kíméletlenül fogunk eljárni. A fegyelem minden vonalon való megszilárdításával akadályozzuk meg, hogy a spekulánsok és sokszor a kereskedelmi szervezetekben megbújó ellenséges elemek tovább garázdálkodhassanak Népünk növekvő jóléte tükröződik vissza közlekedésünk adataiban is. A vasúti utas- és áruforgalom ezidén ősszel az 1948. évinek már kétszeresét érte el. A pénzügyminiszter ezután az állanti pénzügyi gazdálkodás előirányzatával foglalkozott — jelentősen növelni kell — mondotta többek között — termelésünk szocialista szektorának forgóeszköz-ellátását is. — A megnövekedett kiadások között szerepel az 1950. év márciusában végrehajtott közalkalmazotti, pedagógus-, orvos-, egészségügyi alkalmazottak fizetésének rendezésével kapcsolatos többletkiadás is. Olt miniszter ezután az őszi beiskolázási programmal, kapcsolatos végrehajtásról beszélt, ami 100 millió forinttal emelte meg a tényleges kiadásokat. A bankjegy-forgalommal kapcsolatban megjegyezte, hogy pénzünk éregy esztendő alatt a bérek és fizető, tőke az 1950. évben tovább szilárdul. A lökés országokban nyomorba dönti a dolgozókat a háborús fegyverkezés Eredményeink még élesebben tomborodnak ki, ha összehasonlítást teszünk az imperialista országok gazdasági helyzetével. Amíg nálunk és a Szovjetunió vezette béketábor orságaiban a népgazdaság állandó és hatalmas arányú fejlődése, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának szüntelen emelkedése tapasztalható, addig az Egyesült Államokban, valamint csatlósainál a békés termelő munka helyett lázas fegyverkezés lövik, aminek következtében a dolgozók knyomorodása még nagyobb arányokat ölt és életszínvonaluk katasztrofálisan süllyed. Maguk az amerikai lapok nyíltan írnak arról, hogy az Egyesült Államok,az imperializmus zsoldjában álló Titoék népelnyomó hatalma összeomlásának megakadályozására kénytelenek élelmiszerszállítmányokat kütldeni Tito hadseregének. Ezek a küdemények és az imperialisták egyéb mesterkedései azonban , csak elodázhatták, de meg nem akadályozhatták a Tito-banda bukását és a jugoszláv dolgozók felszabadulását. A Szovjetunió segítségével. Pártunk vezetésével nap-nap után győzelmeket aratunk a munka frontján A beruházási előirányzat 11 milliárd 700 millió forinttal emelkedett ,1951. évi költségvetésünk kiadási előirányzata 29,516 millió forint, kerek 9 és fél milliárd forinttal több, mint a folyó évi előirányzat. A kiadások emelkedése döntő részben azokkal a hatalmas feladatokkal kapcsolatos, melyeket ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítása ró ránk. Ezért emeltük meg az 1951. évi költségvetésben hatalmas mértékben a népgazdaság fejlesztésére szolgáló kiadásokat. Az 1951. évi költségvetésben az 1950-es évivel szemben, a beruházások előirányzata 61 százalékkal magasabb: 11.700 millió forint. — ötéves tervünk egyik fő feladata — mondotta — hogy országunkat gyors ütemben iparosítsuk. Rövid néhány év alatt 263 új gyár és üzem létesül hazánkban. Költségvetésünkben hatalmas összegeket irányoztunk elő a tudományos kutatás előmozdítására. A nehézipari kutatóintézeteinél 29 millióval megemelve a folyó évi előirányzatot, 85 millió forintot, a könynyűipar kutatóintézeteinél pedig 11 millió forintot irányoztunk elő tudományos kutatásokra. — Dolgozó népünk kulturális felemelésére az 1950. évi 1154 millióval szemben 1514 millió forint a kulturális jellegű kiadások előirányzata. Költségvetésünk 173 millió forintot biztosít diákszociális célokra, ösztöndíjakra, kollégiumokra, menzai ellátásra. A főiskolai ösztöndíjasok száma 450- ról 16.800-ra emelkedik. — Mintegy 9000, elsősorban munkás és szegényparaszt származású főiskolai hallgató számára biztosítjuk a kollégiumi ehelyezést. Főiskolai menzáinkon 7800 diák kap ellátást. — Szociális kiadásaink az 1950. évi 2780 millióról 3465 millió forintra emelkednek. A fejlesztés az egészségügyi és szociális ellátás vonalán egyaránt jelentős. Az állami kórházak vonalán 58 milióval, a gyermekvédelmi intézményeknél 14 millió forinttal fordítunk nagyobb összeget mint a folyó esztendőben. — 1951 évi költségvetésünk kiadási adataiban tükröződik népünknek . Mintegy 100 millió forintot fordítunk ipari tanuló szakiskolák fenntartására, 75 millió forintot pedig a tanműhelyek fenntartására. A tanulóotthonok számát 40-ről 133-ra, az otthonokban elhelyezett tanulók számát pedig 4.000-ről 16.000-re emeljük. 62 millió forintot irányoztunk elő az ipari tanulók ruhaellátására és az idei 6000 helyett 15.000 tanuló számára biztosítjuk jövőre az üdültetést. — ötéves tervünk másik fő feladata: mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolása. Mezőgazdasági jellegű beruházásaink hatalmas összege mellett a földművelésügyi minisztérium költségvetésében többek között 80 millió forintot irányoztunk elő állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk minőségi vetőmagvakkal, kedvezményes árú műtrágyával és öntözővízzel való ellátására. Közel negyven millió forintot fordítunk állattenyésztésünk fejlesztése céljából tenyészállatok vásárlására. A mezőgazdasági tudományos kutatás előmozdítására 34 milliót, a mezőgazdasági szakoktatásra pedig 112,5 millió forintot irányoztunk elő, az a szilárd elhatározása, hogy békés építőmunkánk, államunk biztonságának védelme érdekében mindent megtesz — folytatta beszédét. — De dogozó népünk azt is világosan látja, hogy békés építőmunkánk védelmére a dolgozó nép legjobb fiaiból álló, jól felszerelt néphadseregre is szükség van. Ezért az 1951. évi költségvetésünkben — a békeszerződés által adott kereteken belül — a folyó évinél jelentékenyebb összeget biztosítunk néphadseregünk és államvédelmi szervezetünk számára. A növekvő imperialista agresszió szükségessé teszi, hogy néphadseregünk fejlesztésével is biroköltségvetésünk bevételi oldalának szocialista irányban való szerkezeti átalakulását jelzi, hogy összes bevételeinknek mintegy háromonegyedrészét szocialista szektor szolgáltatja, nyíthassuk, el vagyunk szánva, ha kell, fegyverrel is megvédeni békés építői munkánkat. Szemünk előtt nő fel, izmosodik fiatal néphadseregünk, amelyet dolgozó népünk odaadó szeretete övez és amelyre népünk!, szilárdan támaszkodik. D. Károly elvtárs ezután az állami apparátus létszámalakulásáról beszélt, majd áttért az 1951. évi költségvetés bevételi részének ismertetésére. Forgalmi adó bevételünk, hatalmas emelkedésében kifejezésre jut mindenekelőtt termelésünk 1951-re tervezett nagymértékű felfutása. Kifejezésre jut az is, hogy nemcsak sokkal többet fogunk termelni, hanem olcsóbban is kell termelnünk. Számolnunk kell azzal is, hogy elért tervünk második évének teljesítése és túlteljesítése érdekében hatalmasan előrelendül országunkban munkásosztályunk szocialista öntudatának növekedése következtében a munkaverseny és annak magasabb formáin a Sztahanov-mozgalom. Törekednünk kell arra, hogy a munkaverseny ne csak a többtermelésre, hanem az önköltség csökkentésére, az anyaggal, energiával való messzemenő takarékosságra is irányuljon. Mindez előfeltétele annak, hogy az 1951. évre előirányzott önköltségcsökkentési tervünket teljesítsük és a szocialista akkumuláció főcsatornáján, a forgalmi -adóbevételen keresztül kiadásaink fedezetére a szükséges öszszegeket biztosíthassuk. Hogy ezt az önköltségcsökkentési tervet maradéktalanul végrehajtsuk- annak előfetétele, hogy vállalataink vezetői a kiadott tervet feltétlenül megvalósítandó tervfeladatnak tekintsék és messzemenően támaszkodjanak a széles tömegek takarékosságára és kezdeményezésére és elő is segítsék azt. A lakosság által fizetett tulok vonalán csak kisebb méretű emelkedés jelentkezik. Annak ellenére, hoy pénzgazdálkodásunk mai rendszerében a lakosság által fizetett, adók már csak kis hányadát adják költ- Lényegesen növekednek kulturális és szociális kiadásaink Összes bevételeinknek mintegy háromnegyedrészét a szocialista szektor szolgáltatja