Dunántúli Napló, 1952. november (9. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-12 / 265. szám

4 Egy kultúrcsoport, mely készül is meg nem is a művészeti csoportok l1. országos bemutatójára Versand község létezéséről, lakói­nak, él­­éről, viseletéről, munkájáról a múltban bizony édeskeveset tudott a megye népe, az ország pedig még kevesebbe. Ez a mohácsi járási ve­­gyes nevize­iségű község megbújt a szelíd lankák között­ és a Mohács felé utazók legfeljebb templomának kikandikáló tornyát látták az ország­úttól balra egy-két kilométerrel. A ki s fa­u nevét akkor kezdte csak szárnyára venni a hír, mikor az eva­bér értékét már nem ruhája és pénze vagy társadalmi állása után ítélték meg, hanem munkája után becsül­ték A verserdiek pedig dolgoztak és nem is rosszul. Hamar híre ment a megyében: milyen egyetértésben, elvárai jóvi­szonyban dolgoznak a termelőcsoport dészláv, német és cigány tagjai, mi­lyen eredményeket érte­k el a közös gazdálodással.. Azután alkalma nyílott arra is a megye népének, hogy megismerje sze­mély szerint is a versendiőket. A kultúrcsoport, a főleg délszlávokból és cigányokból álló kultúra-érd a be­járta szinte az egész megyét. Voltak a ver­sendiok Pécsett, Szentlőrincen Monyoródon és ki tudná felsorolni még, hogy hány helyen vendégszere­peln­ek a megyében, sőt talán még a m­egyén túl is. A kultúrcsoport híre a kultúrosok — táncosok, énekesek cz.lnjátszók, — jó munkála­tokban, igen jokban hozzájárult tehát a köz­ség hitének enyhítéséhez, a falunak ét .­olgozóinak megbecsüléséhez. a kultúrgárda tagjai — szinpompás viseletü. csillogó ,,filterrel" díszes ru­hájú délszláv lányok, felvirágozott ka'apó, sőt*“bársonyos, h'mzettingü ilé szláv legények, — azonb­an ennél többre vágynak: el szeretnének jutni az ország szivébe, Pestre, hogy ott is bemutass­ák táncaikat, dalaikat, hogy ott is büszkél­kedjene­­ a sza­badság napja alatt virágbaboruló kul­túrájukkal. Mi sem könnyebb ennél, hihetné akárki,­­ hiszen csak alaposan­­ kell készülniük a versendieknek a művészeti csoportok második orszáá­gos bemutatójára,­­elkerülhetnek ép­pen úgy, mint a többi csoport a buda­pesti fesztiválra. A kívánság megva­lósításáért azonban vajmi keveset­­.ősznek a verssndi kultúrosok Szep­tember ótn még csak nem is próbál­tak, nemhogy szerepeltek volna. A kultúrcsoport, mint valami modern röspkerózsika, mély álmot alszik ehelyett, hogy keményen harcolna a falu további sikereiért, a vetés és beadás teljesítéséért, a ku'túrforrada­lom terjedéséért, a délszláv kultúra tovább­ virágzásáért — és ami mind­ezeknek következménye lenne: a jó ku'túrversenyi szereplé-~ért, a buda­pesti fesztiválon való szereplésért. Mi az­ oka a versendi kultu­rcsopor! tétlenségének, a község kultúrmunká­­ja hanyatlásának? Elsősorban 's msoában a kultúr­­csoportban kell. »Z okot keresnünk hzs* nem is kell soká keresgélni, ki bukkan az magától is. A versen­di ta­nács végre­hat­óbizottságának tikára kinek szívügye a kult­úrgárda munká­ja «gvéerttöre elmondja: — Szívesebben szerepel a kultúr­csoport vidéken, mint itthon ... A délszláv iskola tanítónője, a kul­túrcsoport vezetője is ugyanígy nyi­latkozik: — Nem szerepelnek itthon a mi kul­­túrásaink, mert a versendiek kriti­zálják őket... A falutól való elfordulás, a falu kritikájától való félelem, a község do­gozói bírálatának lebecsülése ter­mészetesen komoly követkem­ényeket­ vont maga után. Elbizakodottak, va­lóságos primadonnákká váltak a cso­porttagok. Nem egynek úgy kell ri­mánkodni, ha szerep­lni hívják, arról pedig, hogy a beadásban élenjárókat népszerűsítsék vagy az elmaradókat bírálják, hallani sem akarnak. Ez az elszakadottság, e bizakodottság hozta magával azt is, hogy a kultúrcsoport már a megalakulása óta egy zárt egé­sztet alkot, nem szaporodik új tagok­kal és most, a kultúrverseny küszö­bén gondokat okoz, hogyan pótolja­­nak két bevonult legényt a tánccso­portban. Az sem csoda, ha Kovácse­­vics Ivónak törnie kell fejét, honnan kérjen kölcsön egy szépen hímzett régi, eredeti dészláv motívumokká­ kivarrt inget. Miért adnának kölcsön ruhadarabokat a falu dolgozói a kul­túrcsoportnak, ha olyan ritkán élvez­hetik szép kultu­rhu-­­b­ban saját ku­­­lúrosaik szereplését?! A kultúrcsoport tétlenségének má­sik oka a vezetés gyengeségében, gya­korlatlanságában található meg. A krvács például nem hasznát® fel a kultúrverseny szabályzatának elő­írásait, hogy saját kultúrotthonában szerepeltesse a csoportot. A kultúr­­verseny útmutatójának harmadik pontja ,.D” bekezdésében előírja: „A versenyben olyan csoportok ve­hetnek részt, amelyek benevezésük előtt fell­épnek saját munkahelyük dolgozói, szervezetük tagsága, egye­tmük hallgatta előtt helyi rendezvé­nyek keretében , fellépésük alapján a vállalatok, hivatalok, intézmények, valamint, a falvak dolgozói, egyete­mek hallgatói eldöntik, hogy a fellé­­pő csoport előadásainak színvonala, műsorszámai alkalmassá teszir­e a versenyben való részvételre, képvise­lik-e méltóképpen üzemüket, faluju­kat.” E feltétel ezenére a versendi kul­­túrrspoor« apé'kü' küldte be neve­zési lapját, hogy fellépett volna a község dob­oz’.­ e'ett a VB ti'kár elv ár-mek pedig 32 a vé'emértye, h­ogy­­annyismr szerepeltek a gyerekek már vidéken, hogy Itthoni szermv'és­re már nincs is szükség ..Mi ez, ha nem bizonyos fokú megalkuvás, a kultúrosok helvttlen nézeteinek, pll. madonnáskodásának e’im­erése, he­­'yeslő tudomásulvételét a vezetés erélytelenné ve »zoubin meglátszik a kultúrcsoport •agir'rvítt fegye'mén is A ..Baranyai szvit" récsi. Nemzeti Színház heli bemutatódkor például a többi cso­port nem egyszer n *zer'ekó«záló •reTsenki­eik mia't volt kénytelen vára­kolni, ha pedig ő­t vedlik « *»•»» házban a versendiek, akkor a kulisz szájt tettén a leglehetet­enebb helye­k»" .tartózkodnak “ Hiányzik a kultúrcsoportot támo- 7ó tó népnevelő, agitációs munka is.­­ szilántai, ká'olyi, mohácsi, n'«ó­­szentmártoni délszláv csoportoknál a község apraja nagyra táncol, énekel Szerepeink az asszonyok, lányok, l­e­gények és meglett férfiak egyaránt, oii a helyzet ezzel szemben Versenden? Az, hogy a faluban az asszonyok — még a fiatal menyecskék is — és, a nős férfiak, szégyennek tartják a kultúrcsoportban való szereplést. . Vajjon mi szégyenleni való van ab­ban, ha a fiatalok mellett az időseb­bek f­­élnek alkotmány biztosította joguknál, mi szégyelni való van ez ősrégi, gyönyörű délszláv nemzeti kultúra ápolásában és fejlesztésében? Természetesen semmi! Más községek­ben dicsőségnek számít, ha valaki a ku­ltúrgárda tagja lehet, számítson megtiszteltetésnek a kultúrmunkában való részvétel Ver­senden is­! A beadásban, munkában, magatartásban élenjárók, a legfe­gyelmezettebb dolgozók legyenek el­sősorban a kultúrcsoport tagjai! És be kellene vonni a kultúrgárdába a németajkúakat is. Elsősorban meg kell magyarázni becsületes, német­­anyanyelvű dolgozóinknak, hogy al­kotmányunk biztosítja számukra is anyanyelvük szabad használatát, kul­túrájuk szabad fejlődését. Az sem helytelen, ha a délszláv dolgozók megtanulják a német népi táncokat, azok pedig a délszláv kólót. A VB-­itkár elvtárs már kísérleteket tett, hogy :a magyar fiatalokat megtanítsa dészláv táncokra. Nagy türelemmel és kitartással ezek a törekvések min­d­n irányban bizonnyal sikerrel jár­nának. Helytelen lenne azonban, ha a kul­úrcsopo­rt tétlenségének okait kivé­el nélkül a versend­ kultúrosok nya­kába varrnánk. A megyei tanács egy s funkcionáriusainak felelőtlen ígérge­tései is hozzájártanak, hogy a szépen induló versendi kultúrmunka meg­akadt és zavarokkal küzdenek a ki­l­túrosok. Augusztusban háromizben keltek fel hajnali öt órakor a kult­úrg­árda tagjai és várták a r­gigért autót, mely elviszi őket a közeli köz­­ségekbe veredégszerepelni — de hiá­ba vártak. Két ízben egyáltalában nem jött a kocsi, harmadszor pedig haj­na! helyett délután futott be. Hát hogyne venné el a hiábavaló vára­kozás, a felelőtlen ígérget,és a kultúr­munkások kedvét!­­* ilyen eset n­e csak a versendiekkel fordult elő, ha­nem a péczbányalelepiekkel «* má­sokkal is/ A versendi­ pártszervezetre nagy munka vár, hogy segítse, nevelje a falu kultúrosait, hogy ismét fellendít­se a községben a kultúrmunkát. De ez a feladat a mohácsi járási népmű­ve ési előadóra és a megyei tanács népműve ési osztályára vár elsősor­ban. Szabó elvtársnő, a járási tanács és már az elmúlt hetekben járt Ver­wenden. Az apró — ruhakölcsönzési és egyéb másod és harmadrendű — problémák helyett azonban a tőkér­déssel kellene foglalkozniok a helyi Színre érkező funkcionáriusoknak, m­e­g kellene erősíteniük a vezetést, tervet kellene készíteniök a kultúro­sok tanulására, szakmai és politikai képzésére hogy a versend! kultúr­­csoport eddigi híréhez méltóan szere­peljen a kultúrversenyen, hogy a kultúrcsoport elsősorban a faguarok réméi fel forduljon és e feladtok jó elvégzésének folyam­ányaként tel ■esüijön e kultúrosok vágya is: el­jussanak a budapesti fesztiválra. P­árthírek Értesítjük a politikai gazdaséctan II évfolyamon tanaié elv­társakat­­holty ,,A szociali­zm­us építése a népi demokráciák ha a. a népi demokrácia gazdasága" című anyagból a konfe­renciát 10­12 november 14-én tört­nl a Pártok látás Házában. Nems'Vérl é L'slinzki elvtársak konferenciája dél­­előtt 1 órakor, Végit és Guild elv­tár­sak konferenciája délután 2 órakor kezdődik. I­elhí­vjuk az elvtársak fi­gyelmét a feltétlen és pontos meg­je­lenésre. Meeyri pártbizottság ágit. *k­op. osztálya. Köröjük a DISZ propagandát­, á­ em nár'um­ hal'gatólekaL hagv Wo­­lár János és Vas» Jui'Y» tzrm'iRsk­u­piát összevontan, folyó hó 14-én, pén­teken a Szabadszohsrcos Szövelvés' Mek­ve-utcai székházában 1t órakor tartjuk. (Nagyterem! DISZ Várnai ftianicsá« ADVIMSZIBACIoft»'» r»*k-­rt..it fárft ajánlatot k.'r s k*s4Aba. . Vidékre k" j Igére­t A A felye ezt biz'ositás beve'ést lo­gozó parasztságunk megszabadul attól a nyomasztó gondtól, amely a '•' ban egy-egy tüzeset, vagy jég ,s következményeként jelentke­zet.­ Tűz vagy jécverési károsodás esetén o'van nértékű kártérítésben részesül, »reműivel a kár okozta hiá­nyókat oó'olni *adják és fennakadás pé’kii­ folytath­atják a termelést. A kö'e'erő b'T‘os'tá* bizonyla'ait sokan nem vették át, pedig a bizony­lat és a csekklap átvé*e'ének meg­­'agadása senkit pern n’'«’’*esti a dij­sze‘és kő'po zott»ége alól. A helytelen területi adatok a’m­­­án kiá'litott bizonyét és df'klvc'és n»adosj*,h«*a a vált ozt»t az lllu'áker köz»ági tan­ácsnál minden e»e*b n iga 'a*-n­ kell. A vA tozás iga«o ása: a lük vetés módosítás* «üro*s és fon os fe »lat mer* a kk er/ö tö*b*v« »(•ás dna november 1 én volt evedé­ke*. Késede'me» fizeté* e«»tén havi három száz* *’s pót'éko* V* ! flsprpi. A kötelező blztod’ás dijának be'i­kelésére r»ak az ..Állami Bizto*i'»s' vro* fe'zássrl Al­vofe’«'* - cklun Hol G7orniko///iink ? SZÍNHÁZ. fUront a kl» An» Staévéavbérlet II MOZK­ .»«.j.«w. a haza Ic.ett (Kusauihj fél 5, fél 7. 0 órakor. Kény hn'l *« útra (farki ft órakn­­f énvek a fa'nhsn (P»rkt fé' g óra kor. fclrk*! JPetőfi) ul j, iói j, u Grilkut w­a P­T. o 1N­KI1K SZERDA, NOVEMBER­­? 1’K­YEZ.ETES GYÓGYSZERTÁRAK: 10/3 ti gyógysfr­Ar Sieeh­nii-tér i telefon: 20 N­ 10/8 ti gyógyszer­ár Kotsuth La­ut u 81. telefon 13 04 10/12 ti gyógystertir Doktor N u 17. telefon 13 S3 - NEVNAI'i Jóu­l» - IDÓJAN­ASJLI.KM LS­­Várható MejAr'n »i­rdit estig: e­rősen fellő» kjö. »« kfr'é luivovaő. prö, a miga­tabb helyeken havtián. Mérté­k« t d-Vnyugati, a Dunán tihm élén k-l»h északnyugati »»»V. Ai éjtruka 'rhiilés Kvencül. a trappalt tióm­ér».'­k 'H al'« »i'toi k. VÁrh­ató hómérték 'éli ér­ék»k «« órásáig t»ri* etért «reola taug«! .V—.3. délb­n 4- 7 fok közöt. A zárható tyapi kéléphéra*k­­­.•kiét msvwmhrr 12-ért, »zenhin ai • ragág egét! lerütvtán nígy Crlaiu,­­uk » ult Icai. Tapárttagok I» ailáórál. I'ür*( Sándor út .'»a szám alatt szerdán «tél u'An S-d óráig Kampai Júno« ,v« \d«*r' I.!»J voé tanácstagok, a pées izah.i'ral k!r»rvi*ii*et«en eallfirt'ikfm IimiI n A—7 órA g Ki^ricsi Győrgyné » Mánon Jino) tanár« apók sosát dó­­órát tartanak. •díva*«)., ,.tf ^ka, „ iMpkni IN KO/ EGYRE LEJJEBB A LEJTŐN... így Inat ma a jugoszláv „sport“ AVIVOR KIT­­VE - be­ntett rádió sport, tudósítója visszatért Rio de Janeiróból, lel­­ke shall fin, színes tudósításokban számolt be a délameikai sportolók életéről. A derék ripor­ter pontosan, érdekes történetekkel beszélte el, hogy „rendes" brazíliai labdarúgóra jön "31 pisztoly nélkül nem megy mér­kőzésre, s a játék alatt elr­agadtatásának, vagy elkesere­désének úgy ad kifejezést, hogy a levegőbe lövöldözik és még az is megtörténik, hogy valamelyik golyó az ellenfél egyik játékosá­ba, vagy a játékvezetőbe fúródik. .A mérkő­zést rendszerint verekedés követi, néhány já­tékos, edző* vagy a játékvezető összever­i* hagyja el — mégpedig nem a saját lábán, hanem mentőautón — a pályát. íme, ez a s­port Dél-Amerikában. Jugoszlávia ugyan Délkelet-Európában fek­szik, de sportja egyre inkább hasonlít a dél­­amerikaira. Nem hiába közölték a dinárokat a jugoszláv labdarúgók vezetők és riporterek délamerikai útjára, az onnan importált szo­káso­­k, s­porter kölc­sök — vagy inkább sz­ort erkölcstelenségek — egyre inkább meghiono­sodnak a titó fasizmus hazájában. Forcan Rude játékvezető például igen ke­serves leckét kapott az új szo­kásokból. Az egyik krucevári labdarúgómér k­iléten l1-est merészelt ítélni és abban a pillanatban olyan ökölütés sújtott arcába, hogy egész életében emlékezhet rá. Ahogy a ,,M­S"* tudósítója írja: „Egy acélököl vágott a bíró bal szemé­be. Csak annyit érzett, hogy acélököl volt. Aztán megtán­orodtatt és érezte, hogy valami meleg folyik végig az arcán . . A derék játékvezető bánatos volt, peddig k­ülönösebb elkeseredésre nem is lehetett oka, hiszen ő legalább saját lábán tudott távozni a pályáról. Nem úti, mint Obradovics és Ni­­kolics játékvezető Mladenovárban. Illetve Harcsában . . . Ezt a két játékvezetőt úgy megverték, hogy kórházba kellett éket szil­­ítáni. Különösen Nikolics járt pórul, egy Ud c* hóna­pot kellett kórházban töltenie. M­esz­kovád Joonnoo­en játékvezető etig­k jelen­­tésében így számolt be a Dinamó— Fdm­sztvo­h’i-ra végződött mérkőzésről: „A mérkőzés megrendezése gyenge volt. Röviddel a játék vége előtt ismeretlen személyekből álló cso­port jött be a válljára és követele, hogy adjam meg a gólt, különben nem fogom élve elhatyni a pályát, fin »•**»lig életed­et féltve, megadom, pedig a labda egyáltalán nem ju­tott túl a gólvonalon**. Jovanovi­­s testi ép­ségének veszélyeztetése helyett Inkább a báb­/ok megsértését választotta A TITdl­TA ..SPORTIRODALOM9* In­é­­ven tükrözi a Jugoszláv sport üzleti jellegét. Zsika Zsivulovics nevű tollforgató a szerzője annak az elbeszélésnek, amelynek a címe, ,Nagy csalódás". A szerző szerényen „cse­vegésnek•* nevezi mű­vét. hől, miről ,,esd­­veg­tek’* ma a litóista sportirók. A dinárokkal busásan megfizetett szerző elbeszéli, hogyan vágyódott egy tiszta női lélek után, akinek felolvashatja verseit, el­­mondhatja ábrándjait, hegre találkozott egy szőke teremtéssel, aki maga a megtestesült ártatlanság és üdeség volt. A nő beleegyezett, hogy találkozzanak — és most jön a­z­­ért! — egy ököleb­emérkőzésen. És most adjuk át a szót a szerzőnek: „Jobbra fordultam. Lehetetlen! Ez csak nem út kipirult, rettenetes szemekkel, tel* állt a padra. Ökölbeszorította a kezét és tor­­kaszakadtából ordította: Csd ki! Azután kitt­ié megnyugodott, majd veszekedni kezdett * mellette ülővel. Újból elkezdett k­abálni i­ttdjitok ki a bírót! Verjetek agyon! Az­után megharagudott az egyik ökölvívóra *» igy biztatta ellenfelét: „A gyomrába üss! Verd szót a fejét! Mire vársz! Te állítólag férfi nagy! — -1 szorító felé néztem. Az ökölvívók egyikének arcán folyt a ra­ír és ép­pen az ütések rettenetes sorozatát kanta- Törd össze! Zúzd szét! — üvöltő lé az én tün­dérem. Csd ki! kiütést rknni­k" Ha kezest akarok! Horgot! Nesze neked!" A vér után vágyódott . . . Eddig a törté­net. Ez a szőke, szénsz , a titó is a nőideál. Nt­fH azért jár ökölvívó mérkőzésre, hogy kemény, sprotszeril mérkőzésnek legyen ta­­nú­ja, hanem azért, hogy vért lásson, minél több vért. Az amerikai „példaképhez" közeledik a trióista sport. A dollár zsoldosai méltán tsl­csekedhetnek azzal is, hogy némely tekintet­ben már felül is múlták .A tanítómesterüket*’* A jugoszláv sport egyre inkább elállatiaso­­dik. Nem vél­eten, hogy a becsületes sport­­emberek keresik a menekülést a titóista /»•* kőrből. Az olimpiáról — amely egyébként vajmi kevés sikert hozott « Utóista Jugoszláv sportnak — nem tért haza a válogatott eve­­zősnyolcat, legutóbb pedig a zágrábi Fokar motiv négy sportolója tar adta meg a hazé­­térést Tito­k Jugoszláviájába. A ,,SPORTCÉLÉT" EGYRE ROSSZABBUL MEG­ , e­gyre kevesebben látogatják a mér­­kőzéseket, versenyeket, egyire kevesebb diat" csörgedezik a sport-üzletemberek wsehibe. A titóista sport válságban van. F/’/h az IdS. Imi­kor a jugoszláv név becsuk•• a snort­­ku faluk üzletét. .1 beívelte megnyit­ta majd a becsületes, sportszerű tenden­zési lehetőséget minden jugoszláv fiatal számára. B­U­T () R N­ 6 N­­­I» nov. 19-től .b­r.. 10-ifj Bútorértékesítő Vállalat IV«*« I)(‘ák­ u. 3. sz. alatti boltjéb­an na«»y valassiékban kapható konyha» hálószoba Nfh. berendezés ­czi :Potemiten­ 11 KI OS/./TAI YO/.rt UXAM: * Jósnijaink a vasárnapi Tolóra. Bp. Rá*, t) a—.Salgótarjáni B.myufc*: |. Pét*| Uiknin­otív—Bp. Kiiiiisi; I, x. — (íyóri Va­sa*— Dii'iíj­óri Vmni: I, 1. «— < *«*p««li V­a*a* —•Dorogi Hányừ: I, I. — Bp. Bóns—m,.hi rotim*I\ l l­okotn­ofiv; I, x. — Sí mii Hun * Bp. Hon­vád: /. 2. — D.l.m­ ni . Mi»koki Honvéd: | i hari FákWa- ›Vxdi 2. X. — Szolnoki Sxikra H, k,««н»,.Imi I* 2. — Sopr«»m lokomotív—\»»«ipré ini BAsUa I. t — NajiykhnizMii n«,nivnsz­­\árr·«'otai Bányáai: I. x. — Kiniui Mravar —CsMUrhrpYl \n.ry% t. \ Z \ jvatinérkor.ééM'k «M-Ivesvi: Ciyan^»(mt £pitd*, Ndt/nsagoi Hatvani I­okomolir, Bp. flóré. Gyulai tP*­­tők. * A mr*t ci erau OsZtályba való julá^ér* fo!»ó 03árai)ui6iuérkőát'iM:k Miráu legutóbb ket fordulói U.nyonitoit«tk la. kredmtuytk. Pécai t p.tok—Poreeian^vj’ir 1 :1. Uólyi­­ ra*6- lói - Vjihtoi Iromú 1:1, Dercmomli Épíldk *" »* llyei Búsly« 4:0, Pécai I­raktor—Va­ian 3:1, komlói Épilók—Szitfetvan Lokomotív 2:1, Villányi­­I­raktor—Mohácai fintők Tord­zlángyár—Sellye! Bástya 3:1, rét»» Épü­lők^Bólyi Traktor 1:1, Villányi Traktor­* Pér»l Traktor 2-2, Vu*a* IL—Satjrétvéri főj komotiv 3,2, K«moi»H f*pilők—Mohácai fepíség 6,0, A komlói fitjimi—Bert-mendi Pp.lők kel­l pontját « kom­ói caapal kopni, mivel « be­­rt-mendirk nem jelentek meg, * A Prr*i Italada* röplabda v­illámtorna* tondexet­. A férfi c*nprttoknál a Poc-­ komotiv, a n­ői csapatoknál a Kapoavári k*­­n»**i kft a torna ryód­no*. Cff.lményrl» lók­i mi.rkogtszk: iokoimotiv— ilaiadáa 37­^* (2011). Halad­««--Baj«i llonvé«l 42 3^ (IS 15]. Idikoimitiv—Bajai Honvéd 33:V2 *!•* jmn, 01'1 mérkő/.CRt k: Ku­poavári kiitixal— Haladé] ,'6:32 (2V:I^). Lokomntiv • K«|M»»vári k»n’*” 36:37 j Mi 23). Halad«» - l.plu.motiv 30 * (16 21). * A megyei a«r(nd­(enUa e*apu­lba)nok«ap­oldn(ójén nagy n­H*»rlt,Pl',®,‘r6 •* raélyea P*^* 1. iMpata na­ y kUnirl­m­ula« •anivml­tt h'­w N­ u«i. A nAi o»ap«lH«m­uV sauot Pác* I rwapala biflosan nverlf. ’ verainven kll*rtno*rn a fiataloktól láb­adíj** jó lelj *j»I|inéuíjlí Dobó. Barl«, )»»• é* »-M kára jó formáról tritt k biionu«|pl. ' r . I. e»#palák«n .**er nyujtoll \ vidékiek kttxill a aikló«i«k '* (ak a trvjobbak. e»«|Mii«kból Dárdai j*'f kat M*t ktriii lm. A vrr»r»»v ió rra«k’l**’ br» folyt 1*. Kredméovrk: férfi r««i»al: ■* Peea |l. (IVvba. Pnlcaa. Koe»ia), 2. P«’»t.*a J' fGvutai, f'arr Pu»«iafalvil, 3 Peea IV., ** P.. . Ili . 3 Peea V , 4 Siklita, 7 M­I.af«* 8. S«»,|, I f»eeai j.ira* BiAI imaptth­ersrPf* t. Pec* I. ll.tiklM Vuaa, Ac»), 2. Pv­et "*• 3. Sikló*. 4. Mohára. I n V.-* a II.NAP r.v»« /Nii.-i.i •« zi«reAwáf» rrro a nir«iaUlójá(. a |>en/» lari»a mrif. i«»l«b«i küblit* a knion«kón* vb n lé» A c‘io^* I AkAl(| 1 .\­Kh I Inkksi «»mek nvuf iij'*’* nak. ^rdrk 'adni I« hei déli­lani ) 'só Ifin Inni i| kárfek­tevf'Anél. |3 k()DS n«n IKm karóra ta 3­ 1) I. ró* llve*r»k r*««lók­ara«a*» « 21 ^ KONIHAIl IOH. »««Ion. d..«kak iff«1, navvon oli*-ón eladók Anna ufe« II >' Pft S|­HaRi.jfAH áronnál leivr»a » roll kar««nff)fóket. (** tlllBAZVHK k­óm A ve* a*r»*lo* lakaAf s«ob.vfi**ió éa másoló Makmiinká*okai. nii|»l férfi é* női •c*fidm»»nk:l«ok«l s | A1 *_** ].^ i* kedvis­­mén%#• eikf|A*| b*«l..*OMf»k ' ‘ kleknek |f át kn'inéfTri mestéru­suk. V\l kér. f|iliaiBttri Jav. i* Tal. V. hn'oin Ignotw'f M n 6 M.AIhV f«ki­le kuli bunda, kifotfi*1*^! f ieyt y..u Ist I I AI 8­­ »«Aló oliaón blAOM éoklettel, vifv f\nv *o­ ki*ha«ann bérbe UIHMIMUL «I I. ké' ívé'« é» •••■•* -Is.'-«» U.«.'.» »•­! r.1.14* NA rím llal.l HietaSt k* re« M'-C'ír. ••»Ml r«»«»«l| 1. t.l'lil.r.., f In kel . • Kntlek (.1 •« 1» IS kr Tele ,,, 7« — Teik tnSrvnk i.YAkOftlOtr • re»­,ln, I, rll,irlrih l.r !é éj , »r*rr*l rf »I« » t) TAS m.. . m*­. % 1* «fekre«* . • 14 |4r''^ — onifAini 1 **"*' —»»H l'sr * l.«Pn'l,* 01*1«, -«erk — .iA rrtlSk »•'•'4, ku.1* 41.81 ... s»**»*,t'4.*, 1. , ,»• •L1.*'1 J » ^ tele».. H4»l«ei4a 4t), ka«l I »4» rrn** M e»4 , , I m r • •»«•ős».. iSUi un 1. Popai I )u/va 2. Mátyás. 11SK V kapost. kiniMi *. Sscksx. Daim V­apit«*»k 6. S­ókrsf. Luk. 22------3 04 1­2------3 04 2 1 — 12 42 2 1 — 12 42 — — 2 14 22— — 2 0­ 3—

Next