Dunántúli Napló, 1954. június (11. évfolyam, 145-151. szám)
1954-06-20 / 145. szám
DUNÁNTÚLI XL ÉVFOLYAM, 145. SZÁM ARA 50 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! »—------ 1 ' “ ' A MAI SZAMBAN: A kulákság korlátozásának politikájáról (2. o.) — Az országgyűlés pénteki és szombati ülése (3. o.) — Országos jelentőségű újítások nyomában (4. o.) — Sztálinváros és Komló (4. o.) — Kitárult előtte is a kapu (6. o.) — A termelőszövetkezetek életéből (5. o.) — Riport helyett (5. o.) — A Pécsi Szimfonikus Zenekar és a Zenei Hét (6. o.) — Nemzetközi szemle (6. o.) — Távoli kikötő (7. o.) — MDP BARANYÁMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VASÁRNAP. 1954 JÚNIUS 20 Nemzeti színjátszásunk nagy napjai A színház már hozzátartozik az életünkhöz, a városban s falun egyaránt. Ha azt mondjuk: Bánk, akkor már millió és millió ember Bánk Bánra gondol, maga előtt látja, hallja szavát. Ha azt mondjuk: Tiborc, akkor megjelenik előttünk a süvegét morzsolgató, őszbecsavarodott jobbágy alakja és tudjuk, hogy mit mond s mit jelképez. Ha a csugariakról beszélünk, akkor szívünkbe derű lopózik, hiszen nagy szívét lopta beléjük Móricz Zsigmond az Úri muriban. Nincs nagyobb bizonyítéka színjáték-kultúránk győzedelmes sikereinek, minthogy a szavak fogalommá lettek, a nevek és címek élettel teltek meg és alakítóik együtt maradnak képzeletünkben az alakítottak Jegor Bulicsov Szendrő Józseffel és a Kártyavár hadiszállítója Szalma Lajossal. Már eddig jutottunk, pedig csak az út elején járunk. Még maradandóbb, élményszerűbb alkotások és alakítások következnek, még általánosabbak, mindenkihez eljutók lesznek az eredmények. Ezen az úton már évek óta jelentős állomás a Vidéki Színházak Ünnepi Hete, amikor a vidék színházai Budapesten egy-egy bemutatóval adnak számot munkájukról, módszereikről és az előadást követő vitában meghány- ják-vetik, hogyan lehetne gyorsabban, biztosabban előrejutni. Ez évben a vidéki színházak fővárosi bemutatkozása új jelleget kapott és vele együtt sokszoros jelentőséget. A Magyar Dráma Hetét, nemzeti színjátszásunk ünnepi napjait kezdik meg most Budapesten. Tizennégy együttes egy hét alatt 22 magyar színdarabot — és közöttük új darabot! — mutat be. Beszédes bizonysága ez annak, hogy „a szocializmus építésének kora a dráma újjászületésének kora“. A dráma az akaratok összeütközése és napjainkban kis és nagy mértékben úgy ütköznek össze az akadék, szándékok, — méghozzá cselekvő módon, — hogy törvényszerűségeiket is ismerjük, mert megfejtésük nyitját kezünkbe adja a marxizmus-leninizmus. A Szovjetunióban a közelmúltba lezajlott viták az itthoniakkal együ tisztázták a típusalkotás és a dráma konfliktus jelentőségét. Az ezen ezen uralkodó bizonytalanság volt egyik oka az új színművek dramaturgiai hibáinak. A Sztanyiszlavszkij-módszer pedig “hzzásegített bennünket, hogy ha késedelemmel is, de még idejekorán élőterbe állítsuk a magyar dráma ügyet, hiszen a színész, — önmagául kiindulva — mégiscsak a műalakokat, típusokat elevenített meg a legbensőségesebben. Végre nemcsak a reflektorfénytnyitották az új magyar drámára, kISZ*nPackot is kapott és a függönyt seliztak előtte. Nemzeti színjátpasunk a világirodalom klasszikus UUII. műveivel együtt a magyar találhazókban fokozottan otthonra A mi színházunk, a Pécsi Nemzeti Sinház is résztvesz az ünnepi hé(»?.’ ?tt. lesznek a pécsi színészek és ki kicsi főzzük csak meg kissé közeálo , t?°gy milyen útravalóval -Hanak be oda, ahol a magyar drá!«ról nemcsak szó lesz, hanem az ‘Megszolal a színpadról is. ^.^rég pécsi színháznak nem volt .van sikeres évada, mint az elmúlt Vjedt, özönlött a közönség — ez kekivétellel minden darabnál ígynitíi Néha hetekkel előre vásároltak már a jegyeket, mert a Jóek is szárnya van és sokszor az °,Zat miatt nem lehetett a tvet levenni a műsorról. Jónéhány felejthetetlen színházi estét szerzett Pécsnek és a megyének a társulat. A bemutatott daraboknál inkább csak részhibák adódtak, a színház igazi hibáit ott kell keresnünk, amire nem vállalkozott, vagy nem vállalkozhatott. Az évad végéhez érve itt az ideje, hogy őszintén és idejekorán megmondjuk: erősíteni kell a társulatot, hogy nagyobb feladatokat is elvégezhessen! Az előző években — főként a helytelen és a túlzottan magabiztos színházi vezetés miatt — sok kitűnő színész elment Pécsről és kevés hasonló jött. Egyes szerepkörökre tucatjával találhatók a társulaton belül színészek, másokra még lámpással is alig lelhetnek megfelelőt. A baranyai közönség megérdemli, hogy olyan színháza legyen, amelyik minden különösebb nehézség nélkül műsorra tűzheti akár Shakespeare Romeo és Júliáját, akár Illyés Gyula Fáklyalángját. Az elmúlt évadban a Pécsi Nemzeti Színház tett valamit az új magyar drámáért — hiszen az ünnepi hétre is Tabi László Kártyavár című szatirikus színművével utaztak fel — de mégis keveset tett. A pécsi színház dramaturgiája előbb foglalkozott a régi operettek portalanításával — és erre a műsorterv késztette — mint az új színművekkel. Három pécsi szerző színművének megírásánál bábáskodik a pécsi dramaturgia, de sajnálatos módon bekövetkezett az, hogy miután az egyik színmű, — Örsi Ferenc Szkander bégje, — elkészült, a színház bemutatására nem tartott igényt, mondván, hogy „a magyar népnek írásra van szüksége“. A Szkander bég című film sikere is igazolja, hogy a magyar népet érdekli más népek történelme, sorsa is. Ez a színmű pedig Hunyadi János harcaival együtt ábrázolja Szkander béget és méghozzá olyan jól, hogy a szigoráért „rettegett“ dramaturgiai tanács a legnagyobb örömmel fogadta és javasolta a színházaknak. Bekövetkezik hát az a humoros és egyben szomorú helyzet, hogy pécsi szerző színművét, mellyel a pécsi színház is foglalkozott, más városban mutatják majd be először. Ez a történet is némiképpen érthetővé teszi azt, hogy a pécsi írók közül számosan nem is gondolnak arra, hogy művükkel a helybeli színházhoz forduljanak, mert nem érzik és nem tapasztalják azt a nemcsak szép szavakban megnyilvánuló segítséget, melyet a miskolci írók kapnak az új magyar drámáért legtöbbet tevő miskolci színháztól. A pécsi színház vezetősége munkájában jobban valósítja meg Vörösmarty tanítását: „Az eredeti dráma a nemzeti színház lelke. A nemzeti dráma értéke együtt jár az eredeti dráma értékével; ennek emelkedése s virágzása — emelkedése s virágzása a nemzeti színháznak is: egyik a másikat feltételezi.“ Tehát a magyar népnek mégiscsak erre — eredeti művekre — van szüksége. Minderről bizonyára szó lesz — sokkal bővebben és elmélyültebben — az ünnepi héten is. A tanulságoknak hasznát veszi majd a pécsi színház és haszna lesz belőle Baranya népének is, akkor, amikorŐsszel — Petőfi szavaival szólva — „Némul a hangszerek zenéje, __ A függöny felrepül, S az arcokon kíváncsiságnak — Csendes figyelme ül.“, mert megkezdődik az új színházi évad. Ahhoz, hogy az új évad sikerekben gazdag, magas színvonalú legyen, a műsor nemzetibbé és magyarabbá tételével is hozzájárul a Magyar Dráma Hete. Gyorsítsuk a növényápolási és szénabetakarítási munkát Baranya megye Tanácsa Végrehajtóbizottságának felhívása A rendkívül csapadékos időjárás fokozott feladat elé állítja mezőgazdaságunk dolgozóit. Sokkal tervszerűbben, minden perc kihasználásával kell ezekben a napokban a növényápolási és szénabetakarítási munkákat elvégezni. Az aratás nagy csatájáig megyénkben a növényápolást feltétlenül be kell fejeznünk. Biztosítanunk kell, hogy kapásnövényeinket megszabadítsuk a gyomoktól, takarmánytermésünket lekaszáljuk és betakarítsuk, így készülhetünk helyesen kalászosaink veszteségmentes aratására. Ipari munkásságunk, bányászaink erejüket megfeszítve harcolnak a tervek teljesítéséért és mezőgazdaságunk gépekkel, áruval való egyre növekvő ellátásáért. Ez a szilárd helytállás, ez a hősi harc serkentse mezőgazdaságunk minden dolgozóját az időszerű mezőgazdasági feladatok gyors és eredményes elvégzésére. Állami gazdaságok, GÉPÁLLOMÁSOK DOLGOZÓL Elsősorban a ti jó munkátoktól függ, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek behozzák a növényápolási munkákban meglévő lemaradásukat. Csak ezen az úton erősödhetnek állami gazdaságaink és szilárdulhatnak termelőszövetkezeteink. Kövessétek a bolyi, babarci és püspökbelyi állami gazdaságok példáját, melyek élenjárnak a növényápolás nagy munkájában. Ösztönözze gépállomásaink dolgozóit a villányi példa, ahol a gépállomás már eddig 1324 kát. hold gépi kapálást végzett el. Álljon a traktorosok előtt példaképül Games István villányi sztahanovista traktoros, aki G— 35-ös gumikerékre átszerelt traktorával naponta átlag 30—35 kh. területen végez gépi kapálást. A traktorista legnagyobb elismerése, ha területén magasak a terméseredmények. Ezért várja munkásosztályunk elsősorban tőletek a növényápolás időbeni és minőségi elvégzését. TERMELŐSZÖVETKEZETEK DOLGOZÓI! Mozgósítsatok minden családtagot, minden munkabíró dolgozót, hogy ezekben a napokban a közös területen minél előbb befejeződjék a növényápolás. Ehhez vegyétek igénybe a gépi segítséget. Mutasson irányt a jó munkához a kárászpusztai Tavasz tsz, ahol már háromszor megkapálták a kukoricát. Minden termelőcsoportot lelkesítsen a palotabozsok, Petőfi tsz, melynek kukoricáját, napraforgóját háromszor, cukorrépáját kétszer megkapálták, burgonyája is kétszer van töltögetve. A termelőszövetkezetek fejlődésének gátlói azok, akik most nem vesznek részt családjukkal a növényápolásban és szénabetakarításban. EGYÉNILEG DOLGOZÓ PARASZTOK! További jó munkátokkal harcoljatok a magasabb terméseredmény elégéséért és az állattenyésztés illesztéséért. Mostani munkátoktól függ, hogy Baranya megye dolgozó parasztjai visszanyerjék tekintélyüket az egész ország előtt. Buzdítson benneteket Cserni Gáspár véméndi 9 holdas dolgozó paraszt példája, aki szénáját már betakarította, kukoricáját kétszer megkapálta és burgonyáját kétszer töltögette. Sándor János magyarbólyi 11 holdas dolgozó paraszt, aki minden növényápolási munkát idejében és jó minőségben már elvégzett. TANÁCSOK DOLGOZÓI! Mezőgazdasági állandó bizottségok és termeldei bizottságok tagjai! Nem kis mértékben rajtatok múlik, hogy a mostani mezőgazdasági munkálatokat időben befejezzük. Ezért elsőnek végezzétek el a kapálást és széna-betakarítást. Járjatok élen a munkában, példátok magával ragadja nemcsak községetek, hanem járásotok és egész megyénk dolgozóit. Segítsenek ebben a nagy munkában állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink dolgozó parasztjaira , a DISZ, MNDSz és MEDOSz szervezetei. Menjenek a dolgozók közé, szervezzék a munkát, lelkesítsék egész dolgozó parasztságunkat mostani nagy harcunk sikeres megvívására! Valamennyi szocialista üzem vezetője, dolgozója, a pártszervezetek, szakszervezetek és népnevelők irányítsák, szervezzék a növényápolási munkára a társadalmi munkások toborzását, biztosítsák a minisztertanács határozatának végrehajtásán Induljon harcba még ezen a héten a mezőgazdaság minden dogozója. Ezt várja tőlünk pártunk, kormányunk és az egész dolgozó magyar nép. Megyei Tanács Végrehajtó bizottsága. ARATÁSRA KÉSZÜL A fIEGTE ! Nézz körül az érés előtt álló gabonaföldeken! A búza acélkék szárán tömött kalászok ringanak, a fehérlő rozs másfél, két méter magas — elbújhatsz benne. Zöld még ugyan, de a hosszúkalászú árpák már szűkülnek, és ha alábbhagy az esőzés, ha nem, tíz-tizenöt nap múlva megcsendülnek a határban a kaszák.... Aratás előtt állunk, a mindennapi kenyér betakarítására gyűjtögeti erejét a harangi falvak parasztsága, vágóéleket reszelnek, kombájnokat igazítanak a gépállomási műhelyekben. És a ménkön?! Ott, a kukoricaföldeken, a nekizöldült répák között most zajlik le az aratás sikerének első ütközete. Első hallásra — látva a zöld gabonát, hihetetlen — de így van. Ha megtisztogatjuk kapásainkat a gaztól — nyugodtan, teljes erővel folyhat az aratás. Ha nem bírunk vele — félkézzel a kapához, másikkal a kaszához kapkodhatunk, elkésik a munka, pereg, veszik a szem. A termelőszövetkezeti tagság nagyon jól tudja ezt: amikor most, a kongresszusi verseny után a harkányiak szavára egész megyénkben kibontakozik az Alkotmányünnepi békearatási verseny — azzal a fogadalommal írják a versenykihívásokat, hogy „gyommentes kapásokkal indulunk a békearatásnak". Kifogunk az esős időn! A hegyhátmaróci Petőfi termelőszövetkezetben nagy lendülettel folyik a munka. A tagság úgy fog ki az esős időn, hogy a nap egyik részében a kukoricát kapálja, a másikban pedig a száradó lucernát forgatja. A minap — amikor már nagyon hullott a levágott lucerna levele, — láttuk, nem halogathatjuk tovább a gyűjtést. Közakarattal elhatároztuk — elég sokáig világos van, — este is folytatjuk a munkát. Mire leszállt a sötétség, este tíz órára ötvennégy boglya sorakozott szépen rendbetéve — van takarmányunk bőven. Ebben a nagy dologidőben a parasztember, akár egyéni gazda, akár termelőszövetkezeti tag — kihasznál minden percet. A múlt vasárnap ritka szép idő volt, bűn lett volna otthon maradni. A tagok egy része a háztájit ekézte, a többiek meg a szőlőben, meg a kicövekelt kukoricaföldjükben kapáltak. Az idén nem fordul elő, mint 1953-ban, hogy a tsz részébe adja ki művelésre a kukoricáját — elgyőzzük becsületesen mi magunk is. Nekünk is van gondunk: már több, mint egy éve a bikali állami gazdaság elvitt a községből egy lógereblyét. A gazdája eladta nekünk, de hiába sürgetjük, az állami gazdaságból a lógereblye magától sehogy sem tud hazatalálni. Ezúton kérjük az állami gazdaság igazgatóját , küldje vissza, ha már elvitte, a gazdájához, hogy mi kijavítva, felhasználhassuk. Csillag István tsz-elnök Máriakéménd A máriakéménd! Petőfi csatlakozott a harkányi Első Megyei Tanácskozás termelőszövetkezet békearatás, cséplés versenyfelhívásához. Rendkívüli vezetőségi ülésen megbeszélték, hogy a kongresszus tiszteletére indított versenyt tovább folytatják. Versenypontjaik a következők: öt hold takarmányrépát négyszer megkapálják, ugyancsak öt hold burgonyájukat egyszer megkapálják és háromszor töltögetik. 100 hold kukorica vetésükön a háromszori kapálás mellett a pótbeporzást is elvégzik, így kívánják biztosítani a 35 mázsás átlagtermést. 63 hát. hold szőlőiben háromszor permeteznek, háromszor kötöznek és érés alá sarabolnak. A 120 hold terjedelmű lucernáról a harmadik betakarítást is elvégzik. „Az aratást viaszéréskor megkezdjük. A gépállat más rendelkezésünkre bocsát egy kévekötő aratógépet, ez is könnyítés lesz, mert 40 kaszásunk hamarabb elvégzi a munkát. A tarlóhántást az aratással egyidőben folyamatosan végezzük, így a másodvetésűek idejében földibe kerülnek. A 360 hold tarlóba 100 napos kukoricát, kölest és csalamádét vetünk másodvetésként. Nem feledkezünk meg a városi dolgozókról sem. Paprikából 300, uborkából 100, kalarábéból 80, kelkáposztából 40, paradicsomból 300, hagymából 300 és nyári káposztából 300 mázsát küldünk piacra. Állattenyésztési eredményként tejtermelésből istállóátlagunkat 8-ról 11 literre emeljük. Egész évi adónkat augusztus 20-ig rendezzük, 20 sertést beadunk. A csatlakozással is emelni kívánjuk termelőszövetkezetünk jólétét és gazdagságát. Vajda Gyula ifj. Dukál István üzemi párttitkár tsz-elnök Az ócsárdi Béke őre termelőszövetkezet a pártkongresszus után megvizsgálta eddigi munkáját és a pártszervezet kezdeményezésére elhatározta, hogy az aratást, cséplést, tarló hántást, másodvetést és a begyűjtést sokkal jobban szervezi meg a tavalyinál. Ócsárd A termelőszövetkezet ezzel az elhatározásával hozzá akar járulni a munkás-paraszt szövetség további és fokozottabb megerősítéséhez. Éppen ezért elhatároztuk, hogy aratási békeversenyre lépünk a pécsi járás és Baranya megye összes termelőszövetkezeteivel, az aratás, behordás, cséplés, tarlóhántás, másodvetés és a begyűjtési munkák gyors, szemveszteség nélküli elvégzésére. Vállalásunkat és versenykihívásunkat az alábbi pontokban tesszük meg: (Folytatás a 2. oldalon)