Dunántúli Napló, 1954. augusztus (11. évfolyam, 181-206. szám)

1954-08-03 / 182. szám

DUNÁNTÚLI VILÁD PROLETÁRJA / EGYIJÖL­JETEK!­L A MAI SZÁMBAN: Csu Ta beszédek a kínai néphadsereg napja alkalmával Pekingben tartott­­gyűlésen (2. o.) — Külföldi hírek (2. o.) — Aki a „vaskollégá“-t megalkotta (2. o.) — Gyilkosok dinasztiája (2. o.) — Bányászaink most is meg fogják tenni, amit a haza tőlük elvár (3. o.) — Segít az egész megye (3. o.) — Előkészületek az Orszá­­­­gos Mezőgazdasági Kiállításra (3. o.) — A kis Műek története (4. o.) AZ M­D­P BARANYAM­EDVEI BIZOTTSÁGINAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM ARA SO FILLER KEDD, 1954 AUGUSZTUS 3 Teljesítsük egyenletesen a széntermelési tervet! A termelési tervek egyenletes tel­­­jesítése, szénbányászatunk állandó feladata. Évek hosszú során csak­nem megszokottá vált számunkra, hogy a baranyai bányák általában­­ az évek, hónapok és dekádok elején nem teljesítik a tervet. A le­maradást később „rohammunkával“ igyekeznek pótolni, ami pillanatnyi sikereket hoz ugyan, de később megint a termelés csökkenésében érezteti hatását. Pártunk Központi Vezetősége 1953 .október 31-i határozata feladatut tűzte: „A szénbányászatban el kell érni a reálisan megállapított terv hiánytalan teljesítését, egyenletesen, hónapról-hónapra.“ A Központi Ve­zetőség határozatának megvalósítá­sában még igen keveset haladtunk előre. A Pécsi Szénbányászati Tröszt­nél és a Komlói Szénbányászati Trösztnél még ma is hullámzó a ter­melés, alkalomszerű a terv túltelje­sítése. A Pécsi Szénbányászati Tröszt a júliusi tervet nagynehezen telje­sítette ugyan, de júliusi tervének teljesítését is adóssággal kezdte. Jú­liusban csupán hétszer teljesítették a napi tervet, a többit „hajrámunká­val“ pótolták. A tervteljesítés hullámzása okoz­ta károk szinte felmérhetetlenek. Ha nem teljesítjük egyenletesen a szén­termelési tervet, a szállításban is za­varok keletkeznek, amelyek kihat­nak más üzemek munkájára is. Más­részt a dolgozók közvetlenül, egyé­nileg is károsodnak: ha a hónap elején nem teljesítik a tervet, eles­nek a prémiumtól, kevesebb lesz a fizetésük- Éppen ezért fontos fel­adat, hogy megkeressük és meg­szüntessük azokat az okokat, ame­lyek pillanatnyilag útjában állanak a tervek egyenletes teljesítésének. Ezek az okok nem újak. Súlyos hiba, hogy bányáinkban a tervteljesítés kapkodó, ha egy nap emelkedik, másnap legalább ugyanannyit, vagy még többet is­­ zuhan. A Komló­ Szénbányászati Tröszt II-es üzemé­ben július 14-én 78,8, július 17-én pedig már csak 56,9 százalékra tel­jesítették a napi tervet hasonló mun­kakörülmények és természeti adott­ságok mellett. A tervteljesítés egyenetlenségének egyik legfőbb oka a hóeleji meg­­nyugvási hangulat. Bányaüzemeink igazgatói, vezetői úgy gondolják: „Hosszú a hónap, bőven pótolható még az esetleges elmaradás és ha kell, hát pótműszakot is lehet szer­vezni“. Sajnos, bányaüzemi párt- és szakszervezeteink nem harcolnak elég erélyesen az ilyen hangulat el­terjedése ellen, nem magyarázzák meg, hogy az egyenletes termelésért a hónap első napjától kezdve küz­deni kell. Nem tudatosítják eléggé, hogyha egy nap elmaradunk, más­nap már sokkal nehezebb a hiányt pótolni és hogy az elmaradás csök­kenti a versenyzőkedvet. Ezzel függ össze az is, hogy szakszervezeteink elhanyagolják, a verseny szervezését és csak akkor végzik ezt a munkát, ha nagyon „körmükre ég", és sürget a tervteljesítésben való elmaradás. Másként: a szakszervezeti bizottsá­gok is hozzájárulnak a „hajrámun­ka“ szervezéséhez. Elsősorban a pártszervezetek, a kommunisták fel­adata, hogy harcot indítsanak a hó­eleji megnyugvás, közömbösség ellen. Pártszervezeteink már hónap végén tudatosítják a népnevelőkön keresz­tül, hogy milyen fontos nemzetgaz­dasági érdek a terv egyenletes telje­sítése, s hogy ez az érdek egyben egyéni érdek is. Ha Szedlár J­erenc komlói sztahanovista vájár állandó­an túlteljesíti a tervét, egyforma munkatempóval dolgozik és ezáltal többet keres, nemcsak egyéni hasz­na származik belőle, de hozzájárul ahhoz is, hogy idejekorán felkészül­hessünk a télre és megfelelő szén­készletre tegyünk szert. A másik fő ok, amely az egyenle­tes termelés megvalósításának útjá­ban áll, a csapatok és az egyének állandó helyezgetése. Bányászaink­ban meggyökeresedett már az a szo­kás, hogy a vezetők a hónap elején új beosztást készítenek és eszerint a dolgozók egy részét más munka­helyre, azaz más környezetbe oszt­ják. Az elhelyezett bányászok, mire megszokják új helyüket, eltelik jó néhány nap és ez természetesen a termelés visszaesését vonja maga után. Az ok nélküli helyezgetések csökkentik a munkakedvet, törést idéz elő a munkaversenyben, sőt egyes esetekben munkamegtagadás­hoz is vezet. De előfordul, még hó­nap közben is cserélgetés, ami még jobban lerontja a dolgozók munka­lendületét. Győző Jenő elvtárs, Ist­­ván-aknai bányamester azért helyez­te el helyéről Vámos Mihály vájárt, mert az állandóan „zaklatta“ a vit­a javíttatása miatt. Csak az üzemi pártszervezet közbelépésére helyez­ték vissza régi helyére. A komlói II-es üzemben is minden hónapban elkészítették az új munka­­beosztásokat. Az üzem vezetősége sa­ját tapasztalatából rájött e munka helytelenségére, de erről beszéltek már a legutóbbi termelési értekezle­ten is. A fizikai dolgozók kérték az üzem vezetőit, hogy hagyják az em­bereket azokon a munkahelyeken dol­gozni, ahol már jól begyakorolták magukat, ismerik a széntelep, a kő­zet viszonyait, mestereivé váltak a munkának. Az üzem vezetősége meg­fogadta, és teljesíti a fizikai dolgo­zók kérését. Követendő példa. Hátráltatja a terv egyenletes tel­jesítését a harmadik fő ok is. Az, hogy hónap elején nincsenek megfe­lelő számban előkészített munkahe­lyek, rosszak a gépek, elhanyagoltak a vágatok, gondozatlanok a jégcsa­­tornák, elmaradtak a fejtésektől az alsó és a felső kijáratok. A jó üzem­vezető a hónap elejétől gondoskodik arról, hogyan, milyen módon oldja meg már a következő hónap fe­lada­­tait is. Ekkor kell előkészíttetnie az új munkahelyeket, meg kell követel­nie, hogy a dolgozók a hónap első napjától kezdve gondozzák a gépe­ket, javítsák a vágatokat, teljesít­sék az elővárási és fenntartási tervet is. * Azokat az okokat, amelyek ma még gátolják a tervek egyenletes teljesí­tését, meg lehet szüntetni. Szép pél­dáját adják ennek az András, és Széchenyi-aknai bányászok, akik jú­liusban nap-nap után túlteljesítették tervüket és fokozatosan érték el a hónap végére a 111, illetve 108 száza­lékos átlagot. A jó eredmény eléré­sének titka: a hónap első napjától kezdve harcolnak a terv teljesítésé­ért, nem helyezgetik feleslegesen az embereket és állandóan gondoskod­nak új munkahelyek feltárásáról, a műszaki feltételek biztosításáról.­­ Ezek a módszerek nem újak, de mindenütt alkalmazni lehet. A termelés egyenletessé tétele, a szénbányászat tervének teljesítése valamennyiünk ügye, de elsődleges feladata a bányák dolgozóinak. Párt­os szakszervezeteink feladata, hogy felvilágosító szóval, a munkaverseny állandó szervezésével, rendszeres nyil­vántartásával segítsék az üzemveze­tés munkáját és a maguk területén, a párt- és kormányhatározatok kö­vetkezetes végrehajtásával biztosít­sák a bányák tervének egyenletes ütemű végrehajtását. 4 szérűkről írják levelezőink:­­ MEGGYORSÍTJUK A CSÉPLÉST! „Másfélszeresére teljesítem napi előirányzatomat“ Nyolc nap óta csépelem a hásságyi egyéni gazdák gabonáit és örömmel adok róla hírt, hogy eddig 910* mázsa ősziárpa, búza, rozs, került gépem nyo­mán a zsákokba. A nor­mám nem ír elő többet 76 mázsánál naponta, de úgy érzem, hogy amúgy is megkéstünk a rossz idő­járás miatt — hát most nem állhatunk meg a száz százaléknál. Én magam pontosan másfélszeresére teljesítem napi előirány­zatomat úgy, hogy sem a szalmába, sem a pelyvá­ba sem veszhet el a ter­més. Ezen az úton, a saj­tón keresztül is verseny­re hívom a megye vala­mennyi gépállomási trak­torosát — melyikünk fe­jezi be előbb­ jobb minő­ségben a cséplést?! Az én brigádom nagy teljesítménye nemcsak rajtam, hanem főleg a brigádvezetőmön múlott. Éjjel-nappal velünk van, nappal a szérüket készíti elő, éjszaka a gépet javít­ja — elintézi Személyi ügyeinket, nincs rá gon­dunk, nyugodtan dolgoz­hatunk. Nagy József traktorvezető: Miért nem megy a cséplés teljes erővel a sásdi járásban A Sásdi Járási Tanács Végrehajtóbizottsága a párt­­bizottsággal, a gépállomás vezetőivel értekezleten meg­tárgyalta a cséplési munkák menetét. A gépállomás vezetői az értekezleten elmondották, hogy mindent elkövetnek azért, hogy legkésőbb augusztus 20-ra al­kotmányunk ünnepére befejezzék a cséplést. Mi a való helyzet?! Ha így megy tovább, mint ahogy nekiálltak, akkor még „decemberben*" is csépelnek. Kis­hajmás község­ben például, amely Sásdtól 7—45 kilométerre fekszik, már egy hete, hogy útnak indították az erőgépet és még mindig nem ért a faluba. A cséplőm­unkáikat is már több napja kihozta a gépállomás, de nem dol­gozhatnak. Jogosan panaszkodnál­­, hogy ők nem azért, jöttek Kelebiáb­ól, távol a családjuktól a sásdi járásba, hogy a napot lopják, hanem dolgozni, keresni akar­nak. Vájjon ki kárpótolja ezeket az embereket? A községnek 100 kat. hold OFA búzája volt, me­lyet becsülettel learattak és a behordással is igyekez­tek, mert a gépállomás megígérte, hogy jön az erőgép. Most a sok búza osztagba rakva már füstöl! Vájjon kit terhel ezért a felelősség?! Szentkatalin községben két napig állt a cséplőgép azért, mert a gépállomásról nem tudtak előbb kihozni egy tápszivattyút! A felelős vezető „nem ért rá"* a ko­pott tápszivattyú kicseréltetésére? Úgy látszik, nem éreznek elég felelősséget a cséplés mielőbbi elvégzése iránt! Olyan eset is történik, hogy a cséplőgépnél nincs egy lyukasztó és vassal lyukasztják ki a hajtószíjakat. Az község lakói jogosan vetik fel, hogy így ők alkot­mányunk ünnepére a beadást nem tudják teljesíteni. Érezzék jobban felelősségüket, a gépállomás vezetői és a felelősség tudatában nagyobb szervezettséggel dol­gozzanak, mert csak ezen és nem az ígérgetéseken ke­resztül biztosíthatják azt, hogy Augusztus 20-ra, alkot­mányunk ünnepére a cséplést befejezzék. • Vida József JB instruktor: „Éjjeli cséplőbrigádot szervezünk“– Örömmel adok hírt Diósviszlóról, hogy a sik­lósi járás e községének szorgalmas parasztsága augusztus 16-ig a gépállo­más segítségével befejezi a cséplést és ezzel egy­idejűleg eleget tesz gabo­na­beadási hazafias kötelez­zettségének­ is. Diósvisz­­lón a cséplés sikere azon­ban nemcsak a termelő­­szövetkezeteken, vagy az egyéni gazdákon, hanem elsősorban a harkányi gépállomás traktorosain múlik, és itt még sok a hiba: nem tudjuk, hogy javították ki a télen gépei­ket, mert egy órát műkö­dik, utána két annyit áll. Segített már valamit a gépállomás rajta, de ez még mindig kevés: ha nem javítják ki teljesen, otthagyják az emberek a gépet. Július 29-én tag­gyűlést tartottak a tabu kommunistái, ahol a csép­lés meggyorsítását tárgyal­ták meg. Valamennyi párt­tag magáévá tette azt a határozati javaslatot, melynek értelmében kom­munistákból álló éjjeli cséplőbrigádot szerve­zünk és teljes keresetün­ket az árvízkárosultak rendelkezésére bocsátjuk. Szavai Dezső MDP titkár. Szívünkön viseljük az egész ország kenyerének sorsát M­i, akik Sásd nagyközség I. kerületében csé­­­­pelj­ük a gazdák termését, átérezzük azt a nagy csapást, amelyet a kiáradt Duna okozott hazánk sok szorgalmas parasztcsaládjának. Mi, cséplőmunkások tudjuk, hogy mit jelent a sok évtizedes, kemény mun­­­kával szerzett családi ház elvesztése, mit jelent az évi termés elpusztulása. Mi munkánkkal tevékenyen részt kívánunk venni a természeti csapás következményei­nek enyhítésében: brigádunk minden tagja felajánlja, hogy keresetének egy százalékát az árvízkárosultak meg­­segélyezésére adja. De nemcsak ezzel az egy százalékkal járulunk hozzá az árvízkárosultak megsegélyezéséhez: tudjuk, hogy jobb munkánkkal is rajtuk segítünk. Elhatároz­tuk, hogy augusztus huszadikára, a munkás-paraszt szövetség nagy ünnepére kijelölt körzetünk valamennyi szérnjében befejezzük a cséplést! Ennek érdekében Kő­szegi Lajos, a cséplőgép felelős vezetője ebédidő alatt és éjszakánként még külön is rendben tartja gépünket , megakadályozza, hogy üzemzavar miatt órákon ke­resztül álljon. Mi, a Lásd I-es cséplőbrigád tagjai szívünkön vi­seljük az egész ország kenyerének sorsát is: nem megy el úgy a gépünktől egy csépeltető gazda sem, hogy ne beszélgetnénk el vele és nem hívnánk fel f­ig­yelmét a haza iránti kötelességei teljesítésére. Felelősséget érzünk azért, hogy a mi gépünktől minden gazda azonnal a raktárba vigye az államnak járó részt. Lásd I. cséplőbrigád tagjai. Szerda estig befejezik a cséplést a görösgalli állami gazdaságban .A kétezer holdas görösgalli állami gazdaságinak ** két szérűje van, de három helyen folyik a cséplés: a szentmiklósi szérűn és a P. 2-es táblán csép­lőgépekkel, kint a táblán pedig Horváth János kom­bájnja halad előre: a tavaszi árpa kévéket bevillázzák a gépbe és lassan haladva mindjárt a tábláin­ál is csépel — nem kell behordani a gabonát. A görösgalli gazdaságról példát vehetnek a kör­nyék termelőszövetkezetei és egyéni gazdái egyaránt A hónap elején 300 mázsa búza szállítására gyorsbe­adási szerződést kötöttek — július 21-ig 341 mázsa ke­rült be innen a malmokba és a raktárakba — a kom­munista Horváth János kombájnok lelkiismeretes mun­kája révén. Vontatóvezető létére — nincs is kombáj­­nros szakképzettsége, — több, mint 170 holdról takarí­totta be Csirke Györggyel — segéd vezetőjével, a ga­bonát. A gazdaság vezetősége július 20 után újabb 500 mázsa búza július 31-re történő leszállítását vállalta — ez már a cséplőcsapatokon múlott, — de kitettek ma­gukért Szilovics György a somogymegyei Potornyból ideszerződött brigádja, minden nap 110—120 mázsa fö­lött csépelt és így, mire a határidő lejárt, 1080 mázsa búzát szám­ítottak el Görösgallról. Az állami gazdaság saját munkái példás elvégzése mellett e­gy-egy aratógépet küldött a kistamási és a kis­­dobszai termelőszövetkezetek megsegítésére is, — és így sok is időben befejezhették az aratást. A gazdaság két héttel a környék gazdái előtt jár , már szerda estére­ befejezi a cséplést. Még ebben a hónapban egész évi sertésbeadását teljesíti a véméndi Új Alkotmány termelőszövetkezet Baranyában vontatot­tan halad a sertéstve­­gyűjtés; a hátraléko­sok leginkább azzal mentegeik mulasztá­­sukat, hogy nincs mit hízóba állítani, vagy nincs mivel hizlalni. Ahol azonban az ilyen mentegetőzésbe nem nyugszanak bele, a be­gyűjtési dolgozók, ha­nem meggyőző szóval, gyakorlati tanáccsal se­­gítenek, mindjárt meg­gyorsul a beadás. Példa erre a pécsvá­­rad­ii járás, ahol az el­múlt egy hónap alatt 400-ról 150-re csökkent a sertésbeadással hát­ralékosok száma. A járás egyik közsé­gében, Hosszúhetény­­ben nemrégen még 40 hátralékos volt. Az­óta a begyűjtési hivatal tanácsára azok, akik­­nek bőven termett ár­pájuk, kihízlalták álla­tukat, akiknek pedig ez az előnyük nem volt, süldőiket becserélték hízókért, így ma már egyetlen gazda sem tartozik hízott sertéssel az államnak ebben a faluban. A termelőszövetkeze­tei­ közül eddig né­gyen teljesítették egész évi sertésbeadásukat a pécsváradi járásban. Rövidesen követi őket a véméndi Új Alkot­mány termelőszövetke­zet is, amelynek mind­össze kilenc mázsa 95 kiló sertésbeadási kö­telezettsége van hátra ez évre. A hízók ké­szen vannak, de még egy hétig tartják őket. A tsz-tagok azt akar­ják, hogy legalább 140 kilós legyen mindegyik és így zsírsertéssel se­gítsék a városellátást. Húsz helyen árusítanak zöldségféléket a földm­­ívesszövetkezetek A baranyai földművesszövetkeze­tek nemcsak iparcikkekkel, de -a­­nemrég megalakult járási felvásárlá­si irodák segítségével - olcsó és friss zöldáruval is ellátják a lakos­ságot. Jelenleg tizenhét földművesszövet­kezeti elárusítóhely és számos ideig­lenes áruda szolgálja ezt a célt. A közeljövőben újabb három árusító­hely­­elégíti ki a fokozódó igényeket, a bányászok ellátásának további ja­vítására pedig­­ naponta egy teher­autó zöldségfélét továbbítanak Kom­lóra. Ezenkívül az üzemi dolgozók számára olcsó befőzési zöldárut is biztosítanak. *

Next