Dunántúli Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-124. szám)

1955-05-24 / 120. szám

I XII. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM mAcrunci mta A MAI SZÁMBAN: Eden és Mac Milan választási beszéde. (2. o.) — A Borba „Jugoslav—szovjet tárgyalások­' című vezércikke. (a. a.) — Amerikai logika­­(2. o.) — Gazdákra várnak az építőipari gépek Komlón. (3. o.) — „­Sokat tanulok, hogy job­ban vezethessem a termelőszövetkezetet''. (3. o. — Védjük meg parkjainkat/ (3. o.) — Uj múzeum nyílt Baranyában. (4. o.) D P BABA NVA ME CVEI • B ITOTT/A'C A’N A K LAP JA’ ÁRA: 50 FILLER KEDD. 1955 MÁJUS 24 Színvonalasabb pártellenőrzést!­ ­ Leóin és Sztálin mindig hangsúlyozták: amikor a mun­kásosztály kezébe ragadja a hatalmat, hogy új társadalmi rendet építsen, egész figyel­mével az új társadalomnak megfelelő új, a szocialista gaz­daság megteremtése felé kell fordulnia. Ez a mi társadal­munkban lehetséges és szük­­séges. A gazdaság a dolgozó népé, a dolgozók közvetlen érdeke, hogy tudatosan, tevé­kenyen részt vegyenek a szo­cialista gazdaság építésében. Szükséges ez, mert csak az ő­­ odaadó, lelkes munkájuk sok­szorozhatja meg erőnket, mert a népgazdasági tervek sikere iránti érdeklődés nagy erőt,­­ alkotókészséget fejleszt ki. A lenini-sztálini tanítások alapján világos a termelés pártellenőrzésének célja, jelen­tősége: megszervezze és kibon­takoztassa a munkások, a műszakiak és a gazdaság más területén dolgozók aktivitá­sát, alkotó és kezdeményező készségét s ezt a gazdaság, a haza felvirágoztatása szolgála­tába állítsa. Megnyerni a dol­gozó emberek szívét, agyát a terv teljesítése ügyének — ez a termelés pártellenőrzésének feladata. Ebből következik az is, hogy nincs kétféle (eseten­ként többféle) pártellenőrzés: egyrészt a vezetők rendszeres beszámoltatása, másrészt a dolgozók tevékeny részvételé­nek megszervezése. Mindket­­­­tőt — s még nagyon sok mást — egyidejűleg kell a pártszer­vezetnek végeznie. Eddig fő­ként csak a vezetők beszámol­tatása került előtérbe, ez is sokhelyütt hivatalnoki módon, mintha valamelyik miniszté­rium kérte volna számon a vezetőktől eddigi tevékenysé­güket. Az egyoldalúság meg nem­­értésre, egy bizonyos mértékű kényelmességre utal. Köny­­nyebb dolog ez igazgatót vagy valamelyik műszaki vezetőt a pártvezetőség ülésére hívni s ott beszámoltatni, mint az ü­zem kollektíváját megszervez­ni, az ügyek iránti odaadásra lelkesíteni. A Porcelángyárban az elmúlt hónapokban több fontos intézkedés született. A dolgozók, de a kommunisták is csak bevezetésük napján ismerkedtek meg ezekkel. Joggal alakult ki bennük olyan nézet, hogy az ő véle­ményükkel nem is törődnek, őket meg sem kérdezik. Ért­hető, hogy az ilyen intézke­dések, határozatok körül nem valami nagy lelkesedés alakul ki. A pártszervezet kötelessé­ge, hogy a gazdasági vezetők intézkedését a politikai mun­ka eszközeivel magyarázza, különösen jelentős események előtt kérje ki véleményüket, javaslatukat. Ez nem formai dolog: egy üzemben például a munkaszervezés kialakítását a munkásoknak és műszakiak­nak együttesen kell megolda­­niuk. A pártszervezetnek kell serkenteni erre a dolgozókat s gondoskodni arról, hogy a he­lyes javaslatokat hasznosít­sák­ Az üzemi pártszervezet el­lenőrzési munkájának ered­ményességét híven jelzi az is, hogy hány újító van a gyár­ban s hogyan hasznosítják ezeket. Az újítás, az alkotó és kezdeményezőkészség legjobb kifejezője, a tartalékok feltá­rása. Az újítások az üzemek műszaki és technikai színvo­nala növelésének egyik fontos feltétele. A pártszervezetek korántsem ilyen alapon foglal­koznak ezzel. A Bőrgyárban a korábbinál lassabban bírálják el az újítások sorsát s ez már­ki csökkentette a dolgozók észszerű­sítési kedvét. Másutt elfogadják ugyan, de nem ve­zetik be, tehát nincs semmi gyakorlati haszna. A pártszer­vezetek sokszor fel sem figyel­nek az ilyen jelenségekre, ho­lott ezek nagyon károsan be­folyásolják a dolgozók aktivi­tását. A szovjet ipari üzemek pártszervezetei nemcsak féltő gondossággal kísérik végig egy-egy újítás sorsát, hanem felhívják a dolgozókat, hogy ezen vagy amazon a munka­­területen törekedjenek ésszerű­sítésre, tehát irányítják a dol­gozókat, segítségüket kérik. Bányáinkban nagyon lassan terjednek a dolgozók kezde­ményezte jó munkamódszerek. Nem csoda! Műszaki vezetők egy­ része is bizonytalan ebben a kérdésben, nem sok előnyét látja, pártszervezeteink pedig szinte semmit sem tesznek szé­leskörű alkalmazásukért. A dolgozók joggal várják a párt­szervezettől, hogy őrködjenek a termelékenység emelésén, de ez egyáltalán nem segíti azt elő. Talán nem az ő felada­tuk? A feltételek biztosítása nem, de a munkásokat , elsősorban a kommunistákat ösztönözhetik arra, hogy alkal­mazzák a fejlett termelési módszereket, többet termelhet­nek, többet kereshetnek, az ország is, maguk is jól jár­nak. Nagyon fontos feladatunk a jelenlegi szakaszban, hogy tö­bbet termeljünk , s ezt a többet olcsóbban állítsuk elő. S ez nem mástól, mint a ma­gas műszaki kultúrától, a ta­karékosságtól függ. A pártve­zetőség segíthet az üzem veze­tőinek úgy is, hogy jól meg­ismerve az önköltség mutatóit, megszabja a vezetőknek, hol, milyen módon javítsák a mun­kát De ez még nem a párt­­ellenőrzés lényege. A pártszer­vezeteknek segíteniük kell a munkásokat, műszaki vezető­ket — és főként arra nevelni,­­ hogy szüntelenül keressék, kutassák a gazdaságos terme­lés fejlesztésének lehetőségeit. A múlt hetekben elkészített üzemi vállalások meghatároz­ták, hogy milyen értékű ön­költségcsökkentést érnek el. Sokhelyütt nem ismeretesek még a módszerek, ahogyan ezt meg akarják oldani. A pártszervezet — a műszaki vezetés gondos mérlegelése alapján — tárja a dolgozók elé: itt, ezen a munkaterüle­ten lehet ésszerűsíteni, gon­dolkozzanak a megoldás mód­ján. Tömegmozgalmat kell ki­alakítani ebben a kérdésben is — ez a legjobb segítség! A mi munkásaink az elmúlt években — éppen a pártszer­vezetek munkája nyomán — nagyon sokat tettek, hogy jobban, olcsóbban, szervezet­tebben termeljünk. Megnőtt az újítások száma, a termelési ér­tekezleteken számtalan hasz­nos javaslat született, kibonta­kozott alkotó kezdeményezé­sük. Sajnos, néhány helyen még mindig előfordul, hogy a javaslatokat, bírálatokat nem hallgatják meg, vagy meg­hallgatják ugyan, de nem in­tézkednek. Ez a gyakorlat el­lenkezik pártunk, népi álla­munk politikájával! Pártszer­vezeteink, a kommunisták le­gyenek elsősorban azon, hogy az ilyen jelenségek mielőbb megszűnjenek s vegyenek fi­gyelembe minden apró javas­latot, kezdeményezést, bírála­tot. A termelés pártellenőrzése sokrétű feladat. Pártszerveze­teinknek azonban egy dolgot kell figyelembe venni: pártmun­ka ez is, s mint minden párt­munka — emberekkel végzett munka. A pártellenőrzést sem­miféle állami ellenőrzés nem helyettesítheti: meg kel szer­veznie az egész kollektíva erő­feszítéseit, a feladatok iránti lelkesedést, odaadást a mun­kásokban és műszakiakban. Jelentés a földekről Kapálják a kukoricát Csebényben A csapadékos időjárás nem­csak a kapásoknak kedvez, de kétszeresen nőnek a gyomok is. Az elmúlt esztendeinél sok­kal derekasabban dolgozó cse­­bényi termelőszövetkezeti ta­gok szapora növényápolással irtják a gyomot: eddig hat hold cukorborsót kapáltak meg hozzákezdtek a cukorrépa egye­léséhez, sőt kilenc és fél hold kuktorica kapálásával is vé­geztek. (Szilágyi József) Mesterséges szénaszárítók a görösgalli állami gazdaságban Az elmúlt hét szerdáján megkezdte működését a görös­­gall állami gazdaság nemrég épült szénaszárító berendezé­se. A három fűkasza által le­vágott lucernát a pajta alatt berendezett szárítónácsolóra he­lyezik, majd működésbe lép­nek a villanyerővel hajtott ha­talmas ventillátorok, amelyek óránként 60 ezer köbméter le­vegőt fújtatnak át a pajtán. A zöldtakarmány a fedél alatt napfénytől és esőtől védve szárad meg kiváló minőségű szénává. A mesterséges szárító­­berendezés másik előnye, hogy alkalmazásával nagymértékben csökken az időjárás befolyása a kaszálás idejének meghatá­rozásához. A kaszálást a nö­vény fejlődéséhez mért leg­kedvezőbb időben végezhetik és a rendelkezésre áló mun­kaerő kihasználásában is füg­­getlenítheti magát a gazdaság az időjárás szeszélyeitől. Megkezdődött a fűkaszálás (Telefonjelentés) A­ munkával — a takar­mányfélék betakarításával — kezdték meg a hetet a villányi gépállomás traktorosai. Hét­főn három zetöros fűkasza vá­gott neki a kistótfalusi Előre, az illocskai Közös Erő és a magyarbályi Tartós Béke ter­melőszövetkezetek takarmány­­­termő területeinek. Legna­gyobb termelőszövetkezeti já­rásunk gépállomásán Lőríncz Miklós elvtárs szerelőbrigád­­ja az aratásra készül: tíz kom­bájnjuk már akár most is indulhatna, a tizenegyedik dif­ferenciálművébe pedig ezután szerelnek be egy hiányzó fo­gaskereket. Május 31-ig — a minisztertanács előírta határ­időig — ez az egy aratócsép­­lőjü­k­ is elkészül. A dinnyét kapálják a csányoszrói tsz-ben A csányoszrói Új Március tsz faliújságjára a megdicsér­tek közé került Biró Kálmán­ná neve, mert a többi asszony­­nyal együtt a többi piaci nap­tól eltérően­­­ szombaton is már reggel Inat órától szorgal­masan kirabolta a neki kije­lölt répaterületet Az asszo­nyok a szántóföldön és a ker­tészetben egyaránt derekasan megállják a helyüket A ter­melőszövetkezet fő jövedelmi forrásának szánt 21 holdas ön­tözéses kertészetben nemrég fejezték be az ötholdas papri­kaföld öntözési munkáit, vé­geztek a komi káposztafélék kapálásával, sőt Grosicsné és Nagyíjé már a dinnyeföld por­­irányítási munkáin is túl van­nak. A két asszony kötelezte magát arra, hogy az értékesítés időpontjáig a dinnyeföld vala­mennyi munkáit saját maguk ellátják. A kertészet különben új erővel gyarapodott: idős Jakab Sándor — aki kilépése előtt az építési brigád tagja volt, most visszatért és a ker­tészethez kérte magát (Sólyom József) A megye gépállomásai 12, 5 százalékra teljesítenék tavaszi traktormunka-tervüket A Gépállomások Megyei Igazgatósága jelenti, hogy má­jus 10-től május 20-ig újabb 13 ezer normál holdat végez­­tek­ el a traktorosok és ezzel 120,5 százalékra teljesítették tavaszi munkatervüket. Tizenöt gépállomásunk kö­zül továbbra is a sellyei az el­ső 161 százalékos tervteljesí­téssel. A kiváló gépállomás ve­zetői: Fogl Ferenc igazgató, Gulyás János főagronómus és Illrth Zsigmond vezető me­chanikus. 2. Mágocs 148.2. (Nagy Béla, Hársfalvi Imre) 3. Ócsárd 144.8. (Dobszai Jó­zsef, Visnyei László, Makai György). 4. Pécsvárad 142.3. (Fuller Ferenc, Lelkes Ede, Fegyver­nek­ Lajos). 5. Harkány 139.2. (Roskó Zsigmond, Danada András, Termán Ferenc). 6. Szentlászló 134.6­ . (Cetli Mihály, Gálosfai Mihály, Hor­váth Mihály). 7. Palotabozgok 133.0. (Pál­­kuti Keresztély, Horváth Jó­zsef, Sebestyén J.) 8. Szigetvár 131.3. (Méhes Lajos, Margit József, Megyeri Tivadar.) 9. Vajszló 109.6 (Molnár Ist­ván, Forgányi Gyula, Sziget­vári Illés). 10. Sásd 101.9, (Marton Ist­ván, Fenyvesi Károly.) 11. Szentlőrinc 100.7 száza­lék (Ambrus Árpád, Németh Károly.) 12. Kozármisleny 100.1 szá­zalék. (Arany Tóth Tibor, Nendtwich Tamás, Balogh Jó­zsef.) A bólyi, mohácsszigeti és a villányi gépállomások még min­dig nem teljesítették tervüket. Tavaszi munkáiknak 92.9, illet­ve 93.3 és 93.9 százalékát vé­gezték el eddig. Terven felül 1854 tonna szenet termel­tek a pécsi b­ányászfiatalok Huszonegy pécsi DISZ front­brigád április 1-től az év vé­géig terven felül 20 ezer ton­na szén kitermelését vállalta. A 20 ezer tonnából a második negyedévre terven felül 6.450 tonna szén külszínre szállítá­sát ígérte. Az adott szó való­­raváltásáért folyó versenyben a legszebb eredményeket a pécsbányai fiatalok érik­ el: mind a tíz DISZ frontbrigád túlteljesítette május 30-ig ese­dékes negyedévi tervét és kö­zülük került ki a legjobb frontbrigád is. Pánczél Fe­renc DISZ frontbrigádja a má­­­sodik negyedéves terv esedé­kes részét május 20-ig 129,2 százalékra teljesítette és ezzel az eredményével első a pécsi fiatalok versenyében. A pécsi bányászfiatalok má­jus 20-ig esedékes negyedévi tervükön felül 1854 tonna sze­net termeltek. A szénbányászati trösztök jelenek­ Kiváló eredményeket értek el megyénk bányászai a szom­bati nagytermelő napon, ami­nek eredményeként a Komlói Szénbányászati Trösztnél is megszűnt a havi átlagteljesít­ményben mutatkozó lemara­dás. A legjobb eredményt az üze­mek közötti versenyben Kos-Az Anna-aknai bányászok 136.2, a nagymányokiak 101.1, a mázaiak 121.6, a feltáró üzem suth bánya I-es üzeme érte el, napi tervének 139.1 százalékos teljesítésével. Jól dolgoztak ezenkívül Anna- és István-ak­­na dolgozói is, sokszáz tonna terven felüli szénnel járultak hozzá iparunk szénnel való el­látásához. Az fizetnek közötti párna­­verseny 21-i eredményei, dolgozói 58,9 százalékra telje­sítették napi tervüket A DISZ II. kongresszusom készülnek a Szigetvári Cipőgyár fiataljai­ A Szigetvári Cipőgyárban díszes felirat jelzi, hogy ez év­­ben ünnepüik a gyár fennál­lásának 73. évfordulóját. A műhelyekben zajló munkából — amely tavaly négyszeres élüzemmé avatta a gyárat — a DISZ fiatalok is derekasan kivették részüket. A 80 fiatal nemcsak fiatalos lendülettel, akarással, a tanulóidőszak alatt lépten-nyomon adódó nehézségek legyőzésével, ha­nem kiemelkedő tel­jesítmé­­nyeikkel is előrelendítik az üzem termelését a második negyedévben megnövekedett feladatok megoldása útján,­­ a május második dekádjában keletkezett lemaradás pótlásá­ért. Ezt a pezsdü­lő munkakedvet csak fokozza, hogy ők is ké­szülnek a DISZ második kong­resszusára. Aki végigjárja az üzemet, meglátja, hogy ho­gyan.. A talpcsákózó műhelyben, amelynek dolgozói a műhe­lyek közül a legjobb eredmé­nyekkel dicsekedhetnek, moz­galmas kép fogad. Bár az aj­tótól rögtön jobbra dolgozó Bonavita Vincenzo nem DISZ tag, de róla el kell monda­nunk, — ahogy Bagi elvtárs tréfásan megjegyezte — hogy ő az , első fecske" az üzem­ben. Mármint Bonavita Vin­cenzo nyerte el elsőnek a gyár­ban nemrégiben a „Szakma ki­váló dolgozója” címet. De a DISZ tagok ebben a műhely­ben követik a „nagyok" jó példáját Sárközi Dömötör Ferenc tál pcsiszoló érte el május első d­ekádjában, még ebben a leg­jobb műhelyben is a legna­gyobb eredményt, 184 százalé­kot. Hogy hogyan és miért, arra egyszerű szavakkal vá­laszol : — Mióta itt vagyok — öt éve — egy cél vezet: mindig jobban, nagyobb eredménnyel dolgozni. A fiatal munkásnak munka­idő után jut ideje arra is, hogy mozgalmi munkát vé­gezzen, eljárjon DISZ gyűlé­sekre. Vannak itt a műhely­ben egészen fiatalok is. Közé­pen ez a rövidnadrágos „gye­rek”, Fodor József azonban már ügyesen, gyakorlottan és gyorsan csiszolja a parafa ra­gasztási felületet. Egymást­ kö­vetik kezében a piros bőrrel bevont parafa-talpbetétek. • Az emeleti fűződében kat­tognak a varrógépek. És talán leggyorsabban Kovács Máriáé. Ha csak elnézné is az ember, amilyen nyugodtan, magabizto­san és mégis a legtöbb tűzőnő­nél gyorsabban vezeti a var­rógép tűje alatt a sárgabőrű felsőrészeket,­­ már erről is lehetne írni. De őt nem zavar­ja a munkájában, ha közben beszél néhány szót, a keze az­ért ügyesen jár. — A teljesítmény mellett — mondja — a minőségre is na­gyon sokat adok. Az első de­kádban, amikor 136 százalékot értem el, a munkám minő­sége is 100 százalékos volt. Aztán hetenként kétszer szak­mai tanfolyamom tanítom és Segítem a kezdőket Mert az a cél, hogy mindenki száz szá­zalék fölött dolgozzék, akkor nem fenyegeti veszély az ex­port tervet A kikészítőműhelyben a ren­geteg, különböző színű és fa­zonú nős cipőtől alig látni a munkásnőket. Pedig­ elég sű­rűn ülnek a cipőkkel telira­­kott állványok között a kis asztalok előtt. Ez a legcsende­sebb műhely, itt tisztítják benzinnel ronggyal a már csomagolás előtt álló árut. Dömötör Mária és Lengyel Edit DISZ fiatalok egymás mellett ülnek és dolgoznal, rendületlenül. Igaz Lengyel Edit lasabban, de nem csoda, hi­szen egy hete van az üzem­ben. Ile hogy szereti ezt a munkát, kedvvel és akarattal leágazik, az bizonyos. Mondja is, de a mosolya is, elárulja, hogy jól érzi magát a ki­készí­tőben. És bizonyára a DISZ-sz­erve­­zet is számíthat a munkájára, a segítségére. De minden DISZ-fiatal tevékenységére is! Arra is, hogy eljöjjön min­denki taggyűlésre, hogy a gyár azon fiataljait, akik még nem tagjai a magyar ifjúság har­cos szövetségének, — azokká neveljék, — röviden, hogy az üzem minden fiatalja ak­tív DISZ életet éljen. Ezt tűzte maga elé feladatul Princz Anna DISZ-titkár. Ha a gyár fiataljai összefognak e közös célért­, az üzem terme­lése is csak hasznát látja.

Next