Dunántúli Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-08 / 159. szám

Az Odera-Neisse békehatár kijelölésének 5. évfordulója a német-lengyel barátság ünnepe volt Berlin (MTI) A Német De­mokratikus Köztársaságban és a Lengyel Népköztársa­ságban szerdán lelkes baráti hangulatban ünnepelték meg az Odera-Neisse békehatár kijelöléséről szóló lengyel-né­met szerződés aláírásának 5. évfordulóját Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság ügyvezető miniszterelnöke Marx Károly érdemrendet nyújtott át Boleslaw Bierut­­nak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága első titkárának, a Ber­linben időző lengyel kormány küldöttség vezetőjének. A demokratikus­­Németor­szág Nemzeti Frontja szerdán este Berlin legnagyobb szín­házában, a Friedrischstadt Palast­ban nagygyűlést tar­tott, amelyen az egész német főváros lakosságának több mint háromezer képviselője vett részt. A nagygyűlés első szónoka, Otto Nuschke, az NDK miniszterelnökhelyette­se, a többi között kijelentet­te: „Az Odera-Neisse békehatár kijelöléséről szóló szerződés aláírása óta eltelt öt eszten­dő során bebizonyosodott, hogy a határ érinthetetlensé­­gének nemes ak a német-len­gyel baráti viszony fejlődése, hanem az európai béke és biztonság szempontjából is igen nagy a jelentősége. Ami­kor ma még egyszer és ün­nepélyesen megerősítjük fo­gadalmunkat, amellyel vég­érvényesnek és sérthetetlen­nek ismertük el az Odera- Neisse békehatárt, teljes vi­lágosságot teremtünk a nem­zetközi politika egyik fontos kérdésében. Boles­law Bierut, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára egyebek között a követ­kezőket mondotta: „Az Odera-Neisse határról szóló szerződés a lengyel-né­met államközi kapcsolatok történetében az első egyez­mény, amelynek tartalma: béke, barátság és együttmű­ködés. Lengyelország és Né­metország mint szövetsége­sek: ez új történelmi jelen­ség, mely azzal vált lehető­vé, hogy Lengyelországban és a német szabadság országá­ban, a Német Demokratikus Köztársaságban a demokrácia eszméi diadalmaskodtak." O. Nitschke és B. Bierut be­szédeit gyakran szakította fél­be a hallgatóság viharos tap­sa. * Johannes Dieckmann, a Német Demokratikus Köztár­saság ügyvezető államelnöke és Walter Ulbricht ügyvezető miniszterelnök este ünnepi fogadást rendezett a lengyel kormányküldöttség tisztele­tére. Eisenhower sajtóértekezlete Washington (TASZSZ) Ei­senhower amerikai elnök jú­lius 6-án sajtóértekezletet tar­­tott. A küszöbönálló genfi négy­hatalmi kormányfői ért­ek­ez­et­­ről szólva az elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok bé­­külékeny és barátságos állás­pontra helye­zkedve megy el erre az értekezletre és nem szándéka, hogy előítéletből vagy arroganciából bármit is elutasítson. A leszerelés kérdéséről szól­va Eisenhower rámutatott ar­ra, hogy itt a fő kérdés az el­lenőrzés és a felügyelet kér­dése. Az Egyesült Államok szempontjából ez a kérdés ab­ban élt, milyen fajta ellenőr­zésbe hajlandó beleegyezni. Eisenhower elmondta, hogy az amerikai kormány igen ko­molyan tanulmányozta ezt a kérdést és reméli, hogy választ talál rá. Eisenhower kijelentette, hogy a leszerelés terén reális eredmények elérése a nemzet­köz bizalom megterem­tésétől függ. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok célja jelen­leg „hogy áthidaló eszközöket keressen a nemzetek közötti bizalom helyreállítására, mert ez a tartós béke alapja.“ Az amerikai elnök kijelen­tette, hogy véleménye szerint az atomenergia békés felhasz­nálása ügyében augusztus 8- án Genfben megnyíló nemzet­közi értekezlet „igen fontos do­log“. N­A­P 1 ?5 PÉNTEK, 1955. JÚLIUS S MTI Az AFP hírügynökség jelen­ti hogy az amerikai szenátus szerdán jóváhagyta a Szovjet­unió és a negyvenhét más ál­lam által már ratifikált genfi A magyar küldöttség beszámolója a helsinki béke-világtalálkozóról A helsinki béke-viágtalálkozón résztvett magyar k küldött­­ség csütörtökön délután az Országház épületében beszámolt az Országos Béketanács tagjainak és a sajtó képviselőinek a béke­­világtalálkozó munkájáról, a találkozón szerzett élményekről, tapasztalatokról. Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes, az Országos Béketanács alelnöke nyitotta meg a beszámolóülést. Szeretettel köszöntötte a hazatért küldöttség tagjait és kérte, mondják el, mit láttak, mit éreztek Helsinkiben a hat­vannyolc nemzet, az egész világ küldöttei között, s szóljanak részletesen arról, milyen feladatok várna­k a magyar dolgozók­ra a béke-világtalálkozó,határozatainak végrehajtásában. Ezután Péter János, református püspök, a Béke Világta­nács tagja mondott beszámolót. Péter János református püspök beszámolója Péter János református püs­pök, a Béke Világtanács tagja felszólalásában hangsúlyozta, hogy a helsinki világtalálkozó bekerül a népek világtörténe­tébe és az utókor a mai­­kor­nak legszebb hatású eseményei közé sorolja majd. Világosan kitűnt a tárgyalá­sok során, hogy a leglényege­sebb kérdésekben elért és elér­hető egyetértés a Bé­ke Világ­­tanács szívós mantpájának és a Szovjetunió békekezdeménye­zésének az eredménye — álla­pította meg, majd hangsúlyoz­ta: a népek békemozgalma ha­talmas politikai erővé fejlődött. A további­ak­ban részletesen ele­mezte a helsinki világtalálko­zó tárgyalásainak menetét. A konferencia számontartot­­ta a nemzetközi feszültség eny­hítésének kétségtelen jeleit és lás elé. A helsinki találkozó so­rán azonban egy pillanatra sem lehetett figyelmen kívül hagy­ni, hogy még mindig vannak akadályok a megegyezés út­jában. Ennek ellenére, a mai nemzetközi helyzet ismereté­ben a helsinki találkozó részt­vevőit állandóan érzékelhető optimizmus töltötte el. Utalt arra, hogy a találkozó a világ közvéleményének fi­gyelmét a genfi tanácskozások­ra összpontosítja. A népek nagy várakozással tekintenek a négy hatalmi értekezlet elé, de ta­pasztalják, hogy egyes nyugati vezetők — bár a népek közvé­leményének nyomására a tár­gyalás, a megegyezés, a hideg­háború feladása jelszavait han­goztatják — ugyanakkor a megegyez­és elé új akadályokat a­karnak gördíteni, amikor pél­dául kétségbevonják az euró­pai népi demokráciák rendsze­rének hitelességét. Nemcsak mi magyarok és a népi demokráciák polgárai, hanem a béke hívei szerte a világon az ilyen hamis szóla­mokkal szemben világossá te­szik, hogy aki ilyen manőve­rekhez folyamodik, nem akar őszintén megegyezni — mon­dotta. Mi itthon és külföldön min­den tevékenységünket arra használjuk fel,­­ hogy növel­jük a béke erőit és meghiúsít­suk a hidegháború szándékait. Abban a reményben tekintünk a genfi tanácskozások elé, hogy ott megszégyenülnek a hidegháború szándékai, s ered­m­ényt érnek el a népek béke­­törekvései — mondotta befe­jezésül Péter János. egyezményeket, amelyek a ha­difoglyokkal szembeni bánás- s ezek alapján tekintett remény­módról intézkednek. I­seggel a készülő genfi tárgya- A minisztertanács határozata a kenyérgabona állami felvásárlásának rendszeréről A minisztertanács­­ az or­szág kenyérellátásának zavar­talan biztosítása érdekében leg­utóbbi ülésén határozatot ho­zott a kenyérgabona állami felvásárlásának rendszeréről. A határozat szerint az egyéni­leg gazdálkodó termelők, a ter­melőszövetkezeti csoportok tag­jai, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kenyér­gabonafeleslegüknek a közsé­gi (városi), illetve járási tanács végrehajtó bizottsága által meg­határozott részét kötelesek az vett­­ állam számára értékesítési szer­­­ződés alapján — számukra lett, — átadni. Az eladási kö­telezettség címén előírt ke­nyérgabonamennyiség tehát a község kötelező begyűjtési ter­vébe tartozik. Ezek szerint az a község kapja vissza a sza­badpiaci értékesítés jogát, amely mind a beadás, mind a kötelező állami felvásárlás ter­vét hiánytalanul teljesítette. A határozat az általános rendelkezések után az eladási kötelezettség megállapításával foglalkozik, majd az eladási kötelezettség címén előírt ke­nyérgabona átvételéről intéz­kedik, végül vegyes rendelke­zéseket tartalmaz. Ezután Bugár Jánosné, az Országos Béke­tanács ti­kára számolt be a magyar delegáció Helsinki­ben végzett munkájáról és azokról a legfontosabb felada­tokról, amelyek a helsinki ta­nácskozással kapcsolatban a magyar békemozgalom előtt állnak. Elmondotta, hogy a magyar békedelegáció eredményes mun­kát végzett. Két felszólalóját az egész tanács nagy érdeklő­déssel fogadta. Czapik Gyula egri érsek beszéde, amely ha­tározott állásfoglalás volt az atomháború ellen, nagyon meg­győző bizonyítékul szolgált azoknak a részvevőknek, akik a békemozgalom munkájával kapcsolatban fenntartással él­nek, akik még hisznek annak a hazugságnak, hogy a béke­mozgalom kommunista manő­ver”. Különösen jó hatást vál­tott ki a tanácskozáson rész­vevő nyugati, vallásos küldöt­teknél, akik az érsek jelenlé­téből és felszólalásából egyben arra is választ kaptak, hogy van-e vallásszabadság nálunk. Lukács György felszólalása amely a nemzeti függetlenség kérdését fejtegette — ugyan­csak nagy érdeklődésre tartott számot. Ki kell emelnem, milyen nagy segítséget jelentett a de­legáció munkájában és azon túl, hazánk megismertetésében és népszerűsítésében a Bartók Bélának adományozott nemzet­­köz békedíj. Az ünnepség részvevői nagy tetszéssel fo­gadták a delegáció vezetőjé­nek, Andics Erzsébet elvtárs­­nőn­e­k beszédét. Jóleső érzéssel állapíthattuk meg, hogy a mi hazánkat, a mi népünket — tízéves eredmé­nyeink és nem utolsósorban a békeharcban való aktív rész­vételünk kapcsán — sokan is­merik és elismerik. A közeljövőben beszámoló­gyűlések megtartását tervez­zük. Elsősorban Budapesten nagygyűlést, de hasonlókat a megyeszékhelyeken és más vi­déki nagyvárosokban is. Ezután Deák János, a MÁVAG Kossuth-díjas mű­vezetője beszélt, majd Czu­­kor György, a Csongrád me­gyei békebizottság titkára szó­lott. A beszámoló-gyűlés Mihályfi Ernő zárószavaival ért véget. Nehru miniszterelrök brioni tartózkodása (MTI) Nehru indiai minisz­terelnök szerdán Brionba ér­­kezett. Nehru Tito jugoszláv el­nökkel a Bnon­, közelében lé­vő Vanga szigetén folytatott megbeszélést. A megbeszéléseket a briom­i fehér villában fejezték be. Es­te negyed kilenckor került sor a közös nyilatkozat aláírására. Mivel a nyilatkozatot egyidő­­ben hozzák nyilvánosságra Új- Delhiben és Belgrádban, elha­tározták, hogy a nyilatkozatot pénteken, július 8-án teszik közzé a jugoszláv és az indiai fővárosban. Szerdán este Nehru sajtóér­tekezletet tartott Brioniban. A sajtóértekezleten ötven jugosz­láv és külföldi újságíró részt. Titó elnök és felesége szeri­i kedvezményes feltételek mel­tán este búcsúvacsorát adott Nehru miniszterelnök és leá-'' aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa* aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa»aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa Gandhi asszony­­­nya, Indira tiszteletére. -I Az indiai miniszterelnök csa­i PÁRIZS A francia minisztertanács meghallgatta Bourges-Mau­­noury belügyminiszter előter­jesztését és a múltévi intézke­déshez hasonlóan betiltotta a július 14-i felvonulásokat. Az Union Francaise d’Infor­­m­ation hírmagyarázója ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: a betiltás ellentétben áll a de­mokratikus elvekkel, különös tekintettel arra, hogy nemzeti ünnep megüléséről van szó. Úgy látszik — írja a hírmagya­rázó — hogy Bastille bevételé­nek emléke túlságosan kelle­metlen azon modern feudáli­sok számára, akik rohamrend­őröket vetnek be sztrájkoló proletárok ellen. PÁRIZS A Reuter hírügynökség je­lentése szerint Gruenther tá­bornok szerdán közölte, hogy George W. Read amerikai tá­bornokot nevezték ki a NATO délkeleteurópai szárazföldi haderőinek parancsnokává. LONDON A londoni rádió közli, hogy Anglia tiltakozott az egyipto­mi külügyminisztériumnál az Ansun angol teherhajónak az egyiptomi parti tüzérség részé­ről történt megtámadása miatt. A jegyzék megállapítja, hogy a partmenti tüzérség eljárása semmivel sem igazolható és Anglia fenntartja magának a jogot a kártérítésre. SZÓFIA Ez év június 3-án egy két­ 1 motoros török repülőgép meg-­­ sértette a Bolgár Népköztársa- 3 ság légiterét és jelet adott,­­ hogy le szeretne szállni bolgár­­ területen. A repülőgép a Sztá- A­lin­ város közelében lévő repü- 3 lőtéren szállt földre. A két 3 török pilóta: Fevzá Ahmed­­ Dzsokdeniz és Szadik Szulej- A­man Szongun politikai me­ne­­­­dékjogot kért a bolgár hatós­­­ságoktól. A két pilóta egy bur­­­szai magánrepülőtársaságnál volt alkalmazásban. A bolgár hatóságok politikai menedék­jogot adtak nekik. Június 22-én a szófiai török­­ követség azzal a kéréssel for­­­­dult a bolgár külügyminiszté­­­­riumhoz, hogy visszaszállíthassa­­­sák a repülőgépet Törökország­­­ba. A bolgár kormány eleget­­ tett a kérésnek és utasította az­­ illetékes hatóságokat, hogy « adjanak ki bulgáriai beutazási « vízumot két török pilótának a « gép Törökországba szállítása« végett. . 3 ROMA 2 Dzsavaharlal Nehru indiai­­ miniszterelnök csütörtökön dél­­­előtt Jugoszláviából jövet Ró- o­mába érkezett — jelenti a AFP. .... * (8) f csehszlo­vákiai útimipió még vannak csonka tornyai,a ej j , v i/ (( ( fErtri fi wf I7- üres szotpantalapzatai. A leg­„ A­rk­adcsani, vagy * ' nevesebb cseh királyok, ro­tort­okon reggel utazott el Brio- ^ahogyan nálunk ismer*. Hrao- mai császárok is ide temetkez­ni hói és a pulai repülőtérről Izsin tulajdonképpen nemcsak sek, itt van Vencel fejedelem Róma felé vette útját. Ha királyi vár, hanem az egész A MÚZEUM-VÁROS síremléke, itt nyugszik a „haza --------------------------------------- 5 vár körül! városrész. Furcsa, atyja“, az orszá­gépítő IV. Ká­m T .• m­á­m 3 mégis összhamgzó egyvelege az zászló. Középkori erődítmé- A vár és a hozzá tartozó roly (nem össztévesztendő a || I | 4) | (E 9 Rl 3 al tapró, félen a várfalhoz simuló nyekkel, tornyokkal büszkéi- szent Vitus-kabednális állandó- Habsburg IV. Károllyal!!!) ^középkori házaknak és haza,r-­kedhetik, egyes részei a kálon-­an látogatóktól népes. A fény- négy feleségével együtt. Ma- LONDON -más, ragyogó palotáiknak. Ma- eedik század óta állják az idők képezőművészet hívei összetett gyár vonatkozású nevezetessé-Amint a Reuter hirügynök- 3** * tórái* vár­­ most a úgynevezett vasfogát, ami nem kez€^ Wrópják a ^ na­ ge tó templomnak: Ré­»„AAcftóra irypnti a cikóriát ^Csehszlovák Köztársaság elno- - . . . . . . pos időt, mert itt van mit Kócza Ferenc síremléke és itt ^_luduSi,tóra_ Ai ® «kének a székhelye, ha otthon 15 lettet olyan kemeny’ hiszen fényképezni.­­ Prágából csak igen fényképezni. A filmtekercsek őrz­ Hk István király kardját, tucatjai sem elegendők ahhoz. Meglátogattam a Daliban hogy hiánytalanul megörökít­ te alyát is. Nyomasztóan nagy ide a katedráik csipkét inam­ mélyén dohos, nyír­sagu kodiszeit, a var pompá­­kos köralakú helyiek egy­­jat, a selves cseh goUka ^ a,aU ^ £35 ,(e*g_ ezernyi szebbnel-szebb alkata. lyen €m­elet] ^ közü­lük m6g_ me1bSrSrif^PvS^r: TM*!),e^Vhrg^S^márha'a SSL*­!« SA1! *4** sem.3 Száz Az Ulasztójj^ hely_ jaj lehetett a sema annak a „ . . “376 más te­­rabnak (hiszen bizonyára bör­tartek terme m a sok ^ ^ törnek is használták), akit ide A AA3. Pedis m.­rtén úg^éreztem mintha em- J*» dallamos hangzású a bas ‘ fényképező­­neve: Dalibor. Vagy csak tölteni. Spanyol-terem, a azért tűnik aminek, mert egy cseh nemzeti operének ez a címe? Mindegy. A bástya, a név igazii viselője komor, régi, szomorú emlékeket idéz. A vár előtt szinpom­pásS 'SSS, mertek nyújtanak St­lik, óvják. Igaz, ez szomorúsággal mitkor arra . Azaég a város nagy részére. Mintha ^ay*­ ez. K­eresett páholyból lát­nánk mindent, gondoltam, hogy nálunk, i nagy kasitc@nak a ényke­fáradtsággal és drága pénzét P**#**­ A két pécsi orvos SSSSSt műemlék^épn'e­ is^ tgatja meny­iét hogyan firkának ü£zc nyvv nyissa a men/' SSták meg vásott suha^ek­nyire VCgye aZ :dot’ hogy Szép’ __ nem egy esetben lelkiisme­­retlen, gondatlan felnőttek is. A szent Vitus katedrális kü­lön érdekessége, hogy már ezer éve épül és még rita sem teljes­ségében befejezett. Alapjait a tizedik, tizenkettedük század­ban rakták le, nagy része a XIV. században újfacsau­, de világos, színes legyen a kép. Hiába bana­kodtok, barátaim! Ez­t a panorámát csak a szem tudja megörökíteni, csak az élő emlékezet lehet méltó fogadó­ja! A fényképezőlemez csak halvány körvonalait örökítheti meg, a város élő lelkét nem!­ ­Folytatjuk­ Rosyt­h-ból, az Északi tengeren­eknek a.helye, ha otthon hadgyakorlatot tartanak az is tartózkodik Zapotocky elvtárs, * északatlanti szövetség haditen-3 az épületen lobog a nemzeti keveset őrölhetett meg. gerészeti és légierői. 3 fékezetem olyan lemez lenne, melyre szám­talan sok felvételt fotogratáltak egy­más fölé. Szíven melegítő érzés látni, tudni, hogy ezt a várost, min­den műemlékével, építészetit A­­radótan­ Vitus székesegyházzal.

Next