Dunántúli Napló, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-01 / 257. szám
DUNÁNTÚLI neemHZBBFBGfsritenBn A MAI SZAMBA». A német probléma — a blatonsá* —_----sernek rtartet kérdése. (2. o.) — A mezogazdasagi ssaklai nytvánárok előkészületeirőL OL *.) — Istvan-aknan a ciklusos nmnkaoaerveae# my~ mähen (A ©.) — ö* EV «■ ÖWani MBIS*MCV«et élén. (A o.) — Segítséget várunk a TEFU-tól. (A o.) — Visszanyertem önbizalmamat. (A a) Pécsi Dózsa—Dorogi Bányász 1:1 (W). (*■ MDP BARANYA MEGYEI BIZOTTS A'CA'NAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ARA: 3. FILLÉR KEDD, 1956 NOVEMBER 1 Ismét Cenfben Háromnapos tanácskozás után természetszerűen nem lehet felmerni egy korszakos jelentőségű nemzetközi értekezlet eddigi eredményeit. A genfi külügyminiszteri értekezleten is főként még csak az általános nyilatkozatok hangzottak el, a miniszterek amúgy igazában még nem mélyedtek el a konkrét kérdések megvitatásában, így tehát más nem maradhat hátra, mint értékelni az október 27-e előtt történt eseményeket, mérlegelni, milyen erőviszonyok között ültek asztalhoz a négy hatalom megbízottai. A külügyminiszteri értekezlet előtti hetek legáltalánosabb pozitív vonása az úgynevezett genfi szellem térhódítása. A tanácskozás már csak azért is kedvező körülmények között kezdte meg munkáját, mert kötve van, méghozzá a kormányfők irányelveitől és ez lehetőséget teremt ara, hogy a konkrét kérdések megoldásában is előbbre jussanak. Külön ki kell emelni, hogy lényegében ezek a kormányfői irányelvek voltak a megtestesítői a „genfi szellemnek”. A „genfi szellem” pedig lehetővé tette a további, az enyhülés irányába ható lépéseket, mint amilyen például a Szovjetunió kormányának több intézkedése volt. Az irányelvek tették lehetővé, hogy hosszú esztendők után bizonyos keretek között mozgó, viszonylagos enyhülés jöhetett létre a diplomáciában s természetszerűleg ennek megfelelően az államok kapcsolatában is. Ismételten hangoztatni kell tehát, hogy ezeknek a tényezőknek nagyon is kedvezően kell hatniok a külügyminiszterek tanácskozására. . Ugyanakkor a második genfi értekezlet előtti helyzet másik sajjátos vonása, hogy noha a „genfi szellem” volt az uralkodó, korántsem az egyetlen, léteztek és hatottak más irányzatok. Nem kis élénkséggel, aránylag rövid idő után működésbe léptek a negatív, viszszahúzó erők, amelyek megint azzal fenyegettek, hogy befagyasztják az olyan nehezen létrejött és sok sikerrel kecsegtető közeledést. Hosszú lenne felsorolni a két genfi értekezlet között tapasztalhatott „hidegháborús” megnyilvánulásokat. A legjellemzőbb példa erre az angol Timesnak a külügyminiszteri értekezlet előestéjén megjelent vezércikke. Ez a tekintélyes angol lap, amely rendszerint a brit kormány nézeteinek ad hangot, azt fejtegette, hogy ha alaposan a dolgok mélyére nézünk, a nyugati hatalmaknak nem érdekük a feszültség további enyhítése, mert már az első genfi értekezlet is több kellemetlen következményt hozott számunkra. Ennek az álláspontnak azonban gyakorlati megnyilvánulása is van, mégpedig szoros kapcsolatban a külügyminiszteri tanácskozással. A nyugati diplomácia mind sűrűbben és mind követelőzőbben hangoztatta, hogy a második Genf lesz tulajdonképpen „próbaköve” a szovjet politikának és hogy a szovjet diplomácia kiállja-e ezt az úgynevezett próbát, egyetlen tétre akarta feltenni ez egész külügyminiszteri értekezletet: a német kérdés megoldására, méghozzá az atlanti politika elképzelései szerint. Érdemes közelebbről szemügyre tenni, mennyiben reális ez a politika, egyáltalán van-e valamilyen alapja. Zaszlavszkij, az Új Idő című moszkvai hetilapban rámutatott a nemzetközi politikának hoszszú, több évtizede létező két fővonalára. Az egyik ilyen irányzat a múló illúziók tendenciája, a másik a maradandó tények vonala. A mai helyzetre kivetítve ez az „erőpolitika”, a „hidegháború” fenntartása a múló illúzióiknak felel meg, a helyzet reális felmérése, az ebből fakadó következmények levonása és ezen az alapon a megegyezés megteremtése az igazi maradandó tény, amit később az utókor is így értékelhet. Nem kétséges, hogy ez világos és józan elemzés. Annyira józan, hogy az eseményeket logikailag követő egyes nyugati politikusok és szemleírók is mindinkább alkalmazzák ezt a módszert, még akkor is, ha számukra kellemetlen következtetéseket kell levonniuk. Walter Lippmann, a New York Herald Tribune kommentátora például leszögezte, hogy a nyugati politikának legnagyobb gyengesége a megmerevedett helyzete". Kifejti, hogy a Nyugat természetszerűleg rendelkezik hatalmas katonai, gazdasági és politikai értékekkel és — írja — „bár lennénk olyan helyzetben, hogy ezeket a tárgyalások érdekében felhasználhatnánk. Ez idő szerint azonban képtelenek vagyunk felhasználásukra, mert ezek az értékek a merev és főleg érzelmi alapon álló kötelezettségeink miatt befagytak”. Nyilvánvaló, hogy Lippmann mire céloz. Az atlanti politikában való „megmerevedés” nem alkalmas arra, hogy a genfi szellemben folytatott tárgyalásokon előnyöket hozzon, hiszen az a létalapja ennek a politikának, hogy egy feltételezett „erőhelyzet” alapján egyoldalúan csak követelje, és ugyanakkor ne vegye figyelembe a vele szembeállított realitásokat. E politika illuzórikus voltára mások is rámutatnak. André Fontaine, a Le Monde cikkírója is azt írja, hogy „semmit nem ér mereven ragaszkodni valamilyen amimáciai irányvonalhoz”, különösen akkor, ha mögötte nincs az az erő amelyet feltételeznek neki Fontaine konkrétan rávilágít arra, hogy az atlanti politika hátterében ott áll az amerikai diplomáciának nem is kettő, hanem több vonala, a komolyra fordult angol gazdasági helyzet és súlyos válságokkal küzdő Franciaország. Magán a NATO-n belül az utóbbi időben olyan események történtek, mint a komoly szövetkezésekkel járt török—görögivakodás és a párizsi katonai egyezményekre nem kis hatással lévő negatív saarvidéki népszavazás. A fent említett logikusan gazdolkodó nyugatiak rávilágítanak a dolog másik oldalára is Middleton a York Timesben éppen a külügyminiszter értekezlet elé, egy nappal írta meg nem kis keserűségei*' h°ivT Genfbe „erős helyzetben tulajdonképpen csak egyetlen ember érkezik ás az Molotov. Ezt az erőt az általa képviselt tábor egysége, azonos akarata, közös célkitűzése jelenti és természetesen nem kis mértékben esik a latba ennek a tábornak a gazdasági és katonai ereje sem. A szovjet diplomáciai nemzetközi tárgyalásokon nem szokott ezzel az erővel kérkedni, hanem ennek tudatában higgadtan, következetesen, az összes lehetőségek számbavételével törekszik a megegyezés elérésére. Nyilvánvaló hogy most Genfben a külügyminiszteri tárgyalások idején is hűséges marad ehhez a bevált módszerhez. Ez lehetővé teszi, hogy a „genfi szellem" kiteljesedjék és az Irányelvekből valóság legyen. Ennek semmi sem áll útjában, ha a túloldalon a múló illúziókka felhagynak és helyette inkább a hasznosabb, célravezetőbb realitásokat választják. A békeszerető emberiségnek az a reménye, hogy akárcsak júliusban, most is így lesz ez Genfben. Vasárnap is vezettek A párt aktivistáinak tanácskozása megállapította: ahhoz, hogy a vetési elmaradást behozzuk, a hátralévő vasárnapokon is vetni kell. Dolgozó parasztjaink legjobbjai és a gépállomási dolgozók megfogadták a pártnak ezt a tanácsát. Vasárnap is munkához láttak. Az időjárás is bizonyítja, hogy helyesen cselekedtek, mert hétfőn ismét esősre fordult. Helyes és szükséges volt kihasználni a vasárnapi jó időt. Gyöngyfa: A gyöngyfái új Idők Termelőszövetkezettben vasárnap az egész tagság kint szorgoskodott a földeken. A külső dűlőben szedték a cukorrépát. Hétfőn szemetkért az eső, de a munka ezen a napon sem állt meg. A tagság cukorrépát szedett, hat fogat ezt horda az állomásra. A sürgős munkába bevonták a családtagokat is. Péter Mária tsz-tag például az anyját is segítségül hívta, Gyenis Józsefnének pedig Pécsről a leánya és a veje sietett segíteni. — Sietni kell — mondja Péter elvtársnő, — mert ide még búzát akarunk vetni. A tsz-tagok úgy tervezik, hogy szerdán már szántják is a répa helyét és a hét végére befejezhetik a búzavetést. Gyöngyösmellék-" A gyöngyösmelléki Szabad Nép Termelőszövetkezetben vasárnap is dolgoztak. Egy fogatos vetőgéppel a homokosabb területen két holdon vetették el az őszi búzát. A tsz növénytermesztői a szárkózási dűlőben cukorrépát szedtek. Piskó: A piskói Első Ormánysági Termelőszövetkezetben vasárnap nem tudtak vetni, mert a gépállomásról csak egy traktort kaptak, és így nem készíthették elő a földet a vetésre. A tagok azonban egész nap dolgoztak, a kukoricát takarították be, mert oda is búzát akar- nak vetni. Eddig 50 hold búzát vetettek el és tervükből mind- 1 össze 30 hold van vissza. A Kisasszonyfa- A kisasszonyfai Bátrak Útja Termelőszövetkezetben vasárnap a tagok a kukoricát és a burgonyát szedték, hogy minél előbb befejezhessék a már megkezdett búza vetését. Az augusztusban alakult termelőszövetkezet eddig 10 hold árpát, 15 hold búzát vetett el, 20 hold föld pedig készen vár a vetésre. Ha az idő engedi, a napokban itt is földbe teszik a magot. Drávasztára- Szeptember 7-én alakult 11 családdal 18 taggal a drávasztárai Úttörő Termelőszövetkezet. Ez a fiatal termelőszövetkezet az árpavetést még szeptember 15-én befejezte, 17 hold búzájuk csírázásnak indult s mindössze 17 hold vár elvetésre. Szombaton is ahogy egy kicsit javult az idő, két fogattal a két tó közötti dűlőbe siettek és vetették a búzát. Hétfőn a befejezetlen területen tovább folytatták a vetést. két fen. Kilenc hold búzát vetettek el vasárnap a pettendi Szabad Föld Termelőszövetkezet tagjai a Nyíri-dűlőben, amíg a fogastokkal vetettek, a tsz növényápolói a cukorrépát szedtek. A termelőszövetkezetben úgy vélekednek a tagok, ha az idő engedi, ezen a héten minden búzájuk a földbe kerül. Egymást segítve ,• egyesült erővel], tolták le a szárat. Az egyéni A még nem teljes adatok szerint: Százhatvannégy gépállomást traktor dolgozott vasárnap A Gépállomások Megyei Igazgatósága jelenti, hogy a vasárnapi főddőt az egész megye területén igyekeztek kihasználni a traktorosok. Tizenhárom gépállomás eddig befutott jelentései szerint összesen 164 traktor dolgozott a földeken és így vasárnap 360 hold vetőszántással, valamint 321 hold vetéssel haladtak előre az őszi munkák. Elvégeztek ezenkívül 85 hold mélyszántást is. A traktorosok vasárnapi munkájában különösen a pécsváradi, palotabozsoki és villányi gépállomások tűntek ki: körzeteikben ők hárman többet vetőszántottak és vetettek, mint a többi tizenkét gépállomáson együt. A bólyi gépállomás körzetében jelentős segítséget nyújtottak az ugyancsak mozgósított termelőszövetkezeti tagoknak a mohácsi gyáraikból és tanácstól érkezett társadalmi munkaerők. Segítségükkel a bólyi gépállomás körzetében 53 hold kapásnövényt, takarítottak le. Új termelőszövetkezet alakult Keszüben (Telefonjelentés) Szombatra virradóra Kesze községben megalakult megyénkét a pécsi járás legújabb mezőgazdasági termelőszövetkezete, melyet tagjai, Farkas István 13 holddal belépett dolgozó paraszt javaslatára Honfoglalásnak neveztek el Az új termelőszövetkezetbe egyelőre 14 tag lépett be 51 hold földdel, de az alakulási jegyzőkönyvet még nem zárták le, hogy még újabb dolgozó parasztcsaládok léphessenek be a felvilágosító munka nyomán. Az alakuló közgyűlés Istokovics Illés hétholdas gazdát választotta meg elnöknek. LEGRADY FERENCNÉ Több búzát vessünk holdanként! November elseje nemcsak arra figyelmeztet bennünket, hogy minden áron meg kell gyorsítanunk a vetéseket, hanem szükségessé teszi a holdamként felhasznált búzavetőmag 15—20 százalékos emelését is. A télig hátralévő idő ugyanis annyira megrövidült, hogy nem áll rendelkezésre elegendő idő a kenyérgabonák teljes kibokrosodására, tehát kevesebb kalászunk lesz egyegy tőről a szükségesnél. Ezer kívül a gyengén bokrosodott, tehát gyengébb fejlettségű búzákban nagyobb kárt tehetnek a téli fagyok is — amely szintén a kalászok számának csökkenésére vezetne. Hogy kerülhetjük ezt el? Úgy, hogy a várható kiesések pótlására eleve 15—20 százalékkal több magot vetünk el holdanként. Ha eddig gépi vetésnél folyóméterenként elég volt a 65—70 szem csínaképes mag is, most arra törekedjünk, hogy csoroszlyánként, minden folyóméteren 78—90 szem csíraképes magot vessen a gép Az IDAM (Telefonjelentés) 1' Vetkezet életében az évvégi Tésenyben szombaton ala- J '.árszámadás előkészítése. Ritkult meg a községi termelési (törtösen nagy dolog ez egy bizottságon belül a vetési bi- J )lyan kÖzöS gazdaságban, zottság. A bizottságban töb- < ^ ^ „Apriu, dísz. Nagy dolog egy termelőszó az Április 4. Tsz-be, — látva, hogy a közös gazdaság sokkal több jövedelmet hoz mint az egyéni. Ezenkívül Köztársaság néven új termelőszövetkezet is alakult a községben. Jól járt, aki becsületesen végigdolgozta a hét hónapot és napról-napra rendszeresen eljárt a közösbe. Igaz, az idén még vezető, Szád Vilmos 16 holdat i”-ben idén mérik fel először, nem osztanak készpénzt, mertek között Kemse Ernő tsz-elnök, Vörös Géza 13 holdas gaz Ilmelt alig hét hónapos múltán, Kálócz Zoltán tsz-brigád-ra tekint vissza. Az „Április dolgozó parasztok végzik és egy hét hónap alatt menyegész község vetése irányia ayit gyarapodtak, milyen jötását. A bizottság vasárnapi töjedelmet hozott a közös minaz egész községet mozgósítót- meg a tagok részére, s mit kell ra. A nemrégiben alakult Rádenniük, hogy a jövő évi zárkóczi Tsz tagjai egész vasárnap -.támadás jóval gazdagabb tekint voltak a mezőn. Délelőtd igen az ideinél, tíz hold olyan területen szór- e Az Április 4. Tsz tagjainak ták el a szuperfoszfátot, amely az alakuláskor csak két igásbe búza kerül, délután pedig 70ovink volt, s a gépállomás seholdat el is vetettek belőle. Eeítségén kívül a tagságnak is A Rákóczi Tsz tagjai és azt össze kellett fognia, hiszen a egyénileg dolgozó parasztok de 20 hold föld több mint 200 vasárnap mintegy húsz holdot darabban volt. A zárszámadás törték le a kukoricát s takart- ionban azt mutatja, hogy az első közös esztendő is eredleg dolgozó parasztok ezen aö vénnyel zárult. Közös vagyonapon 15 holdat vetettek el. A luk értéke máris meghaladja vasárnapi munkában a kölcsön 1 300 ezer forintot. Kilenc jó nős segítségnyújtás igen széplőzejöstehenet vettek, amelyek példáit tapasztalhattuk A dél- lonar öt szép továbbtenyésztéshozó parasztok közül többenre alkalmas borjúval örvendez az olyanok, mit ifj. Kálóczi tették meg a tagságot. Anya József, Vörös Géza, Kovács Bé-11 von 10 törzskönyvezett elelánc és Faragó János, akiknek Jl Toffi Ufpeattal nenf redelkezé !í kínónak val° süldőt is vásárol- ° t M r ‘akut igásszekereket és fűgazdákat, mint özv. Mate Jó- JJnek a közösbe. A Tisenne és Szmák István Ez a matvásárásra és a gazdasági példa is mutatja, hogy Tesena felszerelésekre több mint 50 -en mindent megmozgatnak .,szeerint hosszúlejáratú hisz emberek, hogy minél előbbit kaptak államunktól, földbe kerüljön a búza. A 1 a tagok jövedelme is igen betakarítás, vetés hétfőm is jól alakult már az első közös évben. Ezt az is mutatja, hogy betakarítás, vetés hétfőn teljes erővel folyik SZŐKE ERNŐ v. b. titkár. szeptember, októberben újabb hét család kilenc tagja lépett a jövő év alapját kellett megazonban komoly hibák is jelentkeznek — különösen a munkafegyelemben. Tóth József elvtárs, a tsz párttitkára ahelyett, hogy a munkafegyelem megjavításával törődne s szorgalmával példát mutatna, pénteken például, amikor a tagság zöme a kukoricát törte, a szárat vágta, — egész nap ki sem mozdult a szobából, azzal az ürüggyel, hogy feleteremteniék, de az egy munka vége Szentlőríncre ment műegységre járó búzával nem vallanak szégyent. Egy-egy munkaegységre hét kiló búzát, árpából pedig az augusztus 1-ig szerzett munkaegységre 2—2 kilót adnak. A fiatal Csapólomba és neki a gyerekekre kell vigyázni. Az örlelést a tsz kocsisa egyedül is elvégezhette volna, Tóth elvtárs pedig nyugodtan mehetett volna kukoricát törni, vagy szárat vágni. János feleségével 14 és fél már Sérti az alapszabályt, és rontzsa búzát és majdnem négy mázsa árpát vitt haza előlegként. Zárszámadáskor még több mint öt mázsát kapnak búzából s ezenkívül még kukoricát is részelnek. — Jövőre már egészen másként lesz — bizakodik Csapó János bácsi, a tsz elnöke. — Tehénállományunkat a jelenlegi duplájára akarjuk növelni. A 10 anyakoca szaporulatit is megtartjuk, s két turnusban — áprilisban és augusztusban — hízóba fogjuk őket. Ezenkil baromfifarmot is létesítünk 150—200-as állománnyal. Most már könnyebben megy a gazdálkodás és termésátlagunkat is növelhetjük, mert egy darabban van a földünk. Jól zárult az első esztendő az Április 4. Tsz-ben, de a tervek azt mutatják, hogy a következő esztendő gazdagabb lesz az ideinél, hiszen az alapot már meg is teremtették hozzá. Az eredmények mellett jó a fegyelmet, hogy Tóth elvtárs a tagság megkérdezése nélkül kedden éjjel szó nélkül befogta a tsz lovait, s egyik rokonának fuvarozta velük a kukoricát. Az ilyen esetek elkerülésére a párttagoknak kell felfigyelniük, s ha a kommunista bírálat nem használ, pártfegyelmivel, és munkaegység levonással kell megbüntetni az önkényeskedőket. A munkafegyelem megjavításában elsősorban a kommunistáknak kell példát mutatniok, s akkor nem fordul elő, hogy — mint pénteken — a 25 tagból csak nyolcan-tizen dolgoz* nak. Az első zárszámadás ne csak gazdaságilag erősítse a bőd*n Április 4. Tsz-t, hanem fegyelemben is, mert csak így gaz-dagodhatik meg jövőre, s az elkövetkezendő esztendőkben szövetkezetük. És ez elsősor*ban a tsz kommunistáin mér* k.