Dunántúli Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-257. szám)
1956-10-02 / 232. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI K.5070 # BARANYA MEGYEI PAR.BIZOTTSÁG 15 A MEGYEI TANÁCS LAP, XIII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1956 OKTOBER 2 Hallják meg szavunkat! „Vagy alusznak, vagy nem hallják, vagy talán nem is akarják“ — e három lehetőség között válogathatunk, ha azt kutatjuk, miért nem érkezik a lapunk hasábjain közölt bírálatokra válasz egyes intézményektől, üzemektől, hivataloktól. Gyakran hajlamosak voltunk arra, hogy azt higyjük: nem hallják a bírálatot az illetékesek, nem jutott fel a lap a minisztériumba, nem olvasta el az újságot a megbírált igazgató. De most hogy a Szabad Nép vezércikkben foglalkozott azzal, hogy sokan fogadják süket füllel a hibára figyelmeztető szót, most már egyre tisztábban látjuk, hogy a bírálat ilyetén való „fogadása“ nem helyi, hanem országos jelenség. Országos jelenség azis, hogy a dicséretet, a tévedést több észreveszik az újságban az érintettek, mint a találó, kivédhetetlen bírálatot. Természetesen helyes az, ha észreveszik a dicséretet, ha a rossz helyre címzett bírálatot helyes címre irányítják (mint azt például a Hús- és Tejkiskereskedelmi Vállalat tette, mikor a leszállított árucikkek eltűnéséért helytelenül hibáztatták), de ugyanilyen helyes lenne az is, ha a Vendéglátóipari Vállalat szavát volna a szisimem üdítő italok árusítása ügyében. Sőt, továbbmenve: nemcsak helyes lenne válaszolni a Sajtóban megjelenő bírálatokra, hanem törvényszabta kötelesség is. A dolgozók bejelentéseiről és azok intézéséről szóló 1954. évi egyes törvény határozottan utasítja erre a szerveket. Vajon a sajtóban megjelenő bírálat tekinthető-e másnak, mint a dolgozók bejelentésének?! Nyilvánvalóan nem, hiszen egy-egy újságcikket az esetek nagy többségében a szerkesztőségbe érkező panasz, bejelentés előz meg. Gyakran nem is egy, de több Panaszra, a közvélemény hangjára veszi kezébe az újságíró a tollat vagy ül le az írógép mellé és önti formába, foglalja írásba a nép kívánságát, hangját. Törvényszabta kötelessége tehát minden szervnek — a minisztériumoktól kezdve az üzemekig, vállalatokig, — hogy ne csak válaszoljanak a bírálatra, hanem intézkedjenek is és intézkedésükről tájékoztassák a szerkesztőséget, azaz közvetve magukat a dolgozókat, a népet." igaz, előfordulhat, hogy kellemetlen kérdésekre kell válaszolni, hogy olyan hibákrl és kijavításukról kell számot adni, amelyeket legszíveseb .*.n suba alá rejtene elkövetői.ty. jfa nem hajlandó fedetlen Mellel odaállni a megbírált a közvélemény nyilvánossága és a mi akkor a teendő? Egyszerű: nálunk nem elszigetelve, külön-külön dolgoznak az emberek, hanem közösségben. A közösségnek, a Pártszervezetnek, a kommrtenistáknak kell tút ilyen esetben sorompóba lépniök és együttes erővel arra bírni a megbírált elvtársat, hogy pártosan fogadja a kritikát. Ez a módszer valóban növelné a közösség minden egyes tagját, növelné felelősségérzetüket és nem utolsó sorban közvetlenebbül is bizonyítaná, hogy nálunk a vezetők felelősek a közösség előtt cselekedeteikért. De éppen a felelősségtől félve nem akarják meghallani » Pártsajtó bírálatát. — Pedig •nem ártana emlékezni a jó »"»gyár közmondásra: nem •Icara!»nak _ nyögés a vége! 3$®cSAkHQvmhl A romanyai Béke Termelőszövetkezetben javéban folyik." a talajelőkészítő munka* A szántással egyidőben végzik a vetést is. Eddig 40 hold őszi búzát vetettek el. Azonkívül kész a magágy még húsz holdon. Ide a hét folyamán vetik el a magot Hásságyon nagy fásításba kezdenek az őszön. A helyi tsz 13 holdat fásít a Malomvölgyben és a Hétsoros dűlőben. Ezt a területet másra nem tudta felhasználni. Helyette az OFA-földekből vett át 44 holdat. A községi erdőbirtokosság is fásít, összesen öt holdat a Háromszög dűlőben Gazdag tartalmú tájékoztató könyv készül Baranya megyéről, melyet Kolta János, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa vezetésével szakértő kollektíva állít össze. A könyvben megtalálhatók Baranya műemlékei, földrajza, történelme Minden ember elhelyezéséről gondoskodunk — A járási átszervezéssel kapcsolatos személyi ügyekről tárgyalt a MESZÖV igazgatósága — A Földművesszövetkezeteik Baranya megyei Központjának Igazgatósága tegnapi ülésén foglalkozott a három megszűnő járás szövetkezeti központja dolgozóinak elhelyezésével, sz Igazgatóságot az az alapelv vezérelte, hogy sem a sásdi, sem a sellyei, sem a pécsváradi járási központok munkatársait nem szabad tovább bizonytalanságban tartani és gondoskodni kell szaktudásuknak és képzettségüknek megfelelő elhelyezkedésükről. Az átszervezés során mintegy 50 ember vár további sorsára kedvező döntést. Ennek érdekében mindhárom járásban meghallgatták a főkönyvelőktől kezdve az adminisztrátorokig a munkatársaknak azt a kívánságát, hogy hová akarnak elhelyezkedni. A tegnapi megyei igazgatósági ülésen az elnökök már tolmácsolták ezeket a kívánságokat. A Megyei Igazgatóság minden dolgozó kívánságát meghallgatta, majd javaslatokat tett jövőbeni beosztásukról. Ezek a javaslatok határozati erőre emelkedtek, amelyeket az illetékes szakosztályvezetők kötelesek végrehajtani. Három-négy fő kivételével az igazgatóság valamennyi járási munkatárs elhelyezéséről döntött. Az átszervezés során legnagyobb részük a szövetkezeti rendszeren belül dolgozik továbbra is. A személycseréket úgy ejtették meg, hogy a községi földművesszövetkezeteket minél több széleslátókörű, gyakorlott vezetővel erősítsék meg. Legújabb vállalatunk: MEZŐSZÖV Pécs — Jövőre már 60 millió forint értékű kisgépet és felszerelést hoznak forgalomba a megyében. — Elgondolások magyar— jugoszláv földművesszövetkezeti csereintézmény létesítésére. Ma nyílik meg egy számlája a legújabb baranyai Vállalatnak, a Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetkezeti Vállalatnak és ezzel a Réth utca 33. szám alatti telephely vállalati rangsorba emelkedik. Salamon Gyula elvtárs, legfiatalabb vállalatunk igazgatója a következőket mondotta el lapunk munkatársának: -- Vállalatunk az országos egyszerűsítés során azért jött létre, hogy ne Budapesten, hanem közvetlenül a megyében legyen egy olyan szerv, amely időben gondoskodik az egyénileg dolgozó parasztság, de elsősorban az egyszerű társulások és a termelőszövetkezetek kisgép, mezőgazdasági szeráru, alkatrész, len és kender áru igényének kielégítéséről, valamint a falusi lakosság épületanyag ellátásáról. Vállalatunk az állami gazdaságokat és a gépállomásokat is ellátja a központi készletgazdálkodás alá vont árukká. Tavaly ezekből a portékákból 24 milliós forgalmat bonyolított le elődünk, a képmi 1957-ben már 60 millió értékű árut kívánunk eladni a földművesszövetkezeteken és az állami kereskedelmen keresztül. Távolabbi terveinkben az is szerepel, hogy megbeszélést kezdeményezzünk az eszéki jugoszláv földművesszövetkezeti vezetőkkel. Szeretnénk ugyanis Eszéken egy olyan mezőgazdasági kisgép szaküzletet létrehozni, amelynek ellenében itt Pécsett a jugoszláv földművesszövetkezeti szervek ugyancsak egy önálló bolton keresztül hoznák forgalomba a jugoszláv bútoripar termékeit. A 300000 tonna szénért A pécsi és a komlói bányászok teljesítették harmadik negyedéves tervüket Megyénk két szénbányászati trösztjének dolgozói jelentették, hogy teljesítették III. negyedéves tervüket. A pécsi szénmedence bányakerületeinek versenyében az alső Melyet az élüzem címmel kitüntetett vasasi bányászok szerezték meg, akik a harmadik negyedév minden hónapjának előirányzatát túlszárnyalták: szeptemberben terven felül 2 220 tonna szenet szállítottak külszínre. A pécsbányai és a pécsszabolcsi bányászok nem követték az élenjáró vasasnak példáját s ezért a pécsbányaiak szeptemberben 1 310, a szabolcsiak pedig 2 410 tonna szén adósságot halmoztak fel. A Pécsi Szénbányászati Trösztnek szeptember 29-én, szombaton reggel mintegy 4000 tonna szén adóssága volt. Az adósság törlesztéséért a pécsi szénmedence bányászai vasárnap is bányába szálltak s ezen a napon kétezerötszáz tonna szenet termeltek. A vasárnapi műszak azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy tröszti szinten pótolni tudják a szeptemberben felgyülemlett adósságot. A tröszt tehát szeptemberi előirányzatát nem teljesítette, de júliusban és augusztusban szerzett 2100 tonnás előnyük elegendő volt arra, hogy a harmadik negyedéves tervet 600 tonna szénnel túlteljesítsék A pécsi bányászoknak azonban az eddiginél fokozottabb lendülettel kell dolgozniuk, mert a második félévre a tervein felüli 300 ezer tonna szénből 12 ezer tonna szén külszínre szállítását vállalták magukra, s ebből a szénmennyiségből jelenleg mindössze 600 tonna van felszínen. Komló 6560 tonna szenet adott terven felül a III. negyedévben. Komló bányászai a Központi Vezetőség felhívására 13 300 tonna szén kitermelését vállalták a II. félévben. Bár ez a szénmennyiség csak töredéke annak a 300 ezer tonnának, amit az ország szénbányászata a II. félévre terven felül vállalt, mégis számottevő jelentősége van a komlói felajánlásnak, s ez ez a szénmenynyiség — legalább is nagyrészben — külföldi import szenet pótol. A Központi Vezetőségnek tett felajánlás alkalmával a komlói bányák műszaki és fizikai dolgozói azt a célt tűzték maguk elé, hogy a III. negyedév során annyi szenet adnak terven felül a népgazdaságnak, amennyi elegendő lesz éves tartozásuk elszámolására is. Ezt a célt Komló bányászai nemcsak elérték, hanem túl is szárnyalták. A III. negyedévben terven felül kiadott 6500 t ma szénnel mintegy 60 tonnával túlteljesítették esedékes évi tervelőirányzatukat. A sikerből Béta-akna kivételével a komlói tröszt valamennyi üzeme kivette részét. Az első helyen mégis a kis szászvári üzemet kell említeni, amely az élüzemi szintet túlteljesítve, 113,3 százalékos negyedévi átlagot ért el és közel 2 és félezer tonna szenet adott negyedéves tervén felül. Dicséret illeti ezért az üzem valamennyi műszaki és fizikai dolgozóját, akik Drjenovszki Béla üzemvezetővel az élen mindent elkövettek, hogy a termelés növelése mellett az önköltség csökkentésében, a minőség javításában is példát mutassanak s ez évben harmadszorra is megszerezzék maguknak az élüzemi címet és a velejáró jutalmakat. Ugyancsak dicséretre méltó a nagymányoki bányaüzem eredménye, amely 1032 tonna, valamint a mázai üzem, amely 324 tonna szenet adott tervén felül a III. negyedévben. A komlói üzemek közül a III. negyedévben III-as akna vitte el a pálmát. Az üzem dolgozói ebben a negyedévben azt a célt tűzték maguk elé, hogy túlteljesítik az ét üzemi szintet, s ezzel kiharcolják a jogot arra, hogy üzemüket Ságvári Endréről, a munkásmozgalom mártírjáról nevezhessék el. Az üzem dolgozói. Hegybíró Béla üzemvezető irányítása mellett a kitűzött ceuiák derekasan megfeleltek, 1,8 százalékkal túlteljesítették az üzemükre érvényes élüzemi szintet. Dicséretet érdemelnek Kossuth-bánya fizikai és műszaki dolgozói is. A III. negyedév során 0,1 százalékra megközelítették az élüzemi szintet s ezzel nemcsak éves tiltásukat számolták fel, hanem több, mint 3000 tonna előnyre is tettek szert, esedékes évi előirányzatukkal szemben. Elismerés illeti Anna-akina dolgozóit is, mert augusztusi, de különösen szeptemberi jó munkájuk következtében hosszú idő után először teljesítették túl — 370 tonnával —a negyedéves tervüket. Béta-aknát ebben a negyedévben alaposan összerántották a váratlanul beköszöntő geológiai nehézségek úgy, hogy az akna több, mint 2 és félezer tonnás adóssággal zárta a III. negyedévet. Meg kell azonban jegyezni, hogy éves viszonylatban még így is a legjobb üzemeink közé tartozik, esedékes éves tervét több, mint 3000 tonnával túlteljesítette. A komlói bányászok tehát áldozatos munkával beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A vállalt 13 ezer tonnával közel 60 százalékát az időszak első felében külszínre szállították. Forog a bor Az élüzem címmel kitüntetett Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat elé egymás után gördülnek a teherautók, szállítják a bort. (Garay Ferenc felvétele.) 99Mindent a gazdálkodókért!“ Megérkeztek a földművesszövetkezeti kölcsöngépek a dinnyeberki gazdák részére Nem véletlen, hogy a szentlőrinci Körzeti Földművesszövetkezet területén alakult meg a megye első géphasználati társulása, a közeli Kacsótán. A földművesszövetkezet vezetői különösen Demse Ferenc ügyvezető elvtárs — lelkesen szervezik a falvak parasztjai körében az egyszerű társulásokat, szakcsoportokat. Nemrégiben Dinnyeberkiben alakult aprómagcséplési társulás. Az idény társulásnak 33 tagja van és bár nem kapták meg a működési engedélyt, a fmsz elintézte, hogy az aprómag-cséplőgép kimenjen a községbe. A dinnyeberkiek nem csak az aprómagcséplést szeretnék közösen végezni, hanem a szántást is, meg a többi munkát is a határban. Ehhez azonban gépre lenne szükségük. Először azt szerették volna, ha a szentlőrinci gépállomás ad kölcsönbe vagy használatra látogató gépeket. Ugyanis a községet rossz időben nehéz megközelíteni, s ilyenkor elesnek minden segítségtől. A földművesszövetkezet azonban másként intézte el a aiignyeberki parasztok kérését. Jobban és a parasztok hasznára. Kisgépeket biztosított a falunak, melyet a szövetkezet ad bérbe és használatra a gazdáknak. A parasztok gondozzák, megóvják és természetesen használják. Ezért aránylag csekély bért fizetnek a földművesszövetkezetnek. Az ekék, vetőgépek, kultivátorok és egyéb kisgépek már meg is érrkeztek a szentlőrinci földművesszövetkezethez és hamarosan megkapják a dinnyeberkiek azokat. A további tervekről is érdemes szólni. A földművesszövetkezetnél úgy tervezik, hogy az aprómagcséplő időszakos társulást a közeljövőben átalakítják aprómag termelő szakcsoporttá, melynek nagy előnye van. Többek között a gazdák jobban értékesíthetik terményüket, biztosítva van a gépi munka és a földművesszövetkezet is pontosan tudja már jóelőre, mennyi aprómagra számíthat abban az esztendőben. G. B. Megnyílt Pécs első cipőszalonja A Kossuth Lajos utca elején, a Boltív közzel szemben, a Pécs Ruházati Bolt cipőszakmjának kirakatában pompás, férfi, női és gyermekcipők sorakoznak egymás mellett. Az üzletben neonfény világít, zöld és barna színű higiénikus műanyag padló, tíz méter széles süllyesztett próbatükör van, amelyben a vevők minden oldalról nézegethetik a kiválasztott cipőt. Az ötméteres nagy üvegvitrinben pedig egymás mellett sorakoznak azok a cipőmodellek, amelyek közül a vásárló a modern lengőszékeken ülve, bőségesen válogathat. A járatban és az üvegvitrinben is csak olyan cipőket tartanak, amelyek az üzletben is kaphatók. Ez a fővárosi nívójú, csillogó üzlet arról híres, hogy itt olyan minőségi cipőket, hoznak forgalomba, amilyeneket más üzletekben egyáltalán mm árusítanak. Emellett megtalálhatók azok a cipők is, amelyeket más boltokban is forgalomba hoznak. A polcokon ötezer pár cipő sorakozik egymás mellett a dobozokban. Mintegy 2 millió forint értékű árukészlettel rendelkezik ez a cipőszalon, amelyet október elsején, hétfőn délelőtt 9 órakor nyitottak meg a nagyközönség előtt. A legolcsóbb férfi cipő 165 forint, a legdrágább 500. A női cipők ára 135—400, a gyermekcipőké pedig 60—180 forint. Kizárólag ebben az üzletben kaphatók a 475 forintos néger, barna, sima, minőségi borjúboxbőrből készült férfi export cipők. Az ugyanilyen női, ragasztott bőrtalpú cipő ára pedig 375 forint. Megtalálhatók az üzletben a pécsi Kossuth Cipész KTSZ, a pécsi helyiipari vállalat, a Szigetvári Cipőgyár, a komlód helyiipari vállalat legszebb gyártmányai. Új vájáriskola Pécsszabolcson Pécsszabölcsön a Györgyakna melletti legényszállót vájáriskola céljára megkapta a pécsbányatelepi 508. sz. Ipari tanuló intézet. Az új vájáriskolában — ahol a tanítást rövidesen megkezdik — 65 elsőéves és 16 másodéves tanulót helyeznek el. Új bolt Felsőegerszegen Községünkben, Felsőegerszegen rövidesen átadjuk rendeltetésének az új boltot. Az épület mintegy 250 ezer forint értékű. A falu dolgozói korszerű üzletben szerezhetik be ezután a szükséges árucikkeket. A bolt épületének építésében a falu dolgozói is segítettek — mintegy 200 munkanappal, valamint fogatokkal járultak hozzá a munkálatok elvégzéséhez. GELE*' ~c!BR JENŐ LIS&LiCapkár