Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1957. FEBRUÁR 27. Mint a szemünk fényére Néhány héttel ezelőtt egyik taggyűlésen három tagfelvétel került napirendre. Órák hosszat vitatkoztak ügyük felett, új és új kérdéseket tettek fel, ismerősök, barátok mondták el véleményüket, néha szigorú keménységgel, máskor viszont megértően, de mindig emberséggel, az igazságot keresve. S a végén kettőt maguk közé fogadtak, a harmadikat viszont elutasították. Az indok: gyenge jellemű ember, úgy ingott, ahogyan a szél fújt. De üljünk csak be bármelyik taggyűlésre, hallgassuk végig a havonként összegyűlő pártaktivisták felszólalását, mindenütt, ahol a pártról, a párt szervezéséről van szó, ugyanezt a légkört találjuk. Lenintől tanultuk, de az élet, az októberi események tanítottak meg rá igazán, hogy óvjuk, vigyázzuk a párt tisztaságát. Október előtt közel egy millió tagot számlált a párt s az ellenforradalom első szele darabokra szaggatta, mert a tagok egy részét a karrierizmus vitte a pártba, belülről ásták alá elméleti és szervezeti egységét s a legdöntőbb órákban tehetetlenné tették. Pedig hányszor sütkéreztünk a „nagy párt” dicsfényében s beszéltünk a megbonthatatlan egységről, miközben súlyos bajok rejtőztek a mélyben! Mit mondanak ma a párt egyszerű katonái? „Legyünk kevesebben, de azok teljes szívvel, meggyőződéssel álljanak a párt zászlaja alá”. Szavaikból a párt féltése, a szocializmus ügye csendül ki. A párt nem ölelheti fel a munkásosztály egészét, még csak a nagyobb részét sem; a kommunista párt az osztály élcsapata, amely tanít, nevel, szervez. Ebbe a családba csak azok tartozhatnak, akik elismerik a párt eszméjét, a marxizmus—leninizmus tanításait, elfogadják a párt politikáját s azokért készek mindenkor dolgozni a pártonkívüliek között. Ma az elvtársak a párttagság megtisztelő fogalmát hangsúlyozva egy jottányit sem engednek az ideológiai és szervezeti egység megteremtéséből. Magas a mérce, bár egyesek elegendőnek tartják, ha valaki kijelenti, hogy szocializmust akar. Ezen az alapon készek felvenni az alapszervezetbe, nem törődve azzal, hogyan értékeli az októberi eseményeket. Azt mondják: ez másodrangú. A kommunisták többsége azt az álláspontot vallja, hogy az a kommunista, aki nem látja világosan az októberi napok ellenforradalmi jellegét, a restauráció veszélyét, az nem tud megfelelően küzdeni az ellenforradalom maradványaival, a ma is jelen lévő nacionalista, soviniszta nézetekkel szemben. Nem ítélik el őket ezért, nem is bélyegzik meg véleményüket, de azt tanácsolják nekik, hogy addig ne lépjenek a pártba, amíg nem értenek egyet a párttal az alapvető kérdésekben. A szocializmus elfogadása mellett az ellenforradalom tényének elismerése, megértése is ide tartozik. Jó ez, nagyon helyes ez a világos, határozott állásfoglalás. Ugyanis ahogy rendeződik a helyzet, kilábolunk a nehéz gazdasági kátyúból és politikailag is konszolidálódnak a nézetek, azzal párhuzamosan ismét feltűnnek a politikai szélkakasok. Októberben még meg culpázva szaggatták darabokra a tagsági könyvüket, ma viszont közelednek a párt felé. Gyakran kerülő úton, régi alapszervezetükben nem jelentkeznek, mert ott ismerik viselt dolgaikat, hanem a területi alapszervezetnél kérik felvételüket. A mostani politikai légkörben, a kommunisták világos és egyértelmű fellépése lehetetlenné teszi — és kell is hogy tegye — a pártba való beépülésüket. Semmi szükség rájuk, sőt az első időben befurakodottakat is kizárják soraikból. Az elmúlt esztendők hibái, az ellenforradalmi események következtében természetesen sok becsületes kommunista is megzavarodott, olyanok is, akik ma még ingadoznak, de keresik a párt felé vezető utat. A pártépítő munka bonyolultságát mutatja, hogy számos alapszervezetben elzárkóznak előlük. Az ok a bizalmatlanság. A megjelenési forma szinte alapszervezetenként különböző. Néhol egyes vezető gazdasági funkcionáriusok is köpönyeget fordítottak s ebből következik a kívülállók iránti általános bizalmatlanság. Ezek a vezetők nagyon is rászolgáltak arra, hogy ne vegyék fel őket a pártba, de mi haszna egy kalap alá vonni mindenkit. Többször hallani: „Miért csak most jönnek, most amikor már kezd rend lenni”. Ezek az idős elvtársak az első napokban csatasorba álltak, nem egy fegyverrel a kézben segített a rend helyreállításában, hadakozott a munkástanács intézkedéseivel szemben. Csak egyet értenek meg nehezen: ők előbb rádöbbentek arra, hogy mi történt hazánkban, mert kora ifjúságuktól a munkásmozgalomban tevékenykednek, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek. A fiatalabbak viszont, akik nem ismerik 1919-et, a kapitalizmust, nem eléggé harcedzettek, könynyebben összezavarodhattak és természetesen nehezebben tisztázódnak bennük az események is. Ki más segíthetné őket a helyes útra, mint az elvhű, tapasztalt kommunisták! Velük szemben félre kell tenni a bizalmatlanságot. Sokszor, nagyon sokszor fel kell még keresni őket, baráti eszmecserében tisztázni a múlt hibáit, az ellenforradalmat és az új párt, a kormány politikáját. E nélkül megreked a pártszervezés, a legveszélyesebb kátyúba, a szektarianizmusba süllyed. Igaz az, hogy nem akarunk nagylétszámú pártot, de a számok hangsúlyozása veszélyes, a minőség és mennyiség fogalmának ismétlése könnyen nehéz problémák elé állíthat bennünket. A mennyiség és minőség két fogalom, de egységes: annyi kommunista legyen az alapszervezetben, a megyében, amennyi kommunista van a községben, üzemben, a megyében. Nyerjük meg mindazokat a párt számára, akik elindultak a feléje vezető úton, akkor is, ha ez nehéz, fáradságos vitákba is kerül. Erősödik, fejlődik a munkáspárt, szívből örülünk egészséges gyarapodásának, tisztaságának, őrizzük ezt továbbra is, mint a szemünk fényét. Azzal is, hogy a ma még kétségek között lévő volt becsületes, tiszta életű, magatartású, közszeretetben lévő volt MDP-tagokat is az új párt soraiba hívjuk. Nekik közöttünk a helyük! Éjféltől reggel 4 óráig tart a kijárási tilalom A rend fokozatos helyreállásának és a dolgozók érdekeinek figyelembe vétele alapján a Baranya megyei rendőrfőkapitányság és a honvéd karhatalmi parancsnok közli, hogy egész Baranya megye területére február 27-től a kijárási tilalom kezdetét 23 órától 24 órára változtatta. Egész Baranya megyében tehát 24 órától reggel 4 óráig tilos a kijárás. Ezzel egyidejűleg a november 4-től szabad mozgást engedélyező összes igazolványok érvényüket vesztik. Ezeket az igazolványokat március 2-ig a Honvédelmi Karhatalmi Parancsnokságra kell beadni. Kérjük azokat a szerveket és üzemeket, akik nagyobb mennyiségben igényeltek és vettek fel dolgozóik számára szabad mozgást engedélyező igazolványokat, gyűjtsék azokat össsze és az igényléskor benyújtott névjegyzék alapján egyszerre adják le. Kigyulladt Nehru repülőgépe N jugoszláv Hifi államtitkár az európai biztonságról Kományhatározat a gépállomásokról — Szőke Mátyás miniszterhelyettes sajtótájékoztatója — A kormány határozatot hozott a gépállomások átszervezéséről, amely rövidesen a hivatalos lapban is megjelenik. Erről tájékoztatta kedden a parlament épületében a sajtó képviselőit Szőke Mátyás, földművelésügyi miniszterhelyettes. Már korábban felvetődött a kérdés, hol csoportosítsák a nagy mezőgazdasági gépeket: az állam továbbra is a gépállomásokon mint állami üzemekben tartsa és bérmunka, vagy gépkölcsönzés alapján végezzen munkát velük, vagy pedig bocsássák ezeket a gépeket a termelőszövetkezetek rendelkezésére, ahol esetleg jobban és olcsóbban tudnák kihasználni. Ezt a kérdést vizsgálják, annyi azonban máris bizonyosnak látszik, hogy a szövetkezetek ma általában nem rendelkeznek olyan anyagi erővel, hogy a modern mezőgazdasági nagy gépeket meg tudnák vásárolni, nem rendelkeznek megfelelő technikai felkészültséggel a gépek üzembetartására és jó üzemeltetésére, nincs megfelelő szakemberük. Ez volt egyik legfontosabb indoka a kormány elhatározásának, hogy fenntartja a gépállomások rendszerét. A termelőszövetkezeteknek — döntés ugyan még nincs ebben a kérdésben — valószínűleg megengedik, hogy vásároljanak mezőgazdasági nagygépeket is úgy, ahogy szállítási gépeket már eddig is vásárolhattak. A kisgépek, mint az állattenyésztés gépei, szállítógépek, az üzem belső gépesítéséhez szükséges gépek feltétlenül a termelőszövetkezet tulajdonában kell, hogy legyenek. (Folytatás a 2. oldalon.) Délszláv és cigánybál lesz a hét végén HÉTFŐ: 5926,5 A baranyai bányászok termelése hét-nap mír megközelítette a 600 vagont. Mindkét tröszt havi átlagteljesítménye elérte a 108 százalékot, sőt a komlóiaké már majdnem a 109-et. A baranyai bányászok ezen a napon összesen 5926,5 tonna szenet termeltek. Tegnap tévesen közöltük a február 23-i eredményt. Nem 578 tonna, hanem 578 vagon szenet adtak a bányászok. a szegedi egyetemen A szegedi orvostudományi egyetem szemészeti klinikáján — új műtéti eljárással — sikeresen gyógyítják azokat a betegeket is, akiknek szemében trachoma következtében már nagymértékben elpusztult a kötőhártya. Az új eljárás szerint a szegedi orvosok a szem belső felszínén a betegség által még teljesen el nem pusztított kötőhártyamaradványokat hátrább csúsztatják, s az így szabaddá vált felületet teljesen kitöltik a szájból vett nyálkahártyával. Negyvennyolc óra alatt egy kétszobás családiház „Családiház gyárat“ rendeznek be Bánszálláson A szénbányászati kísérleti üzem főmérnökségének munkacsoportja hosszabb ideje kísérletezik új építőanyag előállításával. Ezzel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste Zoller Jenőt, a kísérleti üzem vezető főmérnökét, aki " a kutatások eddigi eredményeiről érdekes felvilágosítást adott. — Az a cél vezérelt bennünket, hogy meggyorsítsuk a bányász családiházak építését — mondotta a főmérnök. — Kutatásaink két évre nyúlnak vissza és ma már ott tartunk, hogy ebből az olcsó anyagból készült panelekből kétszobás, mellékhelyiséges, korszerű családiházakat tudunk építeni. Az új anyag könnyebb a téglánál, jobb hang- és hőszigetelő, mint az üreges tégla, a szilárdsága pedig azonos a tégláéval. — Kísérleteink alapján az említett családiház felépítése az elemek gyártásával együtt 48 óra. A házba azonnal be lehet költözni mivel a falakat előre vakolják, mázolnak, stb. A lakásban beépített berendezések is lesznek. — A panel előállítása nem költséges. — Számításaink szerint az új anyagból előállított családiház ára 60 000—70 000 forint, míg a hagyományos anyagokból épült családiházak építési költsége 90 000—100 000 forint között mozog. Ez az összeg azonban a szállítási és gyártási tényezőktől függően valószínűleg tovább csökkenn Ózd mellett, Bánszálláson már épül az első kísérleti üzem és előreláthatóan júliusban meg is indul a panelházak gyártása. Számításaink szerint itt naponta négy családiházhoz elegendő elemet állítunk elő, 1958-tól pedig már évi 2 400— 3 000 családi házhoz szükséges elemet tudnak gyártani. — A nagyközönség az első panelházakat már május vége felé meg is tekintheti. Az a tervünk, hogy szeptemberben—októberben hazánk nagyobb bányavidékein a bánszállásihoz hasonló „családiház-gyárakat“ állítunk fel. Jlsstjen lesz a tavaszi divat ? Eldugott helyen, az Ágota utca 1-ben van a pécsi Kesztyű- és Bőrkonfekció Kisipari Szövetkezet üzeme. A régen roskadozó házat korszerűsítették, sőt még egy új szárnnyal és emelettel toldották meg. Azóta a szövetkezet közel kétszáz tagja és alkalmazottja, korszerű, tiszta helyiségekben dolgozhat. A szövetkezetnek ebből az üzeméből diktálják a pécsi táska és bőrdíszmű divatot. Itt készül a pécsi boltokban megtalálható majdnem valamenynyi táska, öv, kazetta, utazótáska, bőrönd, orvosi táska, neszeszer, pénztárca és oldaltásika. A kesztyűket pedig, amelyből húszezer párat gyártanak negyedévenként — a világ minden táján hordják."* Hollandiában, Angliában, Bel giumban, Finnországban, Albá-niában, Dél-Amerikában, Afrikában, sőt Ausztráliában is. Az odakint ^ jó magyar boxosok a melbournei kormán vná volt rycsx kesztyűkrientalt em mutatottaz ,látszottak. S valószónű hogy 1 ,3 dc esti Papp Laci is az itt készült box- s hangulat lett úrrá kesztyűben nyerte meg hy-t mindenkin. A megyei madszor az olimpiai bajnokság i tanács otthonosan fel... . . . idíszített klubtermé-A d'yattfisk* - feszítők na-ff,ere meghatódott emponta 60-70 szép női táskát fkerek ültek hétfőn készítenek. Egy hosszú asztal 'este hogy elköszönjen szabják, másutt a széleket ijenek egymástól, s vékonyítják, a sarokban pedig? méltóképpen búcsúzza ■"' ,i nak attól a tizenhár , kilenc munkatárstól, * GblVaS (akik hosszú munkás élet után nyugdíjba A belügyminisztérium fel- vonulnak, hívja mindazokat, akiknek A tanács valameny hozzátartozói a BM valamelynyi dolgozója nevészervénél teljesítettek szolga- (i ben Katona Lajos v.latot és az októberi események, i b. elnök búcsúztatta során meghaltak, megsebesül- (i a távozókat. Méltattatek vagy eltűntek, s eddig mégi odaadó, áldozatkész nem jelentették be, jelentkez- (i munkájukat. zenek Budapest,„ Zrínyi u.”. „A búcsú mindig 4. szám alatt. t fájó, — mondta, —s már a bélésekkészülnek nagy gondossággal. A műhely végében nagy asztalon kész táskák sorakoznak. Anyaguk az úgynevezett bőrplasztik és a Pécsi Bőrgyár újdonsága, a fényezett sertésbőr. Mindkét anyagból tetszetős és viszonylag olcsó táskák látnak itt napvilágot. A munkát Tarján László irányítja, aki egyébként a pécsi táska-divatot is tervezi. Feltesszük neki a nőket érdeklő kérdést: milyen színek és milyen formák lesznek divatosak az idén? — A divat még rejtély. Annyit azonban elárulhatok, hogy táskában és övben erősen színes dolgok lesznek. Súllyal a kék, mégpedig az encián kék. Nagyon „megy” majd a nedvzöld és a szürke, egyébként minden szín, amit a nők szeretnek. Gyártunk rózsaszínű, meggyszínű, lila és sárga retikülöket is.. . Az eddig megszokott fazonok továbbra is „tartják magukat”. Nagyon kedvelt a la pos, hosszú táska-forma keret- xr i. -i• • «u»,. -tel és anélkül. Vannak próbás- Kulturális küldöttség utazott Bulgáriába hozások a húzott, ráncolt táskákkal és a doboz-formákkal is kísérletezünk. Az idén ismét kapható lesz 76 forintért a nagyon kedvelt sima, zippzáras, egyfülű bőr-plasztik táska. Egyébként most készült el egy új fazon első darabja, amelyet egyelőre fekete és meggyszínű plasztikból készítünk. A magyar-bolgár kulturális egyezmény 1957. évi munkatervének megtárgyalására és aláírására kulturális küldöttség utazott a Bolgár Népköztársaságba. A küldöttség vezetője: Téter János, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke. Búcsúzó nyugdíjasok ilyenkor valahogy úgy érzik az egymástól elköszönök, hogy életük jelentős részétől válnak meg.“ Rámutatott arra, hogy a mostani elválást mégsem jellemezheti a feledés. A nyugdíjba vonulók továbbra is a megyei tanács népes családjához tartoznak s ezután is figyelemmel kísérik sorsuk alakulását. A nehéz, de megtisztelő közszolgálati munka után jól megérdemelt, békés öregkort kívánt a távozóknak. A nyugdíjba vonulók jutalomban részesültek, majd vacsora következett. Egymásután hangzottak el a pohárköszöntők, így özvegy Kovács Antalné és Rácz Árpád tolmácsolta a nyugdíjasok köszönetét a kedves figyelemért. Egész eddigi életüket jellemző kötelességérzet hangja csendült ki szavaikból, amikor felajánlották további segítségüket a helyüket elfoglaló fiataloknak, őket bátorították, biztatták a kezdet nehézségeinek leküzdésére — példákat hozva elő tapasztalataik gazdag tárházából. Rövidesen nyoma sem volt már az elfogódottságnak, egészen családias, meghitt légkör teremtődött. A „Herkulesfürdői evr'Ak“ és a „Kék Dun .ör.~':::cp melódiái r,tellett az ünnepeltek emlékezetükbe idézték ifjúságukat, az együtt eltöltött évek derűs emlékeit. A keringő, majd a csárdás szívet pezsdítő ritmusaira fiatalos lendülettel táncra perdültek — mint valamikor, nem is olyan régen, számos báli estén. Az ünnepség befejeztével tizenkilenc megelégedett ember távozott a megbecsülés megnyugtató tudatával , érezve, hogy nem zárult be a kapu mögöttük. Valóban jó dolog továbbra is ahhoz a kollektívához tartozni, amelyben életük nagyobb felét töltötték.