Dunántúli Napló, 1957. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-27 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1957. FEBRUÁR 27. Mint a szemünk fényére Néhány héttel ezelőtt egyik taggyűlésen három tag­felvétel került napirendre. Órák hosszat vitatkoztak ügyük felett, új és új kérdéseket tettek fel, ismerősök, barátok mondták el véleményüket, néha szigorú keménységgel, máskor viszont megértően, de mindig emberséggel, az igaz­ságot keresve. S a végén kettőt maguk közé fogadtak, a harmadikat viszont elutasították. Az indok: gyenge jellemű ember, úgy ingott, ahogyan a szél fújt. De üljünk csak be bármelyik taggyűlésre, hallgassuk végig a havonként összegyűlő pártaktivisták felszólalását,­­ mindenütt, ahol a pártról, a párt szervezéséről van szó, ugyanezt a légkört találjuk. Lenintől tanultuk, de az élet, az októberi események tanítottak meg rá igazán, hogy óv­juk, vigyázzuk a párt tisztaságát. Október előtt közel egy millió tagot számlált a párt s az ellenforradalom első szele darabokra szaggatta, mert a tagok egy részét a karrieriz­mus vitte a pártba, belülről ásták alá elméleti és szervezeti egységét s a legdöntőbb órákban tehetetlenné tették. Pedig hányszor sütkéreztünk a „nagy párt” dicsfényében s beszéltünk a megbonthatatlan egységről, miközben súlyos bajok rejtőztek a mélyben! Mit mondanak ma a párt egyszerű katonái? „Legyünk kevesebben, de azok teljes szívvel, meggyő­ződéssel álljanak a párt zászlaja alá”. Szavaikból a párt féltése, a szocializmus ügye csendül ki. A párt nem ölelheti fel a munkásosztály egészét, még csak a nagyobb részét sem; a kommunista párt az osztály élcsapata, amely tanít, nevel, szervez. Ebbe a családba csak azok tartozhatnak, akik elismerik a párt eszméjét, a marxizmus—leninizmus tanításait, elfogadják a párt politikáját s azokért készek mindenkor dolgozni a pártonkívüliek között. Ma az elv­társak a párttagság megtisztelő fogalmát hangsúlyozva egy jottányit sem engednek az ideológiai és szervezeti egység megteremtéséből. Magas a mérce, bár egyesek elegendőnek tartják, ha valaki kijelenti, hogy szocializmust akar. Ezen az alapon készek felvenni az alapszervezetbe, nem törődve azzal, hogyan értékeli az októberi eseményeket. Azt mondják: ez másodrangú. A kommunisták többsége azt az álláspontot vallja, hogy az a kommunista, aki nem látja világosan az októberi napok ellenforradalmi jellegét, a restauráció ve­szélyét, az nem tud megfelelően küzdeni az ellenforrada­lom maradványaival, a ma is jelen lévő nacionalista, sovi­niszta nézetekkel szemben. Nem ítélik el őket ezért, nem is bélyegzik meg véleményüket, de azt tanácsolják nekik, hogy addig ne lépjenek a pártba, amíg nem értenek egyet a párttal az alapvető kérdésekben. A szocializmus elfoga­dása mellett az ellenforradalom tényének elismerése, meg­értése is ide tartozik. Jó ez, nagyon helyes ez a világos, határozott állásfog­lalás. Ugyanis ahogy rendeződik a helyzet, kilábolunk a nehéz gazdasági kátyúból és politikailag is konszolidálód­nak a nézetek, azzal párhuzamosan ismét feltűnnek a po­litikai szélkakasok. Októberben még me­g c­ulpázva szaggat­ták darabokra a tagsági könyvüket, ma viszont közelednek a párt felé. Gyakran kerülő úton, régi alapszervezetükben nem jelentkeznek, mert ott ismerik viselt dolgaikat, hanem a területi alapszervezetnél kérik felvételüket. A mostani politikai légkörben, a kommunisták világos és egyértelmű fellépése lehetetlenné teszi — és kell is hogy tegye — a pártba való beépülésüket. Semmi szükség rájuk, sőt az első időben befurakodottakat is kizárják soraikból. Az elmúlt esztendők hibái, az ellenforradalmi esemé­nyek következtében természetesen sok becsületes kommu­nista is megzavarodott, olyanok is, akik ma még ingadoz­nak, de keresik a párt felé vezető utat. A pártépítő munka bonyolultságát mutatja, hogy számos alapszervezetben el­zárkóznak előlük. Az ok a bizalmatlanság. A megjelenési forma szinte alapszervezetenként különböző. Néhol egyes vezető gazdasági funkcionáriusok is köpönyeget fordítot­tak s ebből következik a kívülállók iránti általános bizal­matlanság. Ezek a vezetők nagyon is rászolgáltak arra, hogy ne vegyék fel őket a pártba, de mi haszna egy kalap alá vonni mindenkit. Többször hallani: „Miért csak most jön­nek, most amikor már kezd rend lenni”. Ezek az idős elvtársak az első napokban csatasorba álltak, nem egy fegyverrel a kézben segített a rend helyreállításában, hadakozott a munkástanács intézkedéseivel szemben. Csak egyet értenek meg nehezen: ők előbb rádöbbentek arra, hogy mi történt hazánkban, mert kora ifjúságuktól a mun­kásmozgalomban tevékenykednek, gazdag tapasztalatok­kal rendelkeznek. A fiatalabbak viszont, akik nem ismerik 1919-et, a kapitalizmust, nem eléggé harcedzettek, köny­­nyebben összezavarodhattak és természetesen nehezebben tisztázódnak bennük az események is. Ki más segíthetné őket a­ helyes útra, mint az elvhű, tapasztalt kommunisták! Velük szemben félre kell tenni a bizalmatlanságot. Sokszor, nagyon sokszor fel kell még keresni őket, baráti eszmecserében tisztázni a múlt hibáit, az ellenforradalmat és az új párt, a kormány politikáját. E nélkül megreked a pártszervezés, a legveszélyesebb kátyúba, a szektarianiz­­musba süllyed. Igaz az, hogy nem akarunk nagylétszámú pártot, de a számok hangsúlyozása veszélyes, a minőség és mennyiség fogalmának ismétlése könnyen nehéz problé­mák elé állíthat bennünket. A mennyiség és minőség két fogalom, de egységes: annyi kommunista legyen az alap­­szervezetben, a megyében, amennyi kommunista van a községben, üzemben, a megyében. Nyerjük meg mind­azokat a párt számára, akik elindultak a feléje vezető úton, akkor is, ha ez nehéz, fáradságos vitákba is kerül. Erősödik, fejlődik a munkáspárt, szívből örülünk egészséges gyarapodásának, tisztaságának, őrizzük ezt to­vábbra is, mint a szemünk fényét. Azzal is, hogy a ma még kétségek között lévő volt becsületes, tiszta életű, ma­­gatartású, közszeretetben lévő volt MDP-tagokat is az új párt soraiba hívjuk. Nekik közöttünk a helyük! Éjféltől reggel 4 óráig tart a kijárási tilalom A rend fokozatos helyre­állásának és a dolgozók érdekeinek figyelembe vétele alap­ján a Baranya megyei rendőrfőkapitányság és a honvéd karhatalmi parancsnok közli, hogy egész Baranya megye területére február 27-től a kijárási tilalom kezdetét 23 órától 24 órára változtatta. Egész Baranya megyében tehát 24 órától reggel 4 óráig tilos a kijárás. Ezzel egyidejű­leg a november 4-től szabad mozgást engedélyező összes igazolványok érvényüket vesztik. Ezeket az igazolványokat március 2-ig a Honvédelmi Karhatalmi Parancsnokságra kell be­adni. Kérjük azokat a szerveket és üzemeket, akik nagyobb mennyiségben igényeltek és vettek fel dolgozóik számára szabad mozgást engedélyező igazolványokat, gyűjtsék azokat össsze és az igényléskor benyújtott névjegyzék alapján egyszerre adják le. Kigyulladt Nehru repülőgépe N­ jugoszláv Hifi államtitkár az európai biztonságról Kományh­atározat a gépállom­ásokról — Szőke Mátyás miniszterhelyettes sajtótájékoztatója — A kormány határozatot ho­zott a gépállomások átszerve­zéséről, amely rövidesen a hi­vatalos lapban is megjelenik. Erről tájékoztatta kedden a parlament épületében a sajtó képviselőit Szőke Mátyás, föld­művelésügyi miniszterhelyet­tes. Már korábban felvetődött a kérdés, hol csoportosítsák a nagy mezőgazdasági gépeket: az állam továbbra is a gépállo­másokon mint állami üzemek­ben tartsa és bérmunka, vagy gépkölcsönzés alapján végez­zen munkát velük, vagy pedig bocsássák ezeket a gépeket a termelőszövetkezetek rendel­kezésére, ahol esetleg jobban és olcsóbban tudnák kihasznál­ni. Ezt a kérdést vizsgálják, annyi azonban máris bizonyos­nak látszik, hogy a szövetkeze­tek ma általában nem rendel­keznek olyan anyagi erővel, hogy a modern mezőgazdasági nagy gépeket meg tudnák vá­sárolni, nem rendelkeznek megfelelő technikai felkészült­séggel a gépek üzembetartásá­ra és jó üzemeltetésére, nincs megfelelő szakemberük. Ez volt egyik legfontosabb indoka a kormány elhatározá­sának, hogy fenntartja a gép­állomások rendszerét. A termelőszövetkezeteknek — döntés ugyan még nincs ebben a kérdésben — való­színűleg megengedik, hogy vásároljanak mezőgazdasági nagygépeket is úgy, ahogy szállítási gépeket már eddig is vásárolhattak. A kisgépek, mint az állatte­nyésztés gépei, szállítógépek, az üzem belső gépesítéséhez szükséges gépek feltétlenül a termelőszövetkezet tulajdoná­ban kell, hogy legyenek. (Folytatás a 2. oldalon.) Délszláv és cigánybál lesz a hét végén HÉTFŐ: 5926,5 A baranyai bányászok ter­melése hét-nap mír­ megközelí­tette a 600 vagont. Mindkét tröszt havi átlagteljesítménye elérte a 108 százalékot, sőt a komlóiaké már majdnem a 109-et. A baranyai bányászok ezen a napon összesen 5926,5 tonna szenet termeltek. Tegnap tévesen közöltük a február 23-i eredményt. Nem 578 tonna, hanem 578 vagon szenet adtak a bányászok. a szegedi­ egyetemen A szegedi orvostudományi egyetem szemészeti klinikáján — új műtéti eljárással — si­keresen gyógyítják azokat a betegeket is, akiknek szemé­ben trachoma következtében már nagymértékben elpusztult a kötőhártya. Az új eljárás szerint a sze­gedi orvosok a szem belső fel­színén a betegség által még teljesen el nem pusztított kö­tőhártyamaradványokat hát­rább csúsztatják, s az így sza­baddá vált felületet teljesen kitöltik a szájból vett nyálka­hártyával. Negyvennyolc óra alatt egy kétszobás családiház „Családiház gyárat“ rendeznek be Bánszálláson A szénbányászati kísérleti üzem főmérnökségének mun­kacsoportja hosszabb ideje kísérletezik új építőanyag elő­állításával. Ezzel kapcsolat­ban a Magyar Távirati Iroda munkatársa felkereste Zoller Jenőt, a kísérleti üzem vezető főmérnökét, aki " a kutatások eddigi eredményeiről érdekes felvilágosítást adott. — Az a cél vezérelt bennün­ket, hogy meggyorsítsuk a bá­nyász családiházak építését — mondotta a főmérnök. — Ku­tatásaink két évre nyúlnak vissza és ma már ott tartunk, hogy ebből az olcsó anyagból készült panelekből kétszobás, mellékhelyiséges, korszerű csa­ládiházakat tudunk építeni. Az új anyag könnyebb a téglánál, jobb hang- és hőszigetelő, mint az üreges tégla, a szilárdsága pedig azonos a tégláéval. — Kísérleteink alapján az említett családiház felépítése az elemek gyártásával együtt 48 óra. A házba azonnal be le­het költözni mivel a falakat előre vakolják, mázolnak, stb. A lakásban beépített berende­zések is lesznek. — A panel előállítása nem költséges. — Számításaink szerint az új anyagból előállított családiház ára 60 000—70 000 forint, míg a hagyományos anyagokból épült családiházak építési költsége 90 000—100 000 forint között mozog. Ez az összeg azonban a szállítási és gyártási té­nyezőktől függően valószínű­leg tovább csökkenn Ózd mellett, Bánszálláson már épül az első kísérleti üzem és előreláthatóan júliusban meg is indul a panelházak gyártása. Számításaink szerint itt naponta négy családiházhoz elegendő elemet állítunk elő, 1958-tól pedig már évi 2 400— 3 000 családi házhoz szüksé­ges elemet tudnak gyártani. — A nagyközönség az első panel­házakat már május vége felé meg is tekintheti. Az a ter­vünk, hogy szeptemberben—ok­tóberben hazánk nagyobb bá­nyavidékein a bánszállásihoz hasonló „családiház-gyárakat“ állítunk fel. Jl­sstjen lesz a tavaszi divat ? Eldugott helyen, az Ágota utca 1-ben van a pécsi Kesz­tyű- és Bőrkonfekció Kisipari Szövetkezet üzeme. A régen roskadozó házat korszerűsítet­ték, sőt még egy új szárnnyal és emelettel toldották meg. Azóta a szövetkezet közel két­száz tagja és alkalmazottja, korszerű, tiszta helyiségekben dolgozhat. A szövetkezetnek ebből az üzeméből diktálják a pécsi tás­ka és bőrdíszmű divatot. Itt készül a pécsi boltokban meg­található majdnem valameny­­nyi táska, öv, kazetta, utazó­táska, bőrönd, orvosi táska, neszeszer, pénztárca és oldal­­tásika. A kesztyűket pedig, amelyből húszezer párat gyár­tanak negyedévenként — a vi­lág minden táján hordják."* Hollandiában, Angliában, Bel­­ giumban, Finnországban, Albá-­­niában, Dél-Amerikában, Afri­­kában, sőt Ausztráliában is. Az odakint ^ jó­ magyar boxosok a melbournei kormán vná volt rycsx kesztyűkrientalt em mutatottaz ,látszottak. S valószónű hogy 1 ,3 dc esti Papp Laci is az itt készült box- s hangulat lett úrrá kesztyűben nyerte meg hy-t mindenkin. A megyei madszor az olimpiai bajnokság i tanács otthonosan fel­... . . . idíszített klubtermé-A d'yattfisk* - feszítők na-f­f,ere meghatódott em­­ponta 60-70 szép női táskát fkerek ültek hétfőn készítenek. Egy hosszú asztal 'este hogy elköszön­­jen szabják, másutt a széleket ijenek egymástól, s vékonyítják, a sarokban pedig? méltóképpen búcsúzza ■"' ,i nak attól a tizenhá­r , kilenc munkatárstól, * Gb­lVaS (­akik hosszú munkás élet után nyugdíjba A belügyminisztérium fel-­­ vonulnak, hívja mindazokat, akiknek A tanács valameny hozzátartozói a BM valamely­­nyi dolgozója nevé­­szervénél teljesítettek szolga- (i ben Katona Lajos v.­latot és az októberi események, i b. elnök búcsúztatta során meghaltak, megsebesül- (i a távozókat. Méltatta­tek vagy eltűntek, s eddig még­­i odaadó, áldozatkész nem jelentették be, jelentkez- (i mun­kájukat. zenek Budapest,­­„ Zrínyi u.”. „A búcsú mindig 4. szám alatt. t fájó, — mondta, —­s már a bélések­­készülnek nagy gondossággal. A műhely végé­ben nagy asztalon kész táskák sorakoznak. Anyaguk az úgy­nevezett bőrplasztik és a Pécsi Bőrgyár újdonsága, a fényezett sertésbőr. Mindkét anyagból tetszetős és viszonylag olcsó táskák látnak itt napvilágot. A munkát Tarján László irá­nyítja, aki egyébként a pécsi táska-divatot is tervezi. Fel­tesszük neki a nőket érdeklő kérdést: milyen színek és mi­lyen formák lesznek divatosak az idén? — A divat még rejtély. Annyit azonban elárulhatok, hogy táskában és övben erő­sen színes dolgok lesznek. Súllyal a kék, mégpedig az encián­ kék. Nagyon „megy” majd a nedvzöld és a szürke, egyébként minden szín, amit a nők szeretnek. Gyártunk rózsa­színű, meggyszínű, lila és sárga retikülöket is.. . Az eddig megszokott fa­zonok továbbra is „tartják ma­gukat”. Nagyon kedvelt a la­­ pos, hosszú táska-forma keret- xr i. -i• • «u»,. -tel és anélkül. Vannak próbás- Kulturális küldöttség utazott Bulgáriába hozások a húzott, ráncolt tás­kákkal és a doboz-formákkal is kísérletezünk. Az idén ismét kapható lesz 76 forintért a na­gyon kedvelt sima, zippzáras, egyfülű bőr-plasztik táska.­­ Egyébként most készült el egy új fazon első darabja, ame­lyet egyelőre fekete és meggy­színű plasztikból készítünk. A magyar-bolgár kulturális egyezmény 1957. évi munkater­vének megtárgyalására és alá­írására kulturális küldöttség utazott a Bolgár Népköztársa­ságba. A küldöttség vezetője: Téter János, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke. Búcsúzó nyugdíjasok ilyenkor valahogy úgy érzik az egymás­tól elköszönök, hogy életük jelentős részé­től válnak meg.“ Rá­mutatott arra, hogy a mostani elválást még­sem jellemezheti a feledés. A nyugdíjba vonulók továbbra is a megyei tanács né­pes családjához tar­toznak s ezután is figyelemmel kísérik sorsuk alakulását. A nehéz, de megtiszte­lő közszolgálati mun­ka után jól megérde­melt, békés öregkort kívánt a távozóknak. A nyugdíjba vonu­lók jutalomban ré­szesültek, majd va­csora következett. Egymásután hangzot­­tak el a pohárköszön­tők, így özvegy Ko­vács Antalné és Rácz Árpád tolmácsolta a nyugdíjasok köszöne­tét a kedves figye­lemért. Egész eddigi életüket jellemző kö­telességérzet hangja csendült ki szavaik­ból, amikor felaján­lották további segít­ségüket a helyüket elfoglaló fiataloknak, őket bátorították, biz­tatták a kezdet ne­hézségeinek leküzdé­sére — példákat hoz­va elő tapasztalataik gazdag tárházából. Rövidesen nyoma sem volt már az el­fogódottságnak, egé­szen családias, meg­hitt légkör teremtő­dött. A „Herkulesfür­­dői evr'Ak“ és a „Kék Dun .­ör.~'::­:cp me­lódiái r,tellett az ün­nepeltek emlékeze­tükbe idézték ifjúsá­gukat, az együtt el­töltött évek derűs emlékeit. A keringő, majd a csárdás szívet pezs­­dítő ritmusaira fiata­los lendülettel táncra perdültek — mint va­lamikor, nem is olyan régen, számos báli estén. Az ünnepség befe­jeztével tizenkilenc megelégedett ember távozott a megbecsü­lés megnyugtató tu­datával , érezve, hogy nem zárult be a kapu mögöttük. Va­lóban jó dolog to­vábbra is ahhoz a kollektívához tartoz­ni, amelyben életük nagyobb felét töltöt­­ték.

Next