Dunántúli Napló, 1959. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-04 / 3. szám

»59. JANUÁR 4. Erélyes intézkedések a város tisztántartására Hajdani várépítők és ka­pitányok fülük tövét vakar­nák a csodálkozástól, ha ú­gy „Új Zrinyiász“ módjára fel­bukkannának Pécs város ut­cáin. Mert a török hadaik ugyan bevették a magyar vá­rakat, de most a város sán­cai előtt bizisten megtorpan­nának. ... Mert kérem ebben a vá­rosban fúrnak, ásnak, sarat dagasztanak, kábeleket fek­tetnek és szednek fel, csöve­ket dugnak el a föld szintje alá s ez eddig rendben is len­ne. A sáncokat kikerüljük, — a sarat persze már nem, mert az képtelenség, — el­tűrjük, hogy a járdák a fö­l hányt földtömeg révén egy­re ■jobban szűkülnek, még azt is eltűrjük, hogy itt-ott há­rom utcasarkot kerülünk, ha csak nekifutásból által nem ugorjuk a mély sáncokat, ami viszont veszéllyel jár. Eltűrjük mindezt azért, mert a város fejlődése itt zaj­lik le szemünk előtt. Tudjuk, hogy bővíteni kel a gázveze­tékhálózatot, bővíteni kell a vízhálózatot is, a DEDÁSZ is most csinálja a feszültségát­térést s e munkálatok nagy­része valóban a föld alatt tör­ténik. Szinte elkerülhetetlen az a rendetlenség, és jár, amely hova­tovább ma már fémjelzi a város képét. Hanem.­.­. a baj másutt van. Ugyanis a logikus folya­mata e munkálatoknak az lenne, hogy amikor fölszán­tanak egy utcát, akkor a csö­vek, kábelek elhelyezése után az Útépítő és Karbantartó Vállalat ismét leaszfaltozná, vagy betonozná a kívánt át­sza­ka­szokat. Nem teszik. En­nek különböző oka lehet. Vagy az, hogy kevés a mun­kaerő, vagy az, hogy nem tartják be a DÉDÁSZ-szal kötött megállapodást, amely szerint a hálózat kiépítése után azonnal hozzá kellene kezdeniök az utak rend­beho­zásához. De kár is az okokat kutatni. Ezt a problémát a vállalatnak kell megoldania éspedig úgy, hogy naponta isten tudja hány ezer ember­nek ne kelljen bokáig érő sárban gázolnia. Csak egyet­len példa: néhány héttel ez­­előtt a Kossuth mozi előtt ke­resztben átvágták az úttestet. Heteken át mindennap, a moziból kitóduló tömeg kény­­telen-kellet­len gázolt át a sártengeren. Senkinek nem jutott eszébe, hogy ha már nem kezték meg az aszfalto­zást, legalább salakot szór­tak volna az úttestre, mert ha valaki esetleg nem tudná, Pécsett van salak is, nem több, egy hegyre való ... Hát ezért piszkosak a vá­ros utcái. — Egyrészt. Másrészt azért, mert a ház­mesterek még mindig nem hi­szik el, hogy egy szép napon ötven vagy száz forintos bün­tetésre ébrednek. És a bolt­vezetők is. A rendelet nem bonyolult, nem érthetetlen, nem bürokratikus, hanem pofonegyszerű: a város vala­mennyi épülete előtt naponta egyszer a járdát le kell taka­rítani. Világos, nem? Mégsem csinálják. Tavaly télen elég példa volt arra, hogy a város szívében, a Kossuth­ utcában több üz­let és lakóház előtt botladoz­tak a járókelők a járdára fa­gyott, el nem lapátolt hó­buckákon. Nyáron vastag ré­tegben feküdt a por, amelyet aztán fölvert az esővíz és megint csak merő piszok és szenny volt a város. Bosszan­tó tét az is, hogy a szemét sokszor napokig ott állt a ka­puk alatt, bűzlött, tenyészett a sok légy és a baktérium. A városi tanács most eré­lyes intézkedéseket foganato­sít. Hosszú utánjárás után a város kaputt három csehszlo­vák gyártmányú, „Kuka" névre hallgató automata sze­métgyűjtő autót. Megérkezett a nagyteljesítményű öntöző­kocsi is. De ez még nem minden. A város tisztaságát ez még nem oldja meg. Ellenben elősegíti majd az, ha a városi tanács szabálysértési csoportja rend­szeres ellenőrzőkörútak révén kiosztja a büntetéseket azok­nak a házmestereknek és boltvezetőknek, akik még mindig nem hajlandók ,saját portájuk" előtt söpörni. No persze .­­ Hátra vannak még a járókelők is, akik az utcán elszórják a kukoricás­­zacskót, gyümölcshéjat, újsá­got, villamosjegyet és egyéb olyan „kelléket”, amelyet ott­hon a szoba közepén semmi­képpen nem dobna el az em­ber, csak éppen az utcán. De róluk majd később. Részükre némi meglepetést tartogatunk. NAPLÓ Hruscsov elvtárs és Hasszer elnök táviratváltása Moszkva (TASZSZ) Hrus­csov és Nasszer között távirat­­váltás zajlott le abból az al­kalomba, hogy Kairóban egyezményt írtak alá az asz­­szuáni gát első szakaszának építéséhez nyújtandó szovjet gazdaság és technikai segély­ és önzetlen együttműködésé- t NOM SZOVJET SZOCIÁLIS- roL Hruscsov Nassaerhez viv* nek. * Ta­­rrtzTiPCazánnA /An­ta köztársasággá (9). tértett táviratában kijelentet­te, hogy a Szovjetunió és az EAK együttes részvétele az assauani gát építésében — szemléltető megtestesülése a békés együttélés elveinek, a szuverén államok egyenjogú 7 Az elmúlt évben a követ­kező jelentősebb események változtatták meg a világ poli­tikai térképét (az alábbi fel­sorolás sorszámainak a térké­pen ugyanazon, karikába fog­lalt számok felelnek meg): január 1. A nyugat-afrikai spanyol birtokokat közigazga­tásilag két tartományra, IFNI (l)-re és SPANYOL SZAHA­RÁRA (2) osztják fel a spa­nyol imperialisták. Január 3. NYUGAT-INDIA (3) néven létrejön a nyugat­indiai szigetvilághoz tartozó 12 brit gyarmat szövetsége. E szövetség létrehozása a brit impérium megtartására irá­nyuló lépések egyike azzal a céllal, hogy a gyarmatoknak látszatönállóságot adna gazda­sági, valamint adminisztratív Augusztus 2: Az iraki for­radalom eredményeként létre­jön az IRAKI KÖZTÁRSA­SÁG (10). Az új köztársaság megalakulása után a reakciós Arab Szövetség felbomlik. Augusztus 26: ALASZKA (11) az USA 49. tagállama lesz. Szeptember: Pakisztán, va­lamint Maszkat és Omán kö­zötti megállapodás értelmé­ben GVADAR (12) kikötőt és környező területét­ Nyugat- Pakisztánhoz csatolják. Szeptember 28: A­­Francia Nyugat-Afrikához tartozó Francia Guinea lakossága a Francia Unió alkotmányával kapcsolatos népszavazáskor kifejezésre juttatta, hogy az Unióból kilép. A 246 ezer km­ nagyságú, 2,3 millió lakosú te­msét GUINEA (13) néven ön­kötelékkel szorosabban fűzzék élló állammá alakul, a Brit Nemzetközösséghez. Szeptember: BILDCHEN és Február 1: Egyiptom és LOSHEIM (14) német falvak, Szíria egyesüléséből létrejön melyek a második világháború az EGYESÜLT ARAB KÖZ­__________________ TÁRSASÁG (4) Az új UTQ­b szövetségi köztársaság területe­­ ( 1185 ezer km), lakosainak K || I t l'k r h n T száma 28,2 millió fő. u i i u I II U A Február 14: Jordánia és Irak reakciós királyai a nyu­gati imperialista hatalmak su­galmazására országaikat ARAB SZÖVETSÉG (5) néven egyesítik. Március 13: Az Egyesült Arab Köztársaság és Jemen államszövetségre lép egymás­sal. Az államszövetség neve: EGYESÜLT ARAB ÁLLA­MOK (6). Március 14: A 260 km' nagy­ságú, 330 ezer lakosú GAZA (7) terület Egyiptomon belül autonóm közigazgatási egység lesz. • Április 10: Spanyolország kénytelen átadni Marokkónak a 26 000 km' nagyságú úgy­nevezett Dél-Marokkói zónát, amely TARFAYA 18) néven Marokkó új tartománya lesz. Július 30: A Kalmük Auto­nóm Terület a Szovjetunióban átalakul KALMÜK AUTO-óta belga katonai közigazga­tás alatt álltak, újra Nyugat- Németország fennhatósága alá kerülnek. Október 1: Ausztráliához csatolják az Indiai óceánban fekvő KARÁCSONY- (Christ­mas) szigetet (IS). Október 14: Madagaszkár szigetén autonóm köztársaság alakul, mely a Francia Unió helyébe lépő Francia Közös­ség tagállama marad. Az új autonóm köztársaság neve: MALGAS KÖZTÁRSASÁG. (16) November—december: A francia imperialistáik számára a növekvő felszabadító moz­galmak következtében egyre nehezebbé válik gyarmataik megtartása. Ezért kénytelenek azoknak más státust és vala­melyes látszatfüggetlenséget megadni, azonban gazdasági­lag továbbra is ezek a terüle­tek az anyaország függvé­nyei. E látszatfüggetlenségi folyamat eredményeként Fran­cia Nyugat-Afrika területeiből az alábbi autonóm köztársasá­gok alakultak: DAHOMEY KÖZTÁRSA­SÁG (17), ELEFÁNTCSONT­PART KÖZTÁRSASÁG (18), FELSŐ-VOLTA KÖZTÁRSA­SÁG (19), MAURITÁNIA ISZLÁM KÖZTÁRSASÁG (20) , NIGER KÖZTÁRSASÁG (21) , SZENEGÁL KÖZTÁRSA­SÁG (22), SZUDÁNI KÖZ­TÁRSASÁG (23), Francia Egyenlítői Afrikában pedig az alábbi autonóm köz­társaságok jöttek létre: CSÁD KÖZTÁRSASÁG (24) GABONI KÖZTÁRSASÁG (25), KONGÓI KÖZTÁRSA­SÁG (26), KÖZÉP-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG (27), (volt Ubangi-Sari), (Terra) Betonjárda Villamosítás Szalántán is készülnek a községfejlesztési tervek. A legutóbbi tanácsülésem meg­állapodtak abban, hogy a köz­ség lakóinak kívánságára vagy az idén, vagy jövőre felépítik a kultúrházat.­­— Minden attól függ most, — mondja Faludy Béla tanács­elnök — hogy felsőbb szerve­ink hozzájárulnak-e ahhoz, hogy bankhitellel kezdjük meg a munkát. Amennyiben beleegyeznek, már tavasszal megkezdjük a kultúrház épí­tését. Ha nem sikerül ez a tervünk, akkor a községfej­­lesztési hozzájárulás egy ré­séből idén megvásároljuk a Szükséges építőanyagokat és 1900 tavaszán hozzálátunk az építéshez. A kultúrház terve, amelyet a pécsi tervező vállalat készí­tett — mér benn fekszik a járási tanácson jóváhagyás végett. Milyen is lesz e terv szerint a szalán­taiak, néme­tiek és bostaiak — mert Sza­­lánta úgynevezett „három köz­­ségies“ tanács — kultúrháza? — Nagyon szép. Igen ko­moly épület létesítéséről van szó. Lesz egy 19-szer 9 méte­res nagy terme, beépített szín­paddal. Lesznek benne öltö­zők, sőt könyvtár, olvasószo­bákkal. A f­ulltúrháziban he­tenként kétszer filmet is vetí­tünk, most heti egy filmelő­adásunk van. A kultúrház 600 ezer forintba kerülne. Igaz, hogy ez sok pénz, de bőven kamatozna abban, hogy a falu fiatalsága második ott­honra találna benne, s ismét tesz, amely összesen 70 ezer forintjába került a községnek. Kivágják a házak előtt lévő kiöregedett eperfákat, a japán akácot ültetnek helyükbe. En­nél többet — a kultúrház épí­tésével egyidőben — nem lehet várni a tanácstól — a nem is várnak többet a három község lakói. Azelőtt még csak hallatszott itt-ott zúgolódás amiatt, hogy a községi tanács nem használja fel a befizetés évében a községfejlesztési ala­pot, de most, hogy látják a lakók, községük gyors fejlő­dését (tavaly mosóhelyet épí­tettek és közel százezer fo­rintért lecsapoltatták a rétet is) szívesen ajánlják fel a ré­gi 3—4 százalék helyett, jöve­delemadójuk tíz százalékát is a község fejlesztésére. — Nagyon örülünk, hogy jó ütünk is van mér — mondja a tanácselnök — és kitekint a tanácsház előtt húzódó asz­faltra. — Egyre „közelebb"* kerülünk a városhoz. Itt van a földművesszövetkezet áru­háza. A cipőkrémtől a motor­­kerékpárig mindent megvehe­tünk itt. Sőt kosáruhék is van­nak. Ha meglesz a kultúr­há­zunk. is.. . — Csak az kellene még — mondja búcsúzóul —, hogy az új évben kapjunk egy esti buszjáratot, hogy néha-néha bemehessünk a pécsi színház­ba, vagy moziba... H. M. a szalántai tanács község fej­lesztési terveiben A nép támogatása A legnagyobb segítség azon­ban aminek Fidel Castro sike­reit köszönhette: a nép támo­gatása volt. Az ország hatmil­lió lakosa megelégelte a diktá­tor hétéves zsarnoki uralmát és ha az Egyesült Államok, sőt fellépni a legutolsó választáson újabban Anglia is, nem szállít és utódjául a számára és a lő­­fegyvereket és repülőgépeket rikaiak számára megbízható Batistának, már korábban el- Rivero Augero volt földműve­­érte volna sorsa. A kormány­­lésügyi minisztert jelöltette, az ültetvényesek által sanyar­gatott kihasznált népet hozzá­juttatva végre jogaihoz. Batista menekülése csak pontot tett a véreskezű kalan­dor dicstelen bukására, ami lényegében már korábban be­következett, hiszen népszerűt­lensége miatt már nem mert fellendülne a kultúrcsoport munkája. Most ugyanis csak­­ az iskolában tarthatnak néha­ Dominikai Köztársaság — telepedni, ahol már hatalmas­a n^*a csökkenne a kontinensen, földbirtokot vásárolt. S a *toC8rn“'­ kereshetik fel, amit , ■ bizony rossz szemmel nézünk. Ahova Batista A kubai helyzet ! A szalántai tanács nemcsak ,­­ ■ névleg „három kötséges“, merte hiút a legújabb események fénye- § Gondoltak a Bostán és Néme­*■ . ... ... szeben lakókra le, amikor a A Dominikai Köztársaság, nem úgy látszik: végső kifej]*-1 községfejlesztési tervekről r.o.i.1.------^.-,h­a-, séhez közeledik. De már a­­ tárgyaltak­ jelenlegi stádiumában is aj — Bosita és Szál­ári­­a között mivel nincs bekötőút — ahova Batista menekült. Az Egyesült Államok 1916-ban Jerallcs, SLaulu JIloum, 1 B „s tett© rá a kezet. Az országot , , . i M mttvci iui­ra­npicfttAut — „amerikai polgárok biztonsága- gyarmatosító politikának, az­­ ^ TMgyTogjár^t S tank. nak védelmében” megszállták amerikai pénzen a népek aka­iEzem kívül too négyzetméter­­s 1924-ig maradtak ott. Gon- rata ellenére, a nép nyakán, nyi járda építését is tervezzük ^ruina sorsa i munbek­i t ______■» 7 ■ - - a------~r— csapatok tagjai közül eg­yre Augero azonban, akinek feto- ^^kiad­ta^ azonban arról, hogy tartott diktátoroknak alkonyát S Bostán. Ebből talán „futja“ a többen álltak át a felkelőkhöz, ruár 24-én kellett volna átvén-­ie*0*^* vSrt jelenti- A kubai felkelők gyó--fa,a fő­ fájának egyik olda­­akik a felszabadított területe­­nie a hatalmat, együtt mene­ TMarad­on- Választásuk Trujil­­us____x_ ..10 jára. Amit nem fidkerül idén többen álltak át a felkelőkhöz, ruár 24-én kellett volna átvén­­akik a felszabadított területe­­nie a hatalmat ken megkezdték a földosztást, kült Batistával. Ifalu fő utcájának egyik oldal - , . .. fiára. Amit nem sikerül idei lóra esett, aki valóságos rém­­zelme bizonyára kihatással lesz ■ megépítenünk, azt megcsinál uralmat teremtett. Féktelen a még fennálló délamerikai L­­uk jövőre. Tervbe vettük két fasiszta diktatúrájának 1931- diktatúrák sorsára is és siet-i köz villamosítását is. Mind­ben tízezer mezőgazdasági tett a huszadik század eme!ezek a munkák 40 ezer forint­munk­ás esett áldozatul. Politi- szégyenfoltjainak letörlését. Bl-!­tot vesznek majd igénybe, kai ellenfeleit kazánba dobat­­zonyas, hogy az elkövetkező! — Németiben egy kultúr­­ra és elevenen égette el. Ko-­napokban az amerikai impe- S helyiséget létesítünk. Épület i i i i i- *-"*—■ *■ " -t- jvam, csak át kell alankítani a Mint a Távol-, vagy Közel-­mokt jóváhagyásával küldött Keleten, Kubában is az Egye- tankok, mind leleplezték az ______________ __ __. ?nlt Államok gyarmatosító po- amerikai gyarmatosítók mar lambus kedvenc szigetén poli-­rializmus mindent elkövet en fitikája húzódik meg a háttér- már szinte nem is rejtett mesé­ben. Az amerikai pénzzel és terkedéseit/ A kubai cukor az fegyverrel a nép nyakán tar- amerikai monopóliumok szá­­zott­­atisták, a felkelők sike­­mára fontos piacot jelent. El­ednek döntő szakaszában szin­­vesztése azt jelentené, hogy tilal gyilkosságok sorozatával nők megakadályozására, ha a­ helyiségeit és berendezés keit tartja fenn uralmát és minden­ nyílt beavatkozástól, az álarc ■ hozzá. A falu autóbuszváró­teljes elvetésétől óvakodik is. J helyet is kap, amelyet a béke- A történelem törvényszerűsé-■ főút mellett építtettünk majd be nyílt beavatkozásuk a kubai polgárháborúba, amikor ame­­rikai Pisták által vezetett re­pülőgépeken szállítottak Domi­nóból katonaságot Kubába, a Nicaraguából az Egyesült AB*, egy újabb terület kicsúszik ke­zük közül és az Egyesült Ál­lamok támogatását élvező diktatúrák száma háromra .• Paraguay, Nicaragua és A gyarmatosítók szerepé­ re elszánt kiszolgálója az USA-nak. Batista méltóbb helyre nem menekülhetett vol­na, bár újabb hírek szerint -- „v.. -ni.r­ufia UMI U----UTUXIU&Z S, maWU gelnek, a haladásnak azonban ■ meg. Németiben nagyon dívik 0—plusz 3. Legmagasabb nap­sem dollárral, sem harckocsik- s az állattenyésztés, sok a szer­­ _in_____ 11 kai nem lehet útját állni' fel-!zödéses jószág. Hogy köny­csük átmeneti hely számára tartóztathatatlanul véget vet'a » nyebb legyen ezek elszállítása, , , , gyarmat rendszernek és a nő­­i állatrakodót létesítünk. Jacksonville, Dominika főváro­ pekre rákényszerített diktatú-­ Szalánta is tovább szépül rá. Spanyolországban akar le-­iáknak egyaránt -1960-ban Befejezik a járdaépt- Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: erősen felhős, párás, he­­­lyenként ködös idő. Sok he­lyen eső, havaseső, nyugaton és a hegyekben havazás. Mér­sékelt fiziki. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: észak­nyugaton 0—mínusz 8, máshol pali hőmérséklet vasárnap észak­nyugaton 0—plusz 3, dél­keleten 3—6 fok között. Távolabbi kilátások: hide­gebb idő, havas esőkkel, hava­zásokkal.

Next