Dunántúli Napló, 1959. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-07 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV» «»’FOLYAM, 32. SZÁM ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1959. FEBRUÁR 7 Kommunismus és béke A földkerekség minden országában az elmúlt napokban az emberek százmilliói a Moszkvából jövő híreket tanulmányozták. A baráti szocialista országok — köztük a Magyar Népköztársaság — dolgozói lelkes gyűléseken üdvözölték a lenini párt XXI. kongresszusát. A kapitalista országokban is a sok millió számban megjelenő nagy lapok bőségesen tudósítottak a Kremlben folyó eseményekről. A rádióállomások százai hosszú adásokban kommentálták a 7 éves tervvel kapcsolatos vitát. Méltán keltett világszerte érdeklődést a XXI. kongresszus. Kádár János elvtárs szavaival élve: a kommunizmus építésének és a béke megvédésének kongresszusa ülésezett A kommunizmus eszméje ma már nem „kísértet”, mint a múlt század derekán, a „Kommunista Kiáltvány” megjelenésekor volt jelenleg milliárdnyi ember szent hite. Egyetlen út az emberiség boldogsága felé a kommunizmusba vezet. A kongresszuson Hruscsov elvtárs hatalmas beszédében konkrétan megszabta a kommunizmus építésének lelkesítő feladatait. A kongresszus jelentős állomása volt a békéért vívott harcnak. A világ láthatta, hogy a Szovjetuniót az építés láza hatja át Nem háborúra, hanem az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a kultúra hallatlan méretű és gyors iramú fejlesztésére hozott határozatot a XXI. kongresszus. Célul tűzte ki a kommunizmus anyagi és technikai bázisának megteremtését. A szovjet dolgozók és mindenütt máshol is a jóakaratú emberek ezért üdvözölték színes lélekkel a történelmi jelentőségű tanácskozást. Madarász Emil, magyar forradalmi költő írta „Huszonegy Vörös Rózsa” c. kongreszust üdvözlő versében: „Köszöntünk nagy párt, pártok legdicsőbbjei téged, szovjet nép, népnek legnagyobb! Huszonegy rózsát egy csokorba kötve Viszünk hozzátok szovjet dolgozók, örökre égjen vörös csillag árja, Vörös szabadság bíbor csillaga, örökre égjen bennünk Lenin pártja, Lenin pártjának győzelmes szava.” Lenin szelleme hatotta át a kongresszust. A kommunizmus közelsége nagyszerű tettekre buzdítja a tehetséges szovjet népet. Tudják, hogy ami történik a Szovjetunióban, amit felépítenek, az az ő boldogságukért van. De azt is tudják, hogy ezzel a nagyszerű építőmunkával erősítik a szocialista tábort és megelőzik a termelésben ma még élenjáró Amerikát. Az orosz nép mindig tehetséges, munkaszerető nép volt. Idézzük csak Alekszej Tolsztojt tanúnak. Nagy Péter című regényében megírta, hogy az erős kezű uralkodó alatt a nép nagy gyárakat, városokat, kikötőket épített.. Erős hajóhadat létesített szinte semmiből. Leküzdötték a bojár tunyaságot, a maradiságot. Ha a haza megvédéséről volt szó, az orosz nép harcba szállt. Leó Tolsztoj az orosz nép hazaszeretetének emelt emléket a Háború és béke című művében, amikor megírta a Napóleoni háború történetét. Dolgozott és harcolt a nép. Tündérpalotákat, függőkerteket alkotott a gyönyörű hajdani Pétervárott. Csodálatos ékszereket, trónokat formázott véres verejtékkel. A Leningrádi Ermitázsban ámulatba esik az ember, ha végignézi évszázadok mérhetetlen értékű kincsét. A moszkvai templomok arany kupolái, a Kreml Múzeum nagyértékű festményei, hintói, cári koronái, mind e nagy nép alkotó géniuszát hirdetik. S mi volt e nép osztályrésze a cárok alatt: ínség, szenvedés, börtön, halál. Lenin pártja vetett véget e zsarnokságnak. S immár több mint 41 éve vezeti a felszabadult népet a szocializmus és most már a kommunizmus csúcsai felé És amit alkottak a szovjet dolgozók a párt vezetésével, azon méltán bámul a világ. Majakovszkij írta egyik versében, amikor megindult az iparosítás, hogy „Bámul Amerika”. Ma még inkább bámulhat. Hét év alatt a munka termelékenysége a Szovjetunióban egy dolgozóra számítva az iparban 45—50 százalékkal, az építőiparban 60—65 százalékkal, a vasúti szállításban 34— 37 százalékkal és a kolhozokban mintegy kétszeresére fog emelkedni. Mintegy 3 billió rubel beruházást eszközölnek hét év alatt. Ez ugyanannyi, mint amit a szovjethatalom megteremtése óta beruháztak. Ennek eredményeként ugrásszerű fejlődés megy végbe az ipar, a mezőgazdaság, a népgazdaság minden területén. A nemzeti jövedelem 1958-hoz képest 1965-ben 62—65 százalékkal lesz magasabb. Szakadatlanul emelkedni fog a szovjet emberek életszínvonala. Emelik a béreket, leszállítják az árakat. Megszüntetik az adókat. A munkaidő fokozatosan csökken. 1964-re a legtöbb területen 30—35 órás lesz a munkahét. Rátérnek négy és ötnapos munkahétre. Ez az egész világon egyedülálló nagy vívmány lesz. A szociális intézkedések tömegét hozzák, hogy az emberek életét még szebbé tegyék. Tizenötmillió új lakás épül fel 7 év alatt, 90 ezer új üzletet, 64 ezer új közétkeztetési vállalatot létesítenek. A kommunista társadalom felé haladva azt akarják, hogy minden alapvető fizikai munkát gépek végezzenek. Egészségügyre, kulturális nevelésre sok milliárd rubelt fordítanak. A Szovjetunió távol-keleti vidékei, Szibéria, Kazasztán, a Jenyiszej folyó vidéke, a Jakutföld, a Szahalin szigetek mind, mind felvirágzatnak. Hatalmas ipari létesítmények épülnek ezen országrészeken is. A Szovjetunió mérhetetlen fejlődése az egész szocialista tábor további megerősödését is jelenti. Ennek hatására meggyorsul a fejlődés a szocializmust építő országokban, köztük hazánkban is. Nagyjelentőségű elméleti kérdésekben továbbfejlesztette a kongresszus a marxizmusleninizmust. Hruscsov elvtárs beszámolójában elemezte a kommunizmus építésének problémáit. Megvilágította a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útját. A kongresszus szétverte a nemzetközi munkásmozgalom árulóinak, a revizionistáknak hazug elméleteit. Megvédte anemzetközi kommunista mozgalmat mindenféle támadásokkal szemben. A kongresszus jelentősen hozzájárult a szocialista tábor egységének még szilárdabbá forrasztásához. A felszólaló testvérpártok szónokai mind arról beszéltek a kongresszuson, hogy nőtt a szocialista tábor tekintélye az egész világon, hogy a kommunizmus eszméje terjed feltartóztathatatlanul Európa, Ázsia, Afrika, Amerika, Ausztrália népeiben. A kongresszus azt is megmutatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja erős, egységes. Semmiféle visszahúzó erő nem képes eltéríteni a pártot a lenini útról. A felszólalók egységesen foglaltak állást a KB irányvonala mellett. Kifejezték ezzel a 200 milliós szovjet nép igaz akaratát, építeni minden akadályt és nehézséget leküzdve, a boldog emberi jövőt, a kommunizmust. A Manchester Guardian című angol lap Hruscsov elvtárs beszámolóját kommentálva írta: „A világ előtt úgy mutatkozik be, mint olyan ember, akinek dal van a szívében. Ez a dal a gazdagságról, jólétről és békéről szól.“ Az idézett sorok is ékesen bizonyítják, hogy a józan nyugati körök sem kételkednek már a Szovjetunió által kitűzött célok megvalósulásában. A szputnyikok, a Nap körül keringő bolygó úgy látszik egyre többek kételyeit oszlatja el a Szovjetunióval kapcsolatban a kapitalista táborban is. Az is igaz, hogy még mindig sok a ködösítő, a méregkeverő, a cinikus megnyilvánulás. De a tények világszerte egyre több embert győznek meg a szocializmus igazságáról. Tágul a szocialista világ. Szűkül az imperializmus vadászterülete. Sok száz millió ember előtt nyilvánvaló tény, hogy a nagyszerű XXI. kongresszus a kommunizmus hajnalát, az emberiség aranykorát nyitja meg. S ebből a hajnalból kel fel a kommunizmus és az örök béke ragyogó napja: Szebelkó Imre. A bányaépítés világkongresszusa A nemzetközi bányaépítési konferencia varsói ülésén, amelyen Magyarországot Ajtay Zoltán, a Bányászati Kutató Intézet Kossuth-díjas igazgatója képviselte, elhatározták, hogy 1960-ban megrendezik a bányaépítés világkongresszusát, valamennyi bányaiparral rendelkező ország részvételével. A kongresszus színhelyének kijelölésénél Párizst, Moszkvát és Pekinget veszik figyelembe. A kijelölésről később döntenek. A varsói ülés úgy határozott, hogy a kongresszus hat témanek a témáknak hazai vonatkörben tárgyalja meg a károkozását a magyar szakemberek szerű bánya felépítésének és is kidolgozzák és beillesztik a szervezetének kérdéseit. Ezen kongresszusi beszámolóba. Magyar-szovjet irodalmtörténet együtműödés A Magyar Tudományos Akadémia irodalomtörténeti intézete és a moszkvai világirodalmi Gorkij Intézet az 1959-re megkötött magyar-szovjet akadémiai együttműködési egyezmény alapján közösen dolgoz ki három témát. Ezek: a magyar-orosz és az orosz-magyar irodalmi kapcsolatok története, a nemzeti hagyományok és a szocialista realizmus kapcsolata, s a szocialista realizmus kialakulása a magyar irodalomban. Fogadás az SZKP Központi Bizottságában a külföldi pártküldöttségek tiszteletére Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága február 6-án a Kremlben fogadást adott a XXI kongresszuson résztvett külföldi kommunista és munkáspárti küldöttségek tiszteletére. A fogadáson Nyikita Hruscsov, Csou En-laj és Palmiro Togliatti pohári köszöntőt mondott a szocialista országok barátságának megerősödésére, a nemzetközi kommunista mozgalom szilárdságára és megbonthatatlan egységére, valamint új sikereire annak a harcnak, amelyet a marxista-leninista pártok vívnak a békéért, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért és a szocializmusért. A rendkívül szívélyes és baráti légkörben lefolyt fogadás a testvérpártoknak a proletár internacionalizmus elvein alapuló szolidaritás ragyogó megnyilvánulása volt. Telitalálat a lottón A lottó nyerőszámai: 7, 34, 42, 4£ 52. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közölte, hogy a 6. heti lottószelvények értékelése során pénteken délután ötös találatra bukkantak. A szelvényeik értékelése még tart. Havonta 18 millió forinttal több fizetést kapnak az idén a pedagógusok A művelődésügyi tárca költségvetése az országgyűlés kulturális bizottsága előtt Az országgyűlés kulturális bizottsága pénteken ülésezett az Országházban. Ilku Pál művelődésügyi miniszterhelyettes számolt be a művelődésügyi tárca ez évi költségvetéséről. Elmondotta, hogy az idei előirányzatok a tavalyinál lényegesen kedvezőbb lehetőségeket adnak a művelődésügy különböző területei igényeinek kielégítésére. A felsőoktatási intézmények fejlesztésére a tavalyinál 13 millió forinttal nagyobb összeg áll a minisztérium rendekezésére. Ez év szeptemberében az ország 13 helyén kezdik meg működésüket az új típusú főiskolajellegű tanító- és óvónőképző intézetek, amelyeken három év lesz a tanulmányi idő. A miniszterhelyettes ezután a művelődésügyi tárca kulturális előirányzatait ismertette. Rámutatott, hogy a művelődési otthonok és a könyvtárak támogatására 1959-ben a tavalyinál több, mint 20 százalékkal nagyobb összeget fordíthatnak. — A pedagógusok fizetésrendezése — mondotta a továbbiakban — havonta 18 millió Ft-ot meghaladó többletkiadást jelent államunknak. A beszámolót vita követte, amelyben felszólalt Ortutay Gyula, Straus Gyula, Veres Péter, Balogh Lajos, Kukucska János, Mesterházi Lajos és Peskó Lívia képviselők. Felhívták a figyelmet, hogy az ötéves tervben tovább kell szélesíteni az óvodai hálózatot, fejleszteni kell a vidéki művelődési otthonokat és a könyvtárakat is. Örömmel üdvözölték a képviselők azt a tervet, amely szerint még ebben az évben 30—40 kísérleti jellegű továbbképző iskolát létesítenek azoknak a fiataloknak, akik az általános iskolákból kikerültek, de nem tanulnak tovább, s még a termelő munkában sem vesznek részt. A vita után az országgyűlés kulturális bizottsága a Művelődésügyi Minisztérium 1959. évi költségvetését elfogadta, s úgy határozott, hogy azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. A szénbányászok túlteljesítették januári tervüket A Nehézipari Minisztérium szénbányászati főosztálya jelenti: A szénbányászat az év első hónapjának elején egyenletesen javuló munkával teljesítette megnövekedett termelési feladatát, egészen a január 9-én bekövetkezett rendkívüli időjárásig. A január 9-i hóvihar összesen 15 000 tonna termeléskiesést okozott azzal, hogy járhatatlanná tette az utakat és a dolgozók nem tudtak munkahelyükre menni, ill. munkájuk végeztével nem tudtak hazatérni. Január második és harmadik harmadában a szénbányászat a rendes munkanapok többlet termelésével pótolta a hiányt, sőt 43.365 tonna szenet adott terven felül és így januári tervét 102,1 százalékra teljesítette. A legnagyobb túlteljesítést a Komlói Szénbányászati Tröszt, a Közép-Dunántúli Szénbányászati Tröszt és a Tatabányai Szénbányászati Tröszt érte el A bányászok múlt évi jó munkája és a januári tervtúlteljesítés eredményeként a népgazdaság jelenleg bőségesen el van látva szénnel. Ezért a szénbányászati főosztály felhívta a trösztök és vállalatok figyelmét, hogy a terven felüli termelés, amelynek javarésze termelésemelkedésből származik, noha javítja a munka gazdaságosságát, bizonyos mértéken túl nem kívá♦ natos, mert a meglevő készletek szükségtelen növelése nagyobb hátránnyal járhat, mint I a többlet előnye. Ez arra inti I a trösztöket és a vállalatokat, s a teljesítmények további növelésével oly módon törekedjenek a gazdaságos termelésre, hogy a létszám egy részét a többlettermelés arányában ne a szénfalra telepítsék, hanem a tervezett összes munkálatokat, az elővárást, a fenntartást, a fel- újítást egyidőben végezzék a termeléssel. Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága kinditiemet magyarországi látogassa Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására két hétig Magyarországon tartózkodott Cirk Betűs és Zdenek Belitzky, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának küldötte. A fővárosban és a vidéken több előadásuk hangzott el párt és népfront aktivisták számára. Az előadások az osztályviszonyok alakulásával és az osztályharc időszerű csehszlovákiai kérdéseivel, illetve a Csehszlovák Nemzeti Front munkájával foglalkoztak. Lesz-e újra szocalista község Nagyhajmásból? Kettest ülenek a nagyhajmási tanácsház elnöki irodájában. Liszka István vb-elnök és Dávid Simon elvtárs. ők úgy hiszik, igen. Pedig egy hete még tsz sem volt a faluban. Ma azonban azok, akik jól ismerik a nagyhajmásiakat, bátran bízhatnak a jövőben, mert ez alatt az egy hét alatt sok minden történt a faluban. Megalakult a Béke Tsz. A tsz nem új dolog Nagyhajmáson. Annak idején szinte az egész falu bent volt. Az ellenforradalom bontotta meg az ő soraikat is. — Ha ha már egyszer az emberek belekóstoltak a közös életbe, s ha voltak is a hibák, nem múlt az , el nyomtalanul. — mondja Liszka elvtára. A faluban napirenden maradt a közös gazdálkodás kérdése. Erről beszélgettek az emberek, vitatkoztak, öszszehasonlították az akkori életüket a mostanival. És a mérleg egyre jobban mutatta a közös gazdálkodás előnyeit. Sokan annak idején alá nem írták a kilépési nyilatkozatot. Már a felbomlás, 1956. óta mindig próbálták egyesek újra megalakítani, vagy legalábbis előkészíteni a talajt az új tsz számára. Most aztán megvolt az alakuló közgyűlés. A végső lökést az 3004/1-es rendelet adta. A közgyűlésen a belépő 23 tagon kívül sokan résztvettek. — Hátha megint beleesnek egyesek a régi hibákba. Nem azért tanultunk a saját kárunkon. — Megint eladósodik a tsz. — Annak a világnak már vége, hogy a tsz-elnök gondol egyet, lepecsétel egy papírt, elmegy a bankba és hoz egy tarisznya pénzt, ha kell, ha nem. — Miért nem őszszel csináljátok? Akkor belépünk mi is. — Minél előbb, annál jobb. ősszel is csak annyi gond lenne, mint most, jobb ha előbb túl vagyunk rajta. A faluban a régi tsz-tagok zöme hajlandóságot mutat újra visszamenni a közösbe. Csak várnak. Szimatolnak egy kicsit. Egyik azért mert túlságosan óvatos, a másik meg azt várja, hogy a harmadik mikor lép be, mert akkor ő is bemegy. Még kialakulatlan a helyzet, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Elnököt még nem választottak. Az ügyeket egy négytagú intézőbizottság vette kézbe. Tagjai: Liszka István, Dávid Simon, Szakál János és Dudás Kis István. Egyelőre még sok a gond. Hogyan legyen az elvetett terményekkel, hogyan alakítsák ki a közös állatállományt. A falu többsége rokonszenvezik a tszszel, tömegesen lépnek majd be. — Mert hiszen — mondja Dávid Simon, — mindenkinek rá kell jönni, hogy a magyar mezőgazdaságnak egyetlen járható útja van: a kölözös izdálkodók.