Dunántúli Napló, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-24 / 95. szám
1959. ÁPRILIS 24. Esti férfeamáig terpeszkedett a bükkösdi körzeti orvos fehér bútorzatú rendelőjében. Az orvos, dr. Benked László, a magas kezelőasztalra ült és látható megkönnyebbüléssel lóbálta lábát. Jól eshetett a fárasztó nap utáni kikapcsolódás, a beszélgetés. Rágyújtott. Mélyet szívott a cigarettából és csak amikor kifújta a füstöt, folytatta a mondatot: — Igen, így jóval több a munka. Körzetem hetvenegy százaléka szocialista tulajdonban van. Helesfa nyolcvan százaléka biztosított, Bükkösd lakosságának is zöme SZTK- tag. És tsz-község lett Dinnyeberki is. Ott én is agitáltam. Úgy tudom, egyetlen gazda kivételével mindenki belépett Fejlődünk. Ez az élet rendje Végeredményben ez volt az egyik, ami érdekelt Amire kíváncsi voltam. Mert hallottam, hogy a bükkösdi orvosnak is része van abban, hogy körzetében az új útra léptek a gazdák. Mennyiben érdeke? Hisz több a munkája, több az ingyenes kezelés és jócskán megcsappant a magánrendelésre járó, fizető betegek száma. Kizökkentettek szavai gondolatomból. — Patronálom Dinnyeberkit. Még most tavasszal megvizsgálom a tsz-tagokat Teljes vizsgálatot akarok: szív, tüdő, vérnyomás. A gyanúsakat aztán berendelem ide, vagy a szakrendelésekre. A kutak vizéből mintát vettem és felküldtem, de válasz még nem érkezett Felkattantotta a villany kapcsolóját Sárga fény váltotta fel a homályt. A lámpafény megcsillant a sarokban álló fogfúrógép fém alkatrészén és a csiszolt műszereken. — Mennyivel több most a betege? — Dinnyeberkiben például mégegyszer annyian jelennek meg, mióta SZTK-tagok, mint azelőtt. — Engedjen meg egy kényes kérdést! Mosolygott. — Tessék! — A körzeti orvos számára anyagilag mit jelent a falvakban történt változás? — Megcsappant a magánbetegek száma. Ez kétségtelen. De vegyük az én esetemet! Most, hogy hetven százalékban szocialista tulajdonban van a területem, a második bérkategóriába kerülök. Fizetésemelést kapok. — Mennyit? — Háromszáz forintot Halkan mondtam: — Ez közel sincs annyi, mint amennyit a magánprakszis hozott — Természetes. Akaratlanul csúszott ki a számon. — De akkor mi előnye.— elharaptam ugyan a szót, de azért megértette, mit akartam kérdezni. *— Hogy mi előnyöm származik? Orvos vagyok. Az a hivatásom, hogy a betegségek ellen küzdjek. Itt van például Dinnyeberki Tudja milyen nagy feladat volt ott azelőtt egy általános vizsgálatot megejteni? Most meg a tsz-elnök segítségével más lesz. Könynyebb. Majdnem úgy, mint egy városi üzemben. Lefektethetem a beteget Saját érdekében megteszi, hisz táppénzt kap, biztosítva látja a megélhetését így én is nagyobb eredményt érek el. Ért engem ugye? Bólogattam. Igen, értem. Csak jó sokára törtem meg a közénk ereszkedett csöndet. — Milyen a mai paraszti élet az orvos szemében? — Tíz évvel ezelőtt végeztem. Három év után, 1952-ben kerültem ki falura. Évről évre jobbak a viszonyok. Viszonylag elzártak a községeink és mégsem találkoztam kuruzslással, babonával. Manapság minimális a csecsemőhalandóság. Javakorbeli halála is csak ritkán fordul elő. Nézze, állandóan van tüdő- és rákszűrés, kéthavonta tartanak belgyógyászati és gyermekszakorvosi rendelést Díjtalan az anya- és csecsemő tanácsadás. Még D-vitaminnal is ingyenesen látjuk el a terhes anyákat és a csecsemőket. A kilátások pedig még jobbak. Hisz a falu szocialista fejlődésével együtt jár a mind szélesebb körű ingyenes kezelés. Hát ilyen a mai paraszti élet az orvos szemével. Nem tartottam fel tovább. Elbúcsúztunk. Későre járt. Bükkösd lakói lassan már pihenőre tértek.. Szántó István ma orvosa Gépesített erdőgazdaság 21 traktor és erőgép segíti a Pécsi Erdőgazdaság szállítását. Az erdőgazdaság gépállomásán Ludvig elvtárs irányításával reggelente már korán hajnalban kifutnak a modern gépkocsik és teherszállítók. Közöttük a legmodernebb az NDK-beli Pompeii típusú óriásszállító, darudtömlő, valamint a csehszlovák Zeter Super egy különleges faetezállításra tervezett változata. NAPLÓ Pedagógus ankét a Zengőaljai Állami Gazdaságban Különjárat vozta be pécsváradi járás neveléit a járás székhelyéről a Zengőaljai Állami Gazdaságba, a járási pártbizottság és a járási tanács rendezésében immár hagyományossá vált pedagógus ankétra. Százhetven nevelő töltötte meg tíz órára a gazdaság kultúrtermét. Az ankéten részt vett Nagy Gyula elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Takács Gyula elvtárs, a megyei művelődési osztály vezetője és Bujdosó elvtárs, a megyei pedg elnöke. A beszámolót Varga Sándor, a járási tanács vtxelnökhelyettese tartotta. Beszámolójában foglalkozott a tavalyi ankét óta végzett iskolai, népművelési és egyéb társadalmi munkával. Részletesen elemezte a világnézeti nevelésé, az ifjúság erkölcsi és politikai nevelését és a termelőszövetkezeti mozgalomban, végzett munkáit Számosan emelkedtek szólásra, hogy a tapasztalatok és az eredmények elmondásával segítséget nyújtsanak a további munkához. négyórás tanácskozás után a résztvevők megtekintették a gazdaságot, majd közös ebéden vettek részt. (Várnai). . 3 ÉLETHIVATÁLOK Lapunk cikksorozatot indít, bemutatjuk az élet különböző területén dolgozó embereket. Célunk, hogy a pályaválasztás előtt álló fiataloknak ízelítőt adjunk a termelő, az alkotó munka szépségéről. Ha ez a cikksorozatunk mindössze csak annyit ér is el, hogy felkelti az érdeklődést a különböző foglalkozási ágak iránt, már akkor is — úgy érezzük — munkánk nem hiábavaló, cs komluxis Atdst itt a kép közepén a kalappal a fején, fiataloktól körülvéve láttuk, én vagyok, Walter Antal kőműves brigádvezető. Most brigádommal együtt itt dolgozunk a József Attila utcai OTP házak építkezésén. Azt kérdezitek, hogy szép-e a kőművesmesterség! Én már 48 éves vagyok, de ha még egyszer születnék, megint kőműves lennék. Hát lehet annál szebb érzés, mint amikor az ember egy elkészült utcasoron végigsétál s ismerőseinek büszkén mondhatja: látjátok ezeket a házakat, én is dolgoztam rajtuk. Igen, ez a büszke érzés fog el, ha például Komlón a kökönyösi házak között sétálok. Szép házak, az én munkám is bennük van. Igazán nem dicsekvésképpen mondom, de büszke vagyok rájuk. Saját magam előtt büszke. A kökönyösi üzletház szép díszítését, az úgynevezett fehérmunkát is az én brigádom készítette. Ha bemegyek az üzletbe, szememmel végigsimogatom a díszítést és elmondhatom magamnak: alkottam valamit. Mert alkotó mesterség a miek. Mondhatnám — országot alkotó. Építeni ezt az országot, építeni az új házakat, lakóépületeket, boldogságot szerezni másoknak — ez az igazi boldogság. Életpálya a kőművesség. Aki szereti keze munkáját látni, az ezt válassza. Rakom a téglát téglára, emelkedik a fal, fölöttem röppen a madár s — ne nevessetek ki érte — talán az égig is felraknám a falat, olyan szép a mi munkánk. Ahol tegnap még szántó volt, holnap már új város, vagy városrész emelkedik kezed munkája nyomán. Új városrész és új élet születik. Még egy simítás a falon és költözhetnek a lakók. Ifjú párok hajtják álomra fejüket, apró gyerek nevetésétől hangosak azok a házak, amelyeken tegnap még dolgoztál. Akarod-e, hogy még több lakás épüljön ebben az országban, akarod-e, hogy holnap neked is új, szép otthonod legyen? Akkor gyerekcözénk, várunk rád! Nézd, én brigádvezető vagyok, most is fiatalokat tanítok. Mert tanulni, sokat kell tanulni ezt a szakmát. Azért vagyunk mi itt, hogy segítsünk. Látod, most is a rajzot magyarázom a fiúknak, hogy már előre, mondhatnám lelki szemeikkel lássák, milyen lesz ez az épület. Szeretem is ezeket a fiatalokat, mert szorgalmasak, mert fiatalok, mert kőzművesek lesznek. Hogy meny* nyi a kereset? Egy jó kőműves 2500—2800 forintot megkeres. Természetesen nem azt mondom, hogy ennél többet* vagy kevesebbet nem, mert az mindig a munkától függ. De panaszra nincs okom. Nézd, én nem akarlak erő* vel rábeszélni, csak annyit mondok: jöjj, várunk! Várunk rád, mi régi munkások, hogy kezetekbe adjuk a holnapot* A ti jövőtöket.. (Garay) Verhéty és halánig a kiffte —! Tüzérségi *■** hallatszott ismét a kormányos hangja — félbalra, lejtmenetnek ellenséges hajó! Tűz! A vezényszavak élesen hasítottak a levegőbe. A géppuskások és tüzérek azonnal reagáltak és teljesítették a tűzparancsot, amelyek ugyan egyáltalán nem voltak szabályszerűek, de a harcban más tűzparancsokat ad a parancsnok, mint a gyakorlótéren. Most minden harcos maga határozta meg a közvetlen célpontot és legjobb tudása szerint lőtt. A „Munka" körül volt véve. Már minden oldalról lőtték. Jobbról egy hajó, hegymenetnek lavírozva, balról kettő, lejtmentében hajózva és szemben, teljes jobb oldalát mutatva helyezkedett el a parancsnoki monitor. A „Munka“ minden eresztékében recsegett, ropogott és nem lehetett tudni, meddig képes a víz színén maradni, amikor a legénység arra lett figyelmes, hogy az első kormányos megindíttatja a hajót, egyenesen előre, neki a legerősebb ellenséges hajónak, a parancsnoki monitornak. A sebesség egyre nőtt, a két hajó közötti távolság egyre fogyott. A parancsnoki hajón későn vették észre a manővert, menekülni próbáltak, de a „Munka“ első kormányosa kiválóan lavírozott, elérte a monitort és derékbakapta. Nagy recsegés hallatszott. A monitor oldala beszakadt a „Munka" éles orrának nyomásától. Az első kormányos még láthatta, hogy az ellenséges hajó oldalán nagy lék támad, amelyen vadul áramlik be a víz látta, hogy a monitor oldalra billen és hallotta még a „Munka" legénységének éljenzését, a levegőbe röpülő sapkákat is látta. Szemében ezzel a látvánnyal halt meg a monitor elsüllyedésének pillanatában. Pontosan szíven találta egy ellenséges puskalövedék. HŐS VOlt .. . A „Munka" most már elveszítette irányítóját. Az első kormányosnak már nem volt ideje leállíttatni a hajó motorjait, arra sem volt ideje, hogy irányt változtasson és senki nem volt, aki helyét betölthette volna. A matrózok nem vették észre a harc hevében, hogy parancsnokuk elesett. A hajó, a monitorral való összeütközés után lassuló tempóban siklott a part felé, négy oldalról záporozó tűzben már szétlőtték kormányberendezését, oldalán mély sebek tátongtak, azután nagy reccsenés hallatszott és ezzel egyidőben a harcosok megtántorodtak a lökéstől amit az okozott, hogy a hajó orra nekicsapódott a paksi partnak. A tat, az elszenvedett ezernyi lövedéktől egyre több vizet engedett a hajó belsejébe és lassan sülylyedni kezdett. A hajó orra már a parton volt, de egy ideig még egyensúlyban állt. A legénység újabb tüzelőállást változtatott. A hajóbizalmi vezette tovább a harcot. A gépkezelő személyzet is felrohant a fedélzetre, odalenn már nem segíthettek társaiknak, a manőver befejeződött, de a puskák még ropogtak. Az újonnan harcba vetett emberek eszeveszett tüzelésbe kezdtek. A támadó monitorok és a „Pozsony" ágyúnaszád lassan közeledtek, mert látták, hogy a „Munka“ legénysége az utolsó töltényig nem adja meg magát. A túlerő át akarta szállítani legénységét a „Munka" fedélzetére. Fölösleges kísérlet volt, mert a hajó egyre süllyedt és látható volt, hogy percek alatt menekülni kell annak a néhány embernek, aki még életben maradt. Az egyik monitor hajításnyira megközelítette a harcoló „Munká“-t. A bizalmi, a csatazajban elkiáltotta magát: — Kézigránátot! A kiáltás nem is volt parancs. Csak mint egy ötlet hangzott el, hogyan lehetne újabb csapást mérni az ellenségre, mielőtt a „Munka" legénysége meghal a hazáért, elveiért. De amint elhangzott a szó, két láda került a fedélzetre és a matrózok meg gépkezelők, életüket már nem is védve, anélkül, hogy fedezékre gondolnának, ugrottak oda és csak úgy álló helyzetből egymás után rántották meg a gyújtózsínórt és dobták a gránátokat. A támadó monitor fedélzetén több detonáció hallatszott, a repeszek szertecsaptak, a sebesültek kiáltozása áthallott a „Munka" fedélzetén harcolókhoz és új erőt kölcsönzött nekikk. A monitor visszavonult és újabb gyilkos puskatüzet nyitott a „Munká“-ra, amely egyszerre megingott, majd a „Pozsony“ ágyújának telitalálata után megremegett és lassan oldalára dőlt, szinte maga alá sodorva legénysége egy részét. A monitorok, fittyet hányva a haditengerészet íratlan törvényeinek és az írott nemzetközi jognak, még a vízben életükért küzdő harcosokra is tüzelt. Többen itt lelték halálukat, amikor már nem védhették magukat és amikor már ártalmatlanok voltak a monitorokra nézve. Alig néhánynak sikerült partra jutni, amely szerencsére csak néhány méternyire volt. A parton igyekeztek elmenekülni, fedezéket keresni a még mindig géppuskázó monitor elől Az egyik monitor végül csónakot bocsátott le, hogy a szárazföldön üldözőbe vegye a menekülőket. Csak egy matrózt sikerült elfogniuk, aki több sebből vérezve feküdt a parti fövényen, már nem volt ereje a meneküléshez. A hajóra cipelték is ott rögtön, félve attól, hogy az ítélet végrehajtása előtt meghal, felakasztották a masztra. Az ellenforradalmi hajók ezután teljes sebességgel déli irányban elhajóztak, átlépték a határt és csatlakoztak az intervenciós román és angol hajóegységekhez arra várva, mikor támadhatnak neki a fiatal tanácsköztársaságnak, munkások, parasztok hazájának. MÁTRAHÁZI ISTVÁN Televízió a Magyarszéki Általános Iskolában Magyarszéken a szülői munkaközösség, nőtanács, az általános iskola óvodai szülői munkaközössége, a népművelési csoport és a községi tanács kezdeményezésére vásároltak egy televíziós készüléket. A készüléket az általános iskolában helyezték el. A televízió nagy mértékben elősegíti a község lakossága kulturális életének fejlesztését. A fiatalok különösen nagy számban látogatják az adásokat. Azelőtt a fiatalok haszontalan szórakozással töltötték az idejüket, de most hogy televízió van a községben, mind a fiatalok, mind az idős emberek megtalálják a hasznos szórakozást. GYENES JÁNOS vb-titkár. Irtsuk a gyomokat Dikonirttal! A vegyszeres gyomirtás iránt egyre szélesebb körben érdeklődnek a termelők. Ennek egyik oka, hogy a vegyi gyomirtással számottevő munkamegtakarítást érhetünk el, mert nem kell acatolni, sőt kevesebb kapálás szükséges. Másik oka, hogy kevesebb munkával és költséggel jelentősen fosikozhatjuk a terméshozamot. Az eredményes vegyszeres gyomirtás egyik alapvető feltétele, hogy azt kellő időben és az előírásnak megfelelő módon hajtsuk végre. A gabonaféléknél a vegyszeres gyomirtásra általában a legmegfelelőbb időpont április II. és május II. között van. Természetesen, az időjárás is befolyásolja, mert kedvező időjárás esetén a növények fejlődése is előbb érheti el azt az állapotot, amikor a gyomtalanítás a legeredményesebb. A gabonafélék ugyanis 15—25 óra-es állapotukban nem érzékenyek, a gyomnövények (acat, vadrepce, útszéli zsázsa, repcsényretek, stb) pedig 3—4 leveles állapotuktól a szárbaszökkenés stádiumáig a legérzékenyebbek e szerek iránt. Ezért ez az időpont a legalkalmasabb a gyomirtásra. Mivel és hogyan végezzük el a vegyszeres gyomirtást? Jól bevált a hazai gyártású „Dikonirt" hormonos gyomirtószer, melyből kat, holdanként az őszi vetésekhez (őszi búza, őszi árpa, rozs) 1—1,25 kg-ot, míg a tavasziakhoz (tavaszi árpa, zab) 1 kg-ot használunk. Mivel a vegyszeres gyomirtásra alkalmas idő — általában — igen rövid, helyes, bizonyos sorrendiség szerint elvégezni a gyomirtást. Először a jobban fejlett őszi vetések permetezését kezdjük meg és azután térjünk rá a tavasziakra. Említettük, hogy nem csak a növény fejlettségi állapotától, hanem az időjárástól is függ a permetezés idejének megválasztása. Derűs időjárás elősegíti a vegyszer hatékonyságát. Legmegfelelőbb a + 10 C fok feletti hőmérséklet (maximum 25 C fokig), de szükség esetén — ha nem voltak éjszakai fagyok — + 10 C fok felett is permetezhetünk. A permetezésre a harmat felszikkadása utáni reggeli vagy kora edélelőtti órák a legalkalmasabbak. Szeles időben ne permetezzünk! A legelőkön két alkalommal permetezzük le a gyomfoltokat, kát, holdanként 1,0—2 kg Dikoniittal, mégpedig először április 15. és június 1-e között, másodszor június közepétől július végéig. Hatékonyabb a permetezés, ha a permetezéshez 0,25 kg Mavepon nedvesítő szert ia adunk. Kukoricavetésekben lehetőleg a Dikrintrtot kelés előtt 5—4 nappal, amikor a csira még 2—1 cm mélyen a talajban van, a vetési sorokra permetezzük. Amennyiben, ebben az időpontban elmulasztottuk a permetezést, akkor gyomtalaníthatunk a kukorica 10—20 cmes növekedési állapotában is kát, holdanként 1—1,2 kg Dikonirttal. Ügyeljünk azonban arra, hogy a kukoricanövényt a permetlé ne érje. A permetezést végezhetjük lóvagy tinktorvontatású motoros géppel, amikor a szükséges Dikoniit mennyiséget — a géptípustól függően — 150—400 liter vízben hígítjuk. Kisebb területeken házigéppel permetezhetünk. Ilyen esetben hát holdanként 400 liter vizet számítunk. A permetlé nem hagy nyomot a növényzeten. Az eredményességről azonban meggyőződhetünk, ha permetezés után 8—10 óra múlva megnézzük a hatást Ha az acat levelei fonákukkal felfelé fordulnak, akkor jó munkát végeztünk. Ilyen esetben a gyomok 70—80 százaléka 1—2 hét alatt teljesen elpusztul. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy permetezéshez használt eszközöket ha más növények permetezésére is szolgálnak, a legnagyobb gondossággal tisztítsuk meg, mert a Dikonirt a kultúrnövényeket még erős hígításban is károsítja. mutató Sfc»W VÁRON éjprils a 25. , Lo Itraho*BELÉPÉS MAVEN&S Karsai^ — IttlsK 1 «aWoleSct. zfMirKte NyAHEAVE/ KltCCtt