Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-06 / 81. szám

' 96­. Április 8. Kitüntetések Felszabadulásunk 15. év­fordulója alkalmából a Ma­­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több kitüntetést ado­mányozott, amelyekről la­punkban már hírt adtunk, ezeken kívül a munkásmoz­galomban kifejtett tevékeny­ége elismeréséül az Elnöki tanács Papp János elvtárs­iak a megyei pártbizottság iafui osztályvezetőjének, Ben­­k­ő János elvtársnak, a me­gyei pártbizottság munkatár­sának, Papp János elvtárs­­nak, a pécsváradi járási párt­­bizottság titkárának, Papp Pálne elvtársnőnek, a sikló­si járási pártbizottság osz­tályvezetőjének és dr. Dom­­bui János elvtársnak, a me­gyei regionális múzeumi há­­lózat igazgatójának a Szocia- Mimikáért Érdemérmet; Oren­iconits Istvánné elvtárs­­nőnek Pécs város pártbizott­sága munkatársának pedig a Munka Érdemérem kitünte­tést adományozta. A minisztériumok és a ta­nácsok felsőbb szervei az ál­lamigazgatásban, a pénzügyi szolgálatban, a kereskedelem­­en és más munkaterületeken elért kimagasló eredmények­ért a maguk területén ugyan­­csak jutalmakat és kitünteté­seket adományoztak dolgozó­iknak. Az államigazgatásban végzett kiváló munkája elis­meréséül Rácz Ferenc, a me­gyei tanács előadója és Haj­­duczi István bevételi csoport­­vezető a „Kiváló pénzügyi dolgozó“ kitüntetést kapta. A „Könnyűipar kiváló dolgozó­­**.“ címmel tüntették ki Król Józsefet, a Mohácsi Bútorgyár igazgatóját, Ács Gyulát, a Ba­­rinya megyei Téglagyári Egyesülés igazgatóját és Var­ga Aladárt, a Mohácsi Gép­gyár igazgatóját. Dr. Szabó Endre, a megyei élelmiszer­ipari minőségvizsgáló intézet vezetője az „Élelmiszeripar kiváló dolgozója“ címet kap­ta felszabadulásunk 15. év­fordulója alkalmából. NAPLÓ Ünnepélyesen átadták a komlói III-as akna dolgozóinak a megyei pártbizottság zászlaját Zászlódíszbe öltöztek a há­zak, virágtól díszlettek a ker­tek, ünneplőt öltöttek az em­berek. Ott gyülekeztek a Kossuth tér tövében, frissen vasalt ru­hákban, nyikorgósan új cipők­ben, gyűrést nem ért ballon­kabátokban, divatos jelöltők­ben. Az élüzemavató és zászló­átadási ünnepségen nem volt kötelező a részvétel, még csak jutalmat sem osztogattak, ami vonzóerőként hatott volna so­kak számára, mégis rengete­gen voltak. Eljöttek valameny­­nyien a hármas üzemből, ve­zetők és dolgozók, családtagok, feleségek, szülők és gyerekek. Igaz, hogy az Erkel-terem el­ső széksora először üres ma­radt. De csak addig, amíg a két ajtóban szorongok eleje, engedve a külső nyomásnak, el nem foglalta a legutolsó üres széket is — helyet adva a bejáratnál a később érke­zőknek. A műsor szerint egyszerű­nek ígérkezett az ünnepség: Himnusz, megnyitó, ünnepi be­széd, a megyei pártbizottság zászlajának átadása, az élüzem zászló és oklevél átadása, ki­tüntetések kiosztása és az In­­ternacionálé. Beiktatva Várnai Zseni és Szüdi György egy-egy versét­, így is történt minden, de va­lahogyan mégis másként, mint más, hasonló alkalmakkor. Le­het, hogy a KISZ-esek emel­vényen ágaskodó zászlaja tet­te, lehet, hogy a Himnusz mél­­tóságosan ünnepélyes akkord­jai, lehet, hogy Várnai Zseni figyelmeztető üzenete arról, hogy könnyen feledünk... ne­héz lenne már megállapítani, hogy miért, de az idő repült. «— Az a két dolog, neveze­­­t­­esen, hogy a felszabadulás­­ évfordulóját ünnepeljük, és hogy most adjuk át a zászlót a hármas akna dolgozóinak — együvé tartozó — mondta Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. — Mert érezte-e valaha az úri Magyarországon a munkás, hogy neki jobb lesz, ha előbb­re viszi a kapitalista társada­lom fejlődését? — A tőkés hajtotta, de ér­dekelve volt-e a munkás ab­ban, hogy több szén, magasabb termés legyen ebben az ország­ban? Nem és nem. Sohasem — vá­laszoltak a tekintetek. — Ez a szó: szocializmus sok­szor már frázisként hangzik, de tulajdonképpen bőséget, boldogságot, a nép fel­szabadu­lását jelenti az elnyomás alól mondotta a továbbiakban Egri elvtárs. — Azt jelenti, hogy ha jobban dolgozunk, jobban élünk, hogy több a hús, több a ruha, több a szó­rakozás ... Ez az, amiért dol­gozunk, küzdünk, amiért de­­rekas munkát végeztek a hár­mas üzembeletek. Meleg kézszorítások: a hár­mas üzemiek birtokába kerül a pártbizotts­­gi zászló, siker­re, egészségre, boldogságra szóló jókívánságokkal. Arany rojtját az asztalra terítve igaz­gatják, díszül a zászló, elsimí­tották minden ráncát. Hímzett betűi a pártkongresszus idején végzett lelkes, szorgalmas munka emlékét idézik. Most felcsendül a bányász­induló ... Szerencse fel... S egy röpke percre megjelennek gondolatban mindazok, akik már nem számlálják éveiket, mégis jogos részesei az ün­nepnek ... Ez a perc a bá­nyászmártíroké és a sza­badsá­got nyújtó hősöké. Csinos, szőke fiú lép az emelvényre: ruhája fekete, a legújabb divat szerint szabva, inge nylen, nyakkendője cso­kor, eleganciája szinte kifogás­talan. Vásár­l és szaval. Ver­set mond a felszabadulásról. Insternaciomálé. Nehezen ürülnek ki a szék­sorok. A terem előtti térség szinte tarkállik az emberektől. Sokuk megilletődött, nem akarja szürke szavakkal meg­törni a hangulatot. Lélekben új harcra, keményebb munká­ra készülnek... Lenne hát a borítékán kí­vül is valami hajtóerő, mely a bányászokat a jövőben is újabb és újabb ütközetbe viszi? Hogy tolmácsolta Jankai István vá­jár, Szüdi György — rájuk is érvényes érzéseit? „Gyermek voltam — kallód­tam az utcán növekedtem — tőkés ránci­gást, míg nem hívott egyszer ütközetbe anyámnál is jobb barát — a párt.” Harsányi Márta Átadták a megyei pártbizottság ser­legét a Cipőipari KISZ-n­ek Pénteken délután hat óraikor bensőséges keretek között át­adták a „Kossuth“ Cipőipari KTSZ-nek a megyei pártbizott­ság serlegét a kongresszusi versenyben elért kiváló ered­ményért. Röder László elvtárs, a KTSZ elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd Bedő Pálné elvtárs ik) tartott ünnepi beszé­det, átadva a megyei pártbi­zottság serlegét. Az átadás után Témás Ferenc elvtárs beszélt a KTSZ eredményeiről és méltatta hazánk felszaba­dulásának 15. évfordulóját, va­lamint a megyei KISZÖV ver­senyében a második díjat és a velejáró oklevelet átadta. Rő­­der elvtárs a beszéd után meg­köszönte a pártbizottság jutal­mát, majd kiosztotta a vállalat jól dolgozói között „A Szövet­kezet Kiváló Dolgozója“ okle­velet és a pénzjutalmakat. Az ünnepség családi hangulatban ért véget. Díszoklevelet kapott a hidasi magasnyomású brikettgyár Szombaton délután ünnepi készülődéstől volt hangos a Hi­dasi Magasnyomású Brikett- gyár kultúrterme. Itt adta át ünnepélyesen Kárpáti Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság tagja, a pé­csi városi pártbizottság titká­ra a megyei pártbizottság dísz­oklevelét a felszabadulási mun­kaversenyben kiváló ered­ményt elért gyári kollektívá­nak. Czifferszky István elvtárs, a gyár igazgatója üdvözölte a dolgozókat, majd Kárpáti elv­­társ tartotta meg ünnepi be­szédét. Beszédében ismertette Pártunk kongresszusának a többtermelésre és minőségi ter­­delésre irányuló határozatait hangoztatta, hogy méltó helyre került, a megyei pártbi­zottság díszoklevele, hiszen az ürem január havi tervét, amely ez50 tonna volt, 8543,9 tonnára, a márciusi csökkentett tervét P-ig, amely a nagyjavítások miatt 2500 tonna volt, 3210,4 tonnára teljesítette, míg a tervezett 653,33 Ft-s önköltséget 199,60 forintra csökkentették. A gyár kiváló kollektívája­­ kérésén oldotta meg a brikett tartósításának rendkívül nehéz, egys­eg­es nehezen megoldhat Problémáját, ugyanakkor fore nagyobb mennyiségű bri rajtot szállít a háztartások­ra-Az ünnepség után a gyár igazgatósága megvendégelte a gyár dolgozóit. Kettős ünnep Véménden A véméndi kultúrtermet sem méretezték kicsire. Elfér ben­ne vagy nyolcszáz ember, de még így is szűknek bizonyult. Még az udvaron, az ablakok­nál is tömött embercsoportok néztek befelé. Rég nem látott ennyi embert egyben a falu. Kettős ünnepet ült a község népe vasárnap este. A felsza­badulásét és a megyei párt­­bizottság zászlajának átadási ünnepségét. Első lett az Új Tavasz Tsz, a megye vala­mennyi szövetkezete közül. Kálecz István elvtárs, a pártszervezet titkára nyitotta meg a díszünnepséget, majd Földvári János elvtárs, a me­gyei pártbizottság tagja, a me­gyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Mél­tatta a felszabadulás jelentő­ségét és a termelőszövetkezet­­sikereit. Mint ismeretes, az Új Tavasz 1958-ban mindössze 25 forintot érő munkaegységet osztott. Tavaly Rott Antal elv­­társ került a szövetkezet élére és 45 forint 72 fillérre ugrott fel a munkaegység értéke. A véméndi Új Tavasz hívta ki a megye termelőszövetkezeteit tavaly a pártkongresszus tisz­teletére versenyre és ezt a ver­senyt meg is nyerte, mert ok­tóber 31-re még az őszi mély­szántással i­s végzett. A ter­melőszövetkezetben összeforrt a­­kétnyelvű, több tagozódású falu népe. Földvári elvtárs elismeréssel szólt a tsz-tagság példás mun­kájáról és a vezetőség okos gazdálkodásáról. A tsz a tavaszi munkában is jól „startolt”. Mindent elvetett már, amit lehetett. Ezért hall­gatta a falu jólesően Földvári elvtárs dicsérő szavait és taps­ra verődtek a tenyerek, ami­kor a megyei pártbizottság gyönyörű, vörösselyem zászla­ját átadta. A zászlót Rott Antal elvtárs vette át. Megígérte, hogy to­vább öregbítik a tsz hírnevét. Ezután a KISZ és az iskola kultúrműsorában gyönyörkö­dött a falu népe. Nem hiába híres Véménd kulturális életé­ről, most is olyat produkál­tak, ami sok falunak dicsére­tére válna. Két és félórán át váltogatták egymást a külön­böző, esetenként egészen szín­vonalas számok. Azzal az ér­zéssel távozott a falu népe, hogy méltóképpen megünne­pelték a felszabadulás 15. év­fordulóját. ■ ■Ünnepelt a tanulóifjúság Április 4-én, este a Fekete Gyémánt film­színház termében az I. kerületi iskoláknak a felszabadulási se­regszemlén résztvett tanulói mutatkoztak be. Kovács István elv­társ, a Hazafias Nép­front I. kerületi bi­zottságának elnöke ünnepi beszéddel nyi­totta meg az estet, majd a továbbiakban a felszabadulási sereg­szemlén szerepelt is­kolai együttesek, út­törőcsapatok és szóló­­számokkal szerepelt tanulók adtak műsort A szereplőknek Som­fai István elvtárs, a gyárvárosi iskola igaz­gatója nyújtott át emléklapot a felsza­badulási seregszem­lén való sikeres sze­replésükért. A jól sikerült, gaz­dag műsor szinte min­­­den számát nagy taps­­­sal jutalmazta a film­színház termét zsú­folásig megtöltő né­zőközönség. * Móró Erzsébet és Kut­tics Mária csapat­­tudósítóik az Egyetem utcai általános isko­lában április 5-én nyílt felszabadulási emlékkiálításról szá­molnak be. Az iskola tanulói már szeptember óta lelkesen gyűjtötték az anyagot a kiállítás­hoz. Fényképgyűjte­mény, megvilágítható térkép ábrázolja Pécs­nek a felszabadulás óta elért nagy fejlő­dését, de kiállították az úttörők kézimun­­k­át és dolgozatait is, melyek szintén a fel­­szabadulás óta eltelt tizenöt év alatti fejlő­désről adnak számot. A kiállítás ünnepé­lyes megnyitóján részt vett Szentistvá­­nyi Gyuláné, a városi pártbizottság, Réder Ferenc a II. kerületi pártbizottság és Buj­dosó László a Peda­gógusok Szakszerve­zete képviseletében. A megnyitóbeszédet Gyutai Kálmánné az iskola igazgatója mon­dotta.* A pécsi Pedagógiai Főiskola gazdag prog­ramú ünnepi hét ke­retében ünnepelte meg hazánk felszaba­dulásának 15. évfor­dulóját. Április 2-án, délután testnevelési ankéton vitatták meg a játékdélutánok sze­repét és jelentőségét az általános iskolai testnevelésben. Elő­adó Detre Pál főisko­lai tanár volt. Este a főiskolán az ünnepi hét díszünnepséggel zárult, amelyen a he­lyi szovjet alakulat küldöttége is részt vett. Márk Bertalan ficsoklai igazgató megemlékezésében az ünnepi évforduló je­lentőségét méltatta, majd arról beszélt, mily gazdag eredmé­nyeket hozott a fel­­szabadulás 15. éve a közoktatás terén. A jutalmak és a győztes pályamunkák díjainak kiosztása után ünnnpi műsor következett, amely­nek keretében a fő­iskola művészeti cso­portjai és szólistái mellett a helyi szov­jet alakulat ének- ze­ne- és tánckara is fel­lépett, úgyhogy a dísz­ünnepség egyúttal baráti találkozó is volt a felszabadító szovjet hadsereg Pé­csett tartózkodó tag­jaival. A műsort a főiskola színjátszói fejezték be Bende László „Omega“ c. egyfelvonásos szín­művének előadásával. Emlékmű-avatás Szigetváron Vasárnap délután avatták fel Szigetváron az új szovjet hősi emlékművet. Már az ün­nepség kezdete előtt mintegy 1500 főnyi ünneplő közönség gyülekezett össze a vár előtti parkban. Az ünepség a magyar és szovjet himnusszal kezdődött. Szabó József elvtárs, a járás a pártbizottság titkára mondott avató beszédet. •­ Tizenöt éve verte ki a Vörös Hadsereg a fasiszta hor­dákat hazánkból. Tizenöt év nem nagy idő, de ez a legutób­bi tizenöt év kiemelkedik né­pünk történelm­éből. Április 4-e olyan dátum, mely nem fa­kul, hanem egyre jobban fénye­sedik az idő múlásával. Legna­gyobb nemzeti ünnepünk ez a nap, mely meghozta szabadsá­gunkat, — mondotta Szabó elvtárs. — Nekünk, szigetvári dolgozóknak külön ünnep ez, mert ezen a helyen új hősi emlékművet avathatunk. Most mikor ezt az emlékművet avat­juk, emlékezünk a tizenöt év­vel ezelőtt történtekre, emlé­kezünk azokra, akik a legdrá­gábbat, az életüket áldozták felszabadításunkért, azokra a hősökre, akik itt nyugszanak ezekben a sírokban. Hősök, ti az életeteket áldoztátok né­pünkért, ezért mi örökre szí­vünkbe zártuk emléketeket. Kiontott vérebek nem volt hiábavaló. Örök dicsőség nek­tek és valamennyi hősnek, akiknek szabadságunkat kö­szönhetjük. Az avató beszéd után az MSZMP megyei és járási bi­zottsága nevében Török Ká­roly elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára és Szabó József elvtárs, a járási pártbizottság titkára megkoszorúzták az em­lékművet. A megyei és járási tanács koszorúját Palkó Sán­dor elvtárs, a megyei tanács elnöke és Kovács János elvtárs a járási tanács elnöke helyez­ték el, majd a fegyveres alaku­latok, a Hazafias Népfront, a helyi szervek koszorúzták meg a szovjet hősök emlékművét. Az avató ünnepség az Interna­­cionálé hangjai után végetért. ••Ünnepség a rendőrklubban Az ünnepségen dr. Nemes Alajos elvtárs, Baranya me­gyei rendőrfőkapitány mondott beszédet, majd a belügyminisz­ter képviseletében 93 rendőr­nek, illetve tűzoltónak, tiszt­nek és tiszthelyettesnek nyúj­tott át kitüntetést. Bartha Ist­ván alezredes a „Kiváló Szolgálatért Érdemérmek kap­ta tizenötéves szolgálatáért. Ugyancsak ezt a kitüntetést kapta Molnár Ferenc őrnagy. A felszabadulási évforduló al­kalmából Kormány József ren­dőrszázadost — a megyei ren­dőrkapitányság osztályvezető­jét — soron­ kívül őrnaggyá lép­tették elő. Az ünnepség során özv. Hab­sing Lászlóné — kinek férje az ellenforradalom során hősi ha­lált halt — átvette a belügy­miniszter által adományozott háromezer forintot. A kitüntetések után a jelen­lévő párt- és tömegszervezeti küldöttek, a helyi szovjet kato­nai parancsnokság vezető sze­mélyiségei, továbbá a pécsi üzemek képviseletében megje­lent dolgozók baráti beszélge­tést folytattak a megyei és vá­rosi rendőrkapitányság tiszthe­lyetteseivel, tisztjeivel és veze­tőivel. Vasárnap délelőtt a rendőr­klubban ünnepség keretében emlékeztek meg a megyei és a városi rendőrkapitányság tag­jai hazánk felszabadulásának 15. évfordulójáról. Gépkocsivezetőket keresünk felvételre, lehe­tőleg komlói vagy Komló környéki állandóan beje­lentett lakással, gyakor­lattal rendelkezők előny­ben. Jelentkezés Komlón a 24. sz. AKÖV telepén 231 Nagyharsány április 4. Nagy­harsányban is meg­ünnepelték felszabadulásunk 15. évfordulóját. Megünnepel­ték úgy, mint még soha. Náluk már szombaton el­kezdődött az ünneplés. Szom­baton este ugyanis hosszú idő után először ismét színre lé­pett a helyi színjátszócsoport. Az Érdekházasság című zenés vígjátékot adták elő nagy si­kerrel, telt ház előtt. A siker olyan nagy volt, hogy másnap este meg kellett ismételniök és még ekkor sem fértek be mindazok a kultúrházba, akik látni szerették volna. Ezért hamarosan ismét lejátsszák. Vasárnap délelőtt ugyan­csak a kultúrházban nagysza­bású pajtás- és úttörő-avatást tartottak. Hétfőin, április negyedikén az ünnep az úttörők és dolgo­zók felvonulásával kezdődött. Felvonultak a kultúrházhoz, ahol meghallgatták az ünnepi beszédet, majd az óvodások, úttörők műsorának tapsoltak, de vörösek lettek a tenyerek akkor is, amikor a helyi ro­mán nemzetiségűek kultúr­­csoportja lépett színre. A ro­mán kultúrcsoport dalok­a adott elő és saját népitánco­k­ből adtak ízelítőt a megjelen­teknek. Alig akarták leenged­­ni őket a színpadról.

Next