Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-22 / 144. szám

r JÚNIUS­­. MAPle5 Őszülő fejjel az iskolapadban ! A mai hónapban egy ren­deletről írtakk az újságok. A rendelet arról szólt, hogy az egyetemi-főiskolai felvételek­nél eltörlik a korhatárt, s a negyven éven felülieknek nem kell többé engedélyért szalad­­gálniok, ha tanulni akarnak. A jelzett hír nagy mozgoló­dást váltott ki az érdekeltek körében. A Pécsi Jogtudomá­nyi Egyetemen például ugrás­­szerűen megnőtt a negyven éven felüli jelentkezők száma. A felvételüket kérők között a minőségi ellenőrtől a refor­mátus papig igen sok foglal­kozási kategória megtalálható, ötvenhat éves koréban A minőségi ellenőrnek VI­­cze Lajos a neve, kint lakik a Szigeti külvárosban. Befu­tott ember. Gyerekei felnőt­tek, a fiatalos gondokon _ —* gyűjtögetés a bútorra, hajsza a lakás után és így tovább — régen túljutott már. Van bú­tora és van lakása, munka­helye is stabil, az őszülő hajú férfit, a régi dolgozót aligha háborgatnák nyugdíjba vonu­lása napjáig. A legtöbb hozzá hasonló korú talán megelégedne azzal, amit ő elért. A vele egyívá­­súak ultival, sörözgetéssel, vagy valami más passzióval csapják agyon az idejüket legalábbis nagyobb részükben. Nem így ő. Negyvenkilenc éves korától minden évben megkísérli, hogy bejusson a jogi egyetemre. Részt vesz az előkészítő tanfolyamon, befi­zeti a 450 forintot, felvételi vizsgákra készül,­­ amikor elutasítják — arra hivatkoz­va, hogy túlkoros — elkesere­dik, de nem adja meg ma­gát. Ebben az évben megpró­bálja negyedszer is. Nem szeret beszélni arról hogy ötvenkét éves már, s mire elvégzi az egyetemet ötvenhét lesz. Arról meg kü­lönösen nem, hogy hatvan esztendős korukban nyugdíj­ba szoktak menni az embe­rek. Úgy készül és tervez, mintha még örök időkig dol­gozna. Az általános iskolánál kezdte A másik jelentkező Stréb János, a Baranya megyei Sü­tőipari Vállalat igazgatója. Negyvenkét éves, a szívós akarat megtestesítője. Fiatal korában hat elemi­vel zárja az iskolát, majd ti­zenöt évig süti a kenyeret, mint bárki más a péklegények közül. Később különböző he­lyekre küldik vezetőnek. Leg­utóbb a jelenlegi vállalathoz, ahol­­már nyolc éve igazgató. Ebből a nyolc évből három esztendő különböző szaktan­­folyamokkal telik el. Dolgo­zik, elvégzi a tanfolyamokat, s szabad idejében fényképez­­get és meccsre jár. Ez a pas­­­sziója. Három év után rájön arra, hogy a szaktanfolyam nagyon kevés. Beiratkozik az általá­nos iskola VII—VIII. osztá­lyába. Az általános iskola utolsó két osztályába — mint vállalati igazgató! Úgy tesz, mintha nem venné észre a gúnyos és lekicsinylő moso­lyokat, amivel a lépését fo­gadják. Egy év alatt elvégzi a két osztályt — kitűnő eredmény­­nyel Utána azonban beirat­kozik a közgazdasági techni­kumba. Ott is kitűnővel és je­lessel zárja az éveket A szó­beli érettségije még hátra van (a napokban teszi le), de már a jogi egyetem jár az eszében. Már a felvételi vizsga kérdé­seit forgatja. Kicsit fáradt ugyan, de nem akarja elvesz­teni az éveket. Még azt sem sajnálja, hogy régi szenvedé­lyét a fényképezést elfújta a tanulás szele, csak tanul­hasson. Megelégszik a mécs­esés is. A református pap és a jog A harmadik ember, akit a jelentkezők sokaságából ki­választottunk, Simon Géza nagyharsányi református lel­kész. Az ő esetében nem is az életkor a döntő — bár Simon Géza is 48 éves már —, hanem a hivatása. Ugyan miért akarja elvégezni a jo­got egy református pap? Nyil­ván ez a kérdés foglalkoztat­ja itt az embert. A válasz: már reformátor elődeik is nevezetesek voltak a tudásvágyukról. És­ nagyon igaz az a mondás, hogy a jó pap holtig tanul. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen a múlt év decemberében szer­zett jogi doktorátust egy 79 éves pravoszláv lelkész. Ha ebben a korban tanulni lehet, miért ne lehetne harminc év­vel előbb? A nyílt és rokonszenves fel­lépésű lelkész hozzáteszi, hogy jogi tanácsadókban ma is nagy hiány van a termelőszö­vetkezetekben. Nem egy lel­késztársa könyvel már a kü­lönböző tsz-ekben, márpedig ha könyvelők lehetnek, miért ne lehetnének jogi tanács­adók is? Mindezt annyival kell meg­­toldania, hogy Simon Géza egész eddigi életútja azt pél­dázza, hogy ez is elképzel­hető. A kettő ugyanis nem feltétlenül összeegyeztethetet­len. Simon Géza amellett, hogy vallásos meggyőződésé­nek eleget téve gyakorolja lelkészi hivatását, igen sokat tett világi ember módján a közért 1945-ben, a felszaba­dulás után például kivereked­ne, hogy a Pécsi Bőrgyár se­gítségével felépítsék a rommá lőtt drávapalkonyai iskolát traktort szerzett az Igavonó jószág nélkül maradt falu szá­mára és így tovább. Francia­­országban, illetve a prágai Károly egyetemen tanult, s mindez után akarja elvégezni Pécsett a jogot Magyar László ­Elmentem rá az erdőre. Csendült a dal és a sokszoknyás kis­lányok a csizmás kislegényekkel jár­ták az ősi szebényi táncokat a somyódi szabadtéri színpa­don a június 9-én első ízben rende­zett gyermetetánc­­fesztiválon. A kö­zönség tapsolt, és a két legkisebb tán­cos, a nyolc éves Horváth Pista, meg az alig egy évvel fiatalabb Schiszler Marika nem győz­te meg enni a sok fagylaltot, csokoládét, ami­vel a közönség el­­halmozta. De a bí­rálóbizottság is tet­szését nyilvánította, egyöntetűen ennek a csoportnak adta az első helyezéssel áró oklevelet. Meg­kcsérték a gyere­­ek tánctudását, titmusérzékét, s ugyan tetszett a énes, kevés helyen főforduló viselet is A gyerekek vidá­man érkeztek haza, tele élményekkel. (Ezattal szerepeltek őször önállóan fsztiválon. Leg­­öbbször a felnőtt sporttal együtt épnek fel a kultu­rális szemléken, különböző vendég­­terep­léseken. Ta­lán 3—4 éve műkö­dik a gyermekcso­port. Az együttes megalakulásakor csak négyen táncol­tak közülük, akik a gyulai országos táncfesztiválon is szerepeltek. Jelen­leg 18 általános is­kolás korú gyerek táncol, s több mint 6 számból álló mű­sort tudnak adni. Nagyon szeretnek táncolni. Szelvény­ben mindenki már gyermek­korában megtanulja az ősi táncokat, s egész életén keresztül szí­vesen feleleveníti. Mi sem bizonyítja ezt jobban, min­t az, hogy az együttes­ben minden korosz­tály megtalálható. Például a Dobokai Matyi bácsi már a hetven felé közele­dik, a Csizmadia- és a Fazekas-házas­pár pedig elhagyta az ötvenet Akkor hogyne szeretnének táncolni a fiatalok! — Hetenként két­szer tartunk pró­bát rendszeresen, s ha előadásra készü­lünk valami újjal, csaknem minden este összejövünk. A múltkoriban is jönnek a gyerekek, hogy próbáljunk, pedig nem is volt róla szó aznap. Alig tudtam lebe­szélni őket. Bízok bennük, ezekből jó csoport lesz, ha ki­járják az iskolát. — mondja Horváth István, az együttes vezetője , foglal­kozik a táncosok­kal, színjátszókkal, maga készíti a ko­reográfiákat, gyűjti a régi, majd elfele­dett dalokat, és táncjátékban fel­dolgozza a falu szo­kásait. A gyerek­­csoporttal is meg­tanítja az összes táncjátékot, némi változtatással, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekek is jel­legzetes ízzel tud­ják táncolni a sze­bényi verbunkost, meg a ropogós, lib­benős csárdást. A fonyódi sike­res szereplés után meghívást kaptak a sárközi napokra is. De a nyáron szü­netet tartanak, ké­szülődnek az új év­adra, új táncokat tanulnak együtt a nagy csoporttal. Felújítják a méla­bús dallammal át­szőtt „Lánysirató” című lakodalmi népszokást, vala­mint feldolgozzák a régi szebényi hús­­vétot. Tallózás az új telefonkönyvben Kiadták 1963 februárjában 76 oldalon temérdek előfi­zetővel és ugyanannyi tele­fonszámmal. A számok mö­gött emberek és vállalatok, szervek és szervezetek. Üzem 69, vállalat és intéz­mény kereken száz, míg szerv, iskola összesen 104, legalábbis ennyi rendelke­zik telefonnal. Ha valaki­nek kedve szottyanna, 86 vendéglátóipari egységet hívhat fel telefonon, ami jelentős haladás, mert az előző telefonkönyv tanúsága szerint csak 71 étteremnek, cukrászdának, presszónak és kisvendéglőnek volt te­lefonja. Na és a fűszerbol­tok? Ma 126 telefonon ér­hetők el — gyorsan. Aztán végigböngésztem a neveket is. Vezet a Szabó család, üt­vén Szabó rendelkezik táv­beszélővel, de ott van a nyomukban a Kovács — köztük is legalább nyolc az István névre hallgat negyvenkilenc telefonnal a második. Harmadik helyre befutottak a Tóthok, aztán sorrendben a Horváth, a Nagy, a Kiss és a Molnár következik. A telefonszámok a 10­00- nál kezdődnek. Ezen a szá­mon hívható a Taxi, köny­­nyű megjegyezni. Aztán következnek a fur­csaságok. A 33. oldalon, legfölül ta­lálható a kettős beosztású személy, bizonyos Kis Ká­roly, aki kétszeres osztály­­vezető, merthogy a neve mellé egymásután kétszer is odaírták: oszt, vez. Az állatorvosok mai feladatai Érdekes ankét a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezetben A MEZŐGAZDASÁG szo­cialista átszervezése lényege­sen megváltoztatta az állat­orvosok a mezőgazdasági ter­melés folyamatában eddig el­foglalt helyét. Hogyan illesz­kedjék bele az állatorvos a szocializált mezőgazdaság me­netébe, mennyiben változtas­son eddigi munkamódszerein, milyen munkatársi viszonyt alakítson ki a termelőszövet­kezetek vezetőivel? Mind-mind válaszra váró kérdés, még­hoz­zá jónéhány helyen sürgős válaszra váró kérdés. Ezekben a kérdésekben pró­bált állást foglalni és irányt mutatni a szerdán Tolna me­gye Pálfa községének Egyet­értés Termelőszövetkezetében megtartott értekezlet, amelyen párt és gazdasági vezetők, ál­latorvosok és termelőszövetke­zeti vezetők vettek részt. Az állatorvosok új felada­tairól szólva elsőként emleget­ték a preventív módszert, a betegségek időbeni megelőzé­sét Ez persze nemcsak annyit jelent, hogy az állatorvos ve­szély esetén idejében védő oltást ad az állatoknak. A fel­adat sokkal bonyolultabb, összetettebb és megkívánja a termelőszövetkezet vezetői és az állatorvos szoros együtt­működését Az állatorvosnak bele kell szólnia az állatok el­helyezésébe, etetésébe, ügyel­nie kell az állatokkal való foglalkozás helyességére. A JÓ ÁLLATORVOS mini­dig ott van, a közelében törté­nő majorkijelöléseknél vagy istállókijelöléseknél aktívan beleszól az állatok takarmá­nyozásába is. Ebből világosan kitűnik, hogy az állatorvos­nak nemcsak kifejezetten a gyógyítás a feladata, sőt a gyógyítás mellett elsősorban az egész, tehát az egészséges ál­­lattartomány állandó felügye­lete és szemmeltartása. Ahogy az értekezleten résztvevő dr Kádár Tibor, a minisztérium állategészségügyi főosztályveze­tője nagyon találóan mondot­ta: „Az egészséges állatot a hullától hosszú fokozatokból álló állapot választja el, amely­nek az eleje még nem beteg­ség. Az a jó állatorvos, ki már a helytelen tartásból eredő kezdeti leromlást észreveszi és elfajulását megakadályoz­za’’. Érdekes, hogy az évekkel ezelőtti állapotokhoz viszo­nyítva az állatelhullás okai között egyre kisebb százalék­ban szerepelnek a fertőző be­tegségek (országosan 15 szá­zalék) a lényegesen nagyobb részt a helytelen tartásból, ta­karmányozásból eredő elhul­lások teszik. Ez is azt bizo­nyítja, hogy az állatorvosnak nemcsak gyógyítania kell, ha­nem aktívan részt kell vennie a tenyésztésben. A kapcsolat kérdésének meg­vitatásakor került napirendre a másik égető kérdés: legyen­­e a tsz-eknek saját állatorvo­suk, aki mint tsz-tag működik a szövetkezet kötelékében, vagy maradjanak az állator­vosok továbbra is állami szol­gálatban. Az állatorvosok ál­talában az utóbbi mellett szól­tak és a tsz-elnökök jó része is. Kiderült, hogy a kiváló eredményeket elért szakcsi és mezőszilasi állatorvosok, akik tevékenyen részt vesznek a tsz állattenyésztésében nem tsz-állatorvosok, hanem álla­miak. Mindkét fél elmondta indokait a „tsz-állatorvos pártiak” azzal érveltek, hogy jó, ha az állatorvos állandóan a tsz-ben tartózkodik, az állo­mány mindig szeme előtt van és időben tud intézkedni, s egyben elláthatja a főállatte­nyésztői feladatkört is. A jó­val népesebb ellenpárt viszont — véleményünk szerint reá­lisabban látva a helyzetet — azt hangoztatta, hogy a tsz-től való függő viszony megnehe­zíti az állatorvosok állami el­lenőrző szerepét, hiszen gyak­ran előfordul, hogy az állami érdek pillanatnyilag összeüt­közik a helytelenül gondolkozó tsz-vezetők érdekeivel. Ezenkívül az állatorvos a gyógyításon kívül éppen har­mincegyféle állami feladatot lát el, amelyek nagy része nem tartozik a tsz hatáskörébe. VÉGEREDMÉNYBEN az Állategészségügyi Intézet, a Magyar Mezőgazdaság című szaklap és a Tolna megyei Ta­nács által rendezett ankét sikeresen zárult, a résztvevők előtt megvilágosodott néhány eddig vitatott nagyon fontos kérdés. Befejezésként a ven­dégek megnézték a pálfai Egyetértés állatállományát és elismerőleg nyilatkoztak a kö­zel ötezer holdas, kitűnően mű­ködő termelőszövetkezet mun­kájáról, L K. Ipari tanulókat szerződte­tünk 8 általánossal FÉMCSISZOLÓ ÉS ÖNTŐ szakmában, érettségivel VASESZTERGÁLYOS szakmában. Jelentkezés: Pécs, Vasas KTSZ, Zsolnay Vilmos u. 15. munkaügy. r Tanácstagok fogadóórái I. DDJULETS Június 15-én 1 órakor: Antal Ferenc Puskin Művelődési Ház, Dormán Máténé és Géder János Bárdfa utcai Iskola. Június 25-én 4 órakor: András Árpádné Ságvári E. u. 3. Páncél Ferencné Frankel L. u. 13. 6 óra­kor: dr. Mátrai László Erzsébet­­telepi kultúrház. Június 26-án 4 órakor: dr. Raj­­czi Péterné Csillag u. 3. 6 órakor: Bernáth Sándorné Szabolcsfalu MSZMP helyiség, Kalmár Kál­mánná Kokszmű kultúrotthon, Pozsgai Pál November 7. u. 19. 7 órakor: Kemény János Szabolcs­­falui tsz-iroda. I. KERÜLET: Június 26-án 6 órakor: Gulyás Józsefné, Darnyi József és Botos Károly kertvárosi munkásklub, dr. sánta Jánosné sceöwey _3*mi­názium. . __ Június 27-én 8 órakor: Nógrády Róbert, Pécsi Nemzeti Színház igazgatói iroda. Június 23-án 6 órakor: Tancsik Lajos Ágoston téri Iskola. I. kerület: Június 24-én 5—6 óráig: Vertüce József Fülemüle u. 8. Június 26-án 4—5 óráig: Balato­nfa Dezső Mária u. 14., 5—6 óráig: Szegedi Ferenc Rácváros tanács­kirendeltség. Június 27-én 5—6 óráig: UJ* Solymosi Béla ÚJ-mecsekalja ál­talán­­­iskola. — A HAZAFIAS Népfront me­gyei titkársága a Janus Panno­nius u. 11. sz. alól elköltözött a Széchenyi tér 16. szám alá. Telefonja a régi maradt. Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Iváncsics Eszter, Borsodi László, Simon Erika, Scheibl Erzsébet, Rostás Iván,­ Bánrévy Ágnes, Kehi Ottó, Pucz Péter, Kalte­­necker Tibor* Krénusz Katalin, Rapp Róbert* Andrasek Ildikó, Lucz János, Kaszás Kamilla, Há­­ber János, Szántó Ildikó, Kum­mer Béla, Veres Marianna, Ko­vács József* Forró Zsuzsanna, Szomor Gábor* Markó Viktor, Éber Sándor, Wirth Mária, Mé­száros Tünde, Katona Mária, La­­losz Szultána, Lőrincz László, Kal­már Lajos, Böbek Ildikó, Horák Henrietta, Tuller Ágnes, Szécsei Gábor, László József, Békefi Ilo­na, Miklai Gyula* Jahn Jakab, Balázs Péter* HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Gönczi Csaba jegykezelő és Márk Anna jegykezelő, Szűcs László kesztyűszabász és Sárközi Piroska adminisztrátor, Schön­­hauer János korongos és Fábián Julianna, Böröcz János csillés és Weiner Hana, Miklós László bá­­nyacsillés és Argyó Rozália se­gédmunkás, Takács Frigyes tény­leges katona és Karácsony Kata­lin szobafestő, Kriegelstein Gyula autóvillamossági szerelő és Kre­­usz Éva hegesztő, Boros József BM dolgozó és Mészáros Ibolya segédápolónő, László Gyula he­gesztő és Horváth Irén eladó, Nagy István katona és Lantos Mária segédmunkás, László Gyu­la hegesztő és Horváth Irén el­adó, Hoffmann Engelbert ny. se­gédmunkás és Takács Mária ny. betanított munkás, Dominó Ba­lázs könyvkötősegéd és Varga Ju­lianna ápolónő, Schweitzer La­jos lakatossegéd és Schildmeier Rózsa könyvvelő, Szilágyi Sándor csillés és Szakály Magdolna, Bér­czési István villanyszerelő és Ko­vács Erzsébet dohányipari tech­nikus, Payer János segédmunkás és Gyöngyvér Ágota vízhordós Rácz János honvédtiszt és Mihály Ilona adminisztrátor, Geszti Ist­ván rakodómunkás és Altner Ró­zália segédmunkás, Gyimesi Já­nos forgalmi ellenőr és Laufes Paula pénztárosnő, Spolár János tanító és Horváth Márta admi­nisztrátor, Nagy Sándor úttisz­tító és Simon Mária segédmun­kás, Vitári Sándor gépkocsivezető és Csöndör Zsuzsanna fodrász­segéd, Dávid Pál tervező és Hahn Mária adminisztrátor, Boncz Jó­zsef főmester és Tapasztó Rózá­lia, Burai Imre technikus és Var­jas Klára adminisztrátor, Viola Lajos ált. isk. tanár és Horváth Ilona tanítónő, Vargalis Antal gépkocsivezető és Beck Éva se­gédmunkás* meghaltak: Lippai Pál 59 éves* Trischler Árpád 12 éves, Müller István 73 éves, Meglich Lajos 66 éves, Mar­ton Antalné sz. Meichenics Hona 64 éves, Bárány Károly 61 éves* Süle Pál 31 éves, Sárdi Gyula 62 éves, Hergert Izidorné sz. Hauzer Paula 77 éves, özv. Haffner Já­­nosné sz. Kocsis Hona 71 éves* Mészáros István 33 éves* Manya­­szek Gyula 1 napos, özv. Jakabos Györgyné sz. Weisz Julianna 76 éves, Dolmány János 28 éves, Ha­raszti Tamás 8 napos* özv. Ma­­kovics Imréné sz. Schmidt Júlia 80 éves, özv. Szerdahelyi József­né sz. Németh Erzsébet 78 éves* Balatincz Vendelné sz. Göbölös Karolin 63 éves, Bedő Antal 53 éves, Gulácsy István 13 éves. Értesítés A temető szabályrendelet II. 5. (5) alapján a vállalat az alant fel­sorolt sírboltokat 30 nap eltelte után igénybe veszi és a bennük levő tetemmaradványokat eltávo­­lotja, mert a tulajdonosok ismé­telt felszólításra sem hozatták rendbe a sírboltokat. Kisajátítás alá kerülnek: E táblában: Wéber Ferenc, Kozma Jánosné, Keszü József, Kulcsár József, Steiner Jánosné, Kiss József családi sírboltok. L táblában: Fazakas József, Rééh Vilmosné, Zels József, En­­gedy József, Németh György, Kulisch Mór, Szentgyörgyi Béla családi sírboltok. H táblában: Kögl Dánielné, Szemárd Tivadar, Vass Ödön, Stab Lénárt, Békás Horváth Ká­roly, Bubregh Mihály, Mike Géza családi sírboltok, G táblában: Rehák Rudolf sír­bolt,­­ T táblában: Gáspár — Kincses — Vidákovics, Zöld József, Mol­nár Rezső sírboltok, S táblában: Sallay János, Bur­gles Nándor sírboltok, WY táblában: Dezső Dénes— Borsos István sírboltok, X táblában: Rambuszek Jakab* Takács — Gergics — Jurisics sír­boltok, n. táblában: Komócsi István sírboltja, N táblában: Lomm Nándor sír­boltja. Nyugati falnál: Brabetszky Já­nos, Gadó — Horváth — Kálfk­a sírboltok* Keleti falnál: Szekrényessy Bé­la, Wágner — Daróczy — Ma­­rinkovics — Hínár, Pichler Jó­zsefné családi sírboltok. BM. TEMETKEZÉSI VÁLLALAT IGAZGATÓJA SZÍNHÁZI Mm a pécsi RADIO 1963. június 22-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon. 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Jó felkészültség — fél siker ... — Jegyzet. A könyvesbolt kirakatából. A TV-ről. Dallal és tánccal Szlavónián ke­resztül. 17.30: Német nyelvű műsor: Kívánsághangverseny. 18.00: Levelekre válaszolunk. 18.05: Zenélő levelezőlap. 18.50: Dél-dunántúli híradó. 19.05: Hotel Könnyű Múzsa. L rész. Irta és zenéjét szerkesz­tette: dr. Nádor Tamás. A por­tás monológját elmondja: Hegyi Péter. 19.45: Hétvégi gondolatok. — Vas­vári Ferenc Írása. 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: A nadrág (este 7 órakor). Tájszínház: Maya (este 7 óra­kor). Siklóson. MOZI: Park: Csak ketten játszhatj­ák (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szé­lesvásznú). Csak 18 éven felüliek­nek.­­ Park Kertmozi: Előzés (8 óra­kor, szélesvásznú). Petőfi: Asszony a telepen (fél 5, fél 7 és fél 8 órakor, szélesvász­nú). Kossuth: Előzés (fél 5, három­negyed 7 és 9 órakor, szélesvász­nú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Fény és árnyék, Mahdi-i kincs, Balaton 1962. Ami minden­kit érdekel. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólag­­isan). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Csudapest (7 órakor). Építők Kultúrotthona: Pillantás a hídról (5 és 7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Bolondos halászfalu (5 és 7 óra­kor). Rákóczi (Mecsekalja): Halál a cukorszigeten (7 órakor, széles­vásznú). Május L (Vasas II.): Szent Johanna (7 órakor, szélesvásznú). Vörös Csillag (Bóly): Minden­nap élünk (7 órakor, szélesvász­nú). Kossuth (Mohács): Csodálatos vagy Júlia (6 és 8 órakor, széles­vásznú). Csak 18 éven felüliek­nek! Zrínyi (Szigetvár): Amikor egy lány 15 éves (6 és fél 9 órakor). Táncsics (Siklós): Csak ketten játszhatják (fél 9 órakor, széles­vásznú). Csak 18 éven felülieknek! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33, 17 óra utáni 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja a Dunántúli Napi­ Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly, Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u. I. Telefon:­­ 55-91, 50-00, PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónap'-«­d Ft, Indexszám r

Next