Dunántúli Napló, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-14 / 37. szám
AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXL ÉVFOLYAMAI, 50 FILLÉR 37. SZÁM Megélénkült a mezei munka a megye legdélibb termelőszövetkezeteiben A néhány napos februári enyhülés hatására megélénkült a mezei munka a siklós villányi dombvidék déli lejtőin, a megye legdélibb termelőszövetkezeteiben. VÁGJÁK A SZÖLÖVESSZŐT A zárszámadás késett meg vagy a „tavasz” jött korán? A villányi tsz-ben még csak szombaton tettek pontot az elmúlt évre, s hétfőn már megkezdődött a tavaszi munka. A februári fizetéskor nemcsak az állattenyésztők és nemcsak a férfiak, de a villányi, nagyharsányi asszonyok is teli borítékkal térhetnek haza, hisz a csípős februári szél már ott találta őket a szőlőhegyen. Vágják a veszszőt, készítik a szőlőoltványt, a jófajta villányi opportóból és kadarkából mintegy fél milliót oltanak be a fürge asszonykezek, ősszel, tél elején több mint egymillió simavesszőt szedtek fel, amiért 160 000 forintot kapott a szövetkezet. Tavaszra újabb 43 hold szőlőt telepítenek, amihez már az ősszel megforgatták a talajt. A hét közepén munkába álltak a fogatok is. Szántják a kopár oldalát, készítik a magágyat a cukorborsó alá, s pár nap múlva megkezdik a borsóvetést is. Ebben az évben 80 hold zöldborsót termelnek részben exportra, részben a hazai piacra a villányiak. ÜLTETIK PAPRIKAPALÁNTÁT HARKÁNYBAN A siklósi tsz üzemegységeiben csak a csütörtöki éjszakai hózápor állította meg rövid időre a műtrágyaszóró gépek, és traktorok munkáját. Ha ez az egy-két milliméteres csapadék nem jön közbe, a hét végén már megkezdték volna a cukorborsó vetését. Egy héten belül, azonban így is megindul a magágy-előkészítés és a vetés. A szövetkezet 30 hold tavaszi borsót és 10 hold mákot vet el február második felében. A mákot új módszerrel vetik, melynek előnye, ■hogy nem kell egyelni. A siklósiak azonban még a villányiaknál is frissebbek voltak s némi kockázatot vállalva már december közepén elvetették a cukorborsó egy részét, pontosabban 36 holdat vetettek a gyűdi, harkányi és terehegyi üzemegységekben. Ha a gépek pillanatnyilag állnak is, nem úgy az emberek. A tsz negyven tagú női brigádja megkezdte a szőlőoltványok készítését, eddig 700 ezer oltvány készült el, összesen 1,2 millió oltványt készítenek az idén, ebből 1 millió szaporítóanyagot már megkaptak. A nagy szőlőtelepítési program keretében ezen a tavaszon újabb 75 hold szőlőt telepítenek Gyűdön, Terehegyen. A telepítéshez már megkezdték az előkészületeket. A harkányi üzemegységben egy 15 tagú női brigád megkezdte a paprikapalánták kiültetését a hollandi ágyakba. A palántákat bimbós állapotban ültetik ki, s húsvétra, április elejére, primőr zöldpaprikát visznek piacra. A siklósi üzemegységben egész télen át munkát adott az asszonyoknak a cirokseprő üzem. CSÍRÁZIK AZ ŐSZI BORSÓ Megélénkült a határ a diósviszlói tsz-ben is. Hordják az istállótrágyát, feltrágyázzák az őszi gabonákat, s egy hét múlva megkezdik a talajelőkészítést s a vetést. A domboldalakon már elolvadt a hó s erősen szikkad a föld, a fogatok már rámehetnek. Nemsokára a traktorok is megindulnak, megkezdik a talaj forgatását a 20 hold új telepítésű szőlő alá, mert ezen a tavaszon ennyivel növeli szőlőterületét a szövetkezet. Ki szállítja a városnak az első vagon zöldborsót? A két nagy rivális, a villányi és siklósi tsz mellett, ebbe a diósviszlósiak is beleszólnak. Már decemberben elvetették a borsót — még karácsony előtt — a háztáji gazdaságok, de a tsz is. A közös zöldborsó-terület 25 hold. A tsz vezetői már megtartották az első határszemlét, s megállapították, hogy a borsó nagyon szépen áttelelt, a hideg nem tett kárt benne, már csírázik, sőt rövidesen kibújik. csulérloppal az iskolából megyei tanács elnöke értekezletre „hivatalos”. És a ■malomnál — a falu szélén — integetnek a kocsinak. — Gyerek? — Az — szól hátra a sofőr. — Akkor elvisszük — Már dél elmúlt, amikor pott helyet. Vizsgálódva néz tíz kilométerre. S csoda-e, ha Szentlőrincet elhagyjuk. Tek körül, Imi szereti a kocsikat és fafaluból sietünk hazafelé. A _ jvnór ültem ilyen kocsi- sofőr, de legalább szerelő szóban. Ez ugye Volga? retne lenni, hogy felnőtt kosüss Sl — Eleget. Minden délben, métereket — gyerekkorában, amikor hazamegyek az isko- 5 hogy nagyobb bizalommal fából a Fenyesre, akkor fel legyünk hozzá, minden szemkérezkedek egy kocsira. Minhe jövő kocsiról elmondja, mig elvisznek, hogy milyen márka és álca-A Fenyes puszta a szentlő- fában, amit tud róla, a sebesmondja az elnök és a fekete rincs gazdasághoz tartozik, séget, hány személyes! Az éle ? Volga fékez. Hat kilométerre vagy még te, mindennapos könyörgése." Aprócska fiú áll a kocsi többre is van a falutól. Ko hogy „tessék már elvinni mellett. Talán ha 13 éves.vács Imit, meg a többi gye- Fenyős pusztáig” — összehoz Nyakéba, húzza a sapkát, fel- reket remet kocsival viszik tik a gépkocsikkal is szakpárté a kabátgallért és to- be az iskolába. Délben viszont mai szeretet lett belőle, pörög a jéggé fagyott hóban, ahány gyerek, annyiféle idő- Fenyőé pusztánál elköszön. Orrát pirosra festette a hi- ben végez, is őket már nem illedelmes tudja, hogy holdog, várja kocsi, tudósit minden- naku szüksége lesz az autó— Tessék elvinni Fenyőt ról pontosan Imi, pusztára — énekli és a — Ilyenkor gyalog beleegyező válaszra szakava neki? lőtt mozdulattal nyitja ki a — Inkább várok a falu Volga ajtaját, lén, mindig akad kocsi. Bent leveti a sapkáját. — És ha mégsem? (összahajtja a kabátgallért és — Akkor egy óra alatt átszik rajta, hogy örül, hon vagyok gyalog itt miért * sofőr mellett he- Pusztai élet a véresem ötvenötezer pár kesztyűt készítenek ez év első negyedévében a Pécsi Kesztyű és Bőrkonfekció KTSZ-ben exportra. Eddig mintegy húszezer párat gyártottak le, illetve szállítottak el. Képen a gépi varroda. — Szokolai felv. — 600 vagon szenet ad István-akna 1968-ban A Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemei között jelentős helyet foglal el István-akna. Az aknán 1957 óta jelentős fejlesztési programot hajtanak végre. Hatalmas beruházások segítik ennek a fejlesztési programnak a végrehajtását, s az István-aknára elköltött összegek több száz millióra becsülhetők. Megépült a kötélpálya, amely nagyteljesítményű és a szenet az osztályozóba szállítja, megépült egy új akna, az István II. A szállító- és aknakapacitás növelése végeredményben azért ment végbe, hogy az elavult és korszerűtlen Béke-aknát fel tudják számolni. Béke-akna pilléreiben rengeteg szén van, amit ki lehet bányászni. Az István II. akna megépítésével erre lehetőség nyílik, hiszen Békeakna szene is Istvánon keresztül jut el majd az osztályozóig. A fejlesztési terv azonban távolabb is mutat. István-aknának 1965—66-ra naponta nem kevesebb, mint 300 vagon szenet kell kiadnia, 1968- ra pedig el kell érnie a napi Egy ilyen szalag már működik is a bányában és a tapasztalatok kedvezőek. A kanyarszalag ugyanis alkalmazkodik a vágat hajlásához, nem kell egyenes terep ahhoz, hogy működhessen. A bányaüzem vezetői remélik, hogy további négy ilyen szalagot beállíthatnak a termelésbe. A tervek szerint a csillék méretei is megváltoznak, a nagyobb mennyiségű szén elszállítása érdekében vagonetteket vásárolnak. A bányabeli pályákat természetesen át kell majd állítani a szélesebb nyomtávra, ennek a munkái már elkezdődnek. 1968-ig az István I. aknát is rekonstrukciónak vetik alá, s mire mindkét akna teljesen üzemkész állapotban lesz, addigra lehetővé válik a fontos műszaki fejlesztési tervek megvalósítása árán — a napi 600 vagonos szénkiadás. István-akna nagyon nép jövő előtt áll s emeli a fejlesztési tervek értékét, hogy megvalósulásuk után könynyebb, veszélytelenebb is lesz a bányászkodás. Az évet sajnos nem vala stoppra. Kiszáll a kocsiból, mi jól kezdték István-aknán. Nyakába húzza a sapkát, a tervük teljesítése 100 százanjra felgyűlt a kabátgallért flék alatt volt Most február-I ban viszont már kezdenek ki,lábolni a bajokból és akkor . , _ , , ,rá nem lesz akadálya, hogy a kel gyalogolnia a fejlesztési tervek megvalósítá« jéggé fagyott hóban.Cséval együtt azért a napi terv-Gáldanyi Bilfer feladatokat is teljesíthessék, és indul a pusztába. A kövesúttől még jó 600 vagonos kapacitást. Ezzel a mennyiséggel nemcsak hazánkban, hanem Közép-Európában is egy hatalmas bánya nyílik, amely kitűnő minőségű szenet ad népgazdaságunknak. A távlati tervek nemcsak a szállító- és aknakapacitás növelésére irányulnak, hanem a fejtési sebesség meggyorsítására, valamint a bányabeli szállítás korszerűsítésére is. Első és legfontosabb dologként már ebben az évben nagy koncentrációkat alakítanak ki a bányában. Egy-egy fejtés ad ki annyi szenet, mint korábban tíz-tizenöt. A koncentrációkban lefejtett szén gyors és könnyebb elszállítása érdekében úgynevezett ferde kaparószalagokat állítanak és állítottak be. Tervezés és munkaerő-gazdálkodás A mezőgazdaság nagyüzem használását Ásaikban a mekké való átszervezésekben, ahol a szakvezetés mégse, a termelés korszerűsödése nem stabil, tanácsra van szakalapvető változásokat követel még, amit elsősorban a járási a termelőszövetkezetek mint tanácsok mezőgazdasági osztraszervezésében. A természeti pályától várnak, és közgazdasági tényezők meg- Igen jó és feltétlen követe elett a termelést befolyásolja a de példa a belvárdgyulaász termelőszövetkezet munkaerő- öntervezési módszere, ahol a helyzete garantált munkaegység-érték. A termelőszövetkezeti tagok valamint a családok jövede... ... . ,___ _*lemigénye szabja meg a lehott megélhetésüket a termelőszogozandó aómunka-napok szövetkezet gazdálkodására épo- már, a tsz-tagok előre közültik. Ennek oka, hogy örökölt az időszakonként ledolgozanvagy újonnan épített családi 06 munkanapokat, és ez lesz, , , ... too alapja a tsz összesített terházát, a háztáji gazdaságát, vének, rokonságát és barátait nem A szervek felszívesen hagyja ott a faluja adata a termelési terv megember és az a gazda, aki jól erősítésekor az, hogy meg elismeri és szereti a földműve- lapítsák, biztosítható-e a meg. . ... ... ,__., tervezett élőmunka-napok szüléit és állattenyésztést, ide- válniállt azt, hogy rengenkedik egy új szakma tüdelikezésre álló munkanap?nulásától, egy esetleges teljes mennyiség kellő összhangban sen új életrend kialakításától, van-e a termelőszövetkezet a zssss, szilárdulása a falusi ifjúság szükséglettel, életfelfogását és pályaválasz- Egyes termelőszövetkezetekmását is befolyásolja. Jónéhány előfordul az, hogy a tszpélda igazolja e változást tagoknak a növénytermelési Hogy csak egy párat említ- kampánymunkák idején kívüliok: Belvárdgyula, Ujpetre, gomba foglalkoztatottsága. Ez Szalánta, Pogány, ahol a fia- elsősorban a sűrűbben lakott talok kötelességüknek tekin- területeken fordul elő, például tik az idősebbek felváltását a a pogányi, szalántai, nagykőmunkában, ahol már egyre zárt stb. tsz-eknél. Ez esetben több fiatal kerül a gépekre, a belterjesebb növénytermeszaz állattenyésztésbe, kertészet-tés a járható út, amit ezek a be. Ma már egyre több termő- termelőszövetkezetek több élőszövetkezetbe mennek visz- kevésbé követnek is, pl. gyásza üzemből, vasúttól stb. a mölcstelepítés, kertészet, stb. dolgozók, hiszen látják, hogy a nagyobb népsűrűségű hea tsz-ben is biztosítva van eyeken céltudatosabbá kell megélhetésük, tenni a belterjesség fokozását. A tsz-vezetők és a szakíáz a munkaigényes kultúrák alá nyitó szervek kötelessége, azonban a talajelőkészítés, ahogy a megfelelő következte- . ......... réseket levonják. Ha a falu tápanyag-visszapótlás, öntözési népe a tsz-t, tekinti boldogul lehetőség esetén a víz kellő lása alapjának, akkor a tsz- időben és mennyiségben való nek mindent el kell követnie, adagolása súlyponti kérdést hogy megfelelő megélhetést és rendszeres munkát biztosítson átkössön. Nem közömbös tagjainak. A feladat ezzel kap ugyanis, hogy például a mancsolatban: kacgényes cukorrépa, öntöző Termelőszövetkezetenként, sós kertészet, szőlőtermesztés termelősze-eme árbevételt hoz a vetkezetekben üzemegységen- , . . . , ként havi bontásban el kell tsz-üknek, hiszen a legjobb készíteni év elején a munka- munkaegységet itt használjál“ erő-mérleget. Mindenesetre fen számba kell venni a rezsdelke-zésre álló munkaerőt, ugyanis Az egész megye területén ez az én élőmimia folyik az 1964. évi amely megszabja a termelés tervek felülvizsgálata, majd szerkezetét, különösen a mun- me®^?sí^9e- A nTMnk?.evokaerő-igényw növények áré- gazdákodas a terveknek egy nyát ületően. A népgazdaság igen lényeges nesze. Érdeme,igénye mellett minden esetben ^pasán átgondolni, szamba a rendelkezésre álló élő mun- TMve minden lehetőséget adkanap ésszerűbb felhasználása hisz. , , a, tsz-tt:goknak legyen irányadó a termeszten- fjSV'Sfzleteseit lehessen munka i dő növényféleségek kiválasz- sztosítani. Ez féltetlen -.o.irtásánál, természetesen figye- termeléshez, nagyoo-D jovdelembe véve a természeti, az lemhez és magasabb életszínegyéb közgazdasági és az toe- waianhoz vezetői adottságok i I