Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

VILLAG PROLETÁRJAI,JEGYESÜLJE­­TK ! 1964.­­ AUGUSZTUS 2.­­, VASÁRNAP |] ATMSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, ÁRA: 80 FILLÉR 180. SZÁM Újabb ismeretek a Hold felszínéről Bemutatták az első öt Hold-fotót­­ A hatvanas évek végén elindulhat az első expedíció Pasadena. A kaliforniai Pasadenában sajtóérte­kezleten mutatták be az újságíróknak a Ranger—7 ame­rikai űrhajó által készített H­old-fényképek közül az első ötöt. A képeken sík terület látszik, amelyet kisebb-na­­gyobb kráterek sokasága borít el. A kráterek átmérője egy métertől 30 méterig terjed, peremük tompított, nem éles. A képeket dr. Gerard Kui­­per, az arizonai egyetem hold laboratóriumának holland származású vezetője mutatta be az újságíróknak; a tudós készítette az egyik kitűnő Hold-atlaszt 1959-ben. A ké­pek elemzésében részt vesz dr. Eugene Shoemaker, az egyik legismertebb amerikai Hold-geológus, valamint dr. Harold C. Urey Nobel-díjas fizikus. Kuyper közölte, hogy a Ranger—7 kamerái 4316 fel­­vételt készítettek. Már az el­ső képek elemzéséből kitűnik — mondotta —, hogy az űr­hajósok számára nem lesz megoldhatatlan probléma a Holdon való leszállás. A fény­képek bizonyították, hogy a Holdon nincsenek nagy por­övezetek, ahogy egyesek fel­tételezték, s ami rendkívül nehézzé tette volna a Hold­expedíció „kikötését”­, mert a por elnyelhette volna az űr­hajót. Ami a képeken látható — eddig ismeretlen — kicsiny kráterek eredetét illeti, Kui­­per ezt az úgynevezett „el­sődleges” kráterekből eredő bombázásnak, valamint me­teoritok becsapódásának tu­lajdonította. A Ranger—7 be­csapódásának helyétől mint­egy 320 kilométernyire észak­­ran van a Hold legnagyobb krátere, a Kopernikusz-töl­­csér. A képek sok bizonyíté­kot szolgáltattak a Hold vul­kanikus zavarairól. Dr. Kui­­per hozzáfűzte: meglepte, hogy a képek nem mutatnak me­redek töréseket, vagy hasadé­­kokat a Hold felszínén; ezek — az űrhajót elnyeléssel fe­nyegető porhoz hasonlóan — veszélyessé tették volna a le­szállást. Ugyanakkor az egyik képet kommentálva a tudós megjegyezte: „Ezen a terüle­ten rendkívül sok aránylag nagy kráter látható, ezt a te­rületet a jövendő űrhajósok­nak gondosan kerülniük kell”. Kommentárokat fűzött a képekhez dr. Shoemaker is. Elmondotta, hogy a fényké­pek nem deríthetik fel töké­letesen, milyen anyagból áll a Hold felszíne. A jelek sze­rint mintegy 30 centiméter vastag porréteg alatt a felszín szilárd. Arra a kérdésre vála­szolva, hogy nem félne-e ki­lépni az űrhajóból a Hold felszínére, így válaszolt: „Nem nagyon aggódnék.” De hozzá­fűzte, hogy újabb fényképek­re van szükség, különösen a nagy kráterek középpontjáról, mivel ezeknek jellege sokban különbözik a síkságoktól. A Ranger az eddig megol­datlan rejtélyeket is szolgál­tatott — jelentette ki Shoe­maker. „Ahogy a kamerák egyre közelebb jutottak a Holdhoz — mondotta —, a kráterek gyorsan szaporodtak a képeken. Ezután azonban valami különös történt. Vala­milyen okból a képek ismét simákká váltak. Ez rendkí­vül érdekes, azonban még nem tudjuk pontosan megma­gyarázni” — mondotta. Az amerikai űrprogram sze­rint az elkövetkező két évben a Surveyor típusú űrhajóval műszereket szándékoznak jut­tatni a Holdra, hogy azok segítségével további adatokat nyerjenek a Hold-felszín jel­legéről és anyagáról, s ezek segítségével készítsék elő az Apolló-programot. Az Apolló űrhajóval három tagú expe­díció indulna a hatvanas évek végén a Hold felé, s tagjai közül két kutató rövid időre leszállna a Hold felszínére. Restaurálják Maré várát. A falakat romkonzerváló rétegről látják el, hogy megóvják­ az idő pusztításaitól. A vár belsejébe turistaszállót építenek a kirándulók számára. A javítási munkákat a jövő évben fejezik be. Fotó: Erb Táncfesztivál Pécsett — „Megkötötték nékem a koszorút...” — éneklik a Dombóvári Szövetkezeti Tánc­együttes tagjai. A virágos szoknyáik, hímzett kötények egyszerre libbennek, repülnek a copfok, dobbannak a köny­­nyű piros csizmácskák. Dél­előtt a tűző napon próbáltak az együttesek, az V. Szövet­kezeti Táncfesztivál résztve­vő csoportjai. — Az V. Fesztiválra foko­zott igyekezettel készültek a táncosok — mondja Gyapjas István, az OKISZ szaktanács­adója, aki „civilben” koreo­gráfus, a központi együttes segítője és a fesztivál „fő­nöke”. A központi, pesti „Er­kel Ferenc” együttes a feszti­vál tiszteletére új számot: Kodály Zoltán, Kállai kettő­sét tanulta be, melyhez Man­­n­i­ger György, vezetőjük ké­sz­ített ünnepi köszöntőt. Háromszázan vesznek részt az idei táncos seregszemlén. Ebben az évben, ötödször is, Fécsekt rendezték meg a szín­vonalas vetélkedést. 1960-ban volt az első, az is Pécsett. Azó­ta sok próba, szorgalmas munka után, idén igen vér­bő, szép bemutatót láthat­tunk. A helyiek tizenkét nő­táncosa is rendkívüli ügyes­séggel mutatta be „Fehér li­­liomszál” című táncát. — A Népművelési Intézet igen helyes kezdeményezés­nek tartja a Szövetkezeti Táncfesztivált, elsősorban az igényesség fejlesztése miatt — vélekedik Simay Zsuzsa, a táncosztály munkatársa. — Nagyon életrevaló ötlet volt az idei fesztivál előtt a terü­leti vetélkedők lebonyolítása, így minden együttes szerep­lési lehetőséget, a legjobbak pedig részvételi jogot kaptak a fesztiválra. — Huj! Huj! — kurjongat­nak a legények a színpadon. A debreceniek kanásztáncát látjuk. Egy-egy fiútáncosuk úgy mozog, mintha egész éle­tében csak táncolt volna. — Nem könnyű pedig a táncosnevelés, — szól közbe Bodai József, a dombóvári csoport vezetője. — Mi már az általános iskolában kezd­jük összeszedni az utánpót­lást, százhat tagú együttesünk van! Ide tizenkét lány és tíz fiú táncosunkkal jöttünk. Tehetségükre, lelkiismeretes munkájukra jellemző: San Remóban is jártak, s szere­peltek igen nagy sikerrel. A másik külföldet járt csoport a pesti „Erkel Ferenc” Mű­vészegyüttes. Nincs baj a szín­vonallal tehát! — Azzal nincs, csak mi in­dultunk pechhel! — sóhajt a gyulaiak vezetője. — Szom­bat délelőtt be kellett szállí­tanunk a pécsi kórházba egyik 16 éves fiútáncosunkat, epilepsziás tünetekkel. Igaz, tudtuk pótolni, remélhetően nem észrevehetően! A gyulaiaknak ének-, zene- és tánckara is van, összesen kilencvenhatan tevékenyked­nek az együttesben. Ide húsz táncossal érkeztek, mint a területi verseny legjobbjai, igen sikeres volt palóc szvit­jük. Kilenc együttes vett részt a Szövetkezetek V. Táncfeszti­válján, az országnak szinte minden részéből. Debrecen, Miskolc, Nagykálló, Mohács, Makó tánccsoportjai jelesked­tek. Nem hiába vigyáztak a színvonalra, nagyszerű él­ményt, szép estét szereztek a pécsi közönségnek, Ajaki leánytánc, a San­ Remóban nagy sikerrel szerepelt dom­bóvári együttes műsorából. Az első félévben is kitűnőre vizsgáltak bányászaink Lemaradás az építőiparban — Pécs a „legdrágább“ város Nőtt az áruforgalom — Nagyarányú kulturális fejlődés Baranyában A Központi Statisztikai Hi­vatal Baranya megyei Igaz­gatósága elkészítette az idei első félévről szóló összesített jelentését. Az adatok sokolda­lúan szemléltetik megyénk ipa­rának, kereskedelmének és szociális­, kulturális életének alakulását. Kitünő a vizsga A megye szocialista ipara mintegy 8,5 százalékkal emel­te termelésének értékét a múlt esztendő hasonló idő­szakához képest. Különösen jól szerepelt a szövetkezeti ipar, amely 14,8 százalékos emelkedést ért el. A megye vezető iparága, a kőszénbányászat a tervezett­nél 3,4 százalékkal, a múlt év első feléhez viszonyítva pedig 10,6 százalékkal ter­melt többet. A terven fe­lül adott szén mennyisége 66 ezer tonna-Az exportra termelő válla­latok ugyancsak többet szállí­tottak a külföldi országok ré­szére mint a múlt év hasonló időszakában. A Pécsi Kesztyű­gyár­­ például 40 százalékkal növelte exportját,"de a "Kesz­tyűs Ktsz is 26,6 százalékkal többet exportált a félévben, mint a tavalyi hasonló idő­szakban. Az építőipar tevé­kenysége nem úgy alakult, mint azt tervezték; egyrészt kevesebbet termeltek mint a múlt év első felében, s a Ba­ranya megyei Építőipari Vál­lalat az idei első féléves ter­Persze azt is meg kell jegyez­ni, hogy Pécsett és Baranya megyében a munkások fize­tése valamivel magasabb, mint az előbb említett helye­ken. A munkások átlagkere­sete így alakult e helyeken az első félév során: Baranya me­gye 1946 forint, Borsod me­gye 1871, Győr-Sopron me­gye 1577 és Somogy megye 1443 forint. áruforgalom Az adatokból kitűnik, hogy a megye lakosságának pénz­­jellegű bevétele 8,7 száza­lékkal emelkedett az elmúlt esztendő első feléhez ké­pest. A kiskereskedelmi há­lózat kereken 6 százalékkal nagyobb forgalmat bonyo­lított le, mint a múlt év hasonló időszakában. Az első hat hónap alatt 1 milliárd és 540 millió forin­tot forgalmazott a megye kis­kereskedelme. Az áruforgalom­ban ismét emelkedett az élel­miszerek aránya, jelenleg az összforgalomnak majdnem a felét (49,5 százalékát) képezi. A tartós fogyasztási cikkek forgalma bizonyos mértékben visszaesett. Különösképpen a járműveknél szembetűnő a csökkenés, bár ez készlethiány­nyal is magyarázható. Néhány jellemző adat: por­szívógépből 2104 darabot, mo­sógépből 3808, hűtőszekrény­ből 1857, motorkerékpárból 1104, televízióból 3589, rádió­ból 3142 darab fogyott el hat hónap alatt- Bútorra 47,7 mil­lió forintot költöttek a me­gye lakosai; eét csupán 90,6 százalékra teljesítette. Megyénk szocialista ipará­ban a termelékenység 5,5 szá­zalékkal volt magasabb, ... .­ a tavalyi hasonló időszakban. Ennek következtében a terme­lés növekedése mintegy két­harmad részben a termelé­kenység emelkedéséből, eg­y­­harm­ad részben a létszám rró-í­veléséből eredt. Drága a pécsi piac A pécsi piaci árak maga­sabbak, mint a miskolci, győ­ri és kaposvári. Néhány piaci áruféleség első félévi árainak összehasonlításából kiderül, hogy a pécsi piac igen drága. Ide kívánkozik néhány egyéb adat is. Előzetes ada­tok szerint az első félév fo­lyamán a megyében meghalt 2320 személy, élveszületett 936 személy, a házasságköté­sek száma pedig 1430 v­ot. Baranya megye és Pécs város együttes népessége 1964. január 1-én 410 400 fő volt, az egy évvel ko­rábbi 407 500 fővel szem­ben. A népesség növekedé­se a városokban jelentke­zik. Pécs népessége ugyan­ezen idő alatt 127 ezerről 130,6 ezer főre emelkedett. A születési arányszám tovább­ra is igen alacsony: 1963 év első felében 14,6, ez évben 14,3 (országosan 13,7) az ezer lakosra jutó élveszületések arányszáma. 5800 gyermek végzett az általános iskolában Az elmúlt tanév során Ba­ranya megyében és Pécsett az általános iskolát mintegy 5800 tanuló végezte el ered­ményesen. Ezek legnagyobb része (83,4 százalékuk) tovább kíván tanulni. Az általános iskolát végzet­tek közül 1500-an gimná­ziumba, 350-en szakközép­­iskolába és 660-an techni­kumba jelentkeztek. A me­gyében végzettek közül 1857, a pécsiek közül 429 fő je­lentkezett szakmunkáskép­zésre. A középiskolába jelentke­zők száma mintegy 10 száza­lékkal haladta meg az előző évit. PIACI ÁRAK: cikk Pécs Miskolc GyőrKaposvár burgonya Ft/kg 4.60 3.40 3.70 3.40 sárgarépa Ft/kg 6.20 3.90 4­ 70 3.90 petrezselyemgyökér 6.40 5.80 5.30 4.80

Next